Gazdasági Versenyhivatal

Vj-63/2002/28

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az E.ON Hungária Rt. (Budapest, továbbiakban E.ON Rt.) Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (Győr, továbbiakban ÉDÁSZ Rt.) feletti irányítás szerzése iránti kérelme ügyében meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az E.ON Rt. irányítást szerezzen az ÉDÁSZ Rt. felett.

E határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetnek van helye.

Indoklás

I.

Tényállás

A kérelmezett ügylet

• 1.

  Az E.ON Hungária Rt. mint vevő, az E.ON Energie AG mint kezes és az EdF International mint eladó között 2002. április 26-i hatállyal részvény adásvételi szerződés jött létre, mellyel az EdFI eladta az E.ON Hungária Rt. részére az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ) alaptőkéjéből a tulajdonában levő részvényeket. Mivel az ÉDÁSZ nyilvánosan működő részvénytársaság, és a tranzakció révén a kialakuló 55.382%-os irányítás meghaladja a 33%-ot, az irányítás megszerzésére kötelező nyilvános vételi ajánlati eljárás során kerül sor. Az eljárás eredményeként előfordulhat, sőt valószínűleg megtörténik, hogy a kérelmező az ÉDÁSZ részvények nagyobb hányadát lesz köteles megvásárolni, mint amennyihez a kérelmezett ügylet folytán jutott volna.

Az érintett vállalkozások

• 2.

  A kérelmező E.ON Hungária Rt. a világ egyik legnagyobb vállalati fúziójának eredményeként létrejött, németországi székhelyű E.ON csoporthoz tartozik. A VIAG és VEBA vállalatok egyesülése révén hozták létre egyrészt az E.ON AG-t, a Bayernwerk és a PreussenElektra összeolvadásával pedig az E.ON Energie AG-t. Az E.ON AG az E.ON Energie 100 %-os tulajdonosa. Az E.ON Energie AG a világ legnagyobb magántulajdonban álló energiaszolgáltatója. Érdekeltségei vannak - Németországon kívül - számos kelet-közép-európai országban, Skandináviában, a Benelux-államokban és Svájcban.

• 3.

  Az E.ON Energie AG szintén kizárólagos irányítása alatt működik a magyarországi E.ON Hungária Rt. - korábbi nevén Bayernwerk Hungária Rt. -, melynek legfontosabb, energetikában érdekelt leányvállalatai a következők:

• • -

    Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (TITÁSZ)

• • -

    Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (DÉDÁSZ)

• • -

    Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (DKCE)

• • -

    Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ).

• 4.

  A 2000. novemberben üzembe helyezett DKCE Magyarországon az első erőmű, amely a megtermelt villamos energiát nem a Magyar Villamos Műveknek (MVM), hanem közvetlenül a területi áramszolgáltatónak, a Titász-nak értékesíti. Az erőmű a TITÁSZ szükségleteinek 15 %-át állítja elő, a turbinából előállított gőz pedig Debrecen város kétharmadának távfűtését és melegvíz ellátását teszi lehetővé.

• 5.

  Jelenleg a kérelmező és az EdFI közös irányítása alatt áll az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (ÉDÁSZ) . Az EdFI a francia Electricité de France (EdF) leányvállalata, irányítása alá tartozik egyebek között a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (DÉMÁSZ), az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), a Budapesti Erőmű Rt. (ELMŰ) és a Mátrai Erőmű Rt. (kisebbségi tulajdon). Az EdFI és az E.ON, mint az ÉDÁSZ közös irányítói között évek óta választóbírósági jogvita húzódik, és ennek kihatásaként számos egyéb bírósági jogvita van folyamatban. A megromlott viszony megnehezítette az ÉDÁSZ közös irányítását.

• 6.

  Az 1995 decemberében lezajlott privatizáció során az ÉDÁSZ részvények 47,55 %-át az EdF vásárolta meg. Ebből 1997ben a Bayernwerk AG 27,7%-ot vett meg és átadta az akkor még Bayernwerk Hungária Rt. néven működő E.ON Hungária Rt-nek.

• 7.

  Földrajzi szempontból, a kérelmezett ügylet megvalósulását követően az E.ON csoport vállalkozásai fogják végezni az áramszolgáltatást az egész Dunántúlon, valamint a Debrecen központú kelet-magyarországi térségben.

• 8.

  Az E.ON csoport magyarországi ágához tartozó, villamos energia piacon érdekelt, jelentősebb súlyú vállalatainak tevékenységét az alábbi táblázat szemlélteti.

• 9.

  A kérelmező az energiaszolgáltatáson túlmenően további energiaközeli szolgáltatások bevezetését tervezi, mint pl. a vízellátás és multy-utility modell (egy vállalkozás által kínált több közüzemi, kommunális szolgáltatás) az önkormányzatok részére.

A villamos energia szektor

Részleges liberalizáció

• 10.

  A villamos energia szektor az ágazat nemzetgazdasági súlya, valamint iparági sajátosságok folytán mindig is a szabályozott gazdasági szektorok közé tartozott. Az alapvető szabályokat jelenleg a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (Vet.) tartalmazza. Az Országgyűlés 2001. december 18-án fogadta el a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (új Vet.), melynek rendelkezései túlnyomórészt 2002. január 1-től lépnek hatályba. Az új Vet-hez számos végrehajtó rendelet kapcsolódik, a legfontosabbakat a Kormány 2001. augusztus 23-án fogadta el. Jelen ügyhöz kapcsolódóan megnevezendők ezek közül a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet és az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet.

• 11.

  Az új szabályozás célja, hogy a vonatkozó közösségi irányelvnek megfelelően részleges piacnyitást vezessen be: az ún. feljogosított fogyasztóknak módjukban áll megválasztani, hogy kitől vásároljanak villamos energiát. A részleges piacnyitásból adódóan egymás mellett fog élni a mai állapotokat továbbvivő ún. közüzemi rendszer és a szabad versenyre épülő piac.

• 12.

  A ma hatályos szabályozási modell korlátozottan megengedi ugyan a villamos energia termelésben a versenyt (engedélyhez kötött piacralépés, új kapacitás építési korlátokkal), viszont kizárólagos jogok, jogi monopóliumok jellemzik a külkereskedelmet (Magyar Villamosművek Rt. privilégium), az átvitelt (szintén MVM) és az áramszolgáltatást (hat vállalkozás regionális monopóliumai). A kizárólagosságot élvezőket ugyanakkor ellátási kötelezettség terheli. Ehhez képest az új Vet. a villamos energia kereskedelem különböző szintjein, legalábbis a feljogosított fogyasztók tekintetében, a jogi monopóliumok felszámolásával megteremti a szabad verseny lehetőségeit.

• 13.

  Mivel a vizsgált tranzakció hatásait elsősorban a részlegesen liberalizált piacon fejti majd ki, részletesebben az új Vet. nyomán létrejövő piaci struktúrát szükséges bemutatni. Az új Vet. alapján a következő szegmensekre fog tagolódni a villamos energia szektor: termelés - átvitel - elosztás - kereskedelem - feljogosított fogyasztók. A közüzemi rendszerben közüzemi nagykereskedőtől fogja a közüzemi szolgáltató vásárolni a villamos energiát és a maival megegyező módon ellátni a közüzemi rendszerben maradó fogyasztókat.

• 14.

  A mai rendszerben szállításnak nevezett tevékenységi kör a jövőben szétválik átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre. Akit ma szolgáltatónak nevezünk, azzal a jövőben egyrészt mint elosztóval, másrészt mint közüzemi szolgáltatóval találkozhatunk. Az átviteli engedélyes végezhet majd közüzemi nagykereskedelmet, az elosztói engedélyes pedig közüzemi szolgáltatást.

• 15.

  A villamos energia szektor működését, mint a többi hálózatosak nevezhető iparágat, alapvetően meghatározza a szereplőket egymással fizikailag összekötő, különféle hálózatok megléte, tulajdonlása, illetve annak használata. Közcélú hálózat, amely magas feszültségű átviteli és elosztói hálózatra osztható, köti össze a termelőket és kiserőműveket a kereskedőkkel, feljogosított fogyasztókkal, közüzemi nagykereskedővel és közüzemi szolgáltatókkal. A hozzáférésről a rendszerirányító (MAVIR Rt.) feladata lesz dönteni.

