Gazdasági Versenyhivatal

A Fővárosi Bíróság

2. K. 31601/2002/8.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság az ARAGÓ Befektetési Holding Rt. (Budapest) felperesnek, a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen, verseny ügyben meghozta a következő

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 5000.(Ötezer) Ft. perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címezve ennél a bíróságnál kell 3 példányban benyújtani. A fellebbezési határidő letelte előtt a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés kizárólag a Pp.256/A.§ (1) bekezdés a-d) pontjaiban felsorolt rendelkezések ellen irányul, tárgyalás tartása kérhető.

Indokolás

A felperesi befektetési társaság a 2001. január 22-i tőkeemelés után 49, 99%-os, majd a 2001. augusztus 6-i vásárlás révén 53,3%-os tulajdoni részesedést szerzett a húsipari termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Falcotrade Húsipari és Kereskedelmi Rt-ben (a továbbiakban: Falcotrade Rt.). Felperes ehhez az irányításszerzéshez alperestől engedélyt nem kért.

Rövid idő múlva 2001. augusztus 31-én a Ringa Húsipari Rt. (a továbbiakban: Ringa Rt.) megvásárolta felperestől a Falcotrade Rt. 53, 3%-os tulajdonrészét. Ezt követően a Ringa Rt. kérelmet terjesztett elő alperesnél a Falcotrade Rt. feletti irányításszerzés engedélyezése érdekében.

Ezen kérelmet alperes a 2002. március hó 20. napján kelt Vj-155/2001/31. sorszámú határozatában elutasította. A döntés indokolásából kitűnően alperes a vizsgálati jelentéstől eltérően úgy látta, a felperes Falcotrade Rt-ben fennállott irányításszerzése nem tekinthető átmenetinek a következők miatt:

• -

  A Ringa Rt. irányítója a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. (a továbbiakban: Pick Rt.), amely a részvények 88,1%-ával rendelkezik.

• -

  A Pick Rt. 2001. április 25-én megtartott közgyűlésén a hét megválasztott igazgatósági tag közül öten kapcsolatban álltak a felperessel, így felmerülhet, hogy felperes a Pick Rt. felett a közgyűlés döntésének következtében de facto irányítást szerzett.

• -

  A felperes 2001. október 1-jén nyilvános vételi ajánlatot tett közzé a Pick Rt. törzsrészvényeinek megvásárlására. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete többszöri felfüggesztés után 2001. december 3-án hagyta jóvá a módosított vételi ajánlatot.

• -

  A Falcotrade Rt. feletti irányításszerzés idején a felperes a Pick Rt. felett már vagy rendelkezett irányítással, vagy legalábbis annak megszerzésére törekedett.

• -

  A felperes egy olyan vállalkozásnak - a Ringa Rt-nek - adta el a Falcotrade Rt-ben meglévő részesedését, amely az általa irányítani szándékozott vállalat - a Pick Rt. - irányítása alatt állt, tehát nem állt szándékában a Falcotrade Rt. feletti irányítási jogáról lemondani.

Mindezekre tekintettel alperes az engedélykérés elmulasztása miatt felperessel szemben Vj-51/2002. szám alatt hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indított jelezte, hogy az újonnan indítandó eljárásnak keretében azt kell megvizsgálni, hogy engedélyezhető-e a három jelentős húsfeldolgozó és felvásárló cég (Pick, Ringa, Falcotrade) azonos irányítás alá kerülése. Amennyiben a felperes Pick Rt. feletti irányítás megszerzését engedélyezi, a Ringa Rt. Falcotrade Rt. feletti irányításszerzése ugyanazon vállalatcsoporton belüli egymástól nem független vállalkozások közötti tranzakciónak minősül, amely az 1996. évi LVII.. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23.§ (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem minősül összefonódásnak.

Ezen indokolásra támaszkodva alperes rögzítette, hogy a Ringa Rt. kérelme idő előtti.

Alperes a Vj-51/2002. szám alatt indult eljárását a 2002. július hó 22. napján kelt 17. sorszámú határozatában a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A perbeli ügy előzményéhez tartozóan alperes a 2002. március hó 8. napján kelt Vj-178/2001/15. sorszámú határozatában a 2001. október 1-jei nyilvános vételi ajánlatra tekintettel engedélyezte, hogy felperes a Pick Rt. felett irányítást szerezzen. Egyben kötelezte felperest 1.200.000.-Ft. bírság megfizetésére.

E döntés indokolásában alperes tényként rögzítette, hogy felperes 2001. április 25-én a Pick Rt. felett tényleges, közvetlen irányítást szerzett.
A határozat ellen felperes keresetet nem terjesztett elő.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság alperes határozata indokolását megváltoztatva állapítsa meg, a Falcotrade Rt-ben irányításszerzése alperesi engedélyt nem igénylő módon átmeneti jellegű volt.
A felperes perköltségeire igényt tartott.
Állította, a Falcotrade Rt-ben fennállott irányításszerzése rövid ideig tartott, befektetési társaságként úgy szerzett irányítást, hogy jogait nem gyakorolhatta, célja kizárólag az volt, hogy tulajdoni részesedését továbbértékesítse.
Kifejtette, hogy a Pick Rt. 50%-ot meghaladó részvényein csak később, 2001. október 1-jét követően szerzett tulajdonjogot és az ÁPV Rt. aranyrészvénye miatt arra sem volt módja, hogy a Pick Rt. felett más módon irányítást gyakoroljon.
E körben megjegyezte, hogy az aranyrészvényesi jogosultságra tekintettel jogilag kérdéses és vizsgálandó az irányításszerzés módja.
Kifejtette továbbá, keresettel azért nem támadta alperes Vj-178/2001/15. sorszámú határozatában tett azon megállapítását, hogy a Pick Rt. felett 2001. április 25-én irányítást szerzett, mert alperesi engedély megadásáig a részvényesek nem kaphatták volna meg részvényeik ellenértékét.
A bírság kiszabásának lehetőségére és az eljárás elhúzódására tekintettel úgy látta, mindenképpen a bíróságnak kell állást foglalnia arról, irányításszerzése de facto fennáll-e.
Előadta azt is, hogy a perbeli felülvizsgálathoz azért fűződik törvényes érdeke, mert ha kérésének a bíróság helyt ad, alperes Vj-51/2002. szám alatti eljárása okafogyottá válik és egyben mentesülhet a bírság kiszabása alól is.

