Gazdasági Versenyhivatal

Vj-141/2001/18

A Gazdasági Versenyhivatal VersenytanácsaArmuth Klára ügyvezetőáltal képviseltMATÁVKábelTV Kft.(1089 Budapest, Baross u. 133.) kérelmezőnekösszefonódás engedélyezéseiránti kérelmére indult eljárásban, amelyben további ügyfélként részt vett aSzegedi Kábeltelevízió Rt.(6721 Szeged, Csongrádi sgt. 12.) - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

• 1.

  A Versenytanács engedélyezi a Szegedi Kábeltelevízió Rt. beolvadását a MATÁVKábelTV Kft.-be.
  
  

• 2.

  Kötelezi a MATÁVKábelTV Kft.-t, hogy tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000 (nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 bírságbevételi számla javára.
  
  

• 3.

  E határozat felülvizsgálatát a MATÁVKábelTV Kft. - továbbá az 1. pont tekintetében a Szegedi Kábeltelevízió Rt. - a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérheti a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.
  
  

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások

A MATÁV-csoport

• 1.

  A Magyar Távközlési Rt. (a továbbiakban: MATÁV) 1998. tavaszán kezdte meg kábeltelevíziós szolgáltató tevékenységét, melyet jelenleg az általa alapított és 1998. augusztus 18-án bejegyzett MATÁVKábelTV Kft. (a továbbiakban: MkTV Kft.) végez.
  
  

• 2.

  1999. augusztus 10-én a Allianz Hungária Biztosító Rt.-átmeneti befektetésként, ésszerű időtartamot követő értékesítés céljából - megvásárolta a MATÁV-tól az MkTV Kft. üzletrészeinek 25 százalékát, valamint a szavazati jogok 75 százalékát. Ennek kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal Vj-126/1999. számú határozatában megállapította, hogy az MkTV Kft. tényleges egyedüli irányítója a MATÁV maradt, mert az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel kötött szerződés értelmében jogosult a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére.
  
  

• 3.

  Az Investel Magyar Távközlési Befektetési Rt. (a továbbiakban: Investel Rt.) 2000. december 1-én megvásárolta a MATÁV-tól az MkTV Kft. üzletrészeinek 75 százalékát, amivel együtt a MATÁV - 2. pontban említett - tagsági jogai is az Investel Rt.-re szálltak át. Az Investel Rt. részvényei
  - 49 százalékban a MATÁV;
  - 51 százalékban pedig a MATÁV 100 százalékos tulajdonában levő Egertel Rt.
  tulajdonában vannak, így az MkTV Kft. továbbra is a MATÁV (közvetett) irányítása alatt maradt (Vj-218/2000.).
  
  

• 4.

  A MATÁV meghatározó tevékenysége a közcélú (vezetékes) távbeszélő szolgáltatás. A MATÁV - az előzőekben említett MkTV Kft., Investel Rt. és Egertel Rt. mellett - további tizenkét vállalkozás felett rendelkezik a részvények vagy az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló közvetlen vagy (más vállalkozásokon keresztül) közvetett irányítási joggal. E vállalkozások részint a MATÁV tevékenységét kiegészítő, azt elősegítő szolgáltatásokat végeznek, részint a távközlési piac más területein tevékenykednek (pl.: mobil rádiótelefon szolgáltatás, Internet).
  
  

• 5.

  A MATÁV-ot a MagyarCom Holding GmbH-n keresztül közvetetten irányító Deutsche Telekom AG hét magyarországi vállalkozás felett rendelkezik közvetlen vagy közvetett irányítási joggal.
  
  

• 6.

  A MATÁV és az általa irányított vállalkozások, valamint az 5. pontban említett vállalkozások (a továbbiakban együtt: MATÁV-csoport) 2000. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - megközelítette az 500 milliárd forintot.