• 16.

  A jelenleg engedéllyel működő társaságok, illetve jogutódjaik (a termelő a termelési működésre, a szállító átvitelre és közüzemi nagykereskedelemre, az együttműködő villamosenergia-rendszer üzemének irányítója rendszerirányításra, a szolgáltató elosztásra és közüzemi szolgáltatásra vonatkozó) működési engedély iránti kérelmüket legkésőbb 2002. szeptember 1-ig kellett hogy benyújtsák a Magyar Energia Hivatalnál (MEH).

• 17.

  A villamos energia, mint homogén termék esetében verseny szempontból kiemelkedő szerepe - az ellátás folyamatosságának biztosítása mellett - az árversenynek lesz. Az új Vet. nyomán az alábbiak lesznek továbbra is hatósági áras szolgáltatások, illetve áruk:

• • -

    átvitel

• • -

    elosztás

• • -

    rendszerirányítás

• • -

    termelők közüzemi célra lekötött értékesítése (2004. január 1-ig)

• • -

    közüzemi nagykereskedő és közüzemi szolgáltató közötti kereskedelem

• • -

    közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia.

• 18.

  A szolgáltatók - mint pl. az ÉDÁSZ - jelenlegi egységes szolgáltatói, illetve elosztói tevékenysége az új Vet. hatályba lépését követően elsősorban jogilag-szervezetileg, de legalább számviteli szempontból szétválasztandó lesz.

A közüzemi piac működése

• 19.

  A közüzemi fogyasztók piacán sem jelenleg nincs, sem a jövőben nem lesz verseny. Fennmarad az áramszolgáltatók ellátási kötelezettsége, illetve erre vonatkozó kizárólagos joga. A közüzemi szolgáltatók (a mai áramszolgáltatók) más forrásból, mint a közüzemi nagykereskedő (a jelenlegi szállító, azaz az MVM Rt.) villamos energiát nem szerezhetnek be: nem importálhatnak, nem vehetnek a szervezett villamosenergia-piacon és nem vásárolhatnak kereskedőtől sem. Ez alól egyetlen kivételként közvetlenül a termelőtől is vásárolhatnak, ha a közüzemi nagykereskedő a kérdéses kapacitás tekintetében az érintett szolgáltató javára lemond kizárólagossági jogáról. A lemondás ezen intézményét azonban a jelenleg hatályos Vet. is ismeri: alkalmazására akkor kerül sor, ha a szolgáltató hálózata közvetlenül kapcsolódik a termelőhöz.

• 20.

  A közüzemi piacon a közüzemi nagykereskedő (MVM Rt.) ugyanazokból a forrásokból vásárolhat áramot, mint a kereskedők (erőművekben lekötött energia, import, kereskedők). Ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatók irányában, amelyekkel szemben szintúgy szerződéskötési kötelezettség áll fenn a közüzemi fogyasztók felé. A közüzemi nagykereskedő a közüzemi célból lekötöttből "megmaradt" villamos energiát a kereskedőkhöz hasonlatosan értékesítheti.

Villamos energia termelése: az erőművek

• 21.

  A valamely fogyasztónál megjelenő áramdíj összetételét illetően azt lehet mondani, hogy abban megközelítőleg 75 %-ot képvisel az erőműi áramár és 25 %-ot minden egyéb tevékenység díja. Az erőművek a villamosenergia-piaci verseny főszereplői.

• 22.

  A 2000. évben Magyarországon a beépített és ténylegesen igénybe vehető teljesítmény 6 349 MW, 2001-ben 6 663 MW volt. A ténylegesen igénybevett átlagteljesítmény 4 425 MW, illetve 4 566 MW volt. A számok azt mutatják, hogy kapacitásfelesleg van, de a probléma az, hogy sok erőmű drágán termel, ezért csak a legminimálisabb szinten kerül igénybevételre. 2001. januárjától a belföldi nagyerőművektől vásárolt villamos energia termelői átlagára 9,62 Ft/kWh (az egyedi erőművi árak 6,30-26,12 Ft/kWh között szóródnak).

• 23.

  A termelés területén 13 engedélyes erőmű működik:

  Engedélyes erőművek Magyarországon - értékesítés, átlagár

• 24.

  A kicsi fűtőerőművek fő terméke a távhő. Villamos áramot csak másodlagosan szolgáltatnak (Pl. Győri Fűtőerőmű Kft, Soproni Fűtőerőmű Kft, Salgótarjáni, Nyíregyházi, stb.). Teljesítményük együttesen szerepel az utolsó sorban.

• 25.

  A jelentősebb erőművek közül a Paksi Atomerőmű az MVM, a Daunamenti Erőmű a Tractabel (belga-francia), az AES Tiszamenti erőmű az AES (USA), a Mátrai Erőmű az RWE, a Csepeli Áramtermelő az Atel (Svájc) tulajdona. A termelés piacán a két legnagyobb befektető, az MVM Rt. és a Tractebel együttes részesedése közel 60 %-os, a négy legnagyobb tulajdonos piaci részesedése pedig meghaladja a 80 %-ot. Azonban még inkább szűkíti a mozgásteret, hogy az MVM Rt.-nek 25-25 %-os tulajdoni részesedése van a Dunamenti és a Mátrai Erőmű Rt-ben.

• 26.

  A termelők kulcsszereplői lesznek a liberalizált energia piacnak. Ha ugyanis ezen a szinten nem sikerül alacsonyabb árakat generáló versenyt teremteni, akkor a kereskedelmi szintű kizárólagosságok megszűntetése kevés pozitívummal fog járni a fogyasztókra nézve. Az új Vet. szerint a termelők a közüzemi célra lekötött energiát kötelesek felajánlani a közüzemi nagykereskedőnek, mely mennyiség tényleges igénybevételéről a nagykereskedő dönt. A termelők csupán az előbbi módon le nem kötött kapacitásaikkal rendelkezhetnek szabadon, ezekkel előállított villamos energiát kínálhatják fel a versenypiacon. A jövőbeni verseny szempontjából így meghatározó lesz a felhasználható kapacitások nagysága és a közüzemi célra lekötött kapacitás aránya, illetve az, hogy mely erőműnek lesz egyáltalán közüzemi célra le nem kötött kapacitása.

• 27.

  Mivel a magyar erőmű piacot elegendő beépített szabad kapacitás jellemzi, a versenypiacon megvalósuló árakat elsősorban az fogja meghatározni, hogy mely erőművektől lehet szabadon áramot vásárolni. A magyar erőmű állomány ugyanis széles horizonton mozgó termelői árakat produkál. A legolcsóbban és a legdrágábban termelő erőmű árai között többszörös különbség létezik. Amennyiben a legolcsóbb erőművek a közüzemi rendszerben maradnak, úgy az a helyzet is előállhat, hogy a versenypiacon a közüzeminél drágább átlagáron lehet csak villamos energiához jutni.

• 28.

  Az erőművek jelenleg számos hosszú távú szerződéssel rendelkeznek az MVM Rt-vel. Az új Vet. szerint az engedélykérelmekkel együtt e termelőknek jelezniük kell, hogy terheli-e őket közüzemi célra lekötött villamosenergia-termelési kötelezettség.

• 29.

