Vj-158/2006/9

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Accor-Pannonia Hotels Zrt. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további ügyfélként részt vett a City Budapest Idegenforgalmi és Ingatlanhasznosító Zrt. (Budapest), valamint a Hotel Liget Zrt. (Budapest) - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy az Accor-Pannonia Hotels Zrt. megszerezze a Hotel Taverna és a Hotel Liget üzemeltetésének jogát.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg további 8.000.000.- (Nyolcmillió) forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú eljárási díjbevételi számlájára.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett összefonódás

  • 1.

    A kérelmező Accor-Pannonia Hotels Zrt. (a továbbiakban: Accor Zrt.) 2006. szeptember 28-án Bérleti Szerződéseket kötött az egyaránt a Taverna Holding Zrt. többségi tulajdonában levő
    - City Budapest Idegenforgalmi és Ingatlanhasznosító Zrt-vel a Hotel Taverna; valamint
    - Hotel Liget Zrt-vel a Hotel Liget
    üzemeltetési jogának 20-20 éves időtartamra történő átvételére, amit az Accor Zrt. egyoldalú jognyilatkozattal további 12-12 évre meghosszabbíthat.

  • 2.

    Az Accor Zrt. az 1) pont szerinti tranzakciókhoz - mint vállalkozások összefonódásához - 2006. október 19-én benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

  • 3.

    A Gazdasági Versenyhivatal által a Tpvt. 68. § (4) bekezdése alapján elrendelt hiánypótlást a kérelmező 2006. november 14-én teljesítette.

II.

Az összefonódás résztvevői

  • 4.

    Az Accor Zrt. a franciaországi Accor S. A. által irányított vállalkozás-csoport (a továbbiakban: Accor-csoport) tagja. Az Accor-csoport magyarországi fő tevékenysége a tulajdonában levő, illetve bérelt szállodák üzemeltetése. Budapesten egy ötcsillagos, hét négycsillagos és öt háromcsillagos szállodával rendelkezik, melyen kívül Szegeden, Székesfehérváron és Törökbálinton van még egy-egy szállodája.

  • 5.

    Az Accor-csoport magyarországi tagjai 2005. évben - az egymás közötti forgalom nélkül - 19,9 milliárd forint nettó árbevételt értek el. Az Accor-csoport külföldön honos tagjai 2005. évben nem értek el nettó árbevételt a Magyar Köztársaság területén.

  • 6.

    A Hotel Taverna budapesti négycsillagos szálloda, melynek üzemeltetéséből származó 2005. évi nettó árbevétele 1,4 milliárd forint volt.

  • 7.

    A Hotel Liget budapesti négycsillagos szálloda, melyet az Accor Zrt. háromcsillagos szállodaként tervez üzemeltetni. A szálloda üzemeltetéséből származó 2005. évi nettó árbevétele 0,6 milliárd forint volt.

III.

A szállodai szolgáltatások főbb jellemzői

  • 8.

    A szállodai szolgáltatások sokrétű, az alapvető szolgáltatásként definiálható szálláshely-szolgáltatást, valamint az ahhoz többé-kevésbé szorosan kötődő szolgáltatásokat (éttermi vendéglátás, egyéb vendéglátás, programszervezés, stb.) tartalmaznak. Az egyes szállodák (hagyományosan és jogszabály alapján) csillagokkal jelzett besorolása ezen szolgáltatások köre, illetőleg minősége alapján történik. A szomszédos kategóriába sorolt szállodák szolgáltatásai minőségben és ezzel összefüggésben árban is egymástól kismértékben különböznek.

  • 9.

    A szállodai szolgáltatás jellemzője, hogy csak az adott időpontban, korlátozottan értékesíthető (nem "raktározható"), a szolgáltatás helye pedig kötött.

  • 10.

    Magyarországon (és ezen belül Budapesten is) nagyszámú vállalkozás üzemeltet szállodákat, a szállodák száma az elmúlt években fokozatosan növekedett. Az Accor Zrt. által jelenleg Budapesten üzemeltett szállodák, valamint a Hotel Taverna és a Hotel Liget férőhelyei számának részesedését az összes budapesti szállodai férőhelyből a Táblázat mutatja be.

    Táblázat

    Az Accor Zrt., valamint a Hotel Taverna és a Hotel
    Liget részesedése a budapesti szállodai férőhelyekből

    (szobaszám alapján, %-ban)

Megnevezés

Accor Zrt.

Hotel Taverna és Hotel Liget

Összesen

Háromcsillagos

15-20

-

15-20

Négycsillagos

25-30

5-10

30-35

Ötcsillagos

10-15

-

10-15

Együtt

15-20

kevesebb, mint 5

20-25

Megjegyzés: a pontos adatokat az Accor Zrt. kérte üzleti titokként kezelni.

  • 11.

    Budapesten a három-, négy- és ötcsillagos szállodák férőhelyeiből a Danubius Hotels részesedése is 20 százalék körüli.

IV.

