Vj-47/2001/9
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a SZEB-GÁZ Kft (6728 Szeged, Napos út 7.) eljárás alá vont vállalkozással szemben erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.
Indoklás
I.
A vizsgált magatartás
Az eljárás alá vont SZEB-GÁZ Kft 2001. év elején jelentősen megemelte a falugázos rendszeren keresztül szolgáltatott gáz árát. A falugázos rendszer a települések költségén épült, amelynek a használatáért az eljárás alá vont külön ellenszolgáltatást vagy kompenzációt nem nyújt.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az eljárás során elsősorban azt vizsgálta meg, hogy a) erőfölényben volt-e a SZEB-GÁZ Kft a falugáz-szolgáltatás piacán; b) a SZEB-GÁZ Kft milyen módon alakította ki a falugázas szolgáltatás keretében nyújtott gázszolgáltatás árait a 2001. évre vonatkozóan; c) eltért-e ettől az árpolitikától Homorúd esetében, s ha igen, az visszavezethető-e az erőfölényes helyzetére?
II.
A tények
A céget öt magánszemély alapította 1991-ben. Többszöri átalakulás és profilváltozást követően 1997-ben a MOL 100 százalékos tulajdonába került. A SZEB-GÁZ Kft főtevékenységi körében többféle szolgáltatást végez, ezek közül a legjelentősebb a gáz vezetékes elosztása, valamint gáz közúti teherszállítása. Legfontosabb terméke a PB-gáz szolgáltatása.
A vállalat tevékenységéről először 1999-ben készült konszolidált könyvvizsgálói jelentés. Az Kft az 1999-es évet jelentős veszteséggel zárta. A 2000. évben a mérleg szerinti eredmény javult a szállítási tevékenység leválasztásának köszönhetően, de még mindig veszteséget mutatott. Miközben a vállalat szigorú takarékossági intézkedéseket léptetett életbe, az eladott termék beszerzési értéke a csökkenő értékesítési volumen ellenére sem nőtt, mert a MOL-tól beszerzett gáz árának növekedését a piaci környezet alacsony fizetőképességére való tekintettel a fogyasztókra áthárítani nem tudták. Ennek következtében a 2000. év során két hónapig a gáz beszerzési ára mintegy 28 százalékkal volt magasabb, mint az eladási ára. A gáz eladási árában kisebb súlyú a fix költségek aránya, az ár nagymértékben függ a gáz beszerzési árától. A 2000. évi gazdálkodási feltételek fennmaradása esetén a társaság a fizetőképességét legfeljebb másfél évig lesz képes fenntartani.
Az érintett termék a falugázos rendszerben szállított probán-bután gáz szolgáltatása. A falugázos rendszert azokon a településeken alakították ki, ahol a földgáz bevezetése a közeli jövőben nem volt valószínűsíthető. A fogyasztók a gázt vezetéken keresztül tartályokból kapják, amelyeket a szolgáltató tölt fel szükség szerint.
A falugáz program potenciális résztvevőinek körét a gázszolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalatok adták. Jelenleg a Prímagáz Rt., a TOTAL, valamint a SZEB-GÁZ Kft van jelen a piacon. Hárman jelenleg 36 településen (Prímagáz 23, a SZEB-GÁZ 8, a TOTAL 5) végzik a gázszolgáltatást a Magyar Energia Hivatal kijelölése alapján. A Prímagáz Rt. részesedése meghaladja a 80%-ot, a TOTAL és a SZEB-GÁZ Kft közel azonos mértékben osztoznak a maradékon. A szolgáltatók nagyjából azonos áron és feltételek között dolgoznak és mindegyik számára veszteséges ez a terület.
Az 1994. évi XLI., gázszolgáltatásról szóló (gáz)törvény 9. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelően gázszolgáltatást csak a Magyar Energia Hivatal által engedélyével rendelkező vállalat nyújthat. A Hivatal az egyszer kiadott engedélyt - a gáztörvény 13. §-a szerint - csak akkor vonhatja vissza, ha az engedélyes a törvényes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg ha a környezetet és az ellátás-, az élet- és a vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető módon végzi a szolgáltatást.
A falugáz program keretében a szolgáltató és a fogyasztók közös, de eltérő mértékű hozzájárulása alapján a vezetékrendszert és a tartályparkot a szolgáltató építi ki. A rendszer kiépítését megelőzően a településeknek lehetősége volt választani a gázszolgáltató piac akkori szereplői közül. A kiválasztott gázszolgáltatóval megállapodást kötöttek a rendszer kiépítésére, amelyben - a többi között - rögzítették, hogy a beruházó a vezetékrendszer és a tartálypark tulajdonosa lesz. A tartályparkba maguk a tartályok nem értendők bele. A fent említett eszközök a rendszer kiépítését követően a gázszolgáltató tulajdonába került mind a nyolc településen. Ezt követően Tarhos község pert indított a tulajdonjog visszaszerzéséért, amelyben jogerős döntés még nem született.