  Nehéz megmondani előre, hogy a belföldi erőművek mennyi áramot tudnak majd versenyképes áron piacra dobni. Sok minden függ attól, hogy az MVM - követve az új Vet. előírásait - milyen ütemben, kikkel, milyen mennyiségre nézve fogja újratárgyalni az erőművekkel fennálló szerződéseit. Az újratárgyalás mögött az húzódik, hogy miután egy feljogosított fogyasztó úgy dönt, hogy kilép a versenypiacra, az általa fogyasztott energia a közüzemi rendszerben "felszabadul": ennyivel a közüzemi szolgáltató csökkenteni fogja az MVM, mint közüzemi nagykereskedő felé a beszerzését, és az MVM-nek is kevesebb lekötött energiára lesz szüksége az erőművektől. Az MVM több termelőtől vásárol jelenleg villamos energiát - a legkisebb költség törvényi elve alapján minden bizonnyal először a legdrágábban termelő erőművekben lekötött kapacitásokat fogja felszabadítani. A termelő az ily módon szabaddá vált kapacitással termelt villamos energiát értékesítheti a szabad piacon (vagy maga vagy kereskedőknek). A szerződés újratárgyalásából eredő, meg nem térülő "kárt" az állam, mint "befagyott költséget", kompenzálja.

• 30.

  A MEH tájékoztatása szerint október 3-ig 16 erőmű kért termelői engedélyt.

• 31.

  A vizsgálat számításai szerint, ha az erőművi állományból kivesszük a várhatóan hosszú távon közüzemben maradó erőműveket, akkor a fennmaradó erőművek értékesítési átlagára - jelenlegi áraikat alapul véve - 13,87 Ft/kWh-ra emelkedik.

• 32.

  A jelen eljárásban érintett E.ON csoport nagy méretű erőművel nem rendelkezik.

Átvitel

• 33.

  Az áram szállítása veszteséggel jár. Ennek csökkentése érdekében hosszabb távolságra nagy és középfeszültségen szállítanak, ezt nevezik átvitelnek. Az átvitel-szállítás képezi a villamosenergia-rendszer alaphálózatát, amelyen 750 kV-on (268 km), 400 kV-on (1 659 km) és 220 kV-on (1 199 km) történik a szállítás. Átvitel-szállítási engedéllyel Magyarországon egy vállalkozás, az MVM Rt. rendelkezik.

Az elosztás

• 34.

  A hatályos Vet. szerint az elosztás a villamos energia szolgáltatás része, amelynek folytatására ily módon csak a regionális jogi monopóliumot élvező áramszolgáltató lehet jogosult. Az új Vet. értelmező rendelkezései szerint az elosztás a villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a fogyasztókhoz történő eljuttatása. E fogalom tartalmában megegyezik a jelenlegi Vet. elosztás fogalmával. Az elosztói és a közüzemi szolgáltatói tevékenységek (ezeket fogja át a jelenlegi szolgáltatás kifejezés) vertikálisan integrált vállalkozások keretében is végezhetők, elegendő e tevékenységek számviteli szétválasztása.

• 35.

  A továbbra is monopólium(ok)nak minősülő elosztói tevékenység vonatkozásában az új Vet. a következő lényeges szabályokat tartalmazza.

• • -

    Törvényes szerződéskötési kötelezettség a villamosenergia-rendszer minden szereplője vonatkozásában (31. §).

• • -

    A hozzáférés ára hatóságilag megállapított (31. §).

• • -

    A hozzáférés feltételei nem lehetnek diszkriminatívak, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás minőségét (31. §).

• • -

    A villamosenergia-rendszert, melynek részét képezik az elosztó hálózatok, a rendszerirányító irányítja, az ő hozzájárulása kell a törvényben meghatározott okok alapján a hozzáférés korlátozásához (3. és 34. §).

• 36.

  Magyarországon 6 engedélyes vállalkozás tevékenykedik a villamos energia elosztás-szolgáltatás területén.

  Az elosztó-szolgáltató vállalkozások néhány adata 2000-2001-ben

• 37.

  A fogyasztókkal kötelezően közüzemi vagy egyedi közüzemi szerződés keretében, hatósági áron kötnek szerződést. A szállítótól és a területükön lévő kiserőművektől kereskedelmi szerződés alapján vásárolják a villamos energiát.

• 38.

  Az áramszolgáltatás piacát három fő stratégiai befektető - az RWE, az E.ON és a francia EdFI - tartja ellenőrzés alatt az alábbiak szerint:

  Stratégiai befektetők az áramszolgáltatásban

• 39.

  Az EnBW kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezik a konzorciumban. Az EnBW németországi anyavállalatában 2001. folyamán irányítást biztosító befolyást szerzett az EdFI. Így az EdFI a DÉMÁSZ Rt-n és az ÉDÁSZ Rt-n túl - közvetett módon - érdekeltségre tett szert az ELMŰ Rt-ben és az ÉMÁSZ Rt-ben.

A kereskedelem

• 40.

  Mivel a kérelmezett tranzakció szereplői a jelenleg szolgáltatásnak nevezett piac jelentős szereplői, a versenyhatások megítélése szempontjából a villamos energia kereskedelem jövőbeli alakulásának vizsgálata bír elsőrangú jelentőséggel. Az új Vet. értelmező rendelkezése szerint kereskedelem a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.

• 41.

  Az új Vet. szerint a kereskedők az alábbi forrásokból szerezhetnek be villamos energiát:

• • -

    termelők le nem kötött kapacitásai

• • -

    import

• • -

    közüzemi nagykereskedő

• • -

    más kereskedők.

• 42.

  A villamos energiát a kereskedők eladhatják

• • -

    a feljogosított fogyasztóknak

• • -

    a közüzemi nagykereskedőnek és

• • -

    más kereskedőknek.

• 43.

  Az E.ON tájékoztatása szerint a kérelmező a feljogosított fogyasztók piacán kereskedői engedélyesként fog részt venni egy e célra alapított gazdasági társaság egyedüli tulajdonosaként; várhatóan 10 körüli engedély kerül kibocsátásra. Az EdF csoport kapcsán a DÉMÁSZ és a Budapesti Erőmű Rt. részvételével alakult meg gazdasági társaság. Az RWE/EnBW csoport és az MVM Rt. is rendelkezik kereskedelmi engedéllyel. Rajtuk kívül az erőművek egy része is közvetlenül vagy közvetve - e célból alapított társaságon keresztül - részt fog venni az energiakereskedelemben. A fentieken kívül várható, hogy külföldi energiakereskedő cégek is kérnek kereskedői engedélyt, a kérelmező továbbá néhány bank piacralépését sem zárja ki. A Magyar Energia Hivatal (MEH) ismeretei szerint a Mátrai Erőmű, valamint egy svájci és egy osztrák kereskedő piacralépése is valószínű.

• 44.

  A kereskedők közötti versenyben fontos szempont lehet a fogyasztói adatok ismerete. E tekintetben a megkérdezett, frissen alakult kereskedő cégek szerint a jelenlegi áramszolgáltatók helyzeti előnyt élvezhetnek. Igaz viszont, hogy a fogyasztási információk végső soron a fogyasztók "tulajdonát" képezik, így azok ezen adatokat saját érdekükből másokkal is ismertetni tudják. A kérelmező ismeretei szerint több nagyfogyasztó is tervezi versenypályázat kiírását, amely során a fogyasztók releváns adataikat minden érdekelt kereskedőhöz eljuttathatják. A vizsgáló Ipari Energiafogyasztók Fórumától származó információi szerint több feljogosított fogyasztó is készített nem nyilvános tendert. Ezekben részletes információt szolgáltattak arról, hogy részükre milyen teljesítmény szükséges és azt milyen menetrend szerint kívánják igénybe venni.

• 45.

  Emellett a kormányzat tett és tesz intézkedéseket az újonnan piacra lépők információs hátrányának mérséklése érdekében. A villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a szerint "... a feljogosított fogyasztó éves villamosenergia-fogyasztásának megfelelő rendelkezésre álló teljesítményértéket a feljogosított fogyasztó kérésére harmadik személyek felé a hálózati engedélyes köteles igazolni." A 7. § szerint a feljogosított fogyasztók az ellátási szabályzatokban előírt módon menetrendet kötelesek készíteni. Megjegyzendő továbbá, hogy tárcavéleményezés alatt áll egy olyan gazdasági minisztériumi rendelettervezet is, amely a villamosenergia-rendszer irányításával, működtetésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról rendelkezik. Ennek 4. § (2) bekezdése szerint az átviteli és elosztói hálózati engedélyesek a külön mellékletben részletesen megnevezett, feljogosított fogyasztók ellátási körülményeire vonatkozó adatokat átláthatóan, diszkriminációmentesen és ellenérték nélkül kötelesek megadni a mérlegkör felelősök és mindazok számára, akik részére történő adatszolgáltatáshoz a feljogosított fogyasztó írásban hozzájárult.

