Nyomtatható verzió PDF formátumban

Fővárosi Bíróság
2 Kpk. 45465/2010/7.

A Fővárosi Bíróság a [...] ügyvéd által képviselt [...] kérelmezőnek, dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) kérelmezett ellen verseny ügyben hozott közigazgatási végzés felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban a bíróság meghozta az alábbi

végzést:

A bíróság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a kérelmezőt, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 7.500 (hétezer-ötszáz) forint le nem rótt jogorvoslati eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 20.000 (húszezer) forint eljárási költséget.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincsen helye.

Indokolás

A kérelmezett 2009. szeptember 7-én versenyfelügyeleti eljárást indított a kérelmező valamint a [...] ellen a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt. A kérelmezett a Vj-111-001/2009. számú végzésében adatszolgáltatás teljesítésére hívta fel kérelmezőt. A teljesítési határidő utolsó napja 2009. szeptember 21. napja volt. Kérelmezett az adatszolgáltatási kötelezettségének csak részben tett eleget, 2009. október 6-ig. Vállalta azonban, hogy a hiányzó - a végzés 8. pontjában meghatározott adatokat - 2009 október 20-ig szolgáltatni fogja, arra hivatkozott, hogy 2009. óta nem foglalkozik fogyasztói csoportok kezelésével, ezért nem áll rendelkezésére adat a 2009. év folyamán kötött új, felmondott, illetve teljesített szerződések számáról havi bontásban. A kérelmező az általa vállalt határidőben sem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Ezt követően a kérelmezett a Vj-111-016/2009. számú végzésében további adatok szolgáltatására hívta fel a kérelmezőt. A kérelmező ebben a végzésben megjelölt adatszolgáltatási kötelezettségének sem a megjelölt határidőben (2009. november 5.), sem annak lejártát követően nem tett eleget, határidő meghosszabbítása iránti kérelmet sem terjesztett elő.

A Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodája (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2009. december 7. napján hozott Vj-111-047/2009. számú végzésében a kérelmezővel szemben 1.000.000 Ft eljárási bírságot szabott ki. Az indokolás szerint a kérelmező azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, olyan magatartást tanúsított, amely az eljárás elhúzására és a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányult. A bírság összegének meghatározásakor figyelemmel volt az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 61. § (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a kérelmezettnek az eljárási bírságok kapcsán kialakult gyakorlatára.

A kérelmező jogorvoslati kérelmében a végzés megváltoztatását és a bírság eltörlését vagy mérséklését kérte. Arra hivatkozott, hogy 2009. márciusa óta nem foglalkozik fogyasztói csoportok kezelésével, nem áll rendelkezésére a szerződés-nyilvántartó informatikai adatbázis, ezért nem tud nyilatkozni a 2009. év folyamán kötött új, felmondott, illetve teljesített szerződések számáról havi bontásban. Tekintettel arra, hogy a kért adatok nem állnak a rendelkezésére, azokat nem tudja szolgáltatni, ezért kötelezettségét nem szegte meg, az eljárás elhúzása vagy a valós tényállás feltárásának meghiúsítása nem állt szándékában.

Kérelmezett 2010. január 18. napján hozott Vj-111-064/2009. számú végzésével az elsőfokú hatóság Vj-111-047/2009. számú végzését helybenhagyta. Indokolásában a Tpvt 61.§-ának (1) és (3) bekezdésére, valamint a Ket. 61. § (4) bekezdésére hivatkozott. Megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmében olyan körülményt nem hozott fel, amely alapul szolgálhatott volna az eljárási bírságot megállapító végzés megváltoztatására. Álláspontja szerint a végzésben meghatározott bírság mértéke arányban áll az ügyben feltárt körülményekkel, s az eljárási bírság kiszabása céljának eléréséhez szükséges és egyben elégséges is.

Kérelmező jogorvoslati kérelmében elsődlegesen a kérelmezett végzésének megváltoztatását és a bírság törlését vagy mérséklését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a kérelmezett új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy a végzés jogos érdekét sérti, méltánytalan és igazságtalan, tekintettel arra, hogy a kért adatok nem álltak a kérelmező rendelkezésére és e tényről nyilatkozott is. Álláspontja szerint a bírság mértéke eltúlzott a kérelmező bevételeihez képest. A 2010. május 11-én bírósághoz előterjesztett beadványában arra hivatkozik, hogy a 2009. év folyamán kötött új, felmondott, illetve teljesített szerződések számára vonatkozó adatok a [...] adatszolgáltatása révén a Vj-111-064/2009. számú végzés meghozatalának időpontjában a kérelmezett rendelkezésére álltak. Ennek bizonyítására csatolta a versenyfelügyeleti eljárás során a kérelmező részére megküldött előzetes álláspont vonatkozó részét. Eljárási költségigénye nem volt.

Kérelmezett a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, eljárási költséget igényelt. Végzésének indokait fenntartotta. Kifejtette, hogy a kérelmező által csatolt előzetes álláspontban hivatkozott adatok a Vj-111-091/2009. számú iratból, csak a [...] 2010. április 13-i keltezésű adatszolgáltatásából ismertek, tehát a végzés meghozatalának időpontjában nem álltak a kérelmezett rendelkezésére.

