Vj-132/2002/5

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett

  • -

    a Generál Kereskedelmi Kft. (Budaörs);

  • -

    a Billa Kereskedelmi Kft. (Budapest);

  • -

    a Billa Ingatlan Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. (Budapest); valamint

  • -

    az ICL Ingatlankezelő Kft. (Budapest)

tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. megvásárolja tizennégy Billa-üzlet tárgyi eszközeit, készleteit és good-will-jét.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1)

    A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Spar Kft.) és a Generál Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: Generál Kft.) 2002. szeptember 9-én adásvételi szerződést kötött a Billa Kereskedelmi Kft-vel, a Billa Ingatlan Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft-vel és az ICL Ingatlanközvetítő Kft-vel (a továbbiakban együtt: Billa).

  • 2)

    Az adásvételi szerződés keretében a Generál Kft. megvásárolja a Billa tulajdonában lévő tizenkét - üzletként funkcionáló - ingatlan tulajdonjogát, a Spar Kft. pedig további két üzlet bérleti jogát. A Spar Kft. emellett megvásárolja mind a tizennégy üzlet tárgyi eszközeit, árukészleteit és good-will-jét.

  • 3)

    Az adásvételi szerződéssel érintett tizennégy üzlet működtetését - Spar Szupermarket elnevezéssel - a Spar Kft. fogja végezni, tizenkét üzlet esetében a Generál Kft-vel kötött bérleti szerződés alapján.

  • 4)

    A kérelmező Spar Kft. 2002. szeptember 19-én kelt kérelmében az 1-3. pontban részletezett tranzakcióhoz - mint vállalkozások összefonódásához - a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

II.

Az összefonódás résztvevőinek piaci helyzete

A Spar-csoport

  • 5)

    A Spar Kft. és a Generál Kft. üzletrészeinek többsége (közel 100 százaléka) az Aspiag Management AG. tulajdonában van.

  • 6)

    A Spar Kft. Magyarország egész területére kiterjedően 116 üzletet üzemeltet. Ezek közül:

    • -

      100 Spar Szupermarketként üzemel, melyek 600 - 1500 négyzetméteren működnek nagyobbrészt élelmiszereket és vegyi árukat értékesítve;

    • -

      16 InterSpar Áruház, amelyek 3000-7000 négyzetméter alapterületen működve az előzőek mellett további iparcikkeket is forgalmaznak.

  • 7)

    A Generál Kft., valamint az irányítása alá tartozó három vállalkozás (Pesterzsébet-Center Üzemeltetési és Szolgáltató Kft., Ekonomar Gazdasági Tanácsadó és Kereskedelmi Kft., Tatabánya Center Üzemeltetési és Szolgáltató Kft.) ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozik.

  • 8)

    A 6-7. pontban említett vállalkozások 2001. évi együttes nettó árbevétele - az egymás közötti forgalom nélkül - 95,1 milliárd forint volt. Az Aspiag Management AG. és az általa közvetlenül vagy közvetve irányított további - külföldön honos - vállalkozások 2001. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

  • 9)

    A Spar Kft. részesedése a forgalmazott áruk országos kiskereskedelmi forgalmából 5-6 százalék között van.

A Billa-üzletek

  • 10)

    A Billa által értékesített tizennégy üzlet közül négy Budapesten, kettő Veszprémben, egy-egy pedig Sopronban, Szombathelyen, Nagykanizsán, Kaposvárott, Barcson, Békéscsabán, Nyíregyházán, illetve Kazincbarcikán van. Az említett helyiségekben - Barcs és Kazincbarcika kivételével - a Spar Kft-nek is van üzlete, mellette azonban - Barcsot leszámítva - mindegyik helyiségben jelen van legalább négy további üzletlánc (Tesco, Penny Market, Plus, Smatch-Match, Profi, stb.).

  • 11)

    Az üzletek közül tizenkettőnek az alapterülete 1000 négyzetméter körüli, melyek túlnyomórészben élelmiszereket és vegyiárukat értékesítenek. A további két üzlet mérete mintegy 2000 négyzetméter, ezek egyéb iparcikkeket is forgalmaznak.

  • 12)

    A tizennégy Billa-üzlet 2001. évi nettó árbevétele 9,9 milliárd forint volt, melynek révén a forgalmazott áruk országos kiskereskedelmi forgalmából 0,5 százalék körüli mértékben részesedtek.

III.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 13)

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. A Tpvt. 23. § (5) bekezdése értelmében vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 14)

    A tizennégy Billa-üzlet Spar Kft. által megvásárolt eszközei, készletei, és good-will-jei az előzőek alapján nem vitathatóan vállalkozásrésznek minősül, mégpedig függetlenül attól, hogy az üzleteket a Spar Kft. a tőle - a Tpvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján - nem független Generál Kft-től vagy a Billa-tól bérli. Ezért a kérelmezett tranzakció vállalkozások összefonódásának minősül.