A villamos energia külkereskedelem

• 46.

  A jövőbeli verseny határainak megvonásában a hazai szabad erőműi kapacitások mellett az importnak lesz meghatározó szerepe. A magyar villamos energia rendszer része az együttműködő nyugat-európai villamos energia társaságok egyesülésének (UCTE) és tagja a CENTREL-nek, az együttműködő közép-európai villamos energia rendszernek (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország). A tagfelvétel két legfontosabb kritériuma volt, hogy az ország kínálati termelő kapacitása legyen egyenlő a mindenkori kereslettel, valamint álljanak rendelkezésre a meghatározott méretű tartalék kapacitások.

• 47.

  Az új Vet. felszámolja az MVM Rt. jelenleg még létező külkereskedelmi monopóliumát. Import engedélyhez juthatnak a kereskedők, a rendszerirányító, a közüzemi nagykereskedő és maguk a feljogosított fogyasztók is. Fontos korlátozó - Magyarország EU csatlakozásáig élő - szabály viszont, hogy a feljogosított fogyasztók kötelesek legalább az éves fogyasztásuk felét hazai termelésből beszerezni. Importengedélyt a MEH-től ezidáig azok kértek, akik kereskedelmi engedélyt is igényeltek.

• 48.

  Az importlehetőségek kapcsán nagy szerepe lesz a határmetsző távvezetékek teljes, illetve szabad kapacitásának. Magyarországnak Ausztriával, Szlovákiával, Horvátországgal és Ukrajnával van működő összeköttetése. A szabad kapacitás méréséhez az MVM a következő módszert használja. Az ETSO (Európai Hálózatüzemeltetők Szövetsége) által elfogadott számítási módszer szerint a teljes átviteli kapacitás (TTC) értékéből a rendszerirányítók által igényelt általános biztonsági tartalék (TRM) és az egyenértékű párhuzamos áramlások (EPF) levonásával adódik a nettó átviteli kapacitás (NTC). Ebből a nem korlátozható szerződéses áramlások (NTE) levonásával adódik a kereskedelmi célra rendelkezésre álló szabad átviteli kapacitás (ATC).

• 49.

  Az utolsó oszlop kapcsán az MVM arra hivatkozott, hogy a szabad átviteli kapacitások számításáról folyó összeurópai egyeztetések következtében a szomszédos rendszerek közötti határmetsző távvezetékekre vonatkozó módszer módosult. Még a határmetsző távvezetékekre vonatkozó szabad átviteli kapacitás értékénél is figyelembe lehet venni a párhuzamos vezetékek hatását (North American Electricity Reliability Council módszere). Így változott a kapacitás nagysága, amely a biztonsági tartalék nélkül mutatja a fenti értékeket.

• 50.

  A jövőben további kapacitásbővítés várható. A sikeres kísérleti üzemet követően 2002 után valószínűsíthető az UCTE-CENTREL balkán-ukrán villamosenergia-rendszerek szinkron üzeme, a későbbiekben a Sándorfalva-Békéscsaba távvezeték is üzembe helyezhető. A NERC számítási módszer alapján így a következő értékek várhatók.

• 51.

  A vezetékeken biztosítható maximális átviteli kapacitást és a szabad kapacitást (zárójelben) az E.ON adatai alapján a következők. A szabad kapacitást úgy kapjuk meg, ha az összeköttetések teljes kapacitásából levonjuk az üzembiztonsági tartalékot és a már tervezett és lekötött szállításokat.

• 52.

  Ezek alapján az import áteresztőképessége a kérelmező szerint 2002-2014-ig évente 1170-1870 MW, ami az ország teljes csúcsterhelésének 20-25%-a. Az áteresztőképesség változhat egyrészt az interkonnektorok bővítése révén, illetve a lekötött mennyiségek változása függvényében.

• 53.

  A fenti szabad kapacitások eltérő adatsorának okát a Versenytanács nem tartotta szükségesnek jelen eljárásban tisztázni, mert e megközelítő nagyságú számok is elegendők voltak álláspontja kialakításához.

• 54.

  A szabad kapacitások felügyeletét a MAVIR mint független rendszerirányító látja el. Az E.ON által ismert szabályozási tervek szerint a szabad kapacitások értékesítése éves, féléves, havi, heti és nap időszakokra szervezett aukciók keretében történik majd.

• 55.

  A MEH adatai szerint 2000. év folyamán az összes export-import forgalom 8 952 GWh-t tett ki (export: 2756 GWh, import 6 196 GWh), amely az MVM Rt. által lebonyolított forgalom (37 125 GWh) 24 %-a. Az import a belföldi értékesítés (33 876 GWh) 18,3 %-át tette ki. 2001-ben az export-import forgalom 10 723 GWh tett ki (export: 3 776 GWh, import 6 947 GWh), amely az MVM Rt. által lebonyolított forgalom (38 508 GWh) 27,8 %-a. Az import a belföldi értékesítés (34 222 GWh) 20,3 %-át tette ki.

• 56.

  Az E.ON szerint az EU villamos energia piacát jellemző villamos energia árak mai szintje nem éri el a szabadpiac számára mai prognózisok szerint felszabaduló hazai kapacitások ez idáig elismert költségeit. A piaci árak változatlan szintje mellett ez ároldalról az import részarány növekedésé erősíti.

• 57.

  A MEH véleménye szerint, ha a feljogosított fogyasztók 20-30 %-a fog élni a piacralépés lehetőségével, akkor ez kb. 2-3 TWh áramot fog igényelni, amely mennyiség importból fedezhető - tekintettel az 50 %-os importkorlátra is.

• 58.

  Az MVM a kezdetekben mintegy 400 MW maximális tényleges importtal számol, évi 8000 óra kihasználással osztrák és szlovák forrásból (irányból). Ukrán forrásból ebben az időszakban nem számol többlet behozatallal, mivel ehhez 100 %-nyi szekunder tartalékra van szükség, ami egyrészt az árát megdrágítaná, másrészt nem jelenten érdemi piacvesztést (mivel a tartalékot csak hazai forrásból lehetne lekötni). 2003-tól további 300 MW román import vehető figyelembe, de ennek kihasználási óraszáma a belföldi vezetékek korlátozott átviteli kapacitása miatt ténylegesen alacsonyabb, így az összesen 700 MW import csak évi 7000 óra kihasználási óraszámmal vehető figyelembe. Jelenleg Európában kínálati piac van, viszonylag nyomott árral. A szomszédos országokban új atomerőmű (Mohovce, Temelin, Csernavoda) épül hitelből, amelyek felesleges kapacitásainak értékesítése tartósan alacsony árszínvonalat valószínűsít, ezért az előbbi import kapacitások bizonyosan kihasználhatók lesznek. Ausztria felől elsősorban az olcsóbb vízenergiából származó kínálatra lehet számítani. Az MVM ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendszer szabályozhatósága érdekében arra kell számítani, hogy az importra az előbbi lehetőségek ellenére 2005-2006-ig döntően csak csúcsidőszakban kerülhet sor, így a kihasználási óraszám nem haladhatja meg a 4000-4500 óra értéket.

A feljogosított fogyasztók

• 59.

  Magyarországon 5 millió felett van a fogyasztók száma (5 126 000 db/2000-ben). Ebből 4 786 000 háztartási fogyasztóként regisztrált (93,3 %), 102 000 fogyasztó tartozik a termelő ágak közé (ez 2 %) és 238 000 db a nem termelő ágakban működik (4,7 %). Fogyasztás tekintetében viszont messze a termelő ág vezet 49,6 %-os részarányával, míg a háztartások 32 %-ban, a nem termelő ágak pedig 18,4 %-ban vették ki részüket a 2000. évben Magyarországon elfogyasztott villamos energiából.