A falugázas rendszer kiépítésére vonatkozó szerződés rögzítette, hogy a rendszer kiépítéséhez a település és a szolgáltató milyen arányban járul hozzá. A szolgáltató az érintett nyolc településen együttesen körülbelül 25 százalékban járult hozzá a falugázas rendszerek bekerülési költségéhez. A SZEB-GÁZ Kft a szerződés alapján a tulajdonába kerülő vezetékes hálózat és tartálypark után nem kötelezhető semmiféle egyéb kompenzációra. A tulajdonába nem került tartályok után pedig bérleti díjat fizet.
A vezetékes rendszer kiépítése után a vezeték üzemeltetésének általános feltételeit a SZEB-GÁZ Kft - Magyar Energiahivatal által jóváhagyott - üzletszabályzata tartalmazza. A Homorúd településen kialakított rendszer 1995. végétől üzemel és a szerződést határozatlan időre kötötték. Ebben a szerződésben rögzítették, hogy a szolgáltató a tartályok használatáért bérleti díjat fizet. A szerződés nem rendelkezik arról, hogy a fogyasztókat, illetőleg az önkormányzatot ezen felül a vezetékrendszer és a tartálypark használatáért bármiféle kompenzáció megilleti.
A PB-gáz árának alapját a különböző tőzsdei jegyzésárak + prémiumok határozzák meg, amit a mindenkor érvényes HUF/USD szorzóval szoroznak fel. A SZEB-GÁZ Kft-nél a Platt`s FOB MED és a FOB N. Sea BPAP jegyzésárait veszik alapul propánra és butánra fele-fele arányban az összetételnek megfelelően. A prémium nagysága függ az alapártól is. A fizetés két részletben történik a szerződésben leírt képlet alapján. A PB-gázt csak a MOL Rt.-től vásárolja a társaság Ft/t-ára átszámolt áron. 1999-ben a tőzsdei jegyzésárak, nagyjából a kőolaj árnövekedési tendenciáját követve, jelentősen megnőttek.
A falugáz rendszer úgy került kiépítésre, hogy az szükség esetén felhasználható földgáz szolgáltatására is. A gázra készült fűtési rendszer nem alakítható át költségmentesen szilárd vagy folyékony tüzelőanyag felhasználására. Átállás esetén, attól függően, hogy milyen kazán lett beépítve, a meglévő gázkazán (cirkogejzír) mellé egy szilárd- vagy vegyes tüzelésű kazánt kell beépíteni. A kémények bélését általában vagy gázra, vagy pedig szilárd tüzelőanyagra alakítják ki. Létezik mindkettő melléktermékének eltávolítására használatos bélés, ami elég drága. A tűzhelyek minősége, formája eltérő a gáz, a szilárd tüzelőanyag és a villanyáram esetében. Az összes változat közül a legkevésbé költségigényes a földgázra való átállás abban az esetben, ha a fővezeték a településhez közel található. A többi esetben az átállás jelentős költségek mellett lehetséges. Az energiahordozók közül a legkedvezőbb árral a földgáz rendelkezik, mivel hatósági áras termék és nem követi a világpiaci ármozgásokat olyan mértékben, mint a többi szabadáras termék.
A PB-gáz kiskereskedelmi ára a világpiaci árak függvényében kerül meghatározásra. Az ár változását meghatározó képletet a szerződés tartalmazza. A MOL RT. a PB-gáz árát Ft/tonnában adja meg, ami egyben a kiskereskedelmi árnak felel meg. A MOL a PB-gáz kiskereskedelmi árát 2000. áprilisához képest ugyanezen év novemberében több mint 70 százalékkal megemelte. Ennek következtében a SZEB-GÁZ Kft 2001. január 1-i hatállyal jelentősen megemelte a falugázas rendszeren keresztül szolgáltatott PB-gáz fogyasztói árát. Az árnövelés előtt egy m3 gáz fogyasztói ára 267 Ft lett, miközben a fajlagos költsége 877,1 Ft volt. Ennek következtében minden m3 eladott gázon több mint 600 Ft vesztesége képződött.
III.
A döntés
Tekintettel arra, hogy a SZEB-GÁZ Kft által ellátott nyolc település nem mondhatja fel a gázszolgáltatóval kötött szerződést, csak a gáztörvényben meghatározott különleges esetekben, ténylegesen nincs választási lehetőségük a falugázas piac szereplői között. Az érintett piac ezért nem azonos a falugázas programban szereplő valamennyi település által meghatározott földrajzi területtel, hanem a SZEB-GÁZ Kft által ellátott nyolc kistelepülés földrajzi határain belül húzódik meg. A vezetéken keresztül érkező PB-gáz helyettesítő terméke a palackos PB-gáz. A további lehetséges helyettesítő termékekre (szilárd tüzelőanyagok, tüzelőolaj, villamosenergia) való átállás jelentős többletköltséggel járna, és az üzemeltetése is drágább. A nyolc kistelepülésen kiépített vezetékes rendszer földgázas rendszerre is átállítható, az átállás azonban itt is jelentős többletkiadással járna. Ezért a Versenytanács álláspontja szerint, az érintett piac a PB-gáz szolgáltatása a SZEB-GÁZ Kft által a falugázas rendszerbe bevont nyolc kistelepülés földrajzi határai között.
A Versenytanács megállapította, hogy a SZEB-GÁZ Kft az érintett piacon kizárólagos szolgáltatója a falugázas rendszerű PB-gáznak. A terméknek közeli helyettesítője csak a palackos PB-gáz, amely azonban nem nyújtja ugyanazt a minőséget és drágább is. A távolabbi helyettesítőkre (más típusú energiaforrásokra) való áttérés jelentős többletköltséggel járna a fogyasztónak. A földgázra való áttérést a SZEB-GÁZ Kft nem akadályozza, de nem is ösztönzi, mert ezáltal tovább romlana a PB-gázzal ellátott terület jövedelmezősége. A települések tehát bármikor áttérhetnek a földgázas szolgáltatásra, ám az ezzel kapcsolatos gazdaságossági elvárások az érintett piac települései esetében nem teszik valószínűvé a közeli átállást. Ennek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a SZEB-GÁZ Kft az érintett piacon erőfölényben van.
A PB-gáz fogyasztói árának kialakításában a döntő elem a gáz beszerzési ára, amelyet a MOL és a SZEB-GÁZ Kft közötti szállítási szerződés tartalmaz. A szerződésben rögzített ár a várható világpiaci ár figyelembevételével rögzített átlagár, amelyet időszakonként felülvizsgálnak. A Versenytanács úgy látja, hogy a beszerzési ár a SZEB-GÁZ Kft számára külső adottság, amelynek megváltoztatására kevés befolyása van.
A SZEB-GÁZ Kft eladási ára a 2000. év utolsó két hónapjában a beszerzési ár alá került. Emiatt kényszerült arra, hogy 2001. január 1-i hatállyal az eladási árat megemelje. A SZEB-GÁZ Kft a PB-gáz fogyasztói árába nem tud nyereséget beépíteni, sőt esetenként a költségei sem térülnek meg teljes mértékben.
Mindezek alapján a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalat magatartása nem minősíthető a gazdasági erőlénnyel való visszaélésnek, nem valósítja meg a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 21. §-ában leírt tilalmas magatartást, mert a PB-gáz vételi árának 2001. január 1-i megemelése rajta kívül álló okokkal magyarázható, és nem eredményezett tisztességtelen előnyt a vállalatnak. Nem minősíthető visszaélésnek az sem, hogy a SZEB-GÁZ Kft nem juttat a fogyasztóknak semmilyen kompenzációt a tulajdonába került vezetékrendszer és tartálypark használatáért, mert ezek az eszközök az érintett települések által önként korábban elfogadott szerződés keretében jutottak a vállalat birtokába és a szerződés semmiféle későbbi kompenzációról nem rendelkezik.
A SZEB-GÁZ Kft egységesen alkalmazza ugyanazt az árképzési módszert az érintett piac valamennyi településén, nem tesz különbséget az ellátási körzetébe tartozó nyolc település között.
A fentiek alapján a Versenytanács a Tpvt. 72. §-ának (1) bekezdése a) pontjára tekintettel, a 77. §-ának (1) bekezdése j) pontja alapján az eljárást megszünteti.
Az eljárás alá vont vállalkozás a Tpvt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élhet. A Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálati kérelmet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell benyújtani a Versenytanácsnál. Az eljáró versenytanács a keresetlevelet az ügy irataival együtt a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a bíróságnak.
Budapest, 2001. július 31.
dr. Bara Zoltán sk. előadó
dr. Bodocsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Horváth Lászlóné