Budapest, 2025. november 10. – „A piaci verseny az egyes gazdasági ágazatok esetében a nyugat-európai gazdaságok hasonló adataihoz képest is érvényesül Magyarországon” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete (MPGE) országos szakmai konferenciáján, Siófokon. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke rámutatott: a közintézményeknek törekedniük kell arra, hogy számszerűen kimutassák a munkájuk társadalmi hasznosulását, hozzáadott értékét. Mint mondta: A GVH-ra fordított adóforintok többszörösen megtérülnek a nemzetgazdaság és a fogyasztók számára.
A Gazdasági Versenyhivatal 2025 májusában csatlakozott a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesületéhez, Rigó Csaba Balázst pedig a szakmai szervezet elnökhelyettesévé választották. A MPGE-n belül folyamatos a tudásmegosztás, a hagyományos éves szakmai konferenciát idén Siófokon rendezik meg november 10-11-én.
Az esemény első napján tartott előadásában a GVH elnöke rámutatott, hogy az adatok fontossága felértékelődött az elmúlt időszakban. „Fontos a hiteles és jó minőségű adatok biztosítása. Megfelelő döntéseket csak ilyenekre lehet építeni” – húzta alá Rigó Csaba Balázs. Kifejtette, hogy a GVH törekszik rá, hogy átfogó és hiteles adatokat tudjon szolgáltatni a társadalom, a döntéshozók és az érdeklődők, kutatók számára: a magyar gazdaságról, a piaci verseny egyes aspektusairól, a saját működéséről, illetve a munkája társadalmi hasznosulásáról.
A GVH adatszolgáltatási törekvéseinek egyik fontos eleme a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) közösen 2023-ban megújított Versenystatisztika adatbázis – mutatott rá Rigó Csaba Balázs. Mint mondta az adatbázis négy nagy témakörben (piacszerkezet, árazás, jövedelmezőség, termelékenység) összesen 79 mutatót számszerűsít a magyar gazdaság ágazatairól. A GVH és az MNB adatbázisa a NAV társaságiadó-bevallások adatai alapján került összeállításra, és 2003-ig visszamenőleg tartalmaz adatokat – ismertette a nemzeti versenyhatóság elnöke.
A GVH-MNB Versenystatisztika adatbázis alapján elmondható, hogy 2008 és a 2020-as évek elejére között valamelyest koncentráltabbá vált a magyar gazdaság, de hasonló folyamatok játszódtak le a nagy európai gazdaságokban (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) is – mondta el a GVH elnöke. Mint fogalmazott: „Nemzetközi összehasonlításban az látható, hogy a nagy európai gazdaságokhoz képest Magyarországon magasabb a piaci koncentráció, de kevésbé növekedett az elmúlt évtizedben, mint a nagy európai gazdaságokban.” Összességében az látható, hogy a közepesen koncentrált ágazatok koncentrációja növekedett, míg a leginkább koncentrált ágazatokban kismértékű csökkenés is megfigyelhető Magyarországon. „Mindez azt mutatja, hogy a piaci verseny Magyarországon összességében érvényesül az egyes ágazatok esetében. Tehát a piaci verseny állítólagos hiánya miatt is megalapozatlanul támadják Hazánkat!” – húzta alá Rigó Csaba Balázs.
A GVH elnöke előadásában azt is bemutatta, hogy a nemzeti versenyhatóság rendszeresen felméri tevékenységének társadalmi hasznát ún. előzetes hatáselemzést (ex-ante impact assessment) alkalmazva. A GVH versenyt védő tevékenysége révén a fogyasztóknál anyagi előny jelentkezik, mely legalább részben számszerűsíthető – mondta el Rigó Csaba Balázs. Kifejtette, hogy a 2020 elejétől 2025 októberéig terjedő időszakra a GVH fúziós, erőfölényes, kartell és egyéb antitröszt eljárásaiból származó becsült fogyasztói megtakarítás értéke 2,1-szerese az ugyanerre az időszakra számított GVH költségvetésnek. „A kalkulált fogyasztói haszon a fenti időszakra 90,6 milliárd forint 2025-ös értéken, úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek hatásai ebben még nincsenek is benne” – összegzett Rigó Csaba Balázs.
Előadásában a GVH elnöke azt is elmondta, hogy a GVH törekszik arra, hogy egyes konkrét intézkedéseinek, illetve a javaslatai nyomán megvalósult intézkedéseknek a társadalmi hasznát is számszerűsítse. Példaként említette, hogy a GVH szakértői elsőként a lakossági Covid19 gyorstesztek kiskereskedelmének átmeneti piacnyitásából származó hasznot mérték fel, melynek eredményei elérhetők a GVH honlapján. Mint mondta a Covid19 gyorstesztek forgalmazásának kiterjesztése – a felbecsülhetetlen emberéletek megmentése mellett – közel 5 milliárd forint megtakarítást is jelenthetett a magyar embereknek.
A GVH elnöke megemlítette azt is, hogy a legújabb hatásvizsgálat során a nemzeti versenyhatóság szakértői feltárták, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nyerstej alapárprognózisának – a GVH javaslata mentén történt – felfüggesztésével mintegy 6-12 milliárd forint közvetlen fogyasztói haszon keletkezett, tehát ennyit takarítottak meg a magyar háztartások azzal, hogy a Tej Terméktanács a GVH javaslatára 2023-ban felfüggesztette az úgynevezett nyerstej alapárprognózis alkalmazását.
Előadása végén Rigó Csaba Balázs beszélt a GVH által működtetett – a Kormánnyal közösen létrehozott – online Árfigyelő rendszerről is, amelyben napi szinten már 140 termékkategóriában, mintegy 5000 különböző termék ára követhető nyomon. Elmondta, hogy a 2023 közepétől a GVH által működtett – a Kormánnyal közösen kifejlesztett – online Árfigyelő rendszer hatásaként a hat nagy kiskereskedelmi üzletlánc esetében a tejtermékek bruttó árrése megközelítőleg 10%-ponttal csökkent, mérsékelve ezzel a fogyasztói árakat. 2023 végén és 2024 elején pedig alig három hónap alatt közel 20 milliárd forintot spóroltak a magyar családok az online Árfigyelőnek köszönhetően.
GVH Kommunikáció
További információ:
Horváth Bálint, kommunikációs vezető +36 20 238 6939
Gondolovics Katalin, sajtószóvivő +36 30 603 1170