• 60.

  A villamos energia piaci versenyhez nem elegendő a számos erőmű, a kereskedők létrejötte, hanem megfelelő kereslet is szükséges. Az új rendszerben nem választhatja meg mindenki, hogy milyen forrásból, kitől vásárol áramot: erre csak a külön kormányrendeletben feljogosított fogyasztók lesznek képesek. Ezek közé a következők fognak tartozni:

• • -

    Azok a fogyasztók, akiknek villamos energia fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t,

• • -

    A települési önkormányzat a területén levő közvilágítás tekintetében,

• • -

    Az a települési önkormányzat, amelynek kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézményeinek együttes villamos energia fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t.

• 61.

  Az ipari fogyasztók feljogosítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint 35 %-os piacnyitást jelent. Az MVM tájékoztatása szerint ehhez járul az elosztó és átviteli hálózati veszteségek mintegy 10 %-os piaci aránya, továbbá az önkormányzatok által biztosított közvilágítás mintegy 5 %-ra valószínűsíthető piaci aránya. Így összességében elvileg 50 %-os piacnyitás valósulhat meg. A ténylegesen versenypiac nagysága azonban várhatóan nem fogja elérni ezt a mértéket.

• 62.

  A kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozások, illetve önkormányzatok nem válnak ugyanis szükségszerűen vagy automatikusan feljogosított fogyasztóvá. Csupán választási lehetőséget kapnak: dönthetnek úgy, hogy kilépve a szabad piacra, versenykörülmények között vásárolnak villamos energiát, de dönthetnek úgy is, hogy megmaradnak a közüzemi rendszerben. Kérdéses tehát, hogy hány fogyasztó fog élni ezzel a lehetőséggel. A piac szereplői szerint meghatározó lesz e tekintetben az ár és az ellátás biztonsága. Mértéktartó becslések szerint ahhoz, hogy egy fogyasztó kilépjen a versenypiacra, az szükséges, hogy kb. 10%-al olcsóbban jusson energiához, mint a közüzemi piacon.

• 63.

  A feljogosított fogyasztó, amennyiben kilép a közüzemi szegmensből, nem csak az ún. alapellátást kell hogy vásároljon, hanem a ma még a szolgáltatás részét képező tartalékolásról, az ún. kiegyenlítő energia megvásárlásáról, továbbá a rendszerirányítási szolgáltatás beszerzéséről is maga kell hogy gondoskodjon. Ezeken túl jelentkező költsége lesz a továbbra is regulált árú hálózathasználati díjat. A folyamat bonyolultsága miatt a fogyasztók megbízhatnak egy kereskedőt e feladatok elvégzésével, aki adott esetben megfelelő portfólió management révén kedvezőbb árakat is biztosíthat, mint az önálló beszerzéssel elérhető érték.

• 64.

  A MEH-től kapott tájékoztatás szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy hány fogyasztó dönt az év elején a versenypiacra lépésről. Döntésüket különösen a következő szempontok fogják meghatározni:

• • -

    mennyi lesz a közüzemi fogyasztói hatósági ár (csak december végén kerül kihirdetésre),

• • -

    mennyi lesz a nem megkerülhető hálózati és rendszerirányítási díj (csak december végén kerül kihirdetésre),

• • -

    lesz-e elegendő import kínálat,

• • -

    lesz-e elég határkeresztező kapacitás (a 30 százalékos elméleti nyitás, az 50 %-os átmeneti import korlát, és a várható kisebb mértékű piacralépési hajlandóság csökkenti a hálózati szűkület valószínűségét),

• • -

    milyen "kedvezményekkel", kedvező áralkalmazási feltételekkel, engedményekkel keresi meg a közüzemi szolgáltató a jelenlegi fogyasztóit a közüzemi rendszerben való maradásra bírva,

• • -

    milyen import árak várhatók jövőre (jelentősen függ a fogyasztói profiltól, kihasználási óraszámtól, csúcsidőszaki vételezés arányától),

• • -

    milyen hazai erőművi kínálat várható és milyen áron (a le nem kötött kapacitások kb. 300-600 MW között lehetnek, ezek ára változó, de nem a legolcsóbb kategória),

• • -

    milyen kereskedői kínálat lesz,

• • -

    az MVM újratárgyalás eredményeként felszabaduló kapacitások nagysága, ára és

• • -

    az MVM által lekötött "felesleges" többletkapacitás értékesítése nyilvános aukciókon (a többlet kapacitás, energia ezen az úton kerülhet jórészt a kereskedőkhöz, feljogosított fogyasztókhoz kevert, átlagos, piaci áron).

• 65.

  Az MVM véleménye szerint a feljogosított fogyasztók kb. 20-25 %-nak kilépésével lehet számolni, ami a teljes magyar villamos energia piacnak mintegy 15-18 %-át jelenti.

• 66.

  Az E.ON tájékoztatása szerint, az irányítása alatt levő áramszolgáltatók területén a potenciális feljogosított fogyasztók száma a következőképpen alakul: ÉDÁSZ 103 fogyasztási hely (pl. Magyar Alumínium Rt., Audi Hungária Motor Kft., Nitrogénművek Rt,), DÉDÁSZ 26 fogyasztási hely (pl. Dunaferr Energiaszolgáltató Kft., Dunapack Rt., Duna-Dráva Cement Kft.), TITÁSZ 36 fogyasztási hely (pl. MÁV Rt., Neusiedler Szolnoki Papírgyár Rt., Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.). A fenti fogyasztók együttesen az ÉDÁSZ-nál az általa szolgáltatott villamos energia 42%, a DÉDÁSZ-nál 30%, a TITÁSZ-nál 20%-át veszik át. Az E.ON becslése szerint e fogyasztók következő százaléka fog élni a feljogosított fogyasztóvá válás lehetőségével: ÉDÁSZ 13%, DÉDÁSZ 22%, TITÁSZ 54%.

• 67.

  Megjegyzendő, hogy elképzelhető a fogyasztók megtartása érdekében egyfajta "rejtett verseny" is. A kormányrendelet által választásra feljogosított fogyasztók ugyanis dönthetnek úgy is, hogy megmaradnak korábbi áramszolgáltatójuknál, a közüzemi rendszerben - akár úgy, hogy az számukra többletszolgáltatásokat, vagy árkedvezményt nyújt. Egyfajta korai versenyhatásnak nevezhető már ma is, hogy a közüzemi szolgáltatók vevőkapcsolati rendszert vezetnek be.

• 68.

  Az E.ON szerint ilyen versenyre a közüzemi szolgáltatónak nem lesz lehetősége, mivel az árszabályozás és a fogyasztók közötti megkülönböztetés tilalma megkötik a kezét. A Versenytanács megjegyzi azonban, hogy az árszabályozás csupán a legmagasabb árat rögzíti. A diszkrimináció pedig gyakran nehezen számon kérhető, csupán az a kérdés ugyanis, hogy az áramszolgáltató tud-e valamilyen objektív indok alapján elfogadható különbséget tenni fogyasztói között. E jelenségnek, amely az igazi versenypiac beszűkülését eredményezheti, azért is nagy tere lehet, mert várhatóan nem lesz lényegesen olcsóbb a villamos energia szabad piaci ára, mint a hatóságilag szabályozott közüzemi ár. Emellett az ellátás biztonsága, a szolgáltató ellátási kötelezettsége is a régi-kitaposott útról való letérés ellen hathat.

II.

Jogi értékelés

Az engedélyköteles összefonódás

• 69.

  A Tpvt. 23. § (1) b) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy tőle független vállalkozás egésze vagy része felett. A Tpvt. alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás, ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik.

• 70.

  A GVH gyakorlata szerint összefonódásnak minősül, ha a közös irányítók egyike egyedüli irányítást szerez. Az egyedüli irányítást megszerző vállalkozásnak ugyanis utóbb már nem kell tekintettel lenni korábbi irányító társára, vagyis olyan változás történik az irányításban, amely hatással lehet az irányítása alá kerülő piaci szereplő magatartására. (Vj-146/1999). Az E.ON ÉDÁSZ feletti egyedüli irányítás szerzése a Tpvt. értelmében összefonódásnak minősül.