  • 15)

    Az összefonódással érintett vállalkozások (a Tpvt. 26. § alapján: a Spar Kft., a Generál Kft. és az általa irányított vállalkozások, valamint a tizennégy Billa-üzlet, mint vállalkozásrész) 2001. évi együttes nettó árbevétele (105 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárd forintot, ezen belül a vállalkozásrészé (9,9 milliárd forint) az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

IV.

Az engedélyezés

  • 16)

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

  • 17)

    A Spar Kft. és a részévé váló tizennégy Billa-üzlet közös tevékenysége az élelmiszerek, vegyiáruk és egyéb iparcikkek (a továbbiakban együtt: élelmiszerek) kiskereskedelmi értékesítése. Elvileg az élelmiszerek a beszerzés (a szállítók alternatívái) és az értékesítés (a fogyasztók alternatívái) tekintetében sem alkotnak egységes árupiacot (Tpvt. 14. § (2) bekezdés). Gyakorlati szempontból azonban az élelmiszereken belüli olyan árucsoportok kialakítása, amelyek megfelelnek a Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerinti, a beszerzés illetve az értékesítés szempontjából tekintett árupiac fogalomnak önmagában sem egyszerű feladat. Annak számszerűsítse pedig, hogy ezen érintett piacokon adott vállalkozás milyen részesedéssel bír csak rendkívül széleskörű adatgyűjtéssel lenne megvalósítható. Másoldalról az élelmiszer kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások az élelmiszerek gyakorlatilag teljes választékát forgalmazzák, és ésszerűen - hacsak nem akarják fogyasztóikat elveszíteni - nem is tehetnek mást. Ebből következőleg piaci részesedésük az egyes árucsoportokban tartósan nem térhet el lényegesen az élelmiszerek egészét jellemző mértéktől. Ez igaz a beszerzés tekintetében is, mert a beszerzést teljes egészében a kiskereskedelemben történő értékesítés céljából végzik. Másrészt egy élelmiszerkereskedelmi vállalkozás valós piaci súlya (forgalmazási kapacitása), és abból adódó piaci ereje - eladóként és vevőként egyaránt - összesített forgalmi (illetve beszerzési) adatai alapján ítélhető meg reálisan.

  • 18)

    Az előzőekből kiindulva - a Spar Kft-nek és a tizennégy Billa-üzletnek az országos élelmiszer kiskereskedelmi értékesítésben meglévő 6 százalék körüli együttes részesedése alapján - az összefonódásnak horizontális összefüggésben nem valószínűsíthetők káros versenyhatásai. Megjegyzi a Versenytanács, hogy az élelmiszerek kiskereskedelme tekintetében az érintett földrajzi piac (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) nyilvánvalóan szűkebb, mint az ország egész területe. Ezen földrajzi piacok meghatározását azonban a Versenytanács szükségtelennek tartotta, mert a Spar Kft. és legfőbb versenytársai országos lefedettségéből adódóan nem valószínűsíthető, hogy vannak olyan földrajzi piacok, ahol a Spar Kft. és az adott földrajzi piacon lévő Billa-üzlet együttes piaci részesedése olyan mértékű lenne, amely versenyaggályokra adhatna alapot. Ezt alátámasztja az is, hogy azokban a helyiségekben, ahol van megvásárolt Billa-üzlet (Barcs kivételével) jelen van legalább négy további üzletlánc, Barcson viszont a Spar Kft. nincs jelen.

  • 19)

    Az érintett vállalkozások tevékenysége alapján vertikális- és portfolió hatásokkal sem kell számolni.

  • 20)

    Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában - egyezően a Tpvt. 71. § (2) bekezdés alapján tett vizsgálói indítvánnyal - az összefonódást engedélyezte.

  • 21)

    A Versenytanács a 17-19) pontban foglaltakra is tekintettel a kérelmezett összefonódás esetében alkalmazhatónak találta a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének ac) pontját, mely szerint a versenytanácsi határozatot 45 napon belül kell meghozni, ha az engedély a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

V.

Eljárási kérdések

  • 22)

    A Tpvt. 63. § (3) bekezdése ac) pontjának alkalmazásából következőleg az eljárási díj megfizetéséről rendelkezni nem kellett, mert a kérelmező a Tpvt. 62. § (1) bekezdése szerinti kettőmillió forintos eljárási díjat előzetesen lerótta.

  • 23)

    Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74. § (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 24)

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2002. október 24.