Meg kell védeni a magyar embereket és növelni kell a fogyasztói tudatosságukat az úgynevezett „zöldre mosás” (greenwashing) jelenséggel kapcsolatban. A kereskedők számára pedig továbbra is útmutatást és tájékoztatást kell nyújtani az állításaik megalapozottságához használható eszközökről – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a svéd-magyar kereskedelmi kamara rendezvényén, Budapesten. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke rávilágított: egyre többen ismerik fel környezetünk védelmének fontosságát, amit nyilvánvalóan próbálnak kihasználni a vállalatok
b-j: Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke; Böddi Márta, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara igazgatója; Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete
Az Európai Bizottság fogyasztói felmérése szerint az Európai Unióban a fogyasztók többsége tisztában van vásárlásai környezeti hatásaival, és 2/3-uk még akkor is környezetbarát terméket vásárol, ha az drágább. „Ám ez a brüsszeli statisztikai adat – álláspontom szerint - csak békeidőben igaz. Háborúban és válsághelyzetben jelentősen átalakulnak a fogyasztói szokások és csökken azok aránya, akik környezettudatossági szempontok szerint döntenek” hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs. Mint mondta: leginkább azokban a tagállamokban esik vissza a drágább környezetbarát termékek vásárlása, ahol az embereket aránytalanul magas rezsiszámlák nyomasztják. Ugyanakkor a hatóságoknak továbbra is éberen kell figyelniük, mert vannak piaci szereplők, akik egy terméket „zöld”, „környezetbarát” vagy hasonló megfogalmazással, vagy címkézéssel reklámoznak.
Mint mondta: ahogy a környezetbarát termékek és szolgáltatások hosszú távon egyre népszerűbbé válnak, a vállalati marketing is ebbe az irányba mozdul el, még akkor is, ha állításaik nem minden tekintetben igazak, vagy tényszerűen igazak, de a fogyasztók számára félrevezetőek. „A GVH elvárásai az ilyen állításokkal szemben pontosan ugyanazok, mint bármely más reklámüzenettel szemben: helytállónak, pontosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük” – szögezte le Rigó Csaba Balázs. „Ezeket a kritériumokat nagyon következetesen érvényesítjük, mert a fenntarthatósági állítások csak akkor segítik a fogyasztókat a választásukban, ha ezek az állítások egyértelműek és nem tartalmaznak félrevezető információkat. A félrevezető, értelmetlen vagy nem egyértelmű állítások rontják a fogyasztók bizalmát az állítással és általában a fenntarthatósággal kapcsolatban” – húzta alá a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs felidézte: A GVH már 2016-ban is felhívta a figyelmet a „greenwashing” jelenségre, 2021. végén pedig részt vett az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatának (CPC) közös vizsgálatában, amely az online térben megjelenő zöld reklámállításokat vizsgálta. Az összehangolt vizsgálat során a hatóságok összesen 344, különböző ágazatokban (pl. textiltermékek, kozmetikumok, háztartási gépek) online értékesített terméket és szolgáltatást ellenőriztek, hogy felmérjék azok megbízhatóságát és egyértelműségét. Az eredmények alapján a hirdetések többsége nem szolgáltatott könnyen hozzáférhető bizonyítékot a publikált állítások alátámasztására. A hirdetések több mint egyharmada félreérthetően azt sugallta, hogy a vállalat tevékenysége nincs negatív hatással a környezetre, vagy csak pozitív hatással bír. A vizsgálat hét olyan hirdetést is feltárt, amelyek hamisan használtak környezetvédelmi tanúsítványt. Összességében a hirdetések közel fele valótlan vagy félrevezető volt – ismertette előadásában a GVH elnöke.
Rigó Csaba Balázs emlékeztetett arra is, hogy a GVH 2020 decemberében útmutatót tett közzé, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson annak meghatározásához, hogy a vállalkozásoknak milyen szempontokat kell figyelembe venniük kereskedelmi kommunikációjuk megtervezésekor és közzétételekor a jogsértések elkerülése érdekében. „Útmutatásunk elsődleges célja az volt, hogy segítsük a vállalkozásokat a fenntarthatósággal kapcsolatos megfelelő reklámozási gyakorlatokkal. A vállalkozások részletesen megismerhetik például, hogy milyen jogi feltételei vannak annak, ha egy terméket újrahasznosíthatónak, újrahasznosítottnak, organikusnak, bioterméknek vagy lebomlónak neveznek. Az útmutató tartalmaz egy önellenőrzési listát is, amely támogatást ad a vállalkozásoknak a kommunikációjuk megfelelőségét illetően” – fejtette ki Rigó Csaba Balázs, majd az előadása végén aláhúzta: „A versenyhatóságoknak rendet kell vágniuk a piacon és a zöld szempontok túlmisztifikálása helyett továbbra is keményen azon kell dolgozniuk, hogy a fogyasztók megfelelő és pontos tájékoztatást kapjanak a termékek jellemzőiről és fenntarthatóságáról. Így jár el a GVH is.”