Gazdasági Versenyhivatal

Vj-137/2001/33

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az MM Elektronikai Kft. (2045 Törökbálint, 0152/12 hrsz., törvényes képviselője Szabó Zoltán ügyvezető, 1518 Budapest, Pf. 64.) ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I. Az eljárás

• 1.

  A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2001. augusztus 13-án indított versenyfelügyeleti eljárást, mivel bejelentés nyomán azt lehetett valószínűsíteni, hogy az MM Elektronikai Kft. (továbbiakban: MM) a francia Ascom Monétel (továbbiakban AM) által gyártott Monétel típusú nyilvános telefonkészülékek alkatrészeinek egységárát, illetve a javítási díjak mértékét túlzottan magasan határozza meg, ami a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. tv. (Tpvt.) 21. § szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősülhet.

II. A tényállás

II. 1. Az eljárás alá vont vállalkozás

• 2.

  Az eljárás alá vont - egyebek mellett - telefonokkal kapcsolatos tevékenységeket folytat: AM-el chipkártyás telefonok és elektronikus panelek gyártása, a kártyás nyilvános telefonkészülékek alkatrészeinek forgalmazásával, továbbá az anyapanelek javítása. Monétel nyilvános telefonkészülékek forgalmazásával nem foglalkozik. A felhasznált alkatrészek döntő többségét a francia gyártótól szerzi be, kisebb részük a z MM saját gyártmánya.

II. 2. Az érintett piac

• 3.

  Bejelentés nyomán a GVH tudomására jutott, hogy az eljárás alá vont vállalkozás.

• 4.

  A magyar nyilvános telefonkészülékek kb. 40 %-a érmével működő Telkor készülék, szintén kb. 40 %-a kártyás Monétel készülék. A nyilvános kártyás telefonkészülékek piacán a Monétel 98 %-os részesedéssel rendelkezik. Az ország területén a Matáv tájékoztatása szerint 18.500 Monétel telefont üzemeltet, más szolgáltatók 2.480 db-ot.

• 5.

  A nyilvános telefonkészülékek a távfelügyeletüket ellátó terminállal együtt alkotnak működőképes rendszert. A felügyeleti rendszer kiépítése a gyártótól származó eszközökkel történik és hozzávetőlegesen még egyszer annyiba kerül, mint maguk a készülékek. Ha a koncessziós telefontársaságok úgy döntenének, hogy készülékeiket lecserélik más típusra, akkor az új felügyeleti rendszer kiépítése is jelentős összegbe kerülne. A Matáv látja el a Monétel kártyás nyilvános készülékek rendszerüzemeltetői feladatát, ennek érdekében a többi szolgáltatóval együttműködési megállapodást kötött.

• 6.

  A Monétel típusú telefonkészülékek bonyolult felépítésű, összetett elektronikai rendszerű készülékek. Legfontosabb alkatrészeik gyártmányspecifikusak, a gyártótól független megtervezésük és kivitelezésük költséges és bizonytalan megtérülésű fejlesztési folyamat. A készülék legfontosabb alkatrészei nem helyettesíthetők más gyártó által előállított készülékek alkatrészeivel.

• 7.

  Az anyapanel (főáramköri lap) a készülékek központi egységét jelentő fontos, bonyolult szerkezetű alkatrész, amely nélkül a telefon nem működik. A paneljavítás ezért nagyon fontos szerelési munkának számít. A Monétel típusú készülékek kapcsán felmerülő javítási munkálatok közül az MM csak az anyapanel javításával foglalkozik.

• 8.

  A Monétel készülékek alkatrészeit Magyarországon csak az MM forgalmazza. A tartalék alkatrészek ára a megrendelt mennyiségtől függően változik, külön árkategóriát képez a 30 db. alatti és az azt meghaladó tétel. Mivel a Matáv megrendelései nagyságrendileg meghaladják a többi társaság megrendeléseit, a számára alkalmazott árak kedvezményeket tartalmaznak. A Matáv irányában érvényesített ár az MM számára adott, mivel azt az AM és a Matáv közötti szerződés tartalmazza.

• 9.

  Az alkatrész utánpótlást biztosító eljárás alá vontnál számos költség felmerül, pl. raktározás, devizaingadozás, adminisztratív kiadások. Azt a kockázatot is vállalnia kell, hogy egyes alkatrészeket hosszabb ideig kell raktáron tárolnia, vagy azokat nem tudja eladni. Az MM költségelemzése alapján megállapítható, hogy olyan haszonkulccsal rendelkezik, amely nem tekinthető tisztességtelenül nagynak.

• 10.

  Az MM a panelek javítását 2000. második negyedévében kezdte meg. A garanciális időn túl érkezett elemeket is megjavította, függetlenül attól, hogy azok a Matáv-tól vagy más társaságoktól érkeztek. Ez utóbbiak részére elvégzett munkálatokért is megkapta a javítási díjat az AM-től, annak ellenére, hogy azok nem kötöttek szerződést az AM-el (lásd alább, II. 3. pont).

• 11.

  A javítási díj összegét - hasonlóan az alkatrészek áraihoz - a Matáv és az AM közötti szerződés határozza meg, e tekintetben sincs az MM-nek döntési jogosultsága.

II. 3. A piaci szereplők szerződéses kapcsolatai

• 12.

  Az MM az AS-al kötött szerződés alapján garanciális időn belül bármilyen paneljavítást elvégez. Garanciális időn túl panelt azonban csak azoknak javítanak, akik a francia gyártóval szerződéses kapcsolatban állnak. A javításért a gyártó fizet az MM-nek, nem a magyar telefontársaság.

• 13.

  A Matáv és az Ascom Monétel SA között létezik egy 1999-ben kötött rendszertámogatási és karbantartási szerződés, amely egyebek mellett tartalmazza az alkatrészekért felszámítható árat is. Ez alapján végzik el a szükséges javításokat is. Az alkatrészeket ugyanakkor nem közvetlenül a francia cégtől, hanem az azzal szerződéses kapcsolatban álló eljárás alá vonttól, mint az AM kizárólagos magyarországi képviselőjétől szerzi be. Szintén tőle kapják az alkatrészeket a többi távközlési szolgáltató vállalkozások, ők azonban nem kötöttek a francia gyártóval hasonló szerződést. A szerződésben az AM készenléti raktár fenntartására vállalt kötelezettséget - e feladatot utóbb szerződésmódosítással az MM vállalta magára.

• 14.

  Az AM engedélye nélkül az MM nem vállalkozhat Matáv-on kívüli telefontársaság alkatrészellátására vagy a készülékek alkatrészeinek javítására. A Matáv-on kívüli szolgáltatók ugyanis nem kötöttek rendszertámogatási és karbantartási szerződést az AM-el. Írásos megállapodás hiányában az AM nem látja biztosítottnak az alkatrészek árainak, illetve a javítások díjainak a nem szerződött társaságok felőli behajthatóságát.

• 15.

  A javítási díj összegét nem az MM határozza meg, hanem a MATÁV és az Ascom Monétel közötti, fent említett szerződés tartalmazza. Hasonló szerződés a többi szolgáltató és a készülékek gyártója között azonban nincsen.

III. Jogi értékelés

III. 1. A gazdasági erőfölény megléte

• 16.

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 17.

  A tényállásban írt sajátosságok miatt az érintett árupiac a Monétel típusú telefonkészülék alkatrészellátásának, valamint az anyapanelek javításának piaca. Az érintett földrajzi piac Magyarország.

• 18.

  Megállapítható, hogy az MM a Monétel készülékekhez szükséges alkatrészek piacán, valamint az anyapanelek javításának erőfölényes helyzetben van a MATÁV-on kívüli koncessziós társaságok vonatkozásában. E társaságok szinte valamennyi érmés nyilvános készülékük meghibásodása esetén, csak az eljárás alá vonthoz fordulhatnak - vagy elméletileg magához a francia gyártóhoz. Az anyapanelek javítását Magyarországon szintén csak az eljárás alá vont végzi.

• 19.

  Amennyiben egy Monétel típusú telefonkészülék meghibásodik, gazdasági szempontból nem célszerű helyette újat venni, illetve más típusra áttérni, egyebek mellett a felügyeleti rendszer lecserélésével járó költségek miatt.

III. 2. A visszaélés

• 20.

  A Tpvt. 21. § szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így pl.:
  a) az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani,
  g) azonos értékű értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak alkalmazását, amelyek az egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a piaci versenyben.

• 21.

  Egyezően a vizsgáló megállapításaival, az eljáró versenytanács a rendelkezésre álló információk alapján nem látja bizonyítottnak az erőfölényes helyzettel való - a versenyt vagy a fogyasztókat korlátozó, illetve kizsákmányoló jellegű - visszaélést:

• • -

    az adatok alapján nem állapítható meg, hogy az MM túlzottan magas árakat vagy díjakat állapított volna meg, vagy

• • -

    üzletfelei között indokolatlanul diszkriminált volna ugyanazon termék ára vagy szolgáltatás díja tekintetében.

• 22.

  Az eljáró versenytanács megjegyzi, hogy árdiszkriminációról már csak azért sem lehet szó, mert az alkatrészek közötti árkülönbség csak részben róható fel az eljárás alá vontnak, hiszen a MATÁV irányába nem ő állapítja meg az alkatrészek árait. Az is kétséges, hogy az esetleges diszkrimináció hatással lehet-e a MATÁV és a többi helyi koncessziós társaság versenyére (tekintettel a nyilvános készülékek sajátos piacára, továbbá az esetleges többletkiadások költségstruktúrában elfoglalt minimális arányára).

• 23.

  Túlzottan magas árról akkor beszélhetünk a versenyjogban, ha a piaci hatalommal rendelkező vállalkozás erejét oly módon kívánja - a fogyasztók közvetlen kárára - kihasználni, hogy a költségek és az üzletágban szokásos hasznot meghaladó mértékben állapítja meg terméke árát. A Versenytanács szükségesnek tartja megjegyezni, hogy piacgazdaságban rendkívül összetett feladat előtt áll, amikor azt kell kívülről megítélnie, hogy egy vállalkozás árai túlzottan magasak-e. Az árak szintjének értékelésére többféle módszer létezik, ezek közül jelen esetben a költség-alapú elemzést alkalmazta a Gazdasági Versenyhivatal, továbbá tekintettel volt a Matáv részére szállított alkatrészek áraira is.

• 24.

  Megállapítható, hogy a Matáv számára szállított alkatrészek valamivel olcsóbbak ugyan az eljárás alá vonttól származó alkatrészekhez képest, de ezen árkülönbség indokolható a nagyobb beszerzési mennyiség és az eltérő szerződéses háttér alapján. Továbbá az eljárás alá vont költségeinek elemzését követően, tekintettel az elszámolt költségelemekre és az érvényesített haszonkulcs mértékére, nem mondható, hogy a beszerzési árhoz képest túlzottan drágán adná azokat tovább a telefontársaságok részére.

IV. Eljárási kérdések

• 25.

  A Versenytanács jelen határozatát - az eljárás alá vont kérelmére - tárgyaláson kívül hozta.

• 26.

  A határozat elleni jogorvoslatot a Tpvt. 83. § biztosítja.

Budapest, 2002. február 11.

Dr. Tóth Tihamér sk. előadó
Dr. Bara Zoltán s.k.
Dr. Berke Barna s.k.
Véghelyi Ágnes