Gazdasági Versenyhivatal

Vj-138/2003/17

Nyilvánosságra hozható változat!

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az ISOPLUS Távhővezetékgyártó Kft. (Budapest) eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, illetve versenykorlátozó megállapodás miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül, meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat felülvizsgálata a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtandó, de a Fővárosi Bíróságnak címzett keresettel kérhető.

Indoklás

I.

A vizsgálat indításának körülményei

• 1.

  A vizsgálat megindítását megelőzően a Flexterm Kft. bejelentéssel élt az eljárás alá vonttal szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, illetőleg versenykorlátozó megállapodás miatt. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Ipari Iroda B-588/2002/5., majd - a bejelentő jogorvoslati kérelmére - a Versenytanács B-588/2002/7. sz. határozatában nem látta indokoltnak a bejelentéssel kapcsolatban versenyfelügyeleti eljárás megindítását. A bejelentő jogorvoslati kérelmét a Fővárosi Bíróság megalapozottnak találta és a 13. Kpk. 45. 126/2003/2. sz. végzésében a Versenytanács fenti határozatát hatályon kívül helyezve a GVH-t új eljárásra kötelezte.

• 2.

  A Fővárosi Bíróság fenti határozatának indokolása szerint a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az Isoplus Távhővezetékgyártó (a továbbiakban: Isoplus) Kft. Flexterm Kft. által sérelmezett magatartása, azaz a főváros területén a beszállítói megbízásokból való kirekesztése, valamint az Isoplus által alkalmazott költségszint alatti árazás sérti-e a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a), d), g) és h) pontjait, valamint a 21. § a), h) és i) pontjait.

• 3.

  A bíróság indokolásában megállapította, hogy a fővárosi munkálatok végzésére kiírt versenytárgyalások során a megrendelő részéről a szerződéses partner kiválasztásának módja, illetve valamely beruházás tervezési eljárása önmagában nem ütközik a Tpvt. előírásaiba jóllehet egyéb, mindenekelőtt a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) előírásait sértheti. Ugyanakkor a bíróság szerint - a Flexterm Kft. előadása alapján - okkal merült fel a megrendelő és az Isoplus Kft. magatartásának összehangoltsága, amely a Flexterm Kft. versenyből való kirekesztésére irányult. A bíróság szerint a Versenytanács csak a Tpvt. § (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban tett megállapításokat, amelyre a kérelmező jogorvoslati kérelme nem vonatkozott. A bíróság hiányolta, hogy bár a GVH beszerezte az Isoplus Kft. három, versenytárgyalás tárgyát képező beruházással kapcsolatos árajánlatának induló és végső összegére vonatkozó adatait, ebből nem vont le következtetéseket a határozatában.

• 4.

  A bíróság megjegyezte továbbá, hogy a Flexterm Kft. bejelentésének tárgyát képező kifogások megalapozottságának eldöntéséhez a bejelentő által megjelölt esetek teljes körű, az érintett megrendelő bevonásával történő kivizsgálása nem mellőzhető. A bíróság szerint a Versenytanács határozatából kitűnően az Isoplus Kft. - általa sem vitatottan - gazdasági erőfölényes helyzetben van az érintett piacon. Rámutatott arra, hogy a GVH a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdésének eldöntéséhez nem tisztázta kellően a tényállást, nem vizsgálta a "felfaló árazás" alkalmazásának meglétét, mint ami kétség kívül alkalmas a versenytárs piacról való kiszorítására. E körben a GVH-nak vizsgálnia kellett volna az Isoplus Kft. árképzését, az ár és az önköltség viszonyát, a költségszint alatti árképzés esetén annak gazdasági indokait, amelyek ismerete nélkül az ügyben megalapozott döntés nem hozható.

• 5.

  A Fővárosi Bíróság fenti végzése ellen a jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 82. § (3) bekezdése kizárja. A végzés alapján a GVH 2003. szeptember 30-án versenyfelügyeleti eljárás megindításáról határozott. Bár a GVH az Isoplus Kft. részéről a bejelentéssel kapcsolatban nem valószínűsített a hatáskörébe tartozó jogsértést, az eljárás a Fővárosi Bíróság fenti határozatában foglaltak szerint annak a kérdésnek az érdemi eldöntésére irányult, hogy az Isoplus Kft. Flexterm Kft. által sérelmezett magatartása, azaz a főváros területén a beszállítói megbízásokból való kirekesztése, valamint az Isoplus által alkalmazott költségszint alatti árazás sérti-e a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a), d), g) és h) pontjait, valamint a 21. § a), h) és i) pontjait.

II.

A felderített tényállás

• 6.

  Az Isoplus Kft. jogelődjét a Főtáv Isolrohr Kft-t 1987. január 22-én alapították. Egyik alapító tulajdonosa a Főtáv Rt volt. 1994-ben Budapest Főváros Önkormányzata magához vonta az Isoplus Kft-beli Főtáv Rt tulajdonrészét, majd értékesítette azt. A jelenleg hatályos cégbejegyzés szerint a Kft. fő tulajdonosa a HFB Holding Fermwämetechnik BmbH&a poliuretán habbal hőszigetelt víz/gőz távvezeték előállítása, értékesítése, egyéb tevékenységben a csövek utószigetelése.Co. KG, 80%-os tulajdoni résszel. A többi öt tulajdonos magánszemély.

• 7.

  Az eljárás alá vont vállalkozás a távhőszolgáltatásban használatos, gyárilag előszigetelt csőrendszereket gyárt, forgalmaz és szerel. A saját gyártású merev kivitelű műanyag-köpenycsöves, illetve acél-köpenycsöves rendszerek mellett - a termékválaszték bővítése érdekében - vásárolt flexibilis csőrendszereket is értékesít. Az eljárás alá vont jelen eljáráshoz kapcsolódó tevékenysége a poliuretán habbal hőszigetelt víz/gőz távvezeték előállítása, értékesítése, egyéb tevékenységben a csövek utószigetelése.

• 8.

  Magyarországon a fűtési, a használati melegvíz vagy a technológiai vezetékek kiépítésére különböző termékeket (csővezetékek) és különböző építési módokat alkalmaznak az igények és a technológiai lehetőségek figyelembe vételével. A beépítésre kerülő csővezeték alapanyaga általában vas- vagy acélcső, esetleg műanyagcső, ezt nevezik haszoncsőnek. Szigetelésére korábban kőzet- vagy ásványgyapotot, később rétegelt műanyag habszivacsot, majd poliuretán habot használtak. Ma már létezik olyan vezeték, ahol a haszoncső és a védőburkolat közötti teret levegővel töltik ki, illetve a vákuumhatást használják szigetelésre. A külső burkolat alumínium vagy horganyzott acéllemez, műanyag cső attól függően, hogy a vezetéket hova fektetik és a burkolatnak milyen külső hatásoktól kell megvédenie a haszoncső működését.

• 9.

