Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Bíróság

2. K. 30764/1998/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a dr. Gantner László (2011 Budakalász, Ciklámen u. 12.sz.) ügyvéd által képviselt
Első Általános Barter Központ Kft. (1133 Budapest\ Visegrádi út 83/c. sz.) félperesnek, a dr. László Ildikó ügyvéd által képviselt
Gazdasági Versenyhivatal (1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8. sz.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Rózsavölgyi Ágnes (1055 Budapest, Szalay a. 13.) ügyvéd által képviselt
BCI Hungária Kft . (1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. sz) beavatkozott - meghozta a következő

Ítéletet:

A bíróság az alperes 1998. március hó 26. napján kelt Vj-6/1998/12. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

A bíróság megállapítja, hogy a per tárgyi illetékfeljegyzési joga alapján feljegyzett 6000. - (Hatezer) Ft. kereseti illetéket az alperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címezve ennél a bíróságnál kell 4 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp.256:A.§ (1) bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.

Indokolás

Alperesi beavatkozó bejelentése nyomán alperes Kereskedelmi Irodája 1998. január hó 12. napján kelt Vj-6/1998. számú határozatában vizsgálatot rendelt el felperessel szemben, mert úgy látta, elnevezése és a Magyar Hírlapban többször megjelent hirdetése alkalmas lehet a fogyasztók 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8.§ (1) és (2) bekezdése szerinti tisztességtelen befolyásolására.

Az eljárás megszüntetését indítványozó vizsgálati jelentés után 1998. március 20-án eljáró Versenytanács Vérné dr. Lábát Éva és dr. Bodócsi András versenytanácstagok közreműködésével tárgyalást tartott, melynek során döntés született.

Így a Versenytanács az értékelésnél értelemszerűen nem lehetett figyelemmel a vizsgáló 1998. április hó 7. napján készült kiegészítésére.

A 12. sorszámú határozat szerint eljáró versenytanácstag, valamint dr. Kállai Mária és dr. Bodócsi. András versenytanácstagok döntöttek, mégpedig akként, hogy a felperes a Magyar Hírlap 1997. évben több alkalommal megjelent szolgáltatását reklámozó hirdetésében a TV3 referenciaként való feltüntetése alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanács ezen magatartás folytán felperest 500.000. -Ft bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság alperes határozatát vizsgálja felül és elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése mellett kérte alperes új eljárásra kötelezését.

Másodlagosan alperes határozatának megváltoztatását kérte úgy, hogy a bíróság állapítsa meg jogsértést nem valósított meg, egyben kérte bírság megfizetése alóli, mentesítését. A felperes perköltségeire nem tartott igényt.

A elsődleges kereseti kérelme indokául felperes arra hivatkozott, hogy törvénysértően járt el alperest mert a tárgyaláson dr. Lábát Éva volt jelen, a határozat viszont dr. Kállai Mária eljáró versenytanácstagot tünteti fel Állította továbbá, a tárgyalásról készült jegyzőkönyv olyan nyilatkozatokat tartalmaz, melyek nem hangzottak el.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte, perköltségeire nem tartott igényt.

Az alperesi beavatkozó úgyszintén a felperesi, kereset elutasítását kérte, költségigénye nem volt.

A felperes keresete az alábbiak szerint megalapozott volt.

A Tpvt. 48.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljáró Versenytanács határozatát 3 tagú tanácsban hozza meg.

A Tpvt. 74.§ (1) bekezdése szerint az érdemi határozathozatal tárgyaláson történhet meg.

Mindebből egyértelműen következik, hogy a határozathozatal akkor felel meg a Tpvt. rendelkezéseinek, ha a tárgyalási jegyzőkönyvben és a határozaton szereplő tanács tagjai azonosak. A döntést azonban nem a jegyzőkönyvben szereplő versenytanács tagokkal azonos versenytanácsi tagok írták alá.

A Tpvt. 44. § (1) bekezdése alapján a versenyfelügyeleti eljárásra eltérő rendelkezés hiányában az 1957. évi. IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Ae. 2.§ (1) bekezdése alapelvként rögzíti, a közigazgatási szerv eljárásának törvényességét, ami a jogszabályi rendelkezések maradéktalan betartását jelenti.. Miután a perbeli eljárás adataiból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen összetételű tanács hozta meg az érdemi döntést, alperes olyan alapelvet sértő eljárási szabályszegést valósított, meg, amely a bírósági eljárásban, nem orvosolható.

A Tpvt. 83.§ (4) bekezdése csupán arról tesz említést, hogy a bíróság a Versenytanács határozatát megváltoztathatja.

Mindez azonban a bíróság jogi megítélése szerint nem jelenti, azt, hogy a versenytanácsi határozatok esetében hatályon kívül helyezésre és új eljárásra kötelezésre nem kerülhet sor. Ezen álláspontját a bíróság a következőkre alapítja:

A Tpvt. 84.§-a kimondja, a. bíróság felülvizsgálata, során a Pp.XX. fejezete szerint jár el.

A Pp. 339.§ (1) bekezdése értelmében a bíróságnak módja van a jogszabálysértő közigazgatási határozat, hatályon kívül helyezésére, és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezésére. Tekintettel arra, hogy a perbeli, határozat meghozatalára súlyos és a bírósági eljárásban nem orvosolható eljárási szabálysértéssel került sor, a bíróság a Pp. 339.§ (1) bekezdését alkalmazva rendelkezett a határozat hatályon kívül helyezéséről és az alperes új eljárásra kötelezéséről.

A megismételi eljárás során alperesnek gondoskodnia kell a Tpvt. rendelkezéseinek megfelelő új határozat, meghozataláról.

Külön megjegyzi a bíróság, hogy miután a felperes eljáró tanácstagjait kifogásoló érvelése helytállónak bizonyult, az egyéb ugyancsak eljárási szabályszegést tartalmazó kifogásait a bíróság jelen eljárásban részleteiben már nem vizsgálta.

Természetszerűen a megismételt eljárás módot ad arra is, a felperes egyéb kifogásai orvoslásra kerüljenek.

A pernyertes felperes perköltségeire nem tartott igényt, ezért a perköltségek felöl a bíróságnak a Pp. 78. § (2) bekezdése szerint döntenie nem kellett.

A per tárgyi illetékféljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illetéket az alperes 1990. évi CXIII. törvény 5.§ (1) bekezdés c) pontja alapján fennálló személyes illetékmentessége alapján a 6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13.§ (1) bekezdése és a 14.§-a szerint az állam viseli.

Budapest, 1998. évi október hó 28. napján

dr. Öcsödi Ágnes s. k. bíró