Az engedélykérési kötelezettség

  • 12.

    A Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás irányítást szerez több tőle független vállalkozás felett. A Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) pontja értelmében irányítással rendelkezik a vállalkozás, ha szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására. A Tpvt. 27. § (5) bekezdése alapján vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök és jogok, amelynek megszerzése elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

  • 13.

    A Hotel Taverna és Hotel Liget a Tpvt. 27. § (5) bekezdése alapján nem vitathatóan vállalkozásrésznek minősülnek, melyek felett az Accor Zrt. az 1) pont szerinti szerződésekkel irányítást szerzett. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) pontja ugyan külön nem nevesíti a vállalkozásrészt, a Tpvt. 23. § egészéből azonban álláspontja szerint egyértelműen következik, hogy vállalkozásrész felett is lehet szerződéssel irányítást szerezni. Utal ugyanakkor a Versenytanács arra is, hogy az üzemeltetésre vonatkozó szerződés csak akkor eredményez összefonódást, ha viszonylag hosszabb időre vonatkozik (az összefonódások ellenőrzésének célja a tartós strukturális változások nyomonkövetése). Arra nézve nincs kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy mekkora időtáv az, amelyet meghaladó mellett egy üzemeltetési szerződés összefonódásnak minősül (és nem a Tpvt. IV. fejezete alá esik), az adott szerződések 20+12 éves időtartama azonban nyilvánvalóan tartósnak, és így összefonódást eredményezőnek minősül.

  • 14.

    Az összefonódással érintett vállalkozás-csoportok (Tpvt. 26. § szerint: az Accor-csoport, illetve a Hotel Taverna és a Hotel Liget) 2005. évi nettó árbevétele együttesen meghaladta a tízenötmilliárd forintot, ezen belül mindkét vállalkozás-csoporté az ötszázmillió forintot, ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

  • 15.

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Hotel Taverna és a Hotel Liget a Tpvt. 26. § alapján vállalkozás-csoportot alkot, mert az azokat külön-külön bérbeadó vállalkozásokat ugyanaz a vállalkozás irányítja, vagyis egy vállalkozás-csoportba tartoznak. Erre is tekintettel a Versenytanács a két szerződést egy eljárás keretében látta elbírálhatónak.

V.

Az engedélyezés

  • 16.

    A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (Tpvt. 14. §).

A versenyhatások

  • 17.

    Az összefonódással érintett piac(ok)nak minősülnek mindazok, amely(ek)en az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki, melyek tekintetében a Versenytanács az összefonódás horizontális, vertikális, portfolió, és konglomerátum hatásait vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a Versenytanács elnöke által a Tpvt. 36. § (6) bekezdése alapján kiadott 1/2003. számú közleményben (a továbbiakban: Közlemény) foglaltak szerint.
    17.1. Horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac (áru és földrajzi piac kombináció), amelynek azonos - akár eladói, akár vevői - oldalán legalább két, az összefonódásban résztvevő vállalkozás-csoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozás-csoport piaci részesedése, miáltal egyedül vagy más vállalkozásokkal közösen gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülhet vagy a meglévő gazdasági erőfölény erősödhet.
    17.2. Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozás-csoport eladóként, a másik vállalkozás-csoport pedig vevőként van (lehet) jelen, azaz a két vállalkozás csoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ebben az esetben a köztük meglévő piaci kapcsolat vállalkozáscsoporton belülivé válik. Ez megteremti az érdekeltséget arra, hogy ha a vállalkozás-csoport az egyik érintett piacon erőfölényben van, akkor ezzel a másik piacon visszaéljen, és lehetősége is nyílik versenyt korlátozó magatartások megvalósítására (például szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás, árdiszkrimináció).
    17.3. A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozás-csoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozás csoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenykorlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére.
    17.4. Konglomerátum hatásról akkor beszélünk, ha - jóllehet külön-külön vizsgálva egyetlen érintett piacon sem jön létre vagy erősödik meg gazdasági erőfölényes helyzet - összességében számottevően javul a vállalkozás csoport vagyoni, pénzügyi illetve jövedelmi helyzete, melyek a gazdasági erőfölény meghatározó tényezői (Tpvt. 22. § (2) bekezdés b. pont), és alapot adhatnak versenyt korlátozó stratégiák (pl. piacrabló ár) alkalmazására.

  • 18.

    Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport (az Accor-csoport, illetve a Hotel Taverna és a Hotel Liget) azonos tevékenysége négycsillagos szállodák üzemeltetése, melyet a Versenytanács a Tpvt. 14. § (2) bekezdés szerinti lehetséges legszűkebb árupiacnak minősített. A Versenytanács lehetséges legszűkebb földrajzi piacnak (Tpvt. 14. § (3) bekezdés) Budapest területét tekintette.

  • 19.

    A két vállalkozás-csoport együttes részesedése az előzőek szerinti érintett piacon meghaladja azt a mértéket (20 százalék), amely felett a Közlemény szerint nem zárhatók ki nyilvánvalóan a káros horizontális hatások. Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Hotel Ligetet (jóllehet az Accor Zrt. úgy nyilatkozott, hogy azt háromcsillagos szállodaként tervezi üzemeltetni) az összefonódás időpontjában érvényes besorolása szerint vehette csak figyelembe, mert az (a Tpvt. 30. § (3)-(4) szerinti előírás hiányában) semmiféle kötelezettséget nem jelent az Accor Zrt. számára.

  • 20.

    A Versenytanács ugyanakkor korábbi gyakorlatával (Vj-203/1996.) összhangban figyelemmel volt arra, hogy a három- és ötcsillagos szállodák léte mindenképpen korlátozza a négycsillagos szállodák üzemeltetőinek piaci mozgásterét. A Versenytanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt ugyan nem látta egyértelműen megállapíthatónak, hogy a három- és/vagy az ötcsillagos szállodák azonos árupiacon lennének a négycsillagos szállodákkal, azt azonban
    - az Accor-csoportnak a három- és ötcsillagos budapesti szállodai férőhelyekből való részesedése; valamint
    - az Accor Zrt-hez hasonló piaci súlyú versenytárs (a Danubius Hotels) budapesti jelenléte alapján kizárhatónak ítélte, hogy az összefonódás révén gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne az Accor-csoport.

  • 21.

    Miután a Hotel Taverna és a Hotel Liget további tevékenységet nem végez, az összefonódás nem jár együtt vertikális és portfolió hatással sem.

  • 22.

    A Hotel Taverna és a Hotel Liget érintett piaci részesedése mellett káros konglomerátum hatással sem kell számolni.

A döntés

  • 23.

    Az előzőekben részletesen kifejtettekre tekintettel a Versenytanács a Tpvt. 77.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatában a kérelmezett összefonódást - egyezően a Tpvt. 71. § szerinti vizsgálói indítvánnyal - a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint engedélyezte.

VI.

Az összefonódás engedélyezésének nyilvánvalósága

  • 24.

    A Tpvt. 63.§ (3) bekezdésének ac) pontja szerint a versenytanácsi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított 45 napon belül kell meghozni, amennyiben "az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg", mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárási díj összege kettőmillió forint. Amennyiben az engedély megadása nem nyilvánvaló vagy a Tpvt. 30. § (1) bekezdésén alapul, akkor a határozatot a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján 120 napon belül kell meghozni, mely esetben a Tpvt. 62. § (1) bekezdése alapján - a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetett kettőmillió forinton felül - további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül.

  • 25.

    Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy az összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely "a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg". A Tpvt. 63.§ (3) bekezdés ac) pontja szerinti (egyszerűsített) és a b) pont szerinti (teljeskörű) eljárásban elbírálható összefonódások megkülönböztetésekor a Versenytanács - a saját több éves gyakorlatát tükröző - Közleményből indul ki.

  • 26.

    A jelen ügy szempontjából releváns horizontális hatással összefüggésben a Közlemény szerint akkor alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ha nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban résztvevő vállalkozáscsoportok együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot (14.ii.a. pont). A Közlemény 14.iii. pontja alapján valamely érintett piacon 20 százalékot meghaladó együttes piaci részesedés esetén is alkalmazható azonban az egyszerűsített eljárás, ha az összefonódás következtében a piaci koncentráció növekedése ezen az érintett piacon csekély mértékű. E pont alapján akkor engedélyezhető egyszerűsített eljárásban az összefonódás, ha:
    - az ezen az érintett piacon legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező érintett vállalkozás-csoport figyelmen kívül hagyásával az összefonódásban érintett többi vállalkozás-csoport együttes piaci részesedése ezen az érintett piacon nem haladja meg az 5 százalékot; és
    - ezen az érintett piacon van az összefonódásban résztvevő legnagyobb vállalkozás-csoporthoz hasonló piaci részesedésű versenytárs vállalkozás; és
    - az összefonódás a lehetséges verseny lényeges csökkenését sem eredményezheti, mert alappal feltételezhető, hogy a jelenleg alacsony piaci részesedésű vállalkozás-csoport részesedése a jövőben sem növekedhet érezhetően.

  • 27.

    Az összefonódásban résztvevő két vállalkozás-csoport együttes piaci részesedése a négycsillagos szállodák budapesti piacán (mint érintett piacon) meghaladja a 20 százalékot, ezen belül mindkettőé az 5 százalékot, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozta meg, és a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti további nyolcmillió forint eljárási díj megfizetésére kötelezte a kérelmezőt.

  • 28.

    Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Tpvt. 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a jelen eljárásban nem vált szükségessé a Tpvt. 63. § (4) bekezdés szerinti külön döntés, mert az eljárást lezáró határozatát 45 napon belül meghozta.

VII.

Eljárási kérdések

  • 29.

    A Versenytanács határozatát - a Tpvt. 73. § (2) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.

  • 30.

    Az ügyfeleket megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. december 7.