  A csővezeték darabok összekötése közvetlen vagy különböző csőidomok beiktatásával történik. Ezen összeköttetések szigetelésére utólag kerül sor. Ma már léteznek ún. flexibilis csövek, melyek előre szigeteltek és egy folyamatos szálban csőkötések nélkül lefektethetők, akár 300 méter hosszúságban. Teljes vezetékek helyszíni szigetelése műszakilag megoldható, de annak magas költségei miatt nem szokásos eljárás. A vezetékek elhelyezése történhet föld alatt és felett, különböző mélységekben és magasságokban, védőcsatornában és a nélkül.

• 10.

  Mindezen lehetőségek (cső, szigetelés, borítás, alapzat) kombinációjaként keletkezett csővezeték ellátja a célzott folyadék/gőz szállítási feladatot. A jól megépített csővezetékek megfelelő használati körülmények között lényeges élettartami eltérést nem mutatnak.

• 11.

  Magyarországon a távhőhálózatok kb. 20-25 %-a poliuretán habbal szigetelt. A felhasználási igény ezen irányba tolódik el, mivel az utóbbi három év átlagában az épülő távhővezetékek 70 %-a poliuretán habbal szigetelt cső volt

• 12.

  A termékhez a megrendelő igényei szerint különböző szolgáltatásokat nyújtanak a szállítók. Az Isoplus Kft. a cső szállításán kívül díjtalan szolgáltatásként műszaki tanácsadást, tervezői konzultációt, a nyomvonal statikai felülvizsgálatát is elvégzi, valamint a vezetéképítés során rendszeres műszaki felügyeletet is biztosít. Az előszigetelt elemekből megépített vezetékek hegesztési helyeinek utólagos szigetelése mellett az ellenőrző rendszer összekötését és beüzemelését is elvégzi.

• 13.

  Magyarországon két hazai gyártó állít elő poliuretán habbal hőszigetelt csöveket, az Isoplus Kft. és a Flexterm Kft. A két Kft. részben más alapanyagból (eltérő habosító anyag), de lényegében azonos technológiával gyártja termékeit.

• 14.

  Külföldön számos gyártó is ismert, néhányan közülük már Magyarországon is megjelentek termékeikkel. Például a svéd Lögstör Rör a Prometheus Rt beruházása keretében, az osztrák Ke-Kelit GmbH a BNV Budapest beruházásában, a Szolnok Távhő, ALSTOM csoport a Kazincbarcika Távhő beruházása keretében. A hazai kereskedelmi vállalkozások magyar és különböző importból származó csöveket értékesítenek, például a MART Kft. a Ke-Kelit típusú osztrák terméket, az ALSTOM Kft. az ALSTOM anyavállalat termékeit.

• 15.

  A fent leírt termékeket valamely beruházás megvalósítása keretében használják fel, ezért a rá vonatkozó igény is valamely beruházás megtervezésével lép fel. A beruházás költségei (alapesetet tekintve) két részből állnak: a csővezeték és a beépítés költsége. A beruházás összes költségében a két fő elem Budapesten rendszerint 40/60 %-os, vidéken 70/30 %-os arányt mutat. Az eltérés az építés költségében van, mivel Budapesten a közművek megóvása és visszatelepítése, a kiépített utak helyreállítása, az építkezés idejére vonatkozó területfoglalási engedély, a munkaerő költsége, stb. magasabbak, mint más területeken.

• 16.

  A beruházások megrendelői üzleti partnereiket pályázat, illetve versenytárgyalás vagy meghívás útján választják ki. A megvalósítandó beruházásokhoz a csővezeték és az építési munka megrendelése egyben és külön-külön is történhet. Esetenként változóan a megrendelő a teljes megvalósítást vagy csak az építési munkát és a csőszállítást külön pályáztatja meg. A teljes megvalósítást vállaló építési vállalkozó maga rendeli meg a beépítendő csövet. Más esetben a beruházás megrendelője kér ajánlatot egy vagy több csőszállítótól a csővezeték szállítására. A csővezeték szállítói az ajánlatukat a beruházás megrendelőjéhez vagy a teljes megvalósítást vállaló építési vállalkozóhoz küldik meg. Ez utóbbi esetekben a csőszállító vállalkozások ugyanazt az ajánlatot több vállalkozásnak is kiadják.

• 17.

  A tervezett beruházások megrendelőit további szempontok is befolyásolhatják: például a már meglevő csővezetékhálózathoz való kapcsolódás szükségessége, műszaki lehetőség biztosítottsága, a csővezeték egyedi felhasználási célja, a tulajdonosi döntés valamely szállító preferálására, egyéb költség-, illetve idő tényezők.

• 18.

  A Magyarországon kialakult gyakorlat szerint egy hőtávvezeték építésével kapcsolatos döntés az alábbi lépésekben történik: a) az igények és tulajdonosi feltételek megfogalmazása; b) a tervezés; c) a pályáztatás vagy ajánlatkérés és d) a döntés. Az igények és tulajdonosi feltételek megfogalmazásának szakaszában fogalmazódnak meg, hogy milyen célra és körülmények között kell létrehozni a vezetéket, melyek a megvalósítás személyi és tárgyi feltételei, a vállalkozási feltételek, körülmények és kötelezettségek, stb. Irányadó a megrendelő akarata, melyet a munka elvégzésére vállalkozónak kell kielégítenie. Általában már itt eldől, hogy hogyan választják ki a tervezőt, nyilvános vagy meghívásos pályázatot írnak ki, esetleg konkrét tervezőt és/vagy vállalkozást közvetlenül kérnek fel a tervezésre, továbbá a teljes beruházásra egyben, vagy az anyagra és az építési munkára külön kérnek ajánlatot.

• 19.

  A fentiekből következően a megvalósítandó beruházás tervezését megelőzően a megrendelőnek kell kialakítania azokat a peremfeltételeket, mely alapján egy tervező munkához tud látni. Ilyen feltétel például a vezeték elképzelt nyomvonala, magas vagy földalatti vezetés, a csatlakozási pontok és feltételek, csőátmérő vagy szállítási teljesítmény, cső- és szereléktípus, stb. Hasonlóan fontos szerepet játszik, hogy akár rekonstrukciós munkáról van szó, akár új létesítményről, mindig a már meglévő, üzemeltetett rendszerhez kell csatlakozni és alkalmazkodni. A rendszerben kialakult üzemi értékek, megoldások eleve meghatározzák a tervezhető megoldásokat.

• 20.

  E megrendelői feltételek előzetes kialakulása után pályáztatják a tervezőket vagy konkrét tervezőt kérnek fel. A kiválasztott tervezővel tárgyalnak a tervezői munka vállalásáról. Az előzetes és a szerződött tervezői munka teljes folyamatában a kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a tervezett vezetékrendszer a megrendelő elképzeléseit és elvárásait a lehető legnagyobb mértékben elégítse ki. ^[1] A Főtáv Rt például tervezői munkát csak olyan mérnöknek ad ki, aki a Magyar Mérnöki Kamara szakági tervezői jogosultsággal nyilvántartásba vett. Amennyiben a tervező vagy a megrendelő kéri, az Isoplus Kft. a tervezés folyamatában is részt vesz. A tervek módosítására később a pályázat során is tesz javaslatot.

