Vj-202/1999/6
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Adamkó István ügyvéd (3100 Salgótarján, Dózsa György út 1.) által képviselt Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. (3100 Salgótarján, Faiskola u. 5.) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel történt visszaélés megállapítására indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
E határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal Szolgáltatási Irodája hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást az eljárás alá vonttal szemben, mivel észlelte, Hogy az eljárás alá vont a mellékmérővel felszerelt fogyasztóhelyre vonatkozó elszámolási szerződés feltételeinek meghatározásával és érvényesítésével kapcsolatos magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit sértheti.
II.
Az eljárás alá vont vállalkozás a Nógrád megyei Víz-, és Csatornamű Vállalat átalakulásából annak általános jogutódjaként alakult meg. A Vízmű társasági szerződésének kelte 1995. július 27. Eszerint a Salgótarján megyei jogú Városi Önkormányzat és rajta kívül további 26 községi önkormányzat által alapított kft. teljes egészében önkormányzati tulajdont képez. Tevékenysége közüzemi ivóvíz szolgáltatás. Az adott földrajzi piacon ezt a tevékenységet kizárólagosan egyedül végzi.
Mintegy 18 ezer bekötési vízmérővel ellátott ingatlan részére biztosítja közüzemű ivóvíz-, és csatornaszolgáltatást. Ebbő1 a társasházi főmérők száma 607, amelyhez kapcsolódó ingatlanokon belül közel 4000-re tehető a mellékmérőkkel rendelkező elkülönült vízfogyasztást mérő egységes száma.
III.
A Gazdasági Versenyhivatal által indított versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálni kellett, hogy mivel a Vízmű a lejárt hitelességű mellékmérővel rendelkező mellékmérő számlázási jogviszonyban álló ügyfeleivel a mellékmérők leolvasására és az az alapján történő számlázási szolgáltatásra irányuló szerződéses ajánlatában az új szerződéses jogviszonyt feltételes keretbiztosítéki jelzálog bejegyzéséhez köti, valamint készfizetői kezességet ír elő az ingatlantulajdonosok számára, alkalmas-e ez a magatartás jogsértés megvalósítására.
Az eljárás alá vont az eljárás megszüntetését kérte. Védekezésében arra hivatkozott, hogy a 22 millió forintos lakossági tartozásból 18 millió forintot tesz ki a mellékmérőkhöz kapcsolódó hátralék összege, ez motiválta az eljárás alá vontat abban, hogy a mellékmérők alapján történő számlázásra kötött jogviszony a lejárt hitelességű mellékmérők esetében megszűntnek tekintve, új szerződési ajánlattal keresse meg ügyfeleit. Az általa megvalósított és fogyasztókkal mellékmérők alapján történő számlázásra kötött szerződés polgári jogi szerződés, ahol a felek szabadon állapodhatnak meg a szerződés feltételében, ez nem tekinthető közszolgáltatásnak, hanem ügyviteli szolgáltatásnak.
IV.
A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vont előadása, és az általa becsatolt okiratok, valamint a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg.
A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (április 5.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásai szerint a közüzemi ivóvízszolgáltatást végző vállalkozásnak a közüzemi szolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatási pontig - a 2. § 28. pont a) alpontja alapján az adott ingatlant a közüzemi szolgáltatás rendszerébe kapcsoló bekötő vezeték a fogyasztó felőli végpontjáig - áll fenn. A szolgáltató ez utóbbi paragrafus 13/a. pontjába foglaltaknak megfelelően az általa végzett közüzemi vízszolgáltatás díját a 8. § (1) bekezdésének figyelembevételével a mindenkor hatályos hatósági áron és a vonatkozó áralkalmazási feltételek szerint az ingatlan bekötési vízmérője által mért mennyiség alapján az ingatlan tulajdonosának számlázza.
Lehetőség van egyes fogyasztóknak (ingatlanegység tulajdonosoknak) mellékvízmérő felszerelésére. Az elkülönült vízhasználó fogyasztás mennyiségét mérő saját tulajdonban lévő mellékmérő felszereléséről, hitelesítéséről, valamint rendkívüli vizsgálatáról az érintett ingatlanegység tulajdonosai saját költségükön kötelesek gondoskodni.
Elkülönült fogyasztás meghatározását biztosító mellékmérők volumen, illetve költségmegosztási célzattal kerültek beépítésre a belső elosztó hálózatba, azaz a mellékmérők által mért fogyasztás alapján történő számlázás nem tekinthető a közüzemi ivóvízszolgáltatás részének. A Kr. 10. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatónak a kötelezettsége a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn.
Az ingatlanokon belüli egységek elkülönítetten mért vízfogyasztásának leolvasását, és ennek alapján történő számlázását az eljárás alá vont a Kr. 18. § (1) bekezdése alapján kötött mellékmérő számlázási szerződés alapján végzi, ezért a szolgáltatásért külön díjat nem érvényesít. Szerződés alapján vállalta továbbá, hogy az elkülönített fogyasztás mennyiségét és annak ellenértékét a bekötési vízmérő szerinti ingatlan tulajdonos számlájából - ki nem egyenlített mellékmérős fogyasztások díja visszaterhelhetőségének kikötése nélkül levonja.
A mellékmérők alapján történő fogyasztás és számlázás az áfa törvény előírásai szerint a hitelesített mellékmérők alapján történhet, melyet külön rendelet szabályoz. Ha mellékmérő használója a vízmérő hitelesítést elmulasztja, ez a szerződési alapfeltételek meghiúsulását jelenti, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést a Kr. 18. § (2) bekezdése alapján 15 napos határidővel felmondhatja.
A lejárt hitelességű mellékvízmérők esetében az eljárás alá vont szerződéstervezetet küldött ki a mellékvízmérő felszereltetőjének. Ennek 12. pontja tartalmazza azt a megállapodást, mely szerint a felek a fogyasztó tulajdonát képező lakásra a szolgáltató javára keretbiztosítékul 50 ezer forint erejéig jelzálogjogot alapítanak, a fogyasztót terhelő vízdíj megfizetésének biztosítására. A fogyasztó hozzájárul, hogy az őt terhelő vízdíj megfizetésének biztosítására az ingatlan nyilvántartásban "keretbiztosíték" jelzálog kerüljön bejegyzésre, abban az esetben, ha a fogyasztó 30 napon túli vízdíj tartozása meghaladja a 10 ezer forintot. "Amennyiben a fogyasztónak nincs tartozása a jelzálogjog nem kerül bejegyzésre".
V.
Az elkülönült vízhasználók mellékmérői alapján történő számlázás kapcsolatrendszere három szereplős. Ezek: a szolgáltatási pont végén álló Fogyasztó (társasház családi ház) és a Vízmű, a Fogyasztó és az elkülönült mellékmérővel felszerelt vízhasználó, végül a Vízmű és az elkülönült vízhasználó. A Vízmű kizárólag a Fogyasztóval áll közszolgáltatási jogviszonyban. Szolgáltatási ponton átadott és bekötési vízmérőn keresztül mért vízfogyasztás ellenértéke elsősorban és kizárólag a Fogyasztót terheli, függetlenül attól, hogy az ingatlanon belüli elkülönült vízfogyasztás mérésére és számlázására a Vízmű a Fogyasztó engedélyével mellékszolgáltatási szerződéses jogviszonyban áll. A közüzemi szolgáltatások esetében Kr. tartalmaz egyfajta szolgáltatói védelmet biztosító szabályokat (fogyasztás korlátozással), ,addig ugyanezen eszköz nem fizetés esetén az elkülönült vízfogyasztó esetében nem működtethető. A mellékmérőn mért és számlázott fogyasztás esetén az esetlegesen bekövetkező hátralék esetében a szolgáltatónak nincs lehetősége az elkülönült vízhasználók fogyasztásának korlátozására, tekintettel arra, hogy a korlátozás csak a szolgáltatási ponton lehetséges és az a bekötési vízmérő. Az eljárás alá vont lépéseket tett arra, hogy a fogyasztóra visszaszármaztassa a mellékmérővel rendelkező nem fizető fogyasztók tartozását, ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg. A vizsgálat megállapítása szerint az eljárás alá vont a mellékmérő elszámolási szerződések kötésével gyakorlatilag átvállalta az egyes részingatlanokra kiszámlázott díjak beszedésének kockázatát a tulajdonosi közösséget képviselő fogyasztótól.
Az eljárás alá vont a Kr. 18. § (2) bekezdése szerint az ingatlanon belüli mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra vonatkozó szerződéstől a Kr-ben meghatározott feltételek teljesítése esetén nem zárkozhat el, így szerződéskötési kötelezettség terheli.
A szerződés kötése során a feleknek figyelembe kell venni a Kr. 3. § (1) bekezdés h) pontja szerint a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket. Ezen kívül a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv., (továbbiakban: Ptk.) vonatkozik természetesen a felekre a Ptk. szerződések megkötésével kapcsolatos rendelkezésen is, a feleknek a lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása is szükséges a szerződés létrejöttéhez.
Ha a felek nem tudnak megállapodni ezekben a feltételekben, ebben az esetben a szerződést a bíróság hozhatja létre.
VI.
A mellékvízmérővel felszerelt fogyasztóhelyek vízdíj elszámolására vonatkozó szerződést az ingatlan tulajdonosok illetve résztulajdonosok csak az eljárás alá vonttal tudják megkötni, így az gazdasági erőfölényben van. Tpvt. 22. §-a alapján.
A Tpvt. 21. §- a tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést. A 21. § (1) bekezdés a) pontja rendelkezik úgy, hogy tilos szerződéses kapcsolatokban hátrányos feltételek kikényszerítése.
A Versenytanácsnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a gazdasági erőfölényben lévő eljárás alá vont visszaélt-e gazdasági erőfölényével amikor az általános szerződési feltételekben nem fizetés esetére "keretbiztosíték" jelzálogjog bejegyzésére kívánt megállapodni a mellékvízmérő használójával.
A felek között létrejövő szerződések biztosítására vonatkozó szabályokat a Ptk. tartalmazza. A Ptk. 267 § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket kívánnak jelzáloggal biztosítani, az ingatlan-nyilvántartásban a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálog a követelést biztosítja.
A Versenytanács álláspontja az, hogy nem tekinthető visszaélésnek az a magatartás, amikor valaki törvényben biztosított jogát gyakorolja, vagyis kizárólag a szerződésszegő nem fizető vízhasználókkal szemben kívánja biztosítani. Követelése behajthatóságát. Abban az esetben ugyanis, ha a mellékvízmérő használója eleget tesz fizetési kötelezettségének, vagyis a szerződési feltételeket megtartja, nem kerülhet sor vele szemben a hátrányos feltétel használatára. A szerződés tartalmazza, hogy ha valakinek nincs tartozása, vele szemben jelzálogjog nem kerül bejegyzésre.
A Versenytanács az eljárás alá vontnak ezt a magatartását fentiek alapján nem tartotta visszaélésszerűnek, ezért az eljárást vele szemben jogsértés hiányában megszüntette.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. §-án alapul.
Budapest, 2000. február 23.
dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné