Gazdasági Versenyhivatal

Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Ítélőtábla

2. Kf. 27. 111/2008/4. szám

A Fővárosi Ítélőtábla a H-Autó Hungary Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest, hivatkozási szám: Vj-158/2005.) alperes ellen versenyügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2007. évi szeptember 25. napján kelt 7.K.33.409/2007/2. számú - kijavított - végzése ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül ? meghozta a következő

végzést:

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes igazolási kérelmét elutasítja, egyben a fellebbezését hivatalból elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címzetten, de a Fővárosi Ítélőtáblánál kell írásban 3 példányban benyújtani.

Indokolás

A Hyundai Motors Hungary Nagykereskedelmi Kft-vel szemben indított versenyfelügyeleti eljárást - szünetelés folytán - az alperes a 2007. évi június hó 13. napján kelt Vj-158/2005/148. számú határozatával megszüntette. A versenyhatósági határozat ezen rendelkezésének bírósági felülvizsgálatára irányulóan a felperes keresettel élt, kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését. Az elsőfokú bíróság végzésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130.§-ának (1) bekezdés b) pontja alapján a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélküli elutasította azzal, hogy az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatásával egyezően a bíróságnak nincs hatásköre az eljárás szünetelése folytán, utóvizsgálat során hozott megszüntető határozati rész felülvizsgálatára.

E végzést a vétív tanúsága szerint a felperes részére 2007. október 03. napján kézbesítették. A fellebbezési-eljárásra 2007. évi október hó 19. napján meghatalmazott jogi képviselő - az általa postakönyvvel igazoltan 2007. október 10. napján átvett bírósági végzéssel szemben - 2007. október 25. napján postára adottan igazolási kérelmet nyújtott be azzal, hogy amennyiben a bíróság ezt nem fogadja el, úgy azt tekintse tartalma szerint fellebbezésnek és terjessze fel a Fővárosi Itélőtáblához. A felperes fellebbezésében a versenyhatóság döntésével összefüggő jogi álláspontját fejtette ki, igazolási kérelmét külön nem indokolta.

Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

A felperes igazolási kérelme nem alapos, a fellebbezése pedig elkésettnek minősül.

A Pp. 106.§-ának (1) bekezdése szerint ha a fél, vagy képviselője valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók. A Pp. 107. §-ának (2) bekezdése értelmében az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. A Pp. 109.§-ának (1) bekezdése értelmében az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, míg a fellebbezési határidő-elmulasztása esetén a másodfokú bíróság dönt.

E jogszabályhelyek alapján a Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen az igazolási kérelmet bírálta el. A felperesi jogi képviselő mindösszesen arra utalt, hogy 2007. október 10. napján vette kézhez a bíróság végzését, ezen túlmenően nem hozott fel olyan méltányolható körülményt, amely a mulasztás vétlenségét, a fellebbezési határidő önhibán kívül való mulasztását alátámasztaná. A nem önhibán kívüli mulasztás következményei, a felperesnek viselnie kell, függetlenül a felróhatóságtól, illetve a késedelem mértékétől. Saját mulasztására sikerrel igazolási kérelmet nem alapozhat a felperes úgy, hogy a mulasztás tényének közlésén túl sem önhibája hiányát, sem vétlenségét nem valószínűsíti. A méltányolható okból történt késedelem mellett ugyanis a mulasztásban való vétlenséget is valószínűsíteni kell.

A fentiek miatt a másodfokú bíróság a felperes alaptalan igazolási kérelmét a Pp. 239.§-a alapján és a Pp. 109.§-ának (1) bekezdése alkalmazásával elutasította. Csak megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú végzés szabályszerű kézbesítésével a fellebbezési határidő megnyílt. Az, hogy a felperes utóbb jogi képviselőt hatalmazott meg, aki részére a fellebbezéssel támadni kívánt bírósági határozatot később adta át, a fellebbezési határidőt nem hosszabbította meg. Ily módon önhibán kívüli - felperesi mulasztás, illetve vétlenség szóba sem jöhet.

A Pp. 234.§-ának (1) bekezdése szerint a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. A szabályszerű kézbesítéssel az elsőfokú bíróság végzése a felperessel 2007. október 3. napján közöltnek tekintendő. A fellebbezési határidő megnyílása szempontjából ez az időpont a releváns, nincs jelentősége e körben annak a körülménynek, hogy a felperes később meghatalmazott jogi képviselője az elsőfokú bíróság végzését ténylegesen mikor kapta kézhez. A felperes 2007. október 18. napjáig terjeszthette volna elő határidőben a fellebbezését, az ezen időponthoz képest egy héttel később, 2007. október 25. napján postára adott fellebbezés ezért már nyilvánvalóan elkésett. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a jogi képviselőnek adott meghatalmazás időpontjakor (2007. október 19.) már késedelembe esett a felperes. Mindezek ismeretében a kellő gondossággal a felperes akkor járt volna el, ha a közlés időpontjától számított 15 napos határidőn belül benyújtja fellebbezését, akár oly módon, hogy további határidő biztosítását kéri a részletes indokolás előterjesztésére. A fellebbezési határidő elmulasztásának következménye a felperes terhére esik. A felperes számára újból nem nyitotta meg, illetőleg a fellebbezési határidőt nem hosszabbította meg az, hogy a felperes egy héttel 2007. október 3. napját követően, később továbbította a bíróság végzését a fellebbezés előterjesztésére meghatalmazott jogi képviselőnek.

Tekintettel arra, hogy a felperes fellebbezését határidőn túl terjesztette elő és igazolási kérelme alaptalan volt, így fellebbezése elkésettnek minősül. Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbező nem élhet fellebbezéssel, továbbá ha a fél fellebbezését felhívás ellenére nem, vagy hiányosan adja be, az elsőfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja a Pp. 237.§-a alapján, ha pedig az elsőfokú bíróság az elkésett fellebbezés elutasításáról nem dönt, a másodfokú bíróság a Pp. 240.§-ának (1) bekezdésében írtak szerint jár el.

Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elkésett fellebbezést a Pp. 240.§-ának (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Pp. 237.§-ára - hivatalból elutasította.

Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCTII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57.§ának (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére szükségtelenül lerótt 16.500 forint illetéket, az Itv. 80.§-ának (1) bekezdése, a 94.§-ának (1) és (2) bekezdése alapján az elsőfokú eljárásban lerótt kereseti illetékkel együtt, az illetékügyekben eljáró hatóságtól kérheti vissza.

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatása Pp. 233/A.§-án alapul.

B u d a p e s t e n, 2008. évi június hó 05. napján

Jogerős: 2008. július 24.