• 21.

  A meglévő tervek birtokában dönt a megrendelő a kivitelező kiválasztásának módjáról. Ebben két fontos, a megrendelő által eldöntendő kérdés van: teljes beruházásra vagy a csőszállításra és a megvalósításra külön kér ajánlatot, illetve (nyílt) pályázatot ír ki vagy meghatározott vállalkozás(ok)tól kér ajánlatot (meghívás). Nincs felmérés arra vonatkozólag, hogy mi a jellemzőbb ajánlatkérési forma. A legnagyobb hazai szállítók csak a hozzájuk beérkezett ajánlatkéréseket ismerik és nincs érdemi információjuk a piac összes ajánlatkérésének körülményeiről.

• 22.

  Ha a beruházó a teljes beruházásra kér ajánlatot, akkor annak keretében a jelentkező vállalkozások kérnek ajánlatot a csőgyártó vagy -forgalmazó vállalkozásoktól csőszállításra. Ha ezt a jogot a beruházó magának tartotta fenn, akkor ő kér ajánlatokat. A pályázatokra általában több vállalkozás is jelentkezik, ezért a csőszállítók több vállalkozásnak is kiadhatják ugyanazt az ajánlatot. A csőszállítási ajánlat elkészítésekor a megrendelő és a tervező is kapcsolatba kerülhet a csőszállítóval a tervmódosítás vagy -pontosítás céljából.

• 23.

  A Fővárosi Bíróság végzésének indokolásában hivatkozott beruházások - a meghirdetés időpontjában - nem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá, ennek ellenére a megrendelő élt a pályáztatás lehetőségével. A 2003. közepétől hatályos szabályozás szerint már ezekre a megrendelésekre is a közbeszerzési törvény szabályait kell(ene) alkalmazni.

• 24.

  Az eljárás alá vont a vizsgálat alá vont három évben (2000-2002) 1641 projektről szerzett tudomást, ezekre összesen 4226 ajánlatot adott. Ennek eredményeként 1068 megrendelést kapott.

• 25.

  A pályázatok eredményére vonatkozó döntés fő szempontjai - néhány megkeresett vállalkozás szerint (Vj-138/2003/4 és /5) - a következők: a) az ár és a hozzá kapcsolódó műszaki tartalom, a minőség; b) műszaki tartalom, közreműködés az építés során, műszaki garancia, meglévő rendszer típusa, ár, teljesítési feltételek; c) a referenciák; d) az ár, a szállítási feltételek, a minőség, a kapcsolódó mérnöki szolgáltatások és a fizetési feltételek; e) a műszaki tartalom, vállalási határidő; f) saját tapasztalatok a szállítóról, kiegészítő szolgáltatások.

• 26.

  A Vértesi Erőmű Bánhidai Fűtőerőművének a bezárása miatt a környező településeket a Tatabányai Fűtőerőműből kell kielégíteni hőenergiával, ehhez a hőközponthoz új vezetékrendszert és a lakótelepi elosztó hálózatot kellett kiépíteni. Első körben a pályázat a teljes munkára vonatkozott, de az ajánlati árak olyan magasak voltak, hogy arra az Erőműnek nem volt fedezete. Második körben a csővezetékre és az építési munkára külön kértek ajánlatot. A hálózathoz csövet az Isoplus és a Flexterm egyaránt szállított. A kivitelező szerint ... ^[2]

• 27.

  A Komtávhő Rt a tatabányai Millenniumi lakópark beruházásához a távfűtési rendszer anyagszükségletét maga szerezte be, ezért ajánlatot kért az Isoplus Kft-től és a Flexterm Kft-től egyaránt. A kivitelezési munkára nyílt, egyfordulós pályázatot írtak ki. A döntés az azonos műszaki tartalom esetén az alacsonyabb ár alapján történt és a megrendelést az Isoplus kapta.

• 28.

  A Progress-B90 Kft. a Budai Vár vízvezeték-rendszerének közbeszerzési pályázaton nyertes beruházója volt. A cső szállítására az Isoplus Kft-től és a Flexterm Kft-től kért ajánlatot. A döntő szempont az ár, a szállítási és fizetési határidő. Az Isoplus Kft ajánlati ára alacsonyabb volt és raktárról azonnal tudott szállítani.

• 29.

  A DH Szerviz Kft a Debreceni Egyetem Orvos Egészségügyi Centrumát ellátó távhő vezeték nyílt, kétfordulós pályázaton nyertes beruházója volt. A cső szállítására az Isoplus és a Flexterm Kft-től kértek ajánlatot. A döntés az ár, a szállítási feltételek és a termék minősége alapján született meg. A kedvezőbb ajánlatot az Isoplus adta, mert a Flexterm bizonytalan szállítási határidőt ígért.

• 30.

  A hőszolgáltató vállalkozások az elmúlt években jelentős új beruházásokat nem végeztettek, általában javítási, vezeték-kiváltási építések történtek. A Főtáv Rt rendszeresen az Isoplus-tól vásárolja a csöveket a köztük lévő együttműködés alapján. A Győrhő Kft. csak felújítási munkákat végeztetett pályázat útján megbízott vállalkozásokkal. A Miskolci Hőszolgáltató Kft csak hibaelhárításhoz vásárolt csöveket. Mivel itt a meglévő rendszer műszaki (szilárdsági és hőtágulási) paramétereihez kellett igazodni, annak a vállalkozásnak a termékét választották, amelyik ezt biztosítani tudta, azaz az Isoplus Kft-t. A PÉTÁV Kft. szintén pályáztatta beruházásai megvalósítását. Egy termékszállítás kapcsán ... ^[3] (Vj-138/2003/5)

• 31.

  Az Isoplus társasági taggyűlése minden év elején rögzíti az elvárt minimális bevételt és eredményt. Az eljárás alá vont jelentős külpiaci forgalmat is bonyolít, amelyből árbevételének átlagosan kb. fele származik. Az elmúlt években folyamatosan jelentős nyereséget könyvelhetett el.

• 32.

  A cég vezetése minden hónapban értékeli az addig beérkezett rendelésállományt, az elért árszintet és árbevételt. Ezen adatok birtokában dönt a további üzletvezetésről. A vállalkozásnak több üzletszerzője van, területi megosztás alapján. Feladatuk az eladási lehetőségek felkutatása, termékismertetés, segítség műszaki és tervezési kérdésekben, részvétel az ajánlatok kidolgozásában, helyszíni bejárás, kivitelezés figyelemmel kisérése, stb. A megszerzett információkról kötelesek azonnal a vállalkozás vezetését tájékoztatni.

• 33.

  Az Isoplus-hoz érkezett felkérések, információk alapján készítik el az ajánlatot. Szükség esetén felveszik a kapcsolatot a megrendelővel vagy a tervezővel is a tervek pontosítására, esetleg a tervek módosításának javaslatával. A megrendelő vagy a beruházó minden egyéb javaslatát figyelembe veszik az ajánlat kialakításánál.

