Vj-95/2000/23
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Koncsek Andrea beltag által képviselt Lázár Fix Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Betéti Társaság (1116 Budapest, Karcag u. 28. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 1999. októberétől optikai segédeszközének gyógyhatásáról a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott.
E magatartás folytatását a határozat kézhezvételétől megtiltja.
Vele szemben 100.000.- (azaz Egyszázezer) Ft bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557. számú bírságbevételi számlájára.
Kötelezi, hogy 43.200.- (azaz Negyvenháromezerkettőszáz) Ft szakértői költséget 30 napon belül fizessen meg a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571. számú díjbevételi számlájára.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság és a szakértői költség megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.
Indoklás
A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
Ismereteink szerint a környezetből a szem pupillája által szabályozott mennyiségű fény, átjutva a szem fénytörő közegein, a szemgolyó hátsó-belső felületére az úgynevezett látóhártyára vetülve képezi le a környezet fordított képét, amely agyi tevékenység folytán alakul egyenes helyzetűvé. Ebben a folyamatban - többek között - a külső és a belső szemizmok is szerepet játszanak. Alkalmazkodva a nézett tárgy távolságához a szemlencse vékonyodása vagy megvastagodása révén alakul ki az éles kép. Idősebb korban romlik a szem alkalmazkodó képessége, de nem kizárt a szemlencse fiatalkori ilyetén működése, amely rövid- vagy távollátással jár. A szemlencse ezen hibáit küszöböli ki a szemüveg folyamatos viselete, a szemüvegviselet tartama alatt, javítva a szem fénytörési hibáit.
Kortól függetlenül előfordulhatnak látásromlással járó szembetegségek, mint például a kancsalság (szemtengelyferdülés) tompalátás, öregszeműség, stb. E betegségeket az orvostudomány mai állása szerint gyógyítják, illetve nem gyógyíthatók.
A szemorvosi gyakorlatban bizonyos szembetegségek meglétekor korábban használták az úgynevezett "lyukszemüveget", amelynek viselete alatt a szemmozgások gyakorisága csökkent, s így a műtétek előtti szükséges nyugalmi helyzet időlegesen biztosítható volt. A szemorvosi szakmában ezt az egyébként elsötétített felületű egy-egy lyukkal ellátott szemüveget, például retinaleválás esetén alkalmazták a műtéti előkészítés során. Az eszköz azon az elven alapul, hogy a szemgolyó előtti két kicsi lyukon csak az egyenes vonalú fénynyalábok tudnak átjutni, amelyek által éles kép keletkezik, s így a szemlencse fényösszegyűjtő-szétszóró tevékenységére nincs szükség az eszköz használata idején.
Bálinger Antal 1972-ben szabadalmi bejelentést tett, majd szabadalmat kapott "látásjavító és szemvédő" készülékére. E készülék szemüvegkeretbe illesztett két darab fényzáró ernyőből áll, amelyen egy-egy tárcsa segítségével egyénre szabottan beállítható a két szem előtt lévő kisméretű lyuk, amelyen keresztül csak az egyenes irányú fénysugarak juthatnak a készüléket viselő személy szemébe.
A készülék kinyilvánított feladata, hogy ép szemidegek megléte esetén a látást, egészséges szem esetén pedig annak védelmét biztosítsa.
Körülbelül három éve a Bálinger-féle, s vele együtt a hasonló elvekre épülő pontrácsos készülék - a Bálinger-féle eszközzel ellentétben soklyukú - jelent meg a lencse nélküli látásjavítók piacán.
Ezeknek az eszközöknek országos forgalmazásába, utóbb gyártásába az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Bt.) is bekapcsolódott 1999. októberében vásározással, kiállításokon való részvétellel, áruházi árusítással, amikor a piacot már a kereslet visszaesése kezdte jellemezni.