A Szegedi Kábeltelevízió Rt

• 7.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. 1989. július 7-én alakult, 2000. évi nettó árbevétele 954 millió forint volt. Fő tevékenysége a kábeltelevíziós szolgáltatás Szegeden és az azt környező településeken (Makó, Kistelek, Mórahalom, Deszk). Szegeden a Szegedi Kábeltelevízió Rt. mellett más kábeltelevíziós szolgáltatók is jelen vannak, azonban a Szegedi Kábeltelevízió Rt. előfizetőinek töredékét kitevő előfizetői létszámmal.
  
  

• 8.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. részvényesei 2000. augusztus 2-án az 1. táblázat szerinti szavazati jogokkal rendelkeztek. A részvényesek közül a Credicet Rt. egy másik vállalkozáson keresztül (közvetett) irányítási joggal rendelkezik a DSP Befektetési Rt. felett

1. táblázat

A Szegedi Kábeltelevízió Rt részvényesei

appearance="unformatted" indent_type="follow" alignment="justify" indent_level="1" _appearance_list_format="list" _alignment_list_format="list" _indent_type_list_format="list" _alignment_parattr="alignment" _indent_level_list_format="list">

• 9.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. közgyűlése határozatait - a vállalkozás piaci magatartását nem érintő kivételekkel - egyszerű többséggel hozza meg.
  
  

• 10.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. más vállalkozás felett nem rendelkezik irányítási joggal.

II.

Az érintett vállalkozások piaci helyzete

Közcélú távbeszélő szolgáltatás

• 11.

  A MATÁV által végzett közcélú távbeszélő szolgáltatást a jelenleg hatályos, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint koncessziós társaság, valamint az állam által, vagy az állam többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatás kiterjed a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokra.
  
  

• 12.

  Az országos távbeszélő hálózat - körzeten belüli (helyi) hívásokat biztosító - 54 primer körzeti hálózatból, valamint az azokat összekapcsoló, és ezáltal belföldi távolsági hívást és nemzetközi hívást is lehetővé tevő helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból áll.
  
  

• 13.

  A távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását és annak díjait szabályozó 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján 1993-94. években a Magyar Köztársaság nevében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter valamennyi primer körzetre, illetve a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat lehetővé tevő gerinchálózat működtetésére megkötötte az egyes pályázatok nyerteseivel a koncessziós szerződéseket.
  
  

• 14.

  A MATÁV az 1993. december 22-én kötött Koncessziós Szerződés alapján jogosultságot szerzett a nemzetközi és a belföldi távolsági -, valamint 36 primer körzetben a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására, további három primer körzetben pedig a 2001. év során irányítása alá került Emitel Rt. a koncessziós szolgáltató. A MATÁV és az Emitel Rt. együttes részesedése a közcélú távbeszélő hálózathoz tartozó összes magyarországi előfizetőből (végfelhasználóból) mintegy 80 százalék.
  
  

• 15.

  A Koncessziós Szerződés alapján a koncesszió időtartama 25 év, amelyen belül 8 éven keresztül a MATÁV és az Emitel Rt. az említett szolgáltatásokat kizárólagos joggal folytathatja.
  
  

• 16.

  Szeged és környéke a "62. Szeged" primer körzetben helyezkedik el, amelyben a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást a MATÁV-csoporttól független V-fon Rt. nyújtja, a MATÁV Koncessziós Szerződésében foglaltakkal azonos feltételek mellett.
  
  

• 17.

  A Magyar Országgyűlés 2001. június 12-i ülésnapján elfogadta a hírközlésről szóló törvényt (a továbbiakban: Ht.), amely - egyidejűleg hatályon kívül helyezve a Tt.-t - 2001. december 23-án lép hatályba, megszüntetve a közcélú távbeszélő szolgáltatás kizárólagosságát.
  
  

• 18.

  A kizárólagosság megszűnését követően a távközlési piacon a végfelhasználóknak nyújtott (előfizetői) szolgáltatások mellett megnő a szerepe a más távközlési szolgáltatóknak - a Ht. által szabályozott módon - nyújtott (un. hálózati) szolgáltatásoknak, azon belül is:

• • -

    az összekapcsolási szolgáltatásnak, amit annak érdekében vesz igénybe a más vállalkozás, hogy a saját előfizetője a másik helyi hálózat végpontján levő hívott felett elérje; valamint

• • -

    a hozzáférési (hálózat átengedési) szolgáltatásnak, amikor a tulajdonos a helyi hozzáférési hálózatát átengedi más vállalkozás részére, hogy azon a más vállalkozás előfizetői szolgáltatást nyújthasson.
    
    

• 19.

  Közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtása a kizárólagosság megszűnését követően nem kizárólag a közcélú távbeszélő hálózaton, hanem bármilyen más a jel továbbítására alkalmas hálózaton lehetséges lesz. Az utóbbi években lezajlott korszerűsítés eredményeként a magyarországi kábeltelevízió-hálózatok jelentős része alkalmassá vált valamennyi távközlési (ezen belül közcélú távbeszélő) szolgáltatás nyújtására, és azok ilyetén kialakítását, illetve átalakítását a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115. § (8) bekezdése elő is írja. A kábeltelevíziós hálózatok a jövőben elsősorban az un. szélessávú távközlési szolgáltatások esetében játszanak majd meghatározó szerepet, de elvileg jelen lehetnek a beszédcélú szolgáltatások terén is.

A kábeltelevíziós szolgáltatás

• 20.

  A kábeltelevízió a vezetékes távközlési szolgáltatás egyik területe, amelyet a Hírközlési Főfelügyelet engedélye alapján (a Ht. hatálybalépését követően a Hírközlési Felügyeletnek történő bejelentés mellett) bármely vállalkozás végezhet. A Hírközlési Főfelügyelet által 2000. év novemberében közzétett adatok szerint Magyarországon mintegy háromszáz - engedéllyel rendelkező - vállalkozás összesen 1,5 millió elfőzető részére nyújt kábeltelevízió szolgáltatást.
  
  

• 21.

  A legnagyobb szolgáltató az UPC Magyarország Kft., amely Budapesten és az ország szinte valamennyi nagyobb városában rendelkezik hálózattal. Részesedése az összes előfizetőből országosan 35-45 százalék között van.
  
  

• 22.

  Az MkTV Kft. az országos kábeltelevíziós piac második legnagyobb szereplője, részesedése az összes magyarországi előfizetőből 5-15 százalék közötti. Az MkTV Kft. Szegeden és környékén nem rendelkezik kábeltelevíziós hálózattal.
  
  

• 23.

  A további vállalkozások az ország egészét tekintve nem rendelkeznek számottevő részesedéssel, csupán két vállalkozás (a Fibernet Rt. és az Egyesült Magyar Kábeltelevízió Kft.) részesedése közelíti meg az 5 százalékot. A Szegedi Kábeltelevízió Rt. részesedése lényegesen kevesebb, mint 5 százalék.
  
  

• 24.

  A kábeltelevíziós szolgáltatást - a felhasználási cél azonossága szempontjából - elvileg képes helyettesíteni a tetőantenna, a műholdvevő, illetve e kettő kombinációja. A Gazdasági Versenyhivatal által lefolytatott eljárások alapján azonban az említett lehetőségek - figyelemmel az árra és a minőségre is - nem tekinthetők a kábeltelevíziós szolgáltatás ésszerű helyettesítő árúinak.
  
  

• 25.

  Új vállalkozások piacralépése nem ütközik engedélyezési szempontból lényeges akadályokba. A magas beruházási költségek, és az un. állandó költségeknek ebből is fakadó magas aránya következtében azonban a kábeltelevíziós szolgáltatás csak nagyszámú, koncentráltan elhelyezkedő előfizető esetén gazdaságos tevékenység. Ezért azon a földrajzi területen, ahol már működik kábeltelevíziós vállalkozás, gazdasági szempontból korlátozott a piacralépés lehetősége. Ez a körülmény nem csak új vállalkozások piacralépését nehezíti, hanem a már tevékenykedő vállalkozások terjeszkedését is korlátozza az olyan területeken, ahol egy másik vállalkozás már kiépítette vételi körzetét. Egy kiépített hálózat területére való belépésre - a tapasztalatok szerint - legfeljebb az azzal szomszédos területen tevékenykedő vállalkozásnak nyílhat lehetősége, arra tekintettel, hogy a határos területeket relatíve kisebb költséggel tudja saját hálózatához hozzákapcsolni.
  