A jogorvoslati kérelem nem alapos.

A bíróság a kérelmezett végzését a Tpvt. 43/H.§ (11) bekezdés és a 2005. évi XVII. törvény (Knp.) 3.§ alapján vizsgálta felül.

A Tpvt. 65.§ (2) bekezdése szerint a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is.

A Tpvt. 61. § (1) bekezdése szerint az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.

A bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmezőnek az a magatartása, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget az eljárás elhúzódására és a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányult-e. A kérelmezett jogszerű döntést hozott-e, amikor megállapította, hogy kérelmező magatartása a Tpvt. 61 .§ (1) bekezdésében rögzített mindkét fordulatot megvalósította.

A bíróság tényként állapította meg, hogy a kérelmező a Vj-111-001/2009. számú végzésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét 2009. október 6. napján részben csak teljesítette. A végzés 8. pontjában kért adatok vonatkozásában ekkor úgy nyilatkozott, hogy azok "jelenleg" nem állnak rendelkezésére, ugyanakkor vállalta, hogy a kért adatokat 2009. október 20-ig szolgáltatni fogja a kérelmezettnek.

A jogorvoslati eljárásban ettől eltérően úgy nyilatkozott, hogy a kért adatok nem állnak a rendelkezésére, így azok szolgáltatása egyáltalán nem áll módjában. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy korábban a határidő megjelölésével miért vállalta az adatok szolgáltatását. A kért adatok szolgáltatására vonatkozó korábbi kötelezettségvállalásának elmulasztását sem indokolta meg érdemben.

A bírósági eljárás során pedig a mulasztását azzal indokolta, hogy a [...] tájékoztatása alapján a kérelmezettnek a [...] adatszolgáltatása révén rendelkezésre álltak a kért adatok a Vj-111-064/2009. számú végzés meghozatalának időpontjában. Ennek tudatában nem nyújtott be határidő hosszabbítása iránti kérelmet, mert jóhiszeműen azt gondolta, hogy a kérelmezett célja nem az volt, hogy ugyanazokat az adatokat több helyről beszerezze.

Szintén tényként rögzíti a bíróság, hogy kérelmező a Vj-111-001/2009. számú végzés 8. pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségének az általa vállalt határidőben és azon túl a Vj-111-064/2009. számú végzés meghozatalának időpontjáig (2010. január 18.) sem tett eleget.

A Vj-111-016/2009. számú végzésben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének kérelmező szintén nem tett eleget, a teljesítési határidő módosítása iránt kérelmet nem terjesztett elő és a jogorvoslati kérelmében mulasztása kapcsán semmilyen előadást nem tett.

A bíróság álláspontja szerint helyesen állapította meg a kérelmezett, hogy a kérelmező magatartása a Tpvt. 61.§ (1) bekezdésében rögzített mindkét fordulatot megvalósította, tekintettel arra, hogy a kérelmező ellentmondásosan nyilatkozott, valamint arra, hogy a kérelmére meghosszabbított határidőben sem teljesített. A fenti magatartása az eljárás elhúzására és a valós tényállás feltárására irányult.

Megjegyzi a bíróság, hogy önmagában az a körülmény, hogy a kért adatok a [...] 2010. április 13-án teljesített adatszolgáltatásából megismerhetővé váltak, jelen ügy eldöntése szempontjából nem relevánsak, erre a kérelmezett is helytállóan hivatkozott.

A Tpvt. 61.§ (3) bekezdése szerint az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

A kérelmezett a fenti jogszabályhely előírásait betartva - a bizonyítékokat egyenként és összességében értékelve - mérlegeléssel határozta meg a kiszabott bírság mértékét. A kérelmező árbevételi adatai alapján megállapítható, hogy a kiszabott 1.000.000 forint eljárási bírság nem haladta meg a törvényi maximumot, a bírság kérelmező teljesítőképességéhez is mérten a mulasztással arányos anyagi hátrányt fejez ki.

A kérelmezett végzése jogszerű volt, ezért a bíróság a jogorvoslati kérelmet elutasította, és kérelmezőt az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62.§(1) bekezdés h.) pont alapján a feljegyzett 43.§ (7) bekezdés szerinti 7.500 Ft jogorvoslati eljárási illeték megfizetésére kötelezte a 6/1986. (VI.26.) IM. sz. rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján.

A kérelmező kérelme nem vezetett eredményre, ezért a kérelmező a kérelmezett eljárással felmerült költségei (ügyvédi munkadíj) megtérítésére a Knp. 4.§-a szerint irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján köteles. A költséget az ügy összetettségének mértéke és a kérelmezett nyilatkozatainak terjedelme és tartalma alapján 20.000 forintban határozta meg.

A végzés ellen a jogorvoslat lehetőségét a Knp. 3.§ (3) bekezdése kizárja.

Budapest, 2010. november 22.

dr. Huber Gábor sk.
bíró