Az eszközök forgalomhozatala előzetes engedélyezéshez nem kötött, e tekintetben az Országos Kórháztechnikai Intézet a Bálinger-féle készülékre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy terápiás hatás hiányában a készülék minősítése nem indokolt, s a forgalombahozatallal kapcsolatban nem tud állást foglalni.
A Bt. forgalmazásában nagyobb hangsúlyt a Bálinger-féle készülék kapott. A Bt. elsősorban ezt hirdette a Józsefvárosi Naplóban, a Patika Magazinban, szórólapokon, termékismertetőjében, amelyekkel egybehangzó használati útmutatót is mellékelt az eladott készülékekhez.
Az egyik ismert szórólap szerint a termék személyre szabott szemtréning eszköze, amely gyors javulást hoz rövidlátásra, távollátásra, öregszemre, amely állítások egy másik szórólap szerint kiterjednek a szemtengelyferdülés és a tompalátás gyors javulására is. A Józsefvárosi Naplóban megjelent közlés tartalmilag hasonló, bár a betegségek közül csak a rövid- és távollátás, valamint az öregszeműség gyors javulására utal.
A Patika Magazin-beli állítás a Bálinger-féle készülék napi 40 perces -egyébként fokozatosan emelt idejű napi használatát értve alatta - a gyors javulás mértékét egy-két hónapi kúraszerű viseletet feltételezve dioptriás nagyságra tette. A szövegezés szerint a Bálinger-féle látásjavító még akkor is eredményes lehet, amikor már semmilyen hagyományos szemüveg nem segít, de javasolt a használata fokozott szemterhelés esetén (TV, számítógép, mesterséges fény) és általában is hasznos időszakos viselete az egészséges szem alkalmazkodó képességének megőrzése érdekében. A termékismertető prospektus azt közölte, hogy a tárcsás lyukszemüveg a Bálinger-féle látásjavító és szemvédő készülék német gyártó által továbbfejlesztett változata, amelyet a szemorvosi gyakorlatban már régóta terápiásan alkalmaznak, például retina-leválásnál, üvegtest vérzésnél, szemödémánál, kancsalságnál. Mindkét féle készülék (Bálinger, pontrácsos) megelőzésképpen is használható a prospektusban is hangsúlyozott szemtréningre, amelyet a szem akarattól függetlenül végez a kicsi lyukakon áthaladó fény csökkent mennyisége folytán.
A prospektus részletezte a pontrácsos szemüvegek széles skáláját, amelyek természetes megnyugvást biztosítanak az ideghártyának és előnyösen befolyásolják az egész látórendszert, különösen a szem érzékelő képességét, szín-, illetve fényérzékenységét.
A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel a Tpvt. 70. § (1) bekezdés szerint azért indított eljárást a Bt. ellen, mert a fentebbi forgalmazói állítások fogyasztómegtévesztést valószínűsítettek.
A vizsgálat során orvosszakértői vélemény készült, amely valótlannak tartotta a készülékek gyógyhatására vonatkozó állításokat. Ezt elméleti alapvetéssel, a magyar szemorvosi kar egyes személyiségeinek, valamint szűkkörben lefolytatott vizsgálatának eredményével támasztotta alá, egyértelműen kijelentve, hogy az eszközhasználatkor a látóélesség kis fokban javul, amely hatás az eszköz levételével meg is szűnik.
A készült vizsgálati jelentés a vélemény alapján a jogsértés megállapítását, de csekély mértékű bírság kiszabását indítványozta, mivel a Bt. piacralépésekor igyekezett körültekintően tájékozódni, rosszhiszemű magatartása nem volt feltételezhető és az eljárás során is együttműködő magatartást tanúsított.
A Bt. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy az általa beszerezhetetlennek bizonyult hazai szakvélemény hiányában a Bálinger-féle készülék szabadalmi leírására, az idegen nyelvű, illetve magyarra fordított külföldi szakirodalomra, Németországból származó referenciákra hagyatkozva kezdte forgalmazni készülékeit, gyógyhatást tulajdonítva és állítva az időszakos viselet eredményeként. A gyógyhatásban való személyes meggyőződését a forgalmazás során szerzett kedvező vevői tapasztalatokból merítette.
Piaci követelmény, hogy a forgalmazók olyan termékeket értékesítsenek, akár reklámfogásokkal is élve, amelyek lényeges tulajdonságait saját üzleti céljaik és a fogyasztók áruválasztásának megkönnyítése érdekében közlik. Enélkül a fogyasztó vásárlását vagy annak mellőzését eredményező fogyasztói döntésfolyamat létre sem jöhet, mert hiányoznak azok az ismeretek, amelyek egy-egy termék megszerzése iránt a fogyasztói igényt felkeltik. Az ekként szükségszerű tájékoztatás jogi normáit a versenyjog nem írja elő, de tiltja az olyan közléseket, amelyek tisztességtelenül, akárcsak megkísérlik a fogyasztó döntési folyamatát befolyásolni (Tpvt. 8. § (1) bekezdés, (2) bekezdés). A jogvédelemnek nyomósabb az oka, ha a piaci termék egészségügyi vonatkozású, mint ahogy a jelen ügyben szereplő termékek.
A tájékoztatás tartalmáért a tájékoztatást adó tartozik versenyjogi felelősséggel, függetlenül attól, hogy átvett és továbbadott, vagy eredetileg is tőle származó információról van szó.
A Versenytanácsnak azt kellett eldöntenie, hogy a Bt. a valós tájékoztatáshoz fűződő követelménynek eleget tett-e, vagy a piacon megjelenő ebbéli magatartása versenyjogilag marasztalandó-e.
A Bt. előadása szerint is közlései alapját hazai, megbízhatónak tartható, okszerűen szakorvostól, szakintézménytől származó vélemény, állásfoglalás, vizsgálati eredmény nem támasztja alá, amely eleve megkérdőjelezi, hogy hitelt érdemlően igazolható a fentebbi termékek gyógyhatása, amelynek elérhetőségét a hivatal által beszerzett szakvélemény és hozzákapcsolódó intézményi állásfoglalások cáfolni látszanak. A Bálinger-féle készülék szabadalmi oltalmából sem következik a gyógyhatás bizonyítottsága, hiszen a Találmányi Hivatal kifejezetten erre irányuló vizsgálatok hiányában azt legfeljebb valószínűsíthette. Szakszerű ellenőrzés hiányában a fogyasztói visszajelzések sem bizonyíthatják objektív módon a készülékek hatékonyságát. Ellenben a beszerzett szakvéleményből egyértelműen levonható a Bt. álláspontjával egyöntetűen ellentétes orvosszakmai álláspont, amellyel a Bt. már a forgalmazás kezdetekor tisztában volt, hiszen saját hivatkozása szerint számára is megnyugtató orvosszakmai véleményt akkor sem tudott beszerezni. A kétféle álláspont ütközése a piacon zavart keltő és kétely merül fel a rendelkezésre álló vélemények, álláspontok, hiedelmek valósága iránt. Ilyen bizonytalan helyzet azonban a fogyasztók terhére a piacon nem megengedhető, az a Bt. mint a jogszerű tájékoztatásról gondoskodni köteles vállalkozás magatartására vezethető vissza. Mindezek alapján a Versenytanács a Bt. magatartásának a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezésébe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont), vagyis semmilyen olyan gyógyhatásra utaló kijelentést nem tehet, amelyet bizonyítani kétségtelenül nem tud. A bírság összegét (Tpvt. 78. §) figyelemmel az eset összes körülményére (forgalmi adatok, reklámköltség, eljárási magatartás) jelképes összegben szabta ki.
A Bt. a Tpvt. 62. § (4) bekezdése szerint köteles a hivatal által előlegezett szakértői díj címén felmerült költséget megfizetni.
A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a Bt. számára.
Budapest, 2000. szeptember 7.
dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Fógel Jánosné dr. sk.
Ágoston Marika