  

• 26.

  A 24. és a 25. pontban kifejtettekre tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal a kábeltelevíziós piacot érintő nagyszámú (több, mint harminc) versenyfelügyeleti eljárás mindegyikében azt állapította meg, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató működési körzetében - mint érintett földrajzi piacon - gazdasági erőfölényben van.
  
  

III.

A kérelmezett összefonódás

• 27.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. a 2000. augusztus 2-án kötött Egyesülési Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján beolvad az MkTV Kft.-be, melyet követően az MkTV Kft. tulajdoni szerkezete a 2. táblázat szerintire változik.

2. táblázat

Az MkTV Kft. tulajdonosi szerkezete a beolvadást követően

• 28.

  Az Investel Rt.-nek az MkTV Kft. vezető tisztségviselői többségének kijelölésére vonatkozó jogosultságát (lásd 2. és 3. pont) a beolvadás nem érinti.
  
  

• 29.

  Az MkTV Kft. 2001. augusztus 21-én benyújtott kérelmében a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte a 27-28. pontban részletezett beolvadással megvalósuló összefonódás engedélyezését a Gazdasági Versenyhivataltól.
  
  

• 30.

  Kérelmében hivatkozott arra, hogy

• • -

    az összefonódás nem hoz létre és nem is erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, sőt alternatívát kínál Szeged térségében a V-fon Rt.-vel szemben; továbbá

• • -

    az összefonódással a piac és a fogyasztók számára előnyök járnak együtt abból adódóan, hogy az MkTV Kft. jelentős fejlesztéseket hajt végre az alkalmazott technológia és az ügyfélkezelés területén (javul a szolgáltatás minősége, növekszik a műsorválaszték, szakszerű hibaelhárítás, kapcsolódó szolgáltatások).

IV.

A vizsgálat

• 31.

  A vizsgáló a Tpvt. 71.§ (1) bekezdése alapján készített jelentésben az összefonódás engedélyezését indítványozta, mert

• • -

    az összefonódás ugyan a távközlési piac liberalizációját követően az összekapcsolás országos piacán a MATÁV-csoport gazdasági erőfölényének megerősödésével jár, azonban

• • -

    az ebből fakadó csekély mértékű hátrányt meghaladják az összefonódás előnyei, melyek a versenynek a hozzáférési piacán jelentkező erősödéséből adódnak.

V.

Az engedélykérési kötelezettség

• 32.

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdése alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás beolvad a tőle független másik vállalkozásba. A Tpvt. 15.§ (1) bekezdés b) pontja szerint nem függetlenek a vállalkozások, ha azokat a Tpvt. 23. § (2) vagy (3) bekezdése szerint ugyanaz a vállalkozás irányítja.
  
  

• 33.

  A jelen esetben az MkTV Kft.-t közvetlenül irányító Investel Rt. a beolvadó Szegedi Kábeltelevízió Rt.-ben is rendelkezik részvénytulajdonnal, annak mértéke azonban nem éri el a Tpvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja alapján az irányításhoz szükséges mértéket, és a Tpvt. 23.§ (2) bekezdés b-d) pontjaiban rögzített módokon sem irányítja azt. Ebből következőleg az MkTV Kft. és a Szegedi Kábeltelevízió Rt. a Tpvt. 15.§ alapján egymástól független vállalkozások, ezért a kérelem szerinti beolvadás vállalkozások összefonódásának minősül.
  
  

• 34.

  Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a MATÁV-csoport tagjai és a Szegedi Kábeltelevízió Rt.) 2000. évi együttes nettó árbevétele meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül a beolvadó Szegedi Kábeltelevízió Rt. 2000. évi nettó árbevétele az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
  
  

• 35.