• 34.

  Az eljárás alá vont és a Főtáv Rt kapcsolatára vonatkozóan a vizsgálat megállapította, hogy a Főtáv Rt 60 %-os tulajdoni hányaddal alapította meg a Főtáv Isolrohr Kft-t, melynek jogutódja az Isoplus Kft. A társaság alapításakor a Kft. elsődleges célja és feladata a Főtáv igényeinek kielégítése volt. Ebbe tartozott a teljes választékból raktárkészlet tartása, azonnali szállítás, stb. 1994-ben Budapest Főváros Önkormányzata magához vonta az Isoplus Kft-beli Főtáv Rt tulajdonrészt, majd értékesítette azt. A Főtáv Rt tulajdonosi szerepének megszűnése után sem szakadt meg a kapcsolat: az általános szállítási feltételeket, az árakat, kedvezményeket minden évben megállapodásban rögzítették, biztosítva ezzel a nagyvásárlói pozíciójukból eredő előnyöket.

• 35.

  Budapest távhőellátása céljára az 1980-as évek végéig az ún. vasbeton védőcsatornába helyezett és ásványgyapottal szigetelt acélcsöveket használtak. Ezen vezetékek építése és karbantartása magas költségekkel járt. A hőszigetelés hatékonyságának gyengeségei fogyasztói elégedetlenséggel és magas vízmelegítési költségekkel jártak együtt. Az 1980-as évektől jelentek meg az ún. közvetlen földbe fektethető, előreszigetelt műanyag (poliuretán) köpenycsővel ellátott vezetékrendszerek. Ezek a fenti problémák nagy részét kiküszöbölték. Az elvárásoknak megfelelően a Főtáv Rt ezen új technológiával előállított csövek alkalmazásáról döntött.

• 36.

  A folyamatos felújítások során az eredeti hagyományos csővezetékek kb. 20%-a került kicserélésre modern poliuretán habbal szigetelt csőre. A Főtáv Rt felújítási tevékenysége során figyelemmel kíséri a csővezeték piacon megjelenő szállítóit. Az importbeszerzés idő és anyagi vonzata nem megfelelő, ezért a másik hazai gyártó, a Flexterm Kft termékeit, azok beépíthetőségi tulajdonságait és a gyártás technológiáját is megvizsgálták. A Főtáv Rt szakemberei szerint a Flexterm Kft által gyártott termék nem felelt meg az Rt minőségi elvárásainak, amit közöltek is a céggel.

• 37.

  A Főtáv Rt és az eljárás alá vont 2003.04.01. és 2004.03.31 közötti időre vonatkozóan Szállítási Keretszerződést kötött. A keretszerződést az egyedi rendelések töltik meg tartalommal. A szerződés nem tartalmaz semmilyen kikötést arra vonatkozólag, hogy az aláíró felek nem léphetnek kereskedelmi kapcsolatba az érintett termék tekintetében más vállalkozással. A szerződés előírja a szállítási garanciákat, a minőségi hibák rendezési módját, a termék átadási határidejét és a késedelmi kötbért, a fizetési feltételeket és azt, hogy az árak az eladó által a szerződés időtartama alatt nem változtathatók meg. Mindezen feltételek a szállítóra, azaz az Isoplus Kft-re vonatkoznak. A Főtáv Rt nem kötelezi el magát meghatározott mennyiségű áru átvételére, csak éves várható áruértéket nevez meg, + - 20%-os eltéréssel. A szerződés a Főtáv Rt számára kedvező, mert korszerű, elvárt minőségű, rendszerhez kapcsolható terméket, nagyfokú rugalmas szállítással (akár 1 nap), beépítési hellyel azonos városból, raktározási költség nélkül, egy évre rögzített áron kaphatja meg (Vj-138/2003/5, /8 és /12 sz. iratok).

• 38.

  Az Isoplus Kft-nak nincs hivatalosan kiadott árlistája, melynek alkalmazását kötelezőnek tekinti. A tervezői, illetve a beruházói munka segítésére azonban összeállít tájékoztató árlistát és szükség szerint átadja partnereinek. Minden ajánlatot külön kezelnek és egyedileg határozzák meg az alkalmazandó árakat, azzal a nem titkolt céllal, hogy a lehető legmagasabb piaci árat érjék el. Nincs belső szabályzat az alkalmazható minimális árról, de a társaság tulajdonosainak elvárása a költségek teljes fedezete és a nyereség léte. Szükség esetén egyedi költség kalkulációt az ismert alapanyagárak, a tervezett munkaidő ráfordítás és az átlagos egyéb költségtényezők figyelembe vételével készítenek. Az ajánlati tárgyalásokon az engedményt - a szakmában szokásos módon - a megrendelés végösszegéből %-os formában adják. Minden 10 millió forint feletti értékű, illetve kiemelt fontosságú munka esetén az ajánlat csak az ügyvezetők közreműködésével készíthetők el (Vj-138/2003/6).

• 39.

  Az Isoplus Kft. becsatolt (Vj-138/2003/3 ügyirat 5. számú melléklete) Önköltség számítási szabályzata 2000. évben készült a hatályos számviteli törvény szerint. A szabályzat szerint a vállalkozás felmerült költségeit a közvetlen felmerülés szintjén a költségekkel és kedvezményekkel együtt tartja nyilván. Termék vagy termékcsoportos költségnyilvántartás nem készül. Az egyéb közvetlenül nem kapcsolható költségeket nem bontja meg, de a Magyarországon kívül működő leányvállalatai miatt figyelemmel kíséri a belföldi és külföldi költségek alakulását. Az összesített általános költségek 2001-ben ...%, 2002-ben ...%, 2003-ban ...% volt. A vállalkozás megfigyelése szerint a külföldi tevékenységek általános költsége a belföldi költségeknél kb. ...%-al magasabb (Vj-138/2003/1). ^[4]

III.

Jogi értékelés

• 40.

  A Versenytanács mindenek előtt megállapította, hogy a GVH Ipari és Élelmiszeripari Irodája a Fővárosi Bíróság 13. Kpk. 45. 126/2003/2. sz. végzésének indoklásában leírtak szerint az eljárás alá vont gazdasági magatartásának valamennyi lényeges aspektusára vonatkozóan részletes és alapos vizsgálatot végzett. A vizsgálat kiterjedt az Isoplus tevékenysége által érintett piac, a kapcsolódó piac, az eljárás alá vont üzletpolitikájának, a bíróság fenti végzésében megrendelőként szereplő Főtáv Rt. és az eljárás alá vont közötti kapcsolat, az Isoplus Kft. árképzési politikájának részletes elemzésére.

• 41.

  A vizsgálat tartalmát meghatározó bírósági végzés ugyanazon piaci magatartással kapcsolatban vizsgálandónak tartotta a Tpvt. 21. §-a által tilalmazott gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, illetve a Tpvt. 11. §-a által tiltott versenykorlátozó megállapodás jogi tényállásának megállapíthatóságát. A Versenytanács először abban a kérdésben foglalt állást, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölényben van-e az érintett piacon, ha igen, visszaélt-e azzal. Majd ezt követően, illetve az előzőekre adott válaszokkal összefüggésben válaszolta meg azt a kérdést, hogy a vizsgálat által felderített tényállás alapján megvalósult-e a Tpvt. 11. §-a fent említett pontjainak megsértése.

Az érintett piac

• 42.

  Jelen eljárásban, a Tpvt. 14. §-a értelmében, az érintett árupiacot a következőképpen kell meghatározni:

• • a.

    az érintett termék a poliuretán habbal hőszigetelt csővezeték ;

• • b.

    az érintett termék piacán a fent meghatározott termékhez kötődően, a felhasználó szempontjából két piaci szolgáltatási szegmens is azonosítható:

• • • -

      a már meglévő csővezetékek javításához, kisebb módosításához szükséges csövek; illetve

• • • -

      a távvezeték építésének piaca;

• • a.

    az érintett termékre vonatkozóan a két szolgáltatási részpiac versenyjogi szempontból nem különül egymástól, hiszen a termékek valamely építési ajánlatban annak más részeivel (földmunka, szerelés, stb.) együttesen versenyeznek, vagyis a keresleti helyettesíthetőség a kétféle szolgáltatás között szoros; megállapítható továbbá, hogy közöttük nagyfokú kínálati helyettesíthetőség is fennáll, hiszen a vállalkozások erőforrásaikat különösebb nehézség nélkül tudják átcsoportosítani.

• 43.

  Az érintett termék szállítása fizikailag bármilyen távolságra lehetséges. A két, valószínűsíthetően legnagyobb hazai gyártó - az eljárás alá vont és a Flexterm Kft, - az ország teljes területére szállít. Az Isoplus Kft. exportálja is a terméket leányvállalatain keresztül. Magyarországra importból is érkeznek az eljárás alá vont csővezetékeinek helyettesítésére alkalmas termékek. A szállítási költségek beépülnek az árba és az adott terület jellemző termék-árszintjében jelennek meg. Ennek alapján érintett földrajzi piacnak Magyarország területe tekinthető.

A gazdasági erőfölény

• 44.

  Egy vállalkozás - a Tpvt. 22. §-a szerint - az érintett piacon gazdasági erőfölényben van, ha gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 45.

  Az érintett piac összforgalmáról a vizsgálat pontos információt nem tudott beszerezni. A vizsgálat által megkeresett piaci szereplők saját és a versenytársaik részesedésére hasonló becsléseket adtak. Valószínűsíthető, hogy a legmagasabb piaci részesedése az eljárás alá vont vállalkozásnak van, de ez a piaci részesedés nem elég magas ahhoz, hogy önmagában megalapozza a gazdasági erőfölény vélelmét.

• 46.

  A magas piaci részesedés csak abban az esetben jár együtt gazdasági erőfölénnyel, ha az érintett piacra való belépés számottevő nehézségekbe ütközik. A piacra való belépés alapvető feltétele, hogy az előállított termék megfeleljen a hazai szabvány előírásoknak. Egy gyártóüzem felépítésének költségei jelentős összeget tehetnek ki, azonos technológiai színvonal kiépítése esetén a költségek is azonos nagyságrendben várhatók. A raktározási költségek csökkentése érdekében a szakmában a termelőtől való közvetlen szállítás a szokásos. Probléma lehet azonban a gyártó vállalási ideje, melyet a saját már rendeléssel lekötött gyártási kapacitása befolyásol. A viszonylag kis mennyiségeknél az egyedi gyártás jelentős költségtöbbletet okozhat. Az érintett termék vámmentes. A két legerősebb hazai vállalkozás együttes kapacitása meghaladja a magyar igényeket. Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy új termelő kapacitás felállításával együttjáró piacralépés igen kockázatos, valószínűsíthetően gazdaságtalan vállalkozás lenne, de már meglévő kapacitások (beleértve az importot is) kihasználásával akár még a piacon nem jelen lévő vállalkozás is megjelenhet termékeivel. A piacra lépés ilyen értelemben véve lehetséges, ami elegendő annak megállapításához, hogy a viszonylag nagy piaci részesedéssel rendelkező piaci szereplő sem képes árait tartósan a versenyár felett tartani, mert az érintett piac más szereplői kihasználatlan kapacitásaik révén képesek lennének a kínálat növelésére, ezzel megakadályozva azt, hogy a nagyobb piaci részesedésű szereplő visszaélhessen a helyzetével.

• 47.

  A piacról való kilépés okát alapvetően a vállalkozási tevékenység nyereségessége befolyásolhatja. A magyar piac nem oly nagy és nem olyan magasak az árak, hogy a hazai termelőkön kívül külföldi székhelyű vállalkozások folyamatosan jelen legyenek. Egyedi és alkalmankénti piacra lépés azonban gyakori, ezek általában valamely megrendelő egyedi kívánságának teljesítése érdekében jönnek létre. Az érintett termék hazai gyártói számára a piacról való kilépéssel kapcsolatos elsüllyedt költségeket ^[5] a gyártókapacitás még meg nem térült költségei, illetve a gyárbezárás, egyéb költségei nehezítik, ha nem értékesíthető a termelő komplexum. Az érintett termék földrajzi piacán lévő két hazai termelő mindegyike viszonylag hosszabb ideje (évtizede) van jelen a hazai piacon, az utóbbi években jelentősebb fejlesztéseket nem hajtottak végre. ^[6] Ennek alapján nem valószínűsíthető, hogy egy esetleges kilépés során jelentős nagyságú meg nem térült gyártó kapacitással kellene számolni.

• 48.

  A nagyobb piaci részesedéssel való esetleges visszaélés lehetőségét tovább az is jelentősen csökkenti, hogy a megrendelések igen nagy hányadában a szállító kiválasztása beszerzési eljárás, illetve versenytárgyalás keretében történik.

• 49.

  A távhővezetékek karbantartása, javítása, illetve építése általában nagyobb beruházás keretében történik, amelynek csak egyik része a csővezeték. A csővezeték építése önállóan is megrendelhető. A csővezeték szállítójának kiválasztásában számos tényező játszik közre, az ár csak az egyik tényező. Egyes megrendelők a távhővezetékeik építésére, karbantartására, javítására hosszabb távú kapcsolatokat tartanak fenn a két hazai gyártó egyikével, vagy külföldi gyártókkal. Ilyen kapcsolat volt megállapítható a fővárosi távhővezetékek piacán a Főtáv Rt és az eljárás alá vont között. Gyakori azonban az is, hogy a megrendelő (beruházó) megpályáztatja a csővezeték tervezését és/vagy szállítását.

• 50.

  A versenytárgyalás elvileg a piaci szereplők széles köre számára megtámadhatóvá teszi az érintett piacot. A gyakorlatban azonban a megtámadhatóság a pályázat kiírásának konkrét tartalmától, a részvétel feltételeitől és a lebonyolítás módjától is függ. A távhővezeték mint érintett termék jellegéből következően a beruházók sajátos körülményeihez, igényeihez való igazodás miatt a csővezeték egyes tulajdonságai, egyes kapcsolódó szolgáltatások a megrendelő számára kiemelten fontosak lehetnek. Ezek a fontossági szempontok a pályázat kiírásában is megjelennek a feltételek között. Ezek a specifikációk egyes potenciális szállítók számára megnehezítheti a pályázaton való részvételt, illetve a sikeres szereplést.

• 51.

  Az eljárás alá vont évente igen nagy számú pályázaton vesz részt itthon és külföldön, bevétele jelentős részben pályázatokon elnyert megbízások teljesítéséből ered. A vizsgált három év során mintegy másfél ezer pályázaton vett részt. A felderített információk alapján valószínűsíthetően ezek többségén a másik hazai gyártó, a Flexterm Kft. is részt vett. Mindkét vállalkozás több mint egy évtizede állandó szereplője a hazai piacnak. Továbbá, a távhővezetékhez használatos csövek importból is beszerezhetők. Egyes részpiacokra való bejutás esélye - a megrendelők speciális igényei és preferenciáira való tekintettel - egyes piaci szereplők számára nem mindig egyforma. Mindezek alapján a Versenytanács szerint az állapítható meg, hogy az érintett piac egyes részei nem minden szereplő számára egyforma mértékben megtámadhatóak, az érintett piac más részei viszont más szereplők számára is megtámadhatók. A piac megtámadható, illetve nem megtámadható részeinek relatív nagyságára vonatkozó információk hiányában nem dönthető el egyértelműen az a kérdés, hogy az eljárás alá vont vajon gazdasági erőfölényben van-e az érintett piac egészére vonatkozóan, illetve hogy a versenytársaitól való függetlensége ezeken a piaci részeken milyen fokú. Valószínűsíthető azonban, hogy a piaci azon szegmensén, ahol a Flexterm Kft. is elindul, az eljárás alá vont gazdasági erőfölénye nem áll fenn. A Versenytanács jelen eljárásban nem tartotta szükségesnek a kérdés a fentieknél pontosabb megválaszolását, mert - amint az az alábbiakból kitűnik - az eljárás alá vont vizsgált magatartása nem volt gazdasági erőfölénnyel való visszaélésszerűneknek minősíthető.

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

• 52.

  A Versenytanács a továbbiakban azt a kérdést válaszolta meg, hogy az eljárás alá vont, Flexterm Kft. által sérelmezett magatartása lehet-e gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, feltéve, de meg nem engedve, hogy az eljárás alá vont gazdasági erőfölényes helyzetben van. E tekintetben, figyelemmel a többször hivatkozott bírósági határozat indokolására, különösen a Tpvt. 21. § a), h) és i) pontjaiba való ütközés vélelmét kellett megvizsgálni. A Flexterm Kft. azt vélelmezte bejelentésében, hogy Budapesten, illetve más vidéki nagyvárosokban a Flexterm Kft. azért nem kap beszállítói megbízásokat, mert a Főtáv Rt távhővezeték tervezési eljárása során csak az Isoplus Kft. termékeivel számolnak. A bejelentő szerint az Isoplus Kft. árverseny nélkül szállíthat távhővezeték csöveket a fővárosban és arra törekszik, hogy a Flexterm Kft-t kiszorítsa a piaci versenyből. Ennek érdekében a versenytárgyalásokon, ahol a Flexterm is indult, a saját költségszintje alá csökkentette az ajánlati árait, megvalósítva ezzel a "felfaló árazás" törvényileg tiltott tényállását.

• 53.

  A Tpvt. 21. §-a szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

• • -

    a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

• • -

    h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

• • -

    i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni.

• 54.

  A bejelentés egyszerre vélelmezte azt, hogy az Isoplus Kft "árverseny nélkül" szállíthat a főváros és más vidéki városok piacára, illetve azt, hogy a versenytárgyalásokon költség alatti, felfaló árazást folytat a Flexterm kiszorítása érdekében. Ezen vélelem első fele a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközően túlzottan magas árak alkalmazását, a második fele pedig a Tpvt. 21. § h) pontjába ütközően túlzottan alacsony árazást feltételez. Az egymást kizáró két vélelem csak úgy értelmezhető, ha különböző elkövetői magatartásokra vonatkoznak. Jelen esetben ez annak vélelmét jelenti, hogy az Isoplus Kft. a Főtáv Rt-vel fenntartott, versenytárgyalások által nem érintett üzleti kapcsolataiban túlzottan magas árakat alkalmaz, míg a versenytárgyalásokon önköltség alatti árajánlatokat tesz. A Tpvt. 21. § i) pontjának sérelmével kapcsolatban pedig azt kell megvizsgálni, hogy a fent említett két magatartáson túlmenően az Isoplus Kft. folytatott-e bármilyen olyan egyéb tevékenységet, amely a Flexterm Kft. piacra lépését indokolatlanul akadályozta.

• 55.

  Az eljárás alá vont magatartásával kapcsolatban, a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés megítélése érdekében a GVH megvizsgálta az eljárás alá vont piaci magatartását, üzleti kapcsolatait, illetve árpolitikáját.

• 56.

  A felfaló árazással kapcsolatos jogsértés megállapíthatóságával kapcsolatban alapvetően három feltétel megléte szükséges:

• • a)

    az alkalmazott ár tartósan önköltség alatti, azaz a vállalkozás számára veszteséget okoz;

• • b)

    a vállalkozás tartósan képes az önköltség alatti árazásból eredő veszteség elviselésére;

• • c)

    a versenytárs kiszorítását követően, más vállalkozásnak az érintett piacra való újrabelépése útjában jelentős akadályoknak kell lennie, amely később lehetővé teszi a veszteségek visszanyerését a versenyárnál jelentősen magasabb árak alkalmazása révén.

• 57.

  Az eljárás alá vont árainak önköltség alatti mivoltával kapcsolatban megállapítható volt, hogy a cég termékei eladási árait - a cég saját Önköltségi Szabályzata szerint - a ... ^[7] figyelembe vételével alakítja ki. A Szabályzat szerint a vállalkozás felmerült költségeit a közvetlen felmerülés szintjén a költségekkel és kedvezményekkel együtt tartja nyilván. Termék vagy termékcsoportos költségnyilvántartás nem készül. A nem költségalapú eltérítő tényezők miatt a tényleges költség és az ár közötti rés változó. Az eljárás alá vontnak nincs hivatalosan kiadott árlistája, melynek alkalmazását kötelezőnek tekinti. A tájékoztató árlistát szükség szerint átadja partnereinek. Az általános költségeket nem azonos arányban terheli az egyes beruházásokra. Minden ajánlatot külön kezel és egyedileg határozza meg az alkalmazandó árakat, azzal a céllal, hogy a lehető legmagasabb piaci árat érje el. Az ajánlati tárgyalásokon az engedményt a megrendelés végösszegéből %-os formában adja.

