Több, mint 1,5 milliárd forint bírságot szabott ki a nemzeti versenyhatóság hat vállalkozásra
Budapest, 2025. december 5. – Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.
2014-2015-ben jellemzően a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) jelent meg nagy számú pályázat, amelyek keretében a kedvezményezettek (önkormányzatok, önkormányzati és vízgazdálkodási társulások) hulladékkezeléshez, csatornatisztításhoz, illetve vízgazdálkodáshoz szükséges járműveket szerezhettek be állami forrásból. Ahhoz, hogy egy ilyen beszerzés megvalósuljon, a gépjárműveknek „össze kell állniuk”, ami azt jelenti, hogy egy alvázra a megfelelő felépítményt rárakva az ajánlattevő összeállítja az ajánlatát és így indul a közbeszerzési tenderen. Tehát lehet ajánlattevő az alvázgyártó is, ha beszerzi a megfelelő felépítményt, illetve a felépítménygyártó is, amennyiben beszerzi a megfelelő alvázat.
A GVH észlelte, hogy több közbeszerzési tender esetében is tiltott módon összejátszhattak az ajánlattevő vállalkozások. Ezért az érintett cégeknél a nemzeti versenyhatóság előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásokat, rajtaütéseket tartott, és ezek során olyan bizonyítékokat szerzett be, melyek egyértelműen igazolták a kezdeti kartellgyanút.
Kiderült, hogy a Renault márkájú alvázak értékesítője, a Volvo Hungária Kereskedelmi Kft. és két felépítménygyártó, a MUT Kft. és a Seres Gépipari Kereskedelmi Kft., észlelve a nagy számú várható tendert, előzetesen egyeztetésbe kezdtek, hogy milyen felállásban indulnak az adott pályázatokon. Az volt a céljuk, hogy összehangolják a kapacitásaikat és előre eldöntsék, hogy mely tenderen mely vállalkozás indul. Volt, hogy már kiírás előtt leegyeztették, hogy mely cég fog indulni ajánlattevői pozícióban és melyik lesz csak beszállító. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag kiiktatták a verseny bizonytalanságát egymás között. A cégek tisztségviselői két-három heti rendszerességgel személyes találkozókon vettek részt, illetve egymással megosztott táblázatokban is vezették a kapacitásfelosztás megvalósulását.
A három cég között megvalósult tiltott piacfelosztás összesen 35 közbeszerzési tendert érintett. A GVH a versenyfelügyeleti eljárás során azonosított további 15 olyan közbeszerzést is, ahol a három vállalkozás mellett – eltérő felállásban és eltérő számú tenderben – további négy cég – az Interteher Kft. és a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó He Hans Eibinger Kft., az Eurotrade Kft. és a GIF Modul Kft. – is jogsértést követett el, jellemzően támogató ajánlatok adása révén, piacfelosztást és árrögzítést megvalósítva. A kartellezésben részt vett cégek nemcsak a magyar, hanem az európai uniós jogszabályokat is megsértették.
A mindössze egy tenderben érintett GIF Modul Kft.-t kivéve minden cég beismerte a jogsértéseket és többségük engedékenységi kérelemmel is élt a GVH felé. Mindezeket mérlegelve a GVH Versenytanácsa összesen 1 milliárd 278,4 millió Ft bírságot szabott ki hat vállalkozásra. A legnagyobb bírságot, 972,9 millió Ft-ot a Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapta, illetve ez a cég további 270 millió forint – rekord összegű – eljárási bírságot is kell fizessen a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt. A Seres Kft. 264,6 millió Ft-ot, a GIF Modul Kft. 31 millió Ft-ot, a Interteher Kft. 4,6 millió Ft-ot, az Eurotrade Kft. 3,3 millió Ft-ot, a He Hans Eibinger Kft. pedig 2,1 millió Ft-ot kell befizessen a központi költségvetésbe 30 napon belül.
A hetedik érintett cég, a MUT Kft. az eljárás során összetett együttműködést vállalt, valamint kompenzációként összesen 116 millió Ft-ot fizetett ki közvetlenül a közbeszerzésben érintett ajánlatkérőknek. Mivel ez az összeg meghaladta az együttműködés révén a cégre kiszabható bírságot, ezért a GVH Versenytanácsa további bírságot nem szabott ki az MUT Kft-re.
A közbeszerzési, illetve hasonló versenyeztetési eljárásokkal összefüggő versenykorlátozások a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számítanak, melyek akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak. A nemzeti versenyhatóság ezért kiemelten kezeli a közbeszerzési kartellek felszámolását, valamint büntetőjogi feljelentést is tesz, melyben a hatályos jogszabályok alapján nincs mérlegelési lehetősége. Ha egy közbeszerzési eljárásban nem a tiszta verseny, hanem a vállalkozások közötti tiltott megállapodások alapján dől el, hogy ki nyerheti meg az adott tendert, kiírást, akkor az jellemzően a megajánlott árak emelkedését is eredményezi. Mindez kárt okoz az ajánlatkérő megrendelőnek és a beszerzés forrását biztosító államnak.
A Gazdasági Versenyhivatal több nagy kartellt is feltárt az elmúlt években. Ilyenek voltak például 2023-ban a dunai hajós cégek, illetve az útfestéssel és közúti táblázással foglalkozó cégek közötti kartellek, vagy 2024-ben az útszóró sót forgalmazó vállalkozások között feltárt kartell, továbbá a 2024-ben lezárt vasúti kartell, amelyben összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH Versenytanácsa. A legutóbbi 2025 augusztus elején lezárt kartellügyben egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kaptak összesen 1,4 milliárd forint bírságot. Mindemellett több hasonló kartelleljárás van folyamatban jelenleg is a nemzeti versenyhatóságnál.
Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/30/2018.
GVH Közszolgálati kommunikációs Iroda
További információ:
Horváth Bálint, kommunikációs vezető +36 20 238 6939