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Szegedi Kábeltelevízió Rt.-ben a beolvadást megelőzően irányítási joggal rendelkező Creditcet Rt. és DSP Befektetési Rt. a beolvadást követően ugyan üzletrész tulajdonosai lesznek az MkTV Kft-nek, azonban szavazati jogokból való részesedésük alapján, és más módon sem lesznek az MkTV Kft. irányítói, ezért a Tpvt. 27. § (4) bekezdése értelmében nem minősülnek az összefonódás közvetett résztvevőinek.

VI.

Az engedélyezés

• 36.

  A Tpvt. 30. § (1) bekezdése alapján az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat, a (2) bekezdés szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.
  
  

• 37.

  Összefonódással érintett piac(ok)nak az(ok) minősülnek, amely(ek)en az összefonódás valamely - akár közvetlen, akár közvetett - résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. E piacok közül azonban az összefonódásnak - speciális helyzeteket leszámítva - azokon lehet hatása a gazdasági erőfölényre (és általában is a gazdasági versenyre), amelyeken az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport legalább egy-egy tagja jelen van (lehet), akár vevőként, akár eladóként. Ha ugyanis a két vállalkozáscsoport:

• • -

    azonos piac azonos (vevői vagy eladói) oldalán tevékenykedik, akkor horizontális összefüggésben összefonódásuk esetén csökken az egymással (lehetséges) versenyben álló vállalkozáscsoportok száma (növekszik a koncentráció); illetve ha

• • -

    azonos piac ellentétes oldalán helyezkedik el, akkor a köztük meglevő (lehetséges) vevő-eladó (vertikális) kapcsolat jellegének - az összefonódás alapján bekövetkező - megváltozásából adódóan lehetnek káros hatásai az összefonódásnak a gazdasági versenyre.

A jelenlegi piaci feltételek

• 38.

  A jelenlegi piaci-szabályozási körülmények között a MATÁV-csoport és a Szegedi Kábeltelevízió Rt. közös tevékenysége a kábeltelevíziós szolgáltatás. Nincs azonban olyan földrajzi piac, amelyen a Szegedi Kábeltelevízió Rt. és az MkTV Kft. eladóként (szolgáltatóként) egyaránt jelen van, ezért etekintetben a 37. pont szerinti összefüggésben az összefonódásnak nem lehetnek a gazdasági versenyt hátrányosan érintő hatásai.
  
  

• 39.

  A Tpvt. 22. §-ának rendelkezései szerint a vállalkozás, mint vevő is lehet gazdasági erőfölényes helyzetben. Ilyen összefüggésben a kábeltelevíziós vállalkozások esetében a műsorbeszerzés bír elsősorban jelentőséggel. Az MkTV Kft. és a Szegedi Kábeltelevízió Kft. a műsorok vevőjeként - egyes helyi műsorok kivételével - legalább országos piacon tevékenykedik, ahol együttes részesedésük az összefonódást követően sem éri el majd a 15 százalékot, ami e piacon nem rejti magában a gazdasági erőfölény kialakulásának veszélyét.
  
  

• 40.

  Egy összefonódásnak lehetséges hatása az is, hogy - jóllehet közvetlenül egyetlen árupiacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - javul valamely érintett vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete, amelyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22.§ (2) bekezdés b. pont), s ez értelemszerűen kihathat egyes érintett piacokra is.
  
  

• 41.

  A korábbiakban (lásd 24-26. pont) részletesen kifejtettek alapján a kábeltelevíziós vállalkozás általános esetben működési körzetében gazdasági erőfölényes helyzetben van, és a Versenytanács a Szegedi Kábeltelevízió Rt. gazdasági erőfölényes helyzetét, az annak 2001. évben érvényesített előfizetési díjainak vizsgálatára indult versenyfelügyeleti eljárásban (Vj-44/2001.) meg is állapította.
  
  

• 42.

  A Szegedi Kábeltelevízió Rt. kábeltelevíziós szolgáltatókénti gazdasági erőfölényes helyzetét nem az összefonódás hozza létre. Az összefonódás következménye csupán az, hogy más vállalkozás (az MkTV Kft.) kerül az érintett földrajzi piacon (Szegeden) gazdasági erőfölényes helyzetbe. Az a körülmény ugyanakkor, hogy az MkTV Kft. egy jelentős tőkeerejű vállalkozáscsoport tagja, elvileg tovább erősítheti a gazdasági erőfölényes helyzetet az érintett piacon. Ezen elvi hátrányt azonban a Versenytanács álláspontja szerint meghaladják azok, a kérelmező által hivatkozott előnyök (lásd 30. pont), amelyek jelentős részben szintén a nagyobb tőkeerőből fakadnak.
  
  

• 43.

  Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi piaci (szabályozási) feltételek fennmaradása esetén nem lenne ok a tervezett összefonódás megtiltására.

A liberalizáció hatásai

• 44.

  A Tpvt. összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak módja legyen mérlegelni azt, hogy a gazdasági verseny szempontjából mi kedvezőbb: az összefonódás engedélyezése vagy annak megtiltása. Mindez már önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet, illetve az összefonódás arra gyakorolt hatásainak értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra. Ebből kiindulva - figyelemmel arra is, hogy eldöntött tény a távközlés 2002. évtől történő liberalizálása - a Versenytanács olyan gyakorlatot alakított ki (Vj-107/1998.), hogy a távközlési piacot érintő összefonódások versenyhatását nemcsak a jelenlegi piaci (szabályozási) körülmények között vizsgálja, hanem a kizárólagosságok megszűnését (a liberalizációt) követően megváltozó feltételek mellett is.
  
  

• 45.

  A kérelem szerinti összefonódás szempontjából az alábbi két - a liberalizációból fakadó - változás bír elsősorban jelentőséggel.
  45.1. A közcélú távbeszélő szolgáltatásra kapott kizárólagosságok lejártával megszűnik a közcélú távbeszélő- és a kábeltelevíziós piac jelenlegi elkülönültsége, mert mód lesz távközlési- (és ezen belül távbeszélő-) szolgáltatás nyújtására azokon a kábeltelevíziós hálózatokon, amelyek a médiatörvény előírásaival összhangban megfelelnek a korszerű adatátvitel követelményeinek (részletesen lásd 19. pont).
  
  45.2. Áruvá válik a távközlési hálózathoz való hozzáférés biztosítása. Sőt: a hálózatépítés magas beruházási költségei miatt a liberalizációt követően a végfelhasználónak nyújtott szolgáltatások piacán új szereplők piacralépése döntően a meglévő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása esetén valószínűsíthető.

• 46.

  Mindezek alapján a Versenytanács a liberalizációt követő piaci körülmények között a kérelem szerinti összefonódással érintett árupiacok közül vizsgálta az összekapcsolást és a hálózathoz való hozzáférést is, mégpedig nem kizárólag a kábeltelevíziós hálózatok-, hanem általában a távközlési hálózatok tekintetében.
  
  

• 47.

  Azösszekapcsolásiszolgáltatás sajátossága, hogy azt a távközlési vállalkozások kölcsönösen nyújtják egymásnak. Ebből következőleg az összekapcsolási szolgáltatás esetében meghatározó jelentősége van annak, hogy valamely vállalkozás az összes magyarországi előfizető milyen hányadával rendelkezik. Minél több előfizetője van, annál valószínűbb, hogy a távközlési piac más szereplői számára kikerülhetetlenné válik annak következtében, hogy a távközlési kapcsolat kezdeményezője és célzottja közötti kapcsolat csak közreműködésével (az általa nyújtott összekapcsolási szolgáltatás révén) valósulhat meg. Erre tekintettel a liberalizációt követően az összekapcsolási szolgáltatás földrajzi értelemben országos piacnak minősül.
  
  

• 48.

