Budapest, 2024. május 21. – A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke és irodavezetője is részt vett a nemzeti versenyhatóságok világszervezetének, a Nemzetközi Versenyhálózatnak (ICN) az éves konferenciáján. A négynapos eseményen plenáris ülések és panelbeszélgetések keretében számos aktuális témát vitattak meg a résztvevők. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke előadóként vett részt a „Versenyhatósági intézkedések hatékonyságának nyomon követése és értékelése” elevezésű, az Agency Effectiveness munkacsoport által szervezett kiemelt jelentőségű plenáris ülésen. A szakmai beszélgetés keretében elsősorban arra keresték a válaszokat a résztvevők, hogy a miként számszerűsíthető a versenyhatóságok társadalmi haszna, az egyes nemzeti versenyhatóságok milyen módszerek használnak, azoknak milyen implikációi vannak.
A Nemzetközi Versenyhálózat 2001-ben alakult meg. Célja, hogy olyan informális fórum legyen, amelynek keretében a világ versenyhatóságai megoszthatják egymással tapasztalataikat, gyakorlataikat, és egyeztethetnek az aktuális versenypolitikai trendekről, illetve azok változásairól. A szervezetnek jelenleg 141 ország nemzeti versenyhatósága a tagja.
Az ICN évente szervez szakmai konferenciát. A Gazdasági Versenyhivatalt 2021-ben az a megtiszteltetés érte, hogy házigazdája lehetett a szervezet éves rendezvényének. A GVH nemzetközi jelenlétét mutatja továbbá, hogy 2023 októberében az ICN irányító testületének (SG) állandó tagjává választották Rigó Csaba Balázs, a GVH elnökét. A tagsággal a GVH elnöke olyan országok versenyhivatalainak vezetőivel ül egy asztalnál, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Németország, az Egysült Királyság, Japán, India, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Dél-Korea, Kanada, Brazília, Kolumbia, Szingapúr, Portugália, Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság és Kenya. Ez az első alkalom, hogy a kelet-közép-európai régióból választott tagja lett a magas szintű versenyjogi testületnek.
A 2024. május 14-17. között lezajlott ICN konferencián számos, a GVH számára is rendkívül aktuális témát vitattak meg a világ minden tájáról – mintegy 80 országból – érkezett résztvevők. Az egyik ülés keretében a versenyhatóságok vezetői megtárgyalták az állami tulajdonú vállalatok szerepét, mely keretében a többi között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) szempontjai is kifejtésre kerültek.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke előadóként vett részt a „Versenyhatósági intézkedések hatékonyságának nyomon követése és értékelése” elevezésű, az Agency Effectiveness munkacsoport által szervezett, kiemelt jelentőségű plenáris ülésen. A plenáris hat résztvevője saját példáin keresztül mutatta be, hogy miért jó befektetés minden ország számára a versenyhatóság működtetése, milyen kézzel fogható előnyök származnak a versenyhivatali döntésekből, versenypártolási javaslatokból. Ehhez kapcsolódik a GVH által rendszeresen kiszámított, a tevékenységéből származó társadalmi haszon is. Ennek lényege, hogy nagyságrendi képet kapjanak a fogyasztók arról, hogy a GVH munkájának köszönhetően egy versenyhivatal nélküli helyzethez képest mennyi pénzügyi előnyük származik a nemzeti versenyhatóság munkájából.
A GVH versenyt védő tevékenysége – a bírságok kiszabása mellett – közvetlen anyagi előnyként jelentkezik a hazai fogyasztóknál. A GVH nemzetközi módszertanra alapozott – hatáselemzése (ún. impact assessment) alapján az elmúlt hat évben (2018-2023) feltárt versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések, valamint versenyellenes fúziók káros hatásainak megakadályozása összesen 84 milliárd 961 millió forintos hasznot hozott Magyarország polgárainak. Ez azt jelenti, hogy a GVH a működésére fordított költségvetési forrás több, mint kétszeresét produkálta jóléti haszon formájában úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek hatásai ebben még nincsenek is benne.
Az ICN konferencia legfontosabb szakmai fórumai közé tartozott még az Advocacy munkacsoport „Navigálás a gazdasági turbulenciák között: A versenyhatóságok szerepe a makrogazdasági stabilizációban és a növekedésben” című panelbeszélgetése is, amelyet a GVH vezető közgazdásza, a Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda irodavezetője, Berezvai Zombor moderált. A négynapos konferencia további ülései keretében azt is körbejárták a résztvevő versenyjogi szakemberek, hogy a piackutatások hogyan segíthetnek megérteni a versenyt a feltörekvő piacokon.
Az elmúlt évek kimagasló élelmiszerinflációjára válaszul az ICN is indított egy speciális projektet az agrár- és élelmiszerpiac versenyjogi problémáinak vizsgálatára. Az ennek keretében végzett felmérés eredményeit is ismertették a konferencián, amelyből kiderült, hogy a GVH-hoz hasonlóan a világ minden részén foglalkoztak a versenyhatóságok az élelmiszerpiacokkal az elmúlt években.
A nemzetközi konferencián többek között napirendre került még a fúziókontroll aktuális helyzete. Ide kapcsolódik, hogy a GVH 2023-ban az összefonódás-bejelentések 92%-át zárta le négy napon belül hatósági bizonyítvány kiadásával. Ezzel Európában továbbra is az egyik leggyorsabb fúziókontrollt tudhatja magáénak a magyar versenyhivatal.