Az alperes ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte, perköltségeire igényt tartott.
Előadta, a felperes olyan tényállást vitat, melyet korábban a Vj-178/2001. számú eljárás során maga is elfogadott.

A felperes keresete nem volt megalapozott.

A Pp.327.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közigazgatási per megindítására az jogosult, akinek jogát, vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti.

A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 34. számú állásfoglalása indokolásából is kitűnően a felülvizsgálni kért határozat indokolása keresettel támadható.

Mindezekből levezetve a bíróság jogi álláspontja szerint azonban csak látszólagos az a lehetőség, mely az engedélykérés elmulasztása miatt utólagosan valamely más ügylettel létrejött összefonódás során hozott döntés indokolását támadva is utat nyithatna felperesnek a bírósági felülvizsgálatra.
Ezen érvelését a bíróság a következőkre alapítja:

A Tpvt.24.§ (1) bekezdése általános érvénnyel írja elő, hogy a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni.
A Tpvt.28.§ (2) bekezdése értelmében az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének, vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani.
A Tpvt.29.§-a úgy rendelkezik, hogy a vállalkozásoknak a 24.§ szerinti összefonódását engedélyező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.
A Tpvt.31.§-a alapján ha a versenyfelügyeleti e járás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - 24.§ szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások, vagy vagyon, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget a hatékony verseny helyreállítása érdekében.
A Tpvt.79.§-a szerint a bírság összege a 24.§ szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer Ft.
Ezen rendelkezéseken túlmenően a Tpvt.25.§-a rögzíti, hogy nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság, vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egy éves - irányítás, - vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.

Az előzőekben idézett törvényi szabályozásból, valamint az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelendő Tpvt. 30. §-ában részletezett előnyök és hátrányok vizsgálatának szükségességéből, az előzetes illetve utólagos feltételek előírásának lehetőségéből kitűnik, hogy a verseny fennmaradását nem veszélyeztető tőkekoncentrációt alperesnek egyedileg kell megítélnie.
Az a tény pedig, hogy a határidőn belüli engedélykérés elmulasztása bírság kiszabását vonja maga után következik az is, hogy az utóbb átláthatatlanná váló üzleti kapcsolatok, de különösen az üzleti élet biztonsága miatt a jogalkotó nyilvánvalóan arra törekedett, a koncentrációs folyamatok ellenőrzésére a szerződéskötést követő záros határidőn belül sor kerülhessen. Akkor azonban, ha egy korábban kötött, de nem engedélyezett ügyletre épülő későbbi szerződés piaci hatásának feltárása során az elmulasztott engedélykérés is vizsgálat tárgya lehetne, nem érvényesülne sem az alperes egyedi elbírálása, sem az időszerűség.
Ezért a bíróság jogi megítélése szerint az indokolást sérelmezve felperesnek nincs olyan a Pp.327. § (1) bekezdés céljaival egybecsengő törvényes érdeke, amely lehetővé tenné, hogy egy másik engedélyezési ügyben bírósági felülvizsgálatot kérjen.
Mindehhez hozzá kell fűznie a bíróságnak, hogy az alperes által hivatalból indított eljárás keretében (Vj-51/2002. számú ügy) felperesnek módjában áll érvelését kifejteni, így e tény önmagában is kétségessé teszi a perbeli felülvizsgálati jog fennállását.
Az a körülmény pedig, hogy a felperes e módon kívánja elkerülni a mulasztás folytán keletkező esetleges megbírságolását nyilvánvalóan nem tekinthető jogszerű oknak.
Mindezen indokolásra támaszkodva a bíróság megállapította, hogy a perbeli alperesi határozat felülvizsgálatára a felperes nem jogosult.
Ezért keresetét a Tpvt.84.§-a szerinti eljárásban elutasította.

Miután a keresetindítási jogosultság fennállása végzés kereteit meghaladó hosszabb elemzést tett szükségessé, a bíróság ítéleti döntést hozott.

A felperes pervesztes lett, emiatt a Pp.78.§ (1) bekezdése alapján köteles az alperes képviseletével felmerült perköltségek megfizetésére. Ezek összegét a bíróság a 8. (2002. (III. 30.) IM számú rendelet 3. § (2) bekezdése alkalmazásával határozta meg.

A felperes a per tárgyi illetékfeljegyzési joga ellenére a kereseti illetéket lerótta, így ennek térítése felől intézkedni nem kellett.

Budapest, 2003. május hó 16. napján