• 58.

  A GVH bekérte és megvizsgálta annak a négy beruházásnak a költség- és árkalkulációját, amelyekről a versenyfelügyeleti vizsgálat megindításával kapcsolatban - a Flexterm Kft. előadása alapján - a Fővárosi Bíróság külön részletes elemzést tartott szükségesnek. Az iratokhoz csatolt és az eljárás alá vont üzleti titkát képező dokumentumok (Vj-138/2003/7-12. sz. iratok) alapján megállapítható volt, hogy az általános költségeket nem tartalmazó összes költség jelentős mértékben alatta maradt az eladási árból származó teljes bevételnek. Az általános költségek figyelembe vétele után három beruházás (különböző mértékben, de) még mindig nyereséges volt, egy esetben pedig a nyereség nulla lett, de veszteség nem képződött. Mindezek alapján kizárható volt a fenti négy beruházással kapcsolatban az, hogy az eljárás alá vont önköltség alatti árakat alkalmazott.

• 59.

  A felfaló árazás második feltételére vonatkozóan azt kell elemezni, hogy a vállalkozás egész tevékenysége a vizsgált időszakban összességében nyereséges volt-e. A vizsgálat megállapítása szerint a vizsgált időszak egészét tekintve az eljárás alá vont vállalkozás mind a hazai, mind pedig az export piacokon végzett tevékenysége összességében nyereséges volt.

• 60.

  Az érintett piac sajátosságainak fentebb leírt bemutatása alapján megállapítható, hogy a Flexterm Kft. esetleges piacról történő kivonulását követően az eljárás alá vont ugyan valószínűleg az egyedüli hazai gyártó lenne, de a versenyárnál lényegesen magasabb árak alkalmazását - egyebek mellett - megakadályozná a korlátozás nélküli import lehetősége.

• 61.

  Mindezek alapján a Versenytanács megállapíthatónak látta azt, hogy az eljárás alá vont magatartásával kapcsolatban a Tpvt. h) pontjába ütközően jogsértés még abban az esetben sem lenne valószínűsíthető, ha az Isoplus Kft. az érintett piacon gazdasági erőfölényben lenne.

• 62.

  A Tpvt. 21. § a) és i) pontjába ütközés vélelmével kapcsolatban a GVH megvizsgálta az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. közötti, versenytárgyalásokon kívüli üzleti kapcsolatok körülményeit. Megállapította, hogy a Főtáv Rt és az eljárás alá vont között korábban tulajdonosi-irányítási viszony, majd később tartós üzleti kapcsolat alakult ki. Ennek jelenleg is hatályban lévő - bár 2004. március 31-én lejáró - formája egy olyan keretszerződés, amelyet rendszeresen egy évre kötnek. A szerződés előírja a szállítási garanciákat, a minőségi hibák rendezési módját, a fizetési feltételeket és az árakat. A keretszerződésben a Főtáv Rt nem kötelezi magát meghatározott mennyiségű csővezeték átvételére, a keretszerződés csak az éves várható áruértéket nevezi meg, amelytől a tényleges megrendelések + - 20 %-kal eltérhetnek. A keretszerződés a Főtáv Rt. szerint számára igen kedvező, mert korszerű, általa elvárt minőségű, a rendszeréhez kapcsolható terméket, nagyfokú rugalmas szállítással (akár 1 nap), egy évre rögzített áron, raktározási költség nélkül kap (Vj-138/2003/5., 8., és 12. sz. iratok).

• 63.

  A fenti keretszerződéssel a kapcsolatban a Versenytanács megállapította, hogy az nem megy túl azon a mértéken, amely valamennyi vállalkozást (beleértve a gazdasági erőfölényben lévőket is) megillet üzletpolitikája, szerződéses kapcsolatainak kialakításában. Nem irányul harmadik vállalkozás tisztességtelen kizárására. A keretszerződés csak egy évre szól, és a Főtáv Rt nem mond le azon jogáról sem, hogy akár annak lejárta előtt igényeinek egy részét más beszállítótól szerezze be. A Főtáv Rt. az eljárás alá vont termékeivel és tevékenységével (beleértve annak árait is) elégedett, ennek ellenére nem kötelezte el magát hosszabb távra, fenntartva ezzel a lehetőséget arra, hogy szükség esetén más terméket (és/vagy szolgáltatást) is igénybe vehessen.

• 64.

  A Főtáv Rt. nyilatkozata szerint az Isoplus Kft-vel való üzleti kapcsolatát a fenti keretszerződésben foglaltakon túlmenően semmilyen más megállapodás vagy az eljárás alá vontnak felróható körülmény nem befolyásolja.

• 65.

  A keretszerződésben foglaltak alapján megállapítható, hogy az a Főtáv Rt-t az Isoplus Kft-vel fenntartott üzleti kapcsolatában nem korlátozza, illetőleg a Főtáv Rt-nek minden lehetősége megvan ahhoz, hogy ha nem elégedett az Isoplus Kft. által nyújtott szolgáltatásokkal, akkor ne újítsa meg az egy év alatt lejáró szerződést vagy akár az abban foglalt megrendelési előirányzattól a szerződés lejárta előtt jelentős mértékben eltérjen. A keretszerződés alapján megállapítható, hogy a Főtáv Rt-vel szemben az Isoplus Kft. semmilyen tekintetben nem képes visszaélésszerű magatartás kifejtésére, hiszen az előbbinek minden lehetősége megmaradt ahhoz, hogy szükség (visszaélésre utaló magatartási szándék) esetén másik szolgáltatóhoz vagy másik távhővezeték gyártójához (forgalmazójához) forduljon. Ennek alapján megállapítható, hogy az Isoplus Kft. keretszerződés megkötésével és megvalósításával kapcsolatos magatartása nem eredményezheti a Főtáv Rt. szándékaival ellentétben azt, hogy bármely más szolgáltató (beleértve a Flexterm Kft. is) kiszoruljon a piacról. Ezért az eljárás alá vont ezen magatartásával kapcsolatban kizárható a Tpvt. 21. § a) és i) pontjának megsértése.

A versenykorlátozó megállapodás vélelme

• 66.

  A korábban kifejtettek alapján az eljárás alá vont magatartásával kapcsolatban, a Fővárosi Bíróság többször hivatkozott határozatában foglaltak maradéktalan végrehajtása érdekében, a GVH megvizsgálta azt, hogy az eljárás alá vont, Flexterm Kft. által sérelmezett magatartásával kapcsolatban megállapítható-e a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a), d), g) és h) pontjaiba ütköző jogsértés.

• 67.

  A Tpvt. 11. § (1) bekezdése szerint tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A (2) bekezdés szerint ez a tilalom vonatkozik különösen:

• • -

    a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

• • -

    d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

• • -

    g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

• • -

    h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

• 68.

