Budapest, 2022. április 27. – A Visegrádi Csoport soros magyar elnöksége keretében a Gazdasági Versenyhivatal által szervezett versenyjogi konferencián Budapesten ültek össze a 4 ország versenyjogi szakemberei.
Mind a négy visegrádi ország képviseltette magát a III. Visegrád 4 Versenyjogi Konferencián, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a Visegrádi Csoport idei soros magyar elnöksége keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködésével rendezett szerdán.
Az online térben is közvetített, sajtónyilvános eseményt Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára nyitotta meg. A visegrádi tagállamok versenyhivatalainak vezetői és szakértői ezt követően megvitatták a régióban felmerülő versenyjogi problémákat, jogalkotási gyakorlatokat, valamint az építőiparban és a digitális piacokokon jelentkező kihívásokat és azok lehetséges megoldásait.
Tibor Menyhart, a szlovák versenyhivatal elnöke elmondta, hogy a hatóságuk sikeresen ültette át az ECN+ irányelvet, a Covid-járvány következtében született szigorú intézkedések ellenére. Ez az új törvény 2021 júniusban lépett hatályba és egyes rendelkezései segíteni fogják az európai versenyhatóságokat abban, hogy összedolgozzanak, főleg a V4es együttműködés kontextusában.
A rendezvényt Rigó Csaba Balázs beszéde zárta, aki a csaknem három évtizedes múltra visszatekintő visegrádi versenyhatósági együttműködés fontosságát és a fogyasztóknál is jelentkező kölcsönös hasznosságát hangsúlyozta.
„A visegrádi országokat sokkal több dolog köti össze annál, mint amit első ránézésre gondolnánk. A Visegrádi Négyek együttműködése napjainkban is töretlen. Régiónk a csatlakozási folyamat kezdete óta megnégyszerezte részesedését a közösségi termelésből, így az Európai Unió egyik fő dinamikusan fejlődő ipari bázisává vált. A jelenlegi időkben, amikor a globális ellátási láncokban számos zavart figyelhetünk meg, különösen fontos, hogy a V4-ek versenyhatóságai hatékonyan működjenek együtt. Számos cseh, szlovák, lengyel és magyar versenyjogi példa létezik, amelyek mind hozzájárultak az uniós versenyjog fejlődéséhez. Ennek megfelelően országaink nemcsak egyoldalú kedvezményezettjei az uniós csatlakozásnak, hanem az uniós versenyjog gyakorlatának fejlesztői is. A kölcsönös szakmai tiszteleten nyugvó kapcsolat előnyt jelent mind a négy ország nemzeti versenyhivatala számára, amelyet a teljes régióban a családok és a vállalatok javára fordíthatunk” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
GVH Sajtóiroda