• 71.

  A Tpvt. 24. § (1) szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és az irányítás alá kerülő vállalkozás, valamint a hozzá kapcsolódó közvetett résztvevők előző évi nettó árbevétele több mint ötszázmillió forint. Az érintett vállalkozások árbevételei alapján az egyedüli irányítás szerzése engedélykötelesnek minősül.

Az összefonódás versenyhatásainak értékelése

A Magyar Energia Hivatal (MEH) véleménye

• 72.

  A GVH az eljárás során kikérte a tranzakció piaci hatásai tekintetében a MEH véleményét is. A MEH felhívta a figyelmet arra, hogy az áramszolgáltatás az összefonódás következtében három elkülönült, érdemi tulajdonosi átfedésektől mentes csoport kezébe kerül: ezek az EdF, az E.ON és az RWE. A másik következmény, hogy a dunántúli régió áramszolgáltatási - az új Vet. szerint elosztói és közüzemi szolgáltatói - piaca lényegében az E.ON kizárólagos területi monopóliumává válik. Az elsőként említett változást a verseny szempontjából kedvezőnek tartja a MEH, a második azonban a hazai árampiac kifejlődését hátrányosan befolyásolhatja.

• 73.

  A MEH szerint ugyanis a jelenlegi áramszolgáltató társaságok a szolgáltatásban és az elosztásban meglevő domináns piaci pozícióik folytán a felszabadított kiskereskedelmi árampiacon erőfölényes helyzetbe kerülnek. A mindkét szektorban meglevő jelentős piaci részesedés és a közüzemi nagykereskedelmi árampiachoz (MVM) való kizárólagos hozzáférés lehetőséget teremt:

• • -

    a kereskedelmi és az elosztási tevékenységek közötti keresztfinanszírozásra,

• • -

    az elosztási hálózathoz való hozzáférés korlátozására

• • -

    a feljogosított fogyasztókat jellemző információk visszatartására és

• • -

    a közüzemi nagykereskedelmi árampiac "kimazsolázására".

• 74.

  Felhívta a figyelmet arra is, hogy az áramszolgáltatói utódcégek domináns stratégiája a piacnyitás során a feljogosítási szintet elérő nagyfogyasztók közüzemi körben tartása ("megtartása") lesz. Ennek fő eszköze a hatóságilag megszabottnál kedvezőbb ár- és szolgáltatás minőségi feltételek felajánlása, cserében több éves közüzemi szerződés megkötéséért. Adataik szerint az E.ON országosan 436 fogyasztási helyből 217 olyan fogyasztóval rendelkezik, akikből az első körben feljogosított fogyasztók válhatnak. Amennyiben az E.ON közüzemi szolgáltatók a fenti stratégiát sikeresen alkalmaznák, a feljogosított piac majd felét "vonhatják ki" a tényleges és fair verseny köréből a piacnyitás első, döntő éveiben.

• 75.

  A MEH az általa azonosított káros versenyhatások orvoslása érdekében számos kötelezettség, illetve feltétel előírására tett javaslatot.

A piaci szereplők véleményei

• 76.

  A nagyfogyasztókat tömörítő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) arra az EU tapasztalatra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari fogyasztók mintegy fele él a feljogosítással és lép ki a verseny piacra. Magyarországon az erőműi árak magasabbak, mint Európában (7 Ft/kWh), nálunk az ipari fogyasztók keresztfinanszírozzák a lakosságot. A versenyt akadályozhatja, hogy az erőművek kapacitásait az MVM hosszú távú szerződésekkel lekötötte, felszabadításának szabályai (átállási költségről szóló rendelet) csökkentik a versenyt. A drágán termelő erőművek nem érdekeltek az árversenyben, a hosszú távú szerződés és az átállási rendelet mindent finanszíroz számukra. Álláspontjuk szerint az új Vet. az MVM-nek verseny és monopol előnyt ad. A kérelmezett ügylet versenyhatásai kapcsán az IEF nem közölt a GVH-val konkrét álláspontot.

• 77.

  A vizsgáló által megkeresett potenciális feljogosított fogyasztók a kérelmezett ügylet kapcsán konkrét ellenvetéseket, kifogásokat nem fogalmaztak meg, viszont felhívták a figyelmet néhány olyan szabályozási vagy piaci jelenségre, melyek következtében kérdésessé válhat a verseny tényleges bevezetése.

• • -

    Több fogyasztó is megerősítette azokat a GVH információkat, melyek szerint a jelenlegi áramszolgáltatók igyekeznek magukhoz láncolni a nagyfogyasztókat kisebb-nagyobb kedvezményekkel, valóban egyedi közüzemi szerződésekkel.

• • -

    Volt olyan, aki szerint, ha a Paksi Atomerőmű csak a közüzemi fogyasztók ellátására fordítható, akkor a liberalizált piac vásárlói számára rendelkezésre álló termelői átlagár mintegy 3-4 Ft/kWH értékkel növekszik a jelenlegihez képest.

• • -

    Egy másik fogyasztó szerint a rosszabb hatékonysággal bíró erőművek a kilátásba helyezett befagyott költség kompenzáció miatt nincsenek versenyre kényszerítve.

• 78.

  A Versenytanács által megkeresett, jövőre tevékenységüket megkezdő kereskedőcégek közül néhány jelezte csak, hogy az áramszolgáltatóhoz kötődő kereskedők olyan információkkal rendelkezhetnek, amelyekkel a többi kereskedőnek nincs meg és versenyszempontból ezáltal előnybe kerülhetnek. Szinte valamennyien felhívták a figyelmet az előkészületben levő rendeletre, amely kezelni fogja az információs hátrány problémakörét.

A Versenytanács álláspontja

Az érintett piacok

• 79.

  A tényállásban bemutatott adatok, piaci jellemzők alapján a Versenytanács a következő érintett piacokat határozta meg ezen eljárás céljából:

• • -

    villamos energia kereskedelem országos piaca

• • -

    villamos energia elosztás regionális piacai

• • -

    villamos energia szolgáltatása.

• 80.

  Jelen eljárásban elsősorban a jövőre kialakuló kereskedelmi piac, illetve az ehhez kapcsolódó "háttérpiacok", mint pl. elosztás vizsgálatának volt tétje. A kereskedelmi piacon belül várhatóan különbséget lehet majd tenni nagy- és kiskereskedelem között. E szegmentálást a Versenytanács jelen ügy elbírálásánál azonban nem tartotta sem szükségesnek, sem lehetségesnek (információhiány miatt).

• 81.

  A kereskedelem piacánál, követve a verseny bevezetése terén tapasztalatokkal rendelkező EU országok gyakorlatát, tekintettel a korlátozott interkonnektor kapacitásokra, nem volt életszerű Magyarországnál szélesebb földrajzi piacot meghatározni.

• 82.

  A Versenytanács gyakorlata szerint egy összefonódás értékelésénél lehetőség van jelenleg még nem kialakult, hanem a közeljövőben kiformálódó piacokat elemezni. Mint azt a Vj-107/98. sz. (MATÁV/JÁSZ-TEL) határozatában kifejtette, a Tpvt. Összefonódás engedélyezési rendelkezéseinek célja az, hogy a GVH-nak módja legyen mérlegelni az összefonódás jövőbeli hatásait. Mindez önmagában is jelzi, hogy az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzetet, illetve az ügylet arra gyakorolt hatásának értékelése nem lehet statikus, a vizsgálatnak ki kell terjednie a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokra is (46. pont).

Az összefonódás hatásai az energia elosztás és az áramszolgátatás piacain

• 83.

  A kérelmezett ügylettel az E.ON egy újabb áramszolgáltató felett szerez teljes egyedüli irányítást. Ezzel az országban működő hat áramszolgáltató közül három kerül egyedüli irányítása alá, amelyek - ha az általuk bonyolított áramszolgáltatás mennyisége ilyen szinten összeadható lenne - országosan az energiaértékesítés több mint felét mondhatnák magukénak. Az összefonódás versenyhatásainak vizsgálatakor azonban abból kell kiindulni, hogy a jelenlegi áramszolgáltatók (a jövőbeni közüzemi szolgáltatók) a regionális jogi monopóliumoknak köszönhetően egymásnak nem versenytársai. Mivel eltérő földrajzi piacokon működnek, a jelenlegi szabályozási környezetben káros horizontális - tevékenység átfedésből eredő - versenyhatások nem mutathatók ki.

• 84.

  Ami az elosztás piacát illeti, nem indokolt hatásvizsgálat céljából különbséget tenni a jelenlegi és jövőbeni piaci viszonyok alapján. Az elosztás ugyanis mind jelenleg, mind a jövőben természetes monopóliumnak minősül, e piacon verseny nem létezik, így fogalmilag kizárt, hogy a kérelmezett ügylet bármilyen negatív változást hozna: a már meglévő, szükségszerű, földrajzilag korlátozott monopólium tovább nem erősödhet. Az E.ON egyedüli irányítása alatt levő két elosztói/szolgáltatói tevékenységet végző vállalkozás piaci helyzet nem fog azáltal a hatékony versenyre nézve hátrányosan változni, hogy egy harmadik, más földrajzi piacon elosztást végző vállalkozás feletti irányítás közösből egyedülire változik.

Az összefonódás hatásai a jövőbeni kereskedelmi piacon

Gazdasági erőfölény létrejötte vagy erősödése

• 85.

  Gazdasági erőfölény alatt a Tpvt. 22. § szerint olyan piaci erőt kell érteni, amelyre támaszkodva egy vagy több vállalkozás függetlenül tudja piaci magatartását kialakítani. Jelen eljárásban elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy a jövőben kialakulandó villamos energia kereskedelmi piacon a kérelmezett összefonódás következtében az E.ON csoport olyan gazdasági erőfölénybe kerül-e, amely a hatékony verseny akadályozását eredményezné.

• 86.

  A rendelkezésre álló információk alapján az eljáró versenytanács nem tartotta valószínűnek, hogy a kérelmező a többi kereskedelemben érdekelt vállalkozáshoz képest olyan helyzetet élvezne az ÉDÁSZ fölötti közösből egyedülivé váló irányítás folytán, ami alapján versenytársaitól vagy vevőitől nagy mértékben függetlenedni tudna.

• 87.

  Jelen versenyfelügyeleti eljárásban különösen szem előtt kellett tartani, hogy a versenyhatóság hatásköre csak az összefonódás következtében előálló versenyprobléma feloldására terjed ki. Általános piacszabályzó, piacformáló szerepet nem vállalhat magára a jogalkalmazó GVH, még akkor sem, ha ennek eredményeként meggyőződése szerint versenybarátabb piaci környezet alakulna ki. További vezérlőelv a versenyhatósági beavatkozás során, hogy vélhető versenyellenes hatások kiküszöbölésére nem szabad a piaci versenyt nyilvánvalóan torzító, az azonos vagy hasonló helyzetben levő versenytársak közül csak egy vagy egyes szereplőkre vonatkozó magatartásszabályt előírni (diszkrimináció).

• 88.

  A Versenytanács szerint a jövőbeni villamos energia verseny pillérei a következők.

• • -

    Legyen elegendő villamos erőmű, szabad kapacitással, versenyképes kondíciójú árammal (a közüzemi árak alatt).

• • -

    Az import de jure és de facto lehetősége: elegendő, fair módon elosztott kapacitás.

• • -

    Az áramot el lehessen juttatni a fogyasztóhoz - hozzáférés mások hálózatához.

• • -

    A vertikálisan integrált energetikai vállalatok ne tudják a szabályozott szektorban elért hasznukkal keresztfinanszírozni versenypiaci tevékenységüket.

• 89.

  Jelen eljárásban azt kell vizsgálni, hogy az ÉDÁSZ feletti irányításváltozás járt-e olyan hatással, ami a fenti pillérek meggyengüléséhez, a villamos energia kereskedelmi piacon kibontakozó verseny gyengüléséhez vezethetne erőfölény létrejötte vagy megerősödése révén.

• 90.

  A kereskedelmi piac induló szereplői az eljárás során megkérdezettek tájékoztatása nyomán a következők lesznek:

• • -

    E.ON kereskedőcége

• • -

    D-Energia (EdFI csoport)

• • -

    RWE kereskedőcége

• • -

    1-2 erőmű (pl. pécsi Pannonpower valószínűleg, Electrabel - Dunamenti Erőmű tulajdonosa - biztosan)

• • -

    MVM Partner Energiakereskedelmi Rt.

• • -

    független kereskedők (pl. importra támaszkodva).

• 91.

  Ezek mellett, "rejtett szereplőként" említést kell tenni a jelenlegi áramszolgáltatókról is, akik a meglevő ügyfelek, feljogosított fogyasztók közüzemben tartásában lesznek érdekeltek. A potenciális feljogosított fogyasztók ellátásáért így nem csak a kereskedők, hanem a jelenlegi áramszolgáltatóik (a jövőbeni közüzemi szolgáltatók) is ténylegesen versenyezni fognak. Ezt azonban nem lehet úgy értékelni, mintha a versenypiacon több eladó jelenne meg, vagy a meglevő, áramszolgáltatókhoz kötődő kereskedők piaci súlya erősödne. E kedvezőtlen jelenség, amely a közüzemi és a versenypiac egyidejű létezésének szerves következménye, akként veendő figyelembe, hogy várhatóan szűkíteni fogja a verseny előtt nyitott kereskedelmi piacot, növelni a verseny előtt lezárt közüzemi piac arányát.

• 92.

  Az ügylet várható hatásainak elemzése kapcsán megjegyzendő, hogy a kérelmezett ügylet nélkül sem lenne több piaci szereplő, azaz a kérelem esetleges elutasítása nem javítana a kereskedelmi piac várható struktúráján. Sőt, a két jelenlegi áramszolgáltató közötti szervezeti kapcsolat megszűnése még javíthatja is a verseny hatékonyságát.

• 93.

  Az összefonódás egyetlen érdemi hatása az lesz, hogy az E.ON csoport kereskedő cége mögött jövőre nem kettő (illetve kettő és fél), hanem három elosztói hálózat, illetve ehhez tartozó közüzemi fogyasztókör fog kapcsolódni. A GVH aggodalmát az váltotta ki, hogy az E.ON csoport által egyedül irányított áramszolgáltatók területén helyezkedik el az ügyletet követően a feljogosított fogyasztók 50 %-a. A többi feljogosított fogyasztó 45%-a az RWE csoport (ELMÜ, ÉMÁSZ), 5%-a az EDF csoport (DÉMÁSZ) ellátási területén található. Az ÉDÁSZ szolgáltatási területén közel kétszer annyi feljogosított fogyasztó található, mint más szolgáltatóknál. Ebből az következhetne, hogy az E.ON kereskedőjének a kereskedelmi piacon is nagy súlya lesz.

• 94.

  A Versenytanács ezért alaposan vizsgálta azt a feltételezést, mely szerint a feljogosított fogyasztók többségének E.ON csoport által ellátott területhez tartozása megalapozza-e a gazdasági erőfölény kialakulását. Az a fogyasztó azonban, aki a versenypiacra kilépve a jelenlegi E.ON csoporthoz tartozó szolgáltatóját el kívánná hagyni, feltehetően nem az E.ON kereskedő cégétől vásárolna energiát. Könnyen lehet ugyanis, hogy az E.ON csoport áramszolgáltatói tudnak olyan kedvezményes árú áramot kínálni, ami közelíti a versenypiaci (de törvényi ellátás-garanciát nélkülöző) árat. Ebből az következik, hogy a jelenlegi, országos szintre számolt részesedés adatokból kiindulva nem lehet automatikusan a jövőbeni kereskedelmi piacra vonatkozó következtetéseket levonni.

• 95.

  A kereskedelmi piac jövőbeni szereplőinél szinte mindenkinek lesz valami többletelőnye, ami vagy a "háttérpiacokból" ered vagy önmagában adottnak veendő. A termelő-kereskedők előnye, hogy "első kézből veszik" az energiát. A jelenlegi áramszolgáltatók kereskedői cégei rendelkeznek know-how-val, fogyasztóik információival, elosztó hálózattal (amihez pl. a területükön levő feljogosított fogyasztót ellátó másik kereskedőnek hozzáférést kell kapnia), illetve érintettek más hálózatos, közüzemi szolgáltatásban (gáz, esetleg víz). Az MVM háttér-előnye szintén nem csekély. Az MVM lesz az egyetlen olyan cég Magyarországon, aki az energetika szinte minden szintjén jelentős szerepet fog vállalni (termelés, átvitel, közüzemi nagykereskedő, külkereskedő, kereskedő). Neki lesz igazán módja a széles portfólióból adódó előnyöket kihasználni. A Versenytanácsnak jelenleg nem állnak rendelkezésére arra utaló információk, melyek alapján ezen előnyök súlyozása, összehasonlítása lehetséges lenne.

• 96.

  A jelenlegi áramszolgáltatók (elosztók) rendelkeznek a jövőbeni feljogosított fogyasztóikra vonatkozó alapvető információkkal. Felvethető, hogy egy újabb elosztó egyedüli feletti irányításszerzés következtében az E.ON csoport olyan információs többletelőnyhöz jut, amely következtében a kereskedelmi piac többi szereplőjével szemben erőfölényt megalapozó helyzetre tesz szert. A piac szereplői által nem kétségbe vontan állítható, hogy egy adott területen jelenleg áramot eladó áramszolgáltató helyzeti előnyben van azokkal szemben, akik erre a piacra - annak megnyitását követően majd - be akarnak lépni. Ez a helyzeti előny lényegében a már korábban ismertetett információs többletből ered. Ennek birtokában a már a területen lévő szolgáltató a piacnyitást követően képes a feljogosított fogyasztóit - célszerűen, "testreszabottan", egyedileg kialakított - engedményekkel mindaddig magához kötni, amíg attól tart, hogy egy alternatív áramszolgáltató kereskedő cég megpróbálja azok egy részét átcsábítani.

• 97.

  Az E.ON csoport áramszolgáltatói által most ellátott feljogosított fogyasztókat megszerezhetik egyrészt olyan vállalkozások, akik ugyan az adott földrajzi területen nincsenek jelen, de Magyarország más területén már szolgáltatnak áramot. A potenciális versenynyomás kialakulásában ugyanakkor egy másik vállalkozástípus is szóba jöhet. Olyan vállalkozások is megjelennek majd belépőként, akik ma még nem foglalkoznak áramszolgáltatással, de szükség és lehetőség esetén ilyen leányvállalatot, részleget létre tudnak hozni (de nouvo entrants). Ilyeneknek tekinthetők például az áramtermelők.

• 98.

  Az áramszolgáltatás piacán már bent lévő vállalkozások az információs többletük birtokában visszaverhetik a belépési kísérleteket. Ez az "elrettentő" hatás elsősorban a de nouvo belépőkkel szemben lehet hatásos, akik egy bizonyos idő és többszöri sikertelen belépés után úgy dönthetnek, hogy lemondanak a belépési szándékukról. Ekkor az érintett piacon a potenciális verseny nyomását már csak a többi, más területen már működő áramszolgáltató vállalkozás valósíthatja meg. Ezek a vállalkozások azonban - az E.ON-hoz hasonlóan - saját területükre vonatkozóan információs többlet birtokában vannak, amelyet vélhetően elsősorban arra használnak majd fel, hogy a saját "felségterületüket" megvédjék a többi áramszolgáltató esetleges "betörési" kísérleteitől.

• 99.

  A fent vázolt gondolatmenet csupán egy lehetséges szcenárió felvázolása, amelynek kialakulási valószínűsége ma még nem ítélhető meg. Annyi azonban bizonyosan mondható, hogy e fenti versenykorlátozó szituáció kialakulásának nélkülözhetetlen eszköze az az információs többlet, amellyel a jelenlegi áramszolgáltatók rendelkeznek, de más piaci szereplők nem. A Versenytanács azonban e vonatkozásban sem látta bizonyítottnak az E.ON csoport erőfölényének kialakulását, az alábbi indokok miatt.

• 100.

  A fogyasztási adatokat, jellemzőket ugyanis nem csak az elosztó ismeri, hanem maga a fogyasztó is - jelen esetben nem háztartásokról, hanem villamos energiát üzletszerűen, profi módon vásárló vállalatokról van szó. Amennyiben egy vállalkozás ki kíván majd lépni a versenypiacra, szükségszerűen a lehetséges kereskedők tudomására fogja hozni a szerződés megkötéséhez nélkülözhetetlen adatokat. Erre mutatkozó gyakorlat már jelenleg is megfigyelhető.

• 101.

  Az információs problémát várhatóan kezelni fogja a feljogosított fogyasztókról szóló kormányrendelet és az e tárgyban születendő, részletes adatközlést előíró gazdasági miniszteri rendelet is.

• 102.

  Fontos továbbá azt is megjegyezni, hogy az E.ON csoport ezen lehetséges információs előnye - amennyiben a piaci folyamatokat mégis lényegesen meg tudná határozni - nem az összefonódás következtében alakul ki. Mivel az ÉDÁSZ irányításában már jelenleg is rész vesz, az adott területen levő fogyasztói adatok már ma is ismeretesek számára. Azt lehet mondani, hogy nem az E.ON jut többletinformációkhoz, hanem az irányításból kivonuló EDFI informáltsága fog a jövőre nézve gyengülni. A kettőjük közötti viszonyban mutatkozó relatív informáltság-erősödés azonban még nem jelenti azt, hogy az E.ON a piac egészét nézve olyan előnyöket élvezne, ami alapján versenytársaitól, fogyasztóitól jelentős mértékben függetlenül tudná meghatározni üzleti magatartását.

• 103.

  Mint az a Versenytanács korábbi határozataiban kifejtette, a fúziókontroll eszközeivel nem csak egy vállalkozás erőfölényes helyzetbe kerülését kell megakadályozni, hanem két vagy több vállalkozás közös erőfölényét is. A jelenlegi információk alapján nem volt valószínűsíthető, hogy a villamos energia kereskedelmi piacán az áramszolgáltatók közös erőfölénybe jutnának. A jelenlegi áramszolgáltatói struktúra kivetítésével a jövőbeli kereskedelmi piacra még akár közös erőfölényes helyzetről is lehetne beszélni (pl. kevés szereplő, termék homogén, szervezeti átfedések, kereslet árrugalmassága stb.). Ez a közös erőfölény - ha létezik egyáltalán - az ügylet nyomán sem létrejönni, sem megerősödni nem fog. Sőt, vélhetően gyengülne, mivel felszámolódik két jelentős piaci szereplő (az E.ON és az EdFI) közötti szervezeti átfedés.

III.

Eljárási kérdések

• 104.

  A Versenytanács a határozatot a Tpvt. alapján hozta. Az érdemi vizsgálat - a Tpvt. § szerint - az eljárási díj rendelkező részben nevezett kiegészítését tette szükségessé. Az alapos vizsgálatot egyrészt az indokolta, hogy a villamos energia piac jövő évtől jelentős mértékben átalakul, megnyílik a vállalkozások számára a versenyzés lehetősége, így e versenyt potenciálisan befolyásoló ügyletek alapos elemzést igényelnek. Másrészt, az eljárás során a GVH abból indult ki, hogy az ügylet nyomán a kérelmező által irányított vállalkozások az ország jelentős részét fogják villamos energiával ellátni, így a beinduló verseny jelentős szereplői lehetnek.

• 105.

  A határozat elleni jogorvoslati jog a Tpvt. 83. §-án alapszik

Budapest, 2002. október 29.