Gazdasági Versenyhivatal
Sajtófőnök

A Gazdasági Versenyhivatal közleménye

Az E.ON Hungária Rt. engedélyezett irányításszervezése az ÉDÁSZ Rt. felett

A kérelmező E.ON Hungária Rt. a kontinens legnagyobb, tőzsdén jegyzett közüzemi szolgáltatójának számító, németországi székhelyű E.ON csoporthoz tartozik. Legfontosabb, energetikában érdekelt leányvállalatai a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. (TITÁSZ), a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. (DÉDÁSZ), a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. (DKCE) és a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ). A francia EDFI csoporttal közösen irányították az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt -t (ÉDÁSZ). A jelen eljárás tárgya e közös irányítás egyedüli irányítássá alakításának versenyjogi vizsgálata volt.

Az ügylet nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű iparágat érint, amely ráadásul gyökeres átalakulás előtt áll. Ez kiemelten fontossá tette az ügy vizsgálatát, másrészt nehezítette is, hiszen ma még nem létező, a jövőben kialakuló áramkereskedelmi piac ról is véleményt kellett alkotni olyan körülmények között, amikor a versenyt meghatározó jogszabályi környezet is csak részben ismert.

A villamos energia szektor az ágazat nemzetgazdasági súlya, (valamint iparági sajátosságok folytán) mindig is a szabályozott gazdasági szektorok közé tartozott és a liberalizáció után is szabályozott piac marad. Az alapvető szabályokat jelenleg a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (Vet.) tartalmazza. Az Országgyűlés 2001. december 18-án fogadta el a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (új Vet.), melynek rendelkezései túlnyomórészt 2002. január 1-től lépnek hatályba. Az új szabályozás célja, hogy a vonatkozó közösségi irányelv nek megfelelően részleges piacnyitás t vezessen be: az ún. feljogosított fogyasztók nak módjukban áll majd megválasztani, hogy kitől vásárolnak villamos energiát. A részleges piacnyitásból adódóan egymás mellett fog élni a mai állapotokat továbbvivő ún. közüzemi rendszer és a várhatóan versenyre épülő kereskedelmi piac.

Az új rendszerben nem választhatja meg mindenki, hogy milyen forrásból, kitől vásárol áramot: e lehetőség csak a külön kormányrendeletben feljogosított nagyfogyasztóknak adatik meg:

  • -

    azoknak a fogyasztóknak, akiknek villamos energia fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t,

  • -

    a települési önkormányzatoknak a területükön levő közvilágítás tekintetében,

  • -

    azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyeknek kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézményei együttes villamos energia fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t.

Az ipari fogyasztók feljogosítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint a fogyasztási mennyiség mintegy 35 %-os piacnyitását jelent majd. A kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő vállalkozások, illetve önkormányzatok azonban nem válnak szükségszerűen vagy automatikusan feljogosított fogyasztóvá. Csupán választási lehetőséget kapnak: dönthetnek úgy, hogy kilépve a szabad piacra, versenykörülmények között vásárolnak villamos energiát, de dönthetnek úgy is, hogy megmaradnak a közüzemi rendszerben. Kérdéses tehát, hogy hány fogyasztó fog élni ezzel a lehetőséggel. A piac szereplői szerint meghatározó lesz e tekintetben az ár és az ellátás biztonsága.

A jövőbeni versenyhatások megítélése szempontjából a villamos energia kereskedelem országos piacának vizsgálatára, illetve az ehhez kapcsolódó "háttérpiacok", mint pl. az elosztás piacára összpontosított a versenytanács. Az új Vet. értelmező rendelkezése szerint kereskedelem "a villamos energia rendszeres és üzletszerű, a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes által végzett, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése".

A versenytörvény szerint nem engedélyezhető olyan összefonódás, amely eredményeként az érintett piacon olyan gazdasági erőfölény alakul ki, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését.

A rendelkezésre álló információk alapján az eljáró versenytanács nem tartotta valószínűnek, hogy a kérelmező a többi kereskedelemben érdekelt vállalkozáshoz képest olyan helyzetet fog élvezni a jövőre megnyíló árampiacon az ÉDÁSZ fölötti közösből egyedülivé váló irányítás folytán, ami alapján versenytársaitól vagy vevőitől nagy mértékben függetlenedni tudna.

Jövőre - a jelenlegi adatok szerint - legalább hat társaság kezdi meg áramkereskedői tevékenységét. A kereskedelmi piac jövőbeni szereplőinél többnek is lesz valami többletelőnye, ami vagy a "háttérpiacokból" ered vagy önmagában adottnak veendő. Az erőművekhez kötődő-kereskedők előnye, hogy "első kézből veszik" az energiát. A jelenlegi áramszolgáltatók kereskedői cégei (E.ON, RWE, EDF csoportok) rendelkeznek know-how-val, fogyasztóik információival, elosztó hálózattal (amihez pl. a területükön levő feljogosított fogyasztót ellátó másik kereskedőnek hozzáférést kell kapnia), illetve érintettek más hálózatos, közüzemi szolgáltatásban (gáz, esetleg víz). Az MVM kereskedő cégének háttér-előnye szintén nem csekély, mivel az MVM lesz az egyetlen olyan cég Magyarországon, amely az energetika szinte minden szintjén jelentős szerepet fog vállalni (termelés, átvitel, közüzemi nagykereskedő, külkereskedő, kereskedő). A versenytanácsnak jelenleg - a szakhatóság és a vállalkozások megkeresése után - sem állnak rendelkezésére arra utaló információk, melyek alapján ezen előnyök súlyozása, összehasonlítása lehetséges lenne.

Az összefonódás hatásaként az E.ON csoport kereskedő cége mögött jövőre nem kettő (vagy két és fél), hanem három elosztói hálózat, illetve ehhez tartozó közüzemi fogyasztókör fog kapcsolódni. A versenytanács ezért alaposan vizsgálta azt a feltételezést, mely szerint a feljogosított fogyasztók többségének E.ON csoport által ellátott területhez tartozása megalapozhat-e a gazdasági erőfölény kialakulását.

A kiinduló helyzetben - a piacnyitás időpontjában - a jelenlegi áramszolgáltatók már rendelkeznek fogyasztókkal, és lesznek olyan cégek, amelyek még nem. A már a piacon lévő szolgáltatók mindent megtesznek majd, hogy megtartsák, az újonnan jövők pedig, hogy megszerezzék a jogosított fogyasztókat. Egy adott területen jelenleg áramot eladó áramszolgáltató helyzeti előnyben van azokkal szemben, akik erre a piacra - annak megnyitását követően - majd be akarnak lépni. Ez a helyzeti előny lényegében a fogyasztási adatokra vonatkozó információs többletből ered. Ennek birtokában a már a területen lévő szolgáltató a piacnyitást követően képes a feljogosított fogyasztóit - célszerűen, "testreszabottan", egyedileg kialakított - engedményekkel mindaddig magához kötni, amíg attól tart, hogy egy alternatív áramszolgáltató kereskedő cég megpróbálja azok egy részét átcsábítani. E gondolatmenet egy lehetséges helyzet felvázolása, amelynek kialakulási valószínűsége ma még nem ítélhető meg. Annyi azonban bizonyosan mondható, hogy e fenti versenykorlátozó helyzet kialakulásának nélkülözhetetlen eszköze az az információs többlet, amellyel a jelenlegi áramszolgáltatók rendelkeznek, más piaci szereplők pedig nem.

A versenytanács alapos mérlegelést követően, e vonatkozásban sem látta indokoltnak az E.ON csoport erőfölényének kimondásán alapuló versenyhatósági beavatkozást, az alábbi okok miatt.

  • -

    A fogyasztási adatokat, jellemzőket nem csak az elosztó ismeri, hanem maga a fogyasztó is - jelen esetben nem háztartásokról, hanem villamos energiát üzletszerűen, profi módon vásárló vállalatokról van szó. Amennyiben egy vállalkozás ki akar majd lépni a versenypiacra, szükségszerűen a lehetséges kereskedők tudomására fogja hozni a szerződés megkötéséhez nélkülözhetetlen adatokat. Ilyen nem-nyilvános tenderekről már van tudomása a GVH-nak.

  • -

    Az információs problémát várhatóan megfelelően kezelni fogja az e tárgyban születendő, jelenleg tárcaközi egyeztetés alatt álló gazdasági miniszteri rendelet is.

  • -

    Fontos továbbá azt is megjegyezni, hogy az E.ON csoport ezen lehetséges információs előnye - amennyiben a piaci folyamatokat mégis lényegesen meg tudná határozni - nem az összefonódás következtében alakul ki. Mivel az ÉDÁSZ irányításában már jelenleg is rész vesz, az adott területen levő fogyasztói adatok már ma is ismeretesek számára.

Megjegyzendő végül, hogy a kérelmezett ügylet nélkül sem lenne több piaci szereplő, azaz a kérelem esetleges elutasítása nem javítana a kereskedelmi piac várható struktúráján. Sőt, a két jelenlegi áramszolgáltató (ÉDÁSZ, DÉMÁSZ) közötti szervezeti kapcsolat megszűnése, azzal hogy mindegyiknek külön tulajdonosa lesz, még javíthatja is a verseny hatékonyságát.

A versenytanács nem tartja kizártnak, hogy jövőre még nem alakul ki a villamos energia piacon minden igényt kielégítő hatékony verseny. Ez azonban nem az ÉDÁSZ fölötti E.ON irányítás közösből egyedülivé válásának lesz felróható. Jelen versenyfelügyeleti eljárásban különösen szem előtt kellett tartani, hogy a versenyhatóság csak az összefonódás következtében előálló versenyprobléma feloldására rendelkezik a versenytörvény szerint hatáskörrel. Általános piacszabályzó, piacformáló szerepet nem vállalhat magára a jogalkalmazó GVH, még akkor sem, ha ennek eredményeként meggyőződése szerint versenybarátabb piaci környezet alakulna ki. Amennyiben a jövőben az áramkereskedelmi piacon egy vagy több vállalkozás erőfölényes helyzetbe kerülne, ezek visszaélés-szerű magatartásaival szemben a GVH-nak a versenytörvény szerint el kell eljárnia.

Budapest, 2002. október 29.

Dr. Polgárdy Géza