  Az érintett piacon a megrendelő és a csővezeték szállítója közötti üzleti kapcsolat jellemzően, bár nem kizárólagosan versenytárgyalásokon jön létre. A megbízók jellemzően versenytárgyalásokon választják ki a teljes beruházás vagy annak egy részével, esetleg csak a csővezeték szállításának megvalósítását lebonyolító vállalkozást. Következésképpen, az esetleges versenykorlátozó megállapodások megkötésére irányuló magatartás kifejtésére is elsősorban versenytárgyalások keretében kerülhetett sor.

• 69.

  A Tpvt. 11. § (2) bekezdése felsorolásszerűen tartalmazza azokat a legfontosabb jogi tényállásokat, amelyek a 11. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános "kartell"-tilalomba ütköző magatartást leginkább megvalósíthatnak. Ezek között, a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjában külön nevesített tényállás a versenytárgyalásokon, illetve a versenyeztetéssel kapcsolatban a versenytársak közötti összejátszás. A jelen eljárásban nem merült fel annak lehetősége, hogy az eljárás alá vont valamely versenytársával összejátszott volna a versenyeztetés, illetve a versenytárgyalások során, azzal a kiegészítéssel, hogy egy megrendelő az eljárás alá vontnak nem versenytársa, mert nem a piac azonos oldalán érdekelt a versenyben. Ezért a 11. § e) pontjába ütközően vizsgálat lefolytatására nem volt szükség.

• 70.

  Az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. közötti kapcsolatban, a versenytárgyalások keretében esetlegesen megvalósult, a versenyeztetés tisztaságát sértő magatartás (vonatkozzon az bármely pályázati feltételre, különösen az árakra vagy bármely más feltételre) vizsgálatára a GVH-nak nincs hatásköre. A versenyeztetéssel kapcsolatosan, a kiíró és valamely pályázó közötti vertikális összejátszás ügyében Tpvt. 7. §-a az irányadó. Eszerint tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. A Tpvt. egyetlen más rendelkezése szabályozza a versenyeztetéssel kapcsolatos jogsértések vizsgálatát, nevezetesen a 11. § (2) bekezdésének e) pontja, amely kizárólag a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás tilalmát fogalmazza meg. Az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. között, a Főtáv Rt. által kiírt és lebonyolított versenytárgyalásokon versenytársi kapcsolat nincs és nem is volt, ezért ennek a kapcsolatnak a vizsgálata nem lehetséges a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének e) pontja alapján.

• 71.

  A Tpvt. 7. §-ában megfogalmazott tilalom anyagi jogi szubsztanciája kisegítő jellegű abban az értelemben, hogy a versenyeztetéssel kapcsolatos máshol nem szabályozott magatartások vizsgálatát teszi lehetővé. A Tpvt. 11. §-án túlmenően a versenyeztetés tisztaságát szabályozza a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény is. A Tpvt. 86. §-a szerint a Tpvt. 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárás lefolytatására csak a bíróságnak van hatásköre.

• 72.

  A Tpvt. 11. § (2) bekezdése a), d), g) és h) pontjainak sérelme vonatkozásában - a fentebb kifejtettekből következően - a GVH csak az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. közötti, a versenytárgyalásokhoz nem köthető megállapodások tárgyában folytathat vizsgálatot. Ezzel a vizsgálati iránnyal kapcsolatban a GVH az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. között, a már korábban említett keretszerződésen túlmenően, nem talált egyéb megállapodásra utaló közvetlen vagy közvetett bizonyítékot. Ilyen megállapodás létét a Főtáv Rt. és az eljárás alá vont egybehangzóan tagadta.

• 73.

  A fent említett keretszerződéssel kapcsolatban a Versenytanács megállapította, hogy az nem alkalmas a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének a) pontjával kapcsolatos jogsértés megvalósítására, mert ez a fajta jogsértés vertikális viszonylatban a viszonteladó árkialakítási pozícióját korlátozza, az eljárás alá vont ellenben nem minősül viszonteladónak.

• 74.

  A keretszerződés nem zár ki harmadik felet az értékesítésből, hiszen a Főtáv Rt. fenntartja magának a lehetőséget arra, hogy a keretszerződésben meghatározott irányzattól eltérve mástól szerezze be az érintett terméket. A keretszerződés egyik felet sem korlátozza üzleti lehetőségei közötti választásban. Ennek alapján megállapítható, hogy a keretszerződés nem valósít meg jogsértést a Tpvt. 11. § (2) bekezdésének d) pontjával kapcsolatban.

• 75.

  A keretszerződés kizárólag az eljárás alá vont és a Főtáv Rt. közötti üzleti kapcsolat feltételeire vonatkozik, és nem tartalmaz kikötést bármelyik szerződő fél harmadik személlyel megvalósított üzleti kapcsolatára nézve. Ezért a Tpvt. 11. § (2) bekezdés g) pontja szerinti jogsértést, azaz azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetését nem valósítja meg.

• 76.

  A keretszerződéssel kapcsolatban a Tpvt. 11. § (2) bekezdés h) pontjával összefüggő jogsértés ugyancsak nem állapítható meg erre való alkalmasság hiányában, hiszen a szerződés szerint az üzletkötés semmiféle olyan feltételtől nem volt függővé téve, amely természeténél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartozna a szerződés tárgyához.

• 77.

  Mindezekre való tekintettel a Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vont az érintett piacon nem fejtett ki olyan magatartást, amely a Tpvt. GVH által vizsgálható rendelkezéseibe ütközik, ezért jogsértés hiányában vele szemben a Tpvt. 72. § (1) bekezdés második fordulata alapján az eljárást megszüntette.

• 78.

  Az ügyfél a Versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében a Tpvt. 74. § (1) bekezdése alapján a tárgyalás mellőzését kérte.

• 79.

  E határozat ellen a jogorvoslati kérelmet a Tpvt. 83. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2004. március 29.

Jegyzetek

• 

  A távhővezetékek tervezésével kapcsolatban felhasználásra került a Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamos energetikai Tagozata Hőtechnikai Szakosztályának véleménye (Vj-138/2003/11).

• 

  A vastagon szedett rész harmadik vállalkozás üzleti titkát képezi, ezért a nyilvánosságra hozható változatból törlendő.

• 

  A vastagon szedett rész harmadik vállalkozás üzleti titkát képezi, ezért a nyilvánosságra hozható változatból törlendő.

• 

  A vastagon szedett számadatok az eljárás alá vont üzleti titkát képezik, ezért a nyilvánosságra hozható változatból törlendő.

• 

  A kilépéskor nem értékesíthető, ilyen értelemben meg nem térülő kiadások.

• 

  Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy míg az Isoplus technológiája megfelel az uniós szabványoknak, a Flextermnek néhány éven belül - a megfelelés érdekében - technológiát kell váltania.

• 

  A vastagon szedett információk az eljárás alá vont üzleti titkát képezik, ezért a nyilvánosságra hozható változatból törlendő.