A Gazdasági Versenyhivatal közleménye
A modern, európai telekommunikációs piac megteremtéséért
Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal
A modern, európai telekommunikációs piac magyarországi megteremtésének közös elősegítése érdekében Pataki Dániel az NHH és dr. Nagy Zoltán a GVH elnöke március 24-én, szerdán együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás elsődleges célja, hogy egységes jogalkalmazás segítse a telekommunikációs a fogyasztók, a szolgáltatók, piaci szereplők, a hatóságok és a szabályozó intézmények működését. Az egységes versenyjogi és szakmai szemlélet kialakítása érdekében konkrét eljárások során, vagy egymás jogalkalmazói gyakorlatának megismerésével segítik elő a minél eredményesebb közös munkát.
A hatóságok feladataik végrehajtása és hatékonyságuk előmozdítása érdekében három szinten jelölik meg az együttműködés konkrét fórumait: az elnöki konzultációk során, az NHH Tanácsa és a GVH Versenytanácsa között, valamint a szakértői szinten. A döntéshozói szintű együttműködés célja a két hatóság elvi álláspontjának kölcsönös megismerése.
A GVH a szakmai, műszaki, gazdasági ismereteket igénylő és a speciális jogi kérdések vonatkozásában tartja fontosnak az együttműködést, míg az NHH szakmai döntéseiben hasznosítja a GVH elektronikus hírközlési piacokkal kapcsolatos tapasztalatait, információit, valamint az általa lefolytatott ágazati vizsgálatoknál figyelembe vett szempontrendszereit.
A megállapodás kitér a hatóságok közötti esetleges hatásköri összeütközések feloldására is. Így a jogalkalmazói gyakorlat a későbbiekben iránymutatást adhat a fogyasztóknak és a piac szereplőinek abban, hogy vitás ügyeiket mely fórumon rendezhetik a leggyorsabban és legegyszerűbben.
A megállapodásban a két hatóság rögzítette a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításával kapcsolatos eljárásban folytatott együttműködés részleteit és, az árprés tesztek alkalmazására, valamint az árpréssel kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó kérdéseket is. Ennek következtében a két hatóság az azonos piacot érintő hasonló jellegű problémák orvoslása során a jövőben hasonló szemléletet képviselhet, ami a jogalkalmazás kiszámíthatóságát és a jogbiztonságot erősítheti.
A tervek szerint hamarosan megalakul a GVH-NHH Szakmai Fórum, amely a két hatóság szakembereinek a szabályozással, piacokkal, illetve az együttműködéssel kapcsolatos tapasztalatainak kicserélésére, a konkrét ügyeken túlmutató problémák megvitatására szolgál.
Jelen közleményt az NHH és a GVH közösen adja ki.
Az Együttműködési Megállapodás szövege megtalálható az intézmények honlapján. ( www.nhh.org.hu és www.gvh.hu )
Budapest, 2004. március 25.
Elnöki Titkárság
Háttéranyag a GVH-NHH Megállapodásról kiadott sajtóközleményhez
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) előírja, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elektronikus hírközlési piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan működjék együtt, továbbá, hogy az ennek részleteiről szóló megállapodást a Hatóságok 2004. március 31-ig kössék meg.
A Hatóságok között 2004. március 24-én létrejött Megállapodás a távközlési liberalizáció új és sajátos szabályozási környezetébe ágyazódik. Az Eht. a hatásos versenypiac kialakulásának és megszilárdulásának előmozdítása érdekében ugyanis az előző szabályozáshoz képest - alkalmazkodva az Európai Unió keretszabályozásához - egy sokkal kifinomultabb és precízebb piacszabályozást irányoz elő. Ennek magját egy olyan alapelv alkotja, amely szerint az elektronikus hírközlési piacon szabályozásra csak azon szegmensekben és olyan mértékben van szükség, ahol és amilyen mértékben ezt a hatásos versenypiac kialakulása megköveteli. Ennek az alapelvnek a pontos működtetése érdekében a szabályozás az általános versenyjogra hagyatkozik és előírja, hogy a jövőben kötelezettséget - a verseny fejlődésének előmozdítása érdekében - csak azon NHH által meghatározott piacok vonatkozásában van lehetősége kiszabni a hatóságnak, ahol a verseny nem hatásos, azaz, gazdasági erőfölényben lévő ún. jelentős piaci erővel rendelkezező vállalkozás (JPE) azonosítható.
Az Eht. tehát a kötelezettség kiszabását, és ezzel a szabályozás indokoltságát, egy olyan NHH által elvégzendő versenyjogi erőfölény-vizsgálat eredményének a függvényévé teszi, melyben a GVH-nak már nagy tapasztalata van, és melyre tekintettel a törvény a versenyhatósági gyakorlat hatékony átültetése érdekében szoros együttműködést is ír elő. Bár a két hatóság által elvégzett erőfölény-vizsgálat a piacelemzési elvek alkalmazása tekintetében hasonló, annyiban mégis különbözhet egymástól, hogy míg az Eht. alapján végzett erőfölény-vizsgálatra konkrét visszaélés hiányában mindig jövőbeni piaci folyamatokra tekintettel kerül sor, addig a GVH által ez a szemlélet elsősorban a fúziós vizsgálatokban követhető, a versenytörvény alapján lefolytatott más versenyfelügyeleti eljárásokra azonