I. Bírósághoz

A bíróság eljárása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján (versenytörvény)

Bizonyos esetekben, bár az Ön által felvetett probléma a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: versenytörvény) rendelkezéseibe ütközik, az mégsem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Előbbieknek megfelelően bíróság jár el az esetlegesen a versenytörvény II. fejezetébe (2-7. §) ütköző magatartások kivizsgálása során. A törvény 3-7. §-aiban  konkrét tényállásokat nevesít, míg a 2. § lehetőséget teremt arra, hogy az eddig ismeretlen, ugyanakkor a verseny tisztaságát valószínűsíthetően sértő magatartásokat a bíróság vizsgálhassa.

Az előbb említett 2. §-ban található generálklauzula és a 3-7. §-okban nevesített tényállások tehát:

  • a versenytársak, üzletfelek, (különösen megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók) törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon történő vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző gazdasági tevékenység folytatása (2.§);

  • valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének megsértése, veszélyeztetése (3. §);

  • máshoz olyan tisztességtelen felhívás intézése esetén, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza (bojkott felhívás, 5.§);

  • a terméket, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, reklámozni, olyan név, megjelölés vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak termékét szokták felismerni (szolgai utánzás, 6. §);

  • valamely termék, szolgáltatás, dolog módjára hasznosítható természeti erő, ingatlan, értékpapír, pénzügyi eszköz vagy vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányuló olyan közlés, tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut (a továbbiakban: összehasonlító reklám), ha az

a) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet;

b) versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti;

c) az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d) arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék. (6/A. § (1))

  • az olyan piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek ezt magukra nézve kötelezőnek ismerik el (a továbbiakban: magatartási kódex), nem ösztönözhet az (1) bekezdésbe ütköző magatartásra. E rendelkezés megsértéséért a magatartási kódex kidolgozója, valamint az is felel, akinek a magatartási kódex szerint feladata a kódex felülvizsgálata, illetve betartásának ellenőrzése (6/A. § (2));

  • a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése esetén, amennyiben e magatartásokat e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz (7. §).

Bírósághoz polgári jogi vitákban

A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre nem terjed ki a felek között fennálló, egyedi szerződés létrejöttére, módosítására, megszűnésére, érvényességére és joghatásaira, a szerződésben foglaltak teljesítésére, valamint a teljesítés elmaradásából származó illetve a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre – ideértve az esetlegesen felmerülő kártérítési igényeket is -, mivel azok kivizsgálására a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A bírósági eljárást megelőzően, törvényben meghatározott esetekben lehetőség van:

  • békéltető testülethez vagy
  • közvetítőhöz fordulni.

A békéltető testületek elérhetősége és a közvetői névjegyzék, valamint a tevékenységükre vonatkozó bővebb információ az alábbi honlapokon található:

    • A megyei békéltető testületek listájának elérhetősége: ITT
    • Pénzügyi piacokat érintő ügyekben a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetősége: ITT
    • A közvetítők névjegyzékének elérhetősége: ITT

található.

Egyes, nem közszolgáltatás körébe sorolható termékekkel, szolgáltatásokkal, szolgáltatói, kereskedői tevékenységgel kapcsolatos minőségi kifogások esetében jellemzően szintén nincs külön eljáró hatóság, hanem békéltető testülethez, közvetítőhöz, választott-bírósághoz, vagy végső esetben bírósághoz lehet fordulni.

II. Más hatóságokhoz

Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez?

Panaszok, egyes vitás helyzetek, kifogások megoldására elsődlegesen az érintett szolgáltatók, kereskedők, vagyis a piaci szereplők képesek, így mielőtt hatósághoz fordulna, panaszával keresse meg az érintett vállalkozást, vagy használja a panaszkönyvet, így a fogyasztói észrevételekről az üzletlánc vagy szolgáltató vállalkozás hálózatának központja is tudomást szerezhet. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, lehetősége van közvetítőhöz, békéltető fórumhoz is fordulni, amelyek elsődleges célja az egyedi viták rendezése.

Számos típusú vitás helyzet adódik a gazdasági életben, és gyakoriak azok az esetek, amikor nem a Gazdasági Versenyhivatalnak, hanem más hatóságnak van hatásköre eljárni.

A következőkben felsorolásra kerül néhány olyan eset, helyzet, amelyek esetén más hatóság jogosult az eljárás lefolytatására. A felmerülő probléma mellett zárójelben foglalva található a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy más szerv megnevezése.

Közbeszerzések és egyéb pályázatokat érintő panaszok esetén

a.) a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt eljárási szabályok megsértése (Közbeszerzési Döntőbizottság);

b.) a közbeszerzések körébe nem tartozó pályázatok, tenderek kiírásával és lebonyolításával kapcsolatos kifogások (bíróság).

Szektorokhoz kapcsolható panaszok

  1. Elektronikus hírközlési szolgáltatás

a.) elektronikus hírközlési szolgáltató nem megfelelő számlázási gyakorlata egyéni előfizetők esetén (számlapanaszok szolgáltató általi intézésének rendje, kezelése, a számla tartalma) (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

b.) elektronikus hírközlési szolgáltató ügyfélszolgálatának nem megfelelő működése, panaszkezelés módja egyéni előfizetők esetén (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

c.) amennyiben elektronikus hírközlési szolgáltató nem megfelelő számlázási gyakorlata, panaszkezelése és ügyfélszolgálatának nem megfelelő működése üzleti előfizető vonatkozásában merül fel (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság);

d.) az elektronikus hírközlési szolgáltató általános szerződési feltételeinek teljesítésére, az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségére vonatkozó kifogás (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság);

e.) az elektronikus hírközlési szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása, illetve az arról való tájékoztatásának megfelelősége (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és – a tájékoztatás határidő és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete szerinti tartalom vonatkozásában – a gazdasági verseny érdemi érintettségének hiányában fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

f.) az elektronikus hírközlési szolgáltatás körében tapasztalt olyan szolgáltatói magatartás, vagy intézkedés esetén, amely akár jelentős számú előfizető érdekeit sértheti (Média- és Hírközlési Biztos).

  1. Villamos energia- és földgázszolgáltatás

a.) elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel, valamint a villamos energia- és földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztéssel vagy kikapcsolással, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolással érintett lakossági fogyasztói panaszok elbírálása és az ügyfélszolgálat eljárása esetén (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

b.) közületi felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel, valamint a villamos energia- és földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztéssel vagy kikapcsolással, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolással érintett panaszok elbírálása és az ügyfélszolgálat eljárása esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

c.) minőséggel kapcsolatos fogyasztói panaszok, így a gáz kalóriaértéke, a villamos energia frekvenciaszintje, és az ebből eredő károk, a szolgáltatás minősége és a mérőóra sérüléséből eredő jogvita, szabálytalan vételezés esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal).

  1. Távhőszolgáltatás

a.) távhő árát, a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat –, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar  Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal figyelembevételével a miniszteri rendelet  állapítja meg, így az abban foglaltak megsértése (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

b.) távhőszolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartása ellenőrzése (települési önkormányzat jegyzője, fővárosi önkormányzat főjegyzője);

c.) a felhasználói igénykielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzat hozzáférhetővé tétele (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

d.) a szolgáltatás karbantartás, felújítás miatti szüneteltetése (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal);

e.) lakossági felhasználó, illetve természetes személy díjfizető esetén a méréssel, elszámolással, díjfizetéssel kapcsolatban (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal), közületi felhasználók esetén (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal).

  1. Postai szolgáltatás

A postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, így azok minőségével kapcsolatos kifogások (pl. tértivevények nem, vagy indokolatlanul hosszú idő múlva érkeznek vissza), a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével kapcsolatban, és a postai szolgáltató általános szerződési feltételeinek ellenőrzése esetén (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

  1. Légiközlekedés

a.) elégtelen helybiztosítás, visszautasított beszállás, légi járatok törlése, vagy hosszú késés esetén (fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal);

b.) Magyarország területén található, repülőtéren történt jogszabályok megsértésével kapcsolatos egyedi utas-panaszok kivizsgálása (fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal).

  1. Vízközmű-szolgáltatás

Szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén

  1. Mezőgazdasági termelők, kiskereskedelmi beszállítók és a kiskereskedők közötti viták

Önmagában egy szerződéses - polgári jogi - jogvita (pl. elszámolási vita, kárrendezés stb.) bírósági útra tartozik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényben foglalt tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt kérelemre vagy hivatalból a mezőgazdasági igazgatási szerv jár el a törvényben foglaltaknak megfelelően. (Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal) 

  1. Hulladékgazdálkodás

a.) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezések betartása (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

b.) a közszolgáltatási díj mértékét, a szolgáltatás kötelező igénybevételét és egy adott önkormányzat rendeletében foglalt gyűjtőedény kötelező alkalmazását érintő kifogások (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal);

c.) az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések fogyasztókat érintő megsértése (fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal).

  1. Egészségügyi-szociális ellátások

a.) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok megfelelő működése (fővárosi és megyei kormányhivatal);

b.) az egészségügyi szolgáltatások minősége, egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülése (egészségügyi államigazgatási szerv - Állami Népegészségügyi Tisztifőorvosi Szolgálat);

c.) támogatott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátások rendelésére, kiszolgálására, nyújtására vonatkozó előírások betartása, közfinanszírozott egészségügyi tevékenységek vizsgálata (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő)

d.) egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése, személyi, tárgyi, szakmai minimumfeltételek, szakmai szabályok, protokollok, illetve közegészségügyi előírások teljesítése (egészségügyi államigazgatási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, vagy az Országos Tisztifőorvos)

  1. Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások

a.) pénzügyi fogyasztói jogviták (Pénzügyi Békéltető Testület);

b.) az egyoldalú szerződésmódosítás és az erre vonatkozó tájékoztatási gyakorlat, továbbá az üzletszabályzatok jogszabálynak való megfelelőségét érintő jogviták (Magyar Nemzeti Bank);

c.) pénzügyi és biztosítási szolgáltatással, mint felügyelt a tevékenységgel kapcsolatos kifogások (Magyar Nemzeti Bank);

d.) pénzügyi szolgáltatás esetén a teljes hiteldíj-mutató számítása, ideértve, hogy mely költségek és milyen jogcímen, módon kerülnek beszámításra (Magyar Nemzeti Bank);

e.) a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló Magatartási Kódex rendelkezéseinek megsértése (Magyar Nemzeti Bank);

f.) egyedi megtévesztő fogyasztói tájékoztatás (Magyar Nemzeti Bank);

g.) ügyfélszolgálat működésével és panaszügyintézéssel kapcsolatos kifogások (Magyar Nemzeti Bank).