  Az előzőek alapján az összekapcsolási szolgáltatás országos piacán folyó verseny szempontjából lényeges körülmény, hogy a MATÁV-csoport a közcélú vezetékes távbeszélő előfizetők mintegy 80 százalékával rendelkezik, ami nem vitathatóan gazdasági erőfölényes helyzetet jelent (Vj-11/2001.). A közcélú távbeszélő szolgáltatás és a kábeltelevíziós szolgáltatás elkülönültségének előzőekben részletezett megszűnése (lásd 45.1 pont) ezt a gazdasági erőfölényt önmagában is erősíti annak következtében, hogy az MkTV Kft.-n keresztül a MATÁV-csoport a kábeltelevízió előfizetők 5-15 is százalékával rendelkezik. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a kérelem szerinti összefonódással hozzákerülő további (5 százalék alatti) kábeltelevízió előfizető révén tovább erősödik, a MATÁV-csoport gazdasági erőfölényes helyzete az összekapcsolási szolgáltatás piacán.
  
  

• 49.

  Ahálózati hozzáférésföldrajzi szempontból - jellegéből adódóan - helyi piac. E helyi piacok közül a jelen összefonódás a Szegedi Kábeltelevízió Rt működési körzetében lehet hatással a gazdasági versenyre. Ezért a Versenytanács a liberalizációt követően áruvá váló hálózati hozzáférés szempontjából az összefonódással érintett földrajzi piacként vizsgálta Szegedet és környékét, mint a Szegedi Kábeltelevízió Rt. kábeltelevíziós hálózatai által lefedett földrajzi területet.
  
  

• 50.

  Adott területen elhelyezkedő előfizetők, és az ezen előfizetőket elérni kívánó a hálózattal nem rendelkező vállalkozások számára egyaránt jelentőséggel bír az, hogy a körzetben egy vagy két hálózat van, illetve, ha két hálózat van, akkor azok azonos vállalkozás-csoport kezében vannak-e vagy sem. A hozzáférési szolgáltatásnak az összefonódással érintett helyi földrajzi piacán (Szegeden ) a MATÁV-csoport nem rendelkezik közcélú távbeszélő hálózattal. Igy az összefonódás ezen a piacon nem erősít meg gazdasági erőfölényt, sőt: a gazdasági verseny szempontjából kifejezetten előnyösnek tekinthető, hogy az MkTV Kft. a helyi hozzáférési piacon - a jelenleginél erősebb - alternatívát biztosít majd a helyi közcélú távbeszélő szolgáltató (a V-Fon Rt.) mellett.
  
  

• 51.

  Mindezek alapján a Versenytanács - összevetve a MATÁV-csoport gazdasági erőfölényes helyzetének az összekapcsolási szolgáltatás országos piacán bekövetkező csekély mértékű erősödését (mint hátrányt), a helyi piacon mutatkozó kedvező versenyhatással (mint előnnyel) - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelem szerinti összefonódás által létrehozott helyzet összességében a liberalizációt követően sem káros a gazdasági verseny szempontjából.

A döntés

• 52.

  A Versenytanács (egyezően a vizsgálói indítvánnyal) a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésében - a Tpvt. 30. § (1) bekezdésére tekintettel - engedélyezte az összefonódást, mert annak előnyei a jelenlegi- és a kizárólagosságnak a Ht. általi megszüntetését követően kialakuló piaci-szabályozási feltételek mellett is meghaladják annak hátrányait (lásd 42. és 51. pont).

VII.

Az eljárási díj

• 53.

  A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, ha az "engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". Minden más esetben - vagyis, ha az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy az engedély megadása nem a Tpvt. 30.§ (2) bekezdésén alapul - a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerint (a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül) további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetnie a kérelmezőnek a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.
  
  

• 54.

  Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 30. § (2) bekezdésére való hivatkozásból azonban az következik, hogy kizárólag azok az összefonódások engedélyezhetők ilyen módon, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.
  
  

• 55.

  A jelen esetben az összefonódás erősíti a MATÁV-csoport gazdasági erőfölényes helyzetét, vagyis az engedély megadása nem a Tpvt. 30. § (2) bekezdésén, hanem - az összefonódás előnyeinek és hátrányainak mérlegelése alapján - a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul (lásd 52. pont), mire tekintettel a Versenytanács a kérelmezőt további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte.

VIII.

Eljárási kérdések

• 56.

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
  
  

• 57.

  Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2001. november 27.

dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Köbli József sk.
Szabó Györgyi