Vj-17/1999/20
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Czeglédi és Társai Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Balassi B. u. 21-23. ügyintéző: dr. Gyollai János ügyvéd) által képviselt Europool Befektetési Alapkezelő Rt. (l075 Budapest, Madách tér 3-4.) eljárás alá vont ellen fogyasztók megtévesztésének megállapítása miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat felülvizsgálatát - a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból indított vizsgálatot az eljárás alá vont ellen, mivel felmerült annak gyanúja, hogy az eljárás alá vont hirdetési tevékenysége alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) 8. §-ában megfogalmazott rendelkezéseket.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont befektetési alapkezelő részvénytársaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1997. december 2-án jegyezte be. A létesítő okirat kelte 1996. június 30. Az Állami Értékpapír Felügyelet 1992. január 17-én engedélyezte az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. részére, hogy az a 6590 EAOR számú "Egyéb pénzügyi tevékenység, a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés nélkül" tevékenységi körbe tartozó értékpapíralap-kezelés tevékenységet folytathasson. A részvénytársasággá történő átalakulást követően az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. január 6-án jóváhagyta az Rt. módosított üzletszabályzatát, mely szerint az alapkezelő nyílt végű alap esetén visszaváltható befektetési jegyeket hoz forgalomba és forgalmaz üzletkötői révén. Végül 1998. február 18-án az ÁPTF engedélyezte az Rt. részére, hogy önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelést, pénzügyi szolgáltatást végezzen.
A vizsgálati jelentés szerint az eljárás alá vont négy nyílt végű befektetési alappal (Aranyhal, Hunnia III, Hunnia IV, Hunnia részvényalapok) lépett a piacra. A nettó eszközértékből mintegy 5,46 %-al részesedett az érintett földrajzi piacon, amely Magyarország területe.
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Bat) szabályozza a befektetési alapok működését. A befektetők befektetési jegyet vásárolhatnak, amely a Bat 3. § d) pontja szerint az alapkezelő által sorozatban kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat biztosító átruházható értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban való elhelyezésére fordítja, és az így létrehozott befektetési alapot a befektetők általános megbízásából kezelik. A Bat 23. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a befektetőt a hozam olyan arányban illeti meg a tulajdonában lévő befektetési jegy után, ahogy a befektetési jegyének értéke a befektetési alapnak a hozam felosztáskori nettó eszközértékéhez viszonyul.
Az eljárás alá vont piaci jelenléte jelzése céljából 1998. tavaszán a május, június hónapokban reklámkampányba kezdett ennek során 26 alkalommal jelentetett meg hirdetést 3 országos napilapban, két gazdasági napi, illetve heti lapban. "A számok Önökért beszélnek" bevezetéssel három alap (Hunnia III, Hunnia IV, Hunnia Részvényalap) megjelölés mellett kiemelt nagyságú százalékban megadott értékek, számok szerepelnek. A számok mellett csillag, amelyhez a lap alján apró betűs lábjegyzet megjelenésű információ csatlakozik, mely szerint "Az alapok 1998. április 30-át megelőző három hónapban elért egy jegyre jutó éves szintű árfolyamemelkedése. Az alapok korábbi időszakban elért hozama nem garantálja a további eredményességet". Minden alaphoz tartozóan reklám kiemel általa jellemzőnek tartott tulajdonságot (Biztonság!, Lehetőség!, Kockázat-megosztás!), valamint bemutatja az alapok portfólióit.
A Hunnia Részvényalapnál kijelenti, hogy "A részvények várható hozama magasabb, mint a kamatozó értékpapíroké".
A vizsgálati jelentés szerint alkalmas a fogyasztók megtévesztésére az eljárás alá vont azon magatartása, mely szerint a reklámhoz nem a rendes negyedéves hozamszámítás időszakát, hanem egy külön kiemelt három hónap hozamát rendelte, továbbá a reklámban közzétett hozam-mérték az alapokra nem jellemző. Két alap esetében minden ténylegesen elért negyedévi hozamnál magasabb, ezen belül a Hunnia IV. deviza-alapnál nagyságrendi különbség is van. A Hunnia III. alap esetében a hirdetést megelőző másfél év tényleges hozamai ugyancsak lényegesen alacsonyabbak a reklámban szerepeltetett mértéknél és annál csak 1996. I. félévében voltak magasabbak. Megtéveszti a fogyasztókat az eljárás alá vont azzal az állításával is, hogy a részvények várható hozama magasabb, mint a kamatozó értékpapírokért. A vizsgálati jelentés szerint, egyrészt olyan összehasonlítást használ, ami a részvénybefektetés valós kockázatát elfedi, másrészt objektív alappal sem rendelkezhet a jövőre vonatkozóan.
Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa megjelölt számok nem önkényes csoportosításon alapulnak, hanem naponta számítják és közlik különböző gazdasági és napilapokban a nettó eszközértékre vonatkozó adatok alakulását. Az egyes alapokra vonatkozó kezelési szabályzat pontosan tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásának módját és ez a fogyasztók részére hozzáférhető. Az eljárás alá vont mindenben eleget tett a Bat befektetők tájékoztatásának rendszerét szabályozó 24-28. §-ainak. E paragrafusok alapján három melléklet részletezi azokat az információkat, amelyeket mindenképpen kötelezően a befektetési alapkezelőknek tudomására kell hozni a befektetési társaságról a befektetőknek. A reklámkampány az eljárás alá vont forgalmának növekedésével nem járt.
A Tpvt. 8. §-a rendelkezik úgy, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A 2. § szerint megtévesztésnek minősül különösen, ha az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, vagy bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. Jelen esetben vitathatatlan, hogy a befektetési alapok mellett jelzett százalékos hozam az befektetési jegy, mint érintett termék lényeges tulajdonságának minősül. A közölt százalékok a vizsgálat megállapítása szerint megfelelnek az 1998. április 30-i adatoknak, ezek valós számok. Ezek a számok a rendelkezésre álló adatok szerint állandóan változnak úgy pozitív, mint negatív irányban, ezért nem értett egyet a Versenytanács azzal a vizsgálói megállapítással, miszerint megtéveszti a fogyasztókat, hogy nem a rendes negyedéves hozamszámítás időszakát vette alapul, hanem egy külön kiemelt három hónapét a reklámhoz az eljárás alá vont. A hozam adatok csillaggal történő megjelölése és az ahhoz kapcsolt lábjegyzet a Versenytanács szerint egyértelművé teszi, hogy ez egy olyan szám, ami bármikor változhat csökkenhet és növekedhet, és ez az átlagos gondossággal eljáró befektetni szándékozó fogyasztót nem téveszti meg.
A Versenytanács nem találta jogsértőnek az eljárás alá vont reklámkijelentését, mely szerint a részvények várható hozama magasabb, mint a kamatozó értékpapíroké. A befektetőnek kell eldöntenie, hogy a kevésbé kockázatos biztonságos alacsonyabb hozamot nyújtó kincstári értékpapírt a meghatározott fix kamatozású betéti lekötést, avagy a kockázatos, de esetleg magasabb hozamú részvényvásárlást választja-e. Ez a fajta figyelemfelhívó tájékoztatás nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, mivel valós. Mindezen tények alapján a Versenytanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont magatartása nem volt alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására, ezért az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
A jogorvoslati lehetőséget a Tpvt. 83. §-a tartalmazza.
Budapest, 1999. április 28.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné