Vj-138/2001/27
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Déli Hírlap Kft. (3525 Miskolc, Széchenyi u. 107.) ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt hivatalból indított eljárásban tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vontnak a Déli Hírlap lappal összefüggésben a lapban közzétett azon közlései alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, amelyek szerint a Déli Hírlap "a megye legkedveltebb napilapja", illetve "az ország egyetlen magyar tulajdonú (megyei, vidéki, független) napilapja."
E magatartás folytatását a Versenytanács a határozat kézhezvételétől megtiltja.
A Versenytanács kötelezi az eljárás alá vontat, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Déli Hírlapban olyan tartalmú helyreigazító közleményt tegyen közzé, amely tájékoztatást ad arról, hogy a Déli Hírlap nem az ország egyetlen magyar tulajdonú (megyei, vidéki, független) napilapja.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indoklás
1. Az eljárás alá vont adja ki a Déli Hírlap című megyei napilapot, amely Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenik meg. A Déli Hírlapnak az érintett területen szintén megyei lapként versenytársa az Észak-Magyarország című lap.
2. A Gazdasági Versenyhivatal észlelte, hogy az eljárás alá vont kiadásában megjelenő Déli Hírlap című lap saját magát a lapban megjelent írásban Borsod-Abaúj-Zemplén Megye legkedveltebb napilapjaként tüntette fel, illetve a lap több alkalommal - esetenként változó megfogalmazással - az ország egyetlen magyar tulajdonú (megyei/vidéki, független) napilapjaként került megjelölésre.
3. Az eljárás alá vont védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint a "legkedveltebb" jelző nem minősül objektív kategóriának, hanem olyan szubjektív értékítéletet fogalmaz meg, mely az olvasótáboruk szeretetét, a laphoz való ragaszkodását fogalmazza meg. Így objektív mércével mérhető megállapítást nem tartalmaz. Álláspontja szerint "az ország egyetlen kifejezetten magyar tulajdonú megyei/vidéki napilapja" megjelölés fedi a valóságot.
4. A Tpvt. 8.§ (1) bekezdése értelmében tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikkely (2) bekezdésének a) pontja értelmében megtévesztésnek minősül különösen, ha az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy az áru lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében bármilyen megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.
A fogyasztói döntés befolyásolása által az adott árut (szolgáltatást) a valósnál kedvezőbbnek tüntetik fel a fogyasztók előtt, s az ennek eredményeként megszülető fogyasztói döntés eredményeként a vállalkozás versenytársaihoz képest előnyösebb helyzetbe kerül a piacon.
5. A napilapok vonatkozásában meg kell különböztetnünk a fogyasztók két körét: a lap olvasóinak és a lapban hirdetők körét.
A napilapok között választás egy folyamat eredménye, a döntést megelőzi a lapok közötti tájékozódás, a különböző kiadványok tartalmának, jellegének megismerése. A napilapok közötti választás során a lap olvasóira a lapok olvasottságára, kedveltségére vonatkozó adatok általában nincsenek jelentős befolyással. A fogyasztók másik csoportja, a hirdetők esetében ugyanakkor lényeges körülmény az, hogy az adott lapot hányan olvassák, mivel ez meghatározó jelentőségű abból a szempontból, hogy hirdetésük közzétételével milyen eredményt érhetnek el.
6. A Tpvt. 9.§-a alapján a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. Ezt szem előtt tartva a Versenytanács álláspontja szerint a "legkedveltebb" kifejezés egy napilap esetében a lap olvasottságával, azaz a lap olvasóinak számával áll szoros összefüggésben, mivel az olvasók elsősorban azt a lapot választják, amelyiket kedvelik. Egy napilap kedveltségére történő utalás tartalmilag egy másik megállapítást is magában foglal, azt, hogy az adott laphoz mennyire ragaszkodnak, milyen hűségesek olvasói, mindazonáltal ezzel a "kedveltség" a mindennapi értelmezés szerint nem áll olyan szoros kapcsolatban, mint az olvasottsággal. A kedveltség mindkét kategóriája adatokkal alátámasztottan vizsgálható (olvasottságra vonatkozó adatok, az előfizetők, illetve a vásárlók körének stabilitása stb.).
Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács szerint a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó ügyekben egy lap kedveltségére történő utalás, így a "legkedveltebb" jelző használata akkor nem kifogásolható versenyjogilag, ha ezt az adott piacon igazoltan legolvasottabb, tartósan a legnagyobb példányszámban megjelenő lap alkalmazza. A lapok olvasottságával összefüggő, nem a valóságnak megfelelő közlés alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
A Gazdasági Versenyhivatal által beszerzett adatok szerint a Déli Hírlap megyei lapként piacon lévő versenytársa, az Észak-Magyarország című napilap 2001-ben lényegesen magasabb példányszámban jelent meg, mint a Déli Hírlap, illetve a 2001. év I. félévében az egy megjelenésre jutó átlagos olvasótábor a Déli Hírlap esetén 60.000 fő, az Észak-Magyarország esetében 183.000 fő volt.
Mivel a Déli Hírlap nem a legolvasottabb napilap Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy ilyen tartalmú közlés alkalmas a hirdetők mint fogyasztók megtévesztésére. Magatartásával az eljárás alá vont megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját.
7. A Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontjában írt felsorolás egyrészt nem teljeskörű, másrészt bármely, az áruval akár közvetett módon kapcsolatban álló magatartás lényeges tulajdonságnak minősül, ha alkalmas arra, hogy befolyásolja a fogyasztókat abbéli döntésükben, hogy melyik árut válasszák. Ilyen állításnak minősülhet a magyar tulajdonra való hivatkozás is, hiszen az ezen megjelölést tartalmazó írások sorozatából levonható az a következtetés, hogy az eljárás alá vont számít a nemzeti érzületből táplálkozó keresletnövekedésre, illetve a keresletcsökkenés megállására pusztán azért, mert a lap magyar tulajdonú. Ennél fogva a "magyar tulajdonra" az adott esetben mint lényeges tulajdonságra irányadók a fenti jogszabályhelyen írt elkövetési tilalmak.
Megállapítást nyert, hogy - ellentétben az eljárás alá vont által kiadott napilapban több alkalommal közöltekkel - Magyarországon nemcsak a Déli Hírlap, hanem más megyei lapok is teljes mértékben magyar tulajdonban vannak, ezért a Versenytanács megítélése szerint az eljárás alá vont e vonatkozásban is megsértette a Tpvt. 8.§-a (2) bekezdésének a) pontját, mivel magatartása alkalmas a fogyasztók (az olvasók és a hirdetők) megtévesztésére.
8. A Versenytanács mellőzte a bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy a jogsértést csekély jelentőségűnek tartotta. Álláspontja szerint jelen esetben maga a jogsértés megállapítása elegendő, hogy az eljárás alá vontat hasonló jogsértés elkövetésétől visszatartsa.
9. A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Versenytanács szükségesnek ítélte annak előírását, hogy az eljárás alá vont a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Déli Hírlapban olyan tartalmú helyreigazító közleményt tegyen közzé, amely tájékoztatást ad arról, hogy a Déli Hírlap nem az ország egyetlen magyar tulajdonú (megyei, vidéki, független) napilapja.
10. A határozat elleni további jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2002. január 8.
dr. Zavodnyik József sk.
dr.Kállai Mária sk.
dr. Tóth Tihamér sk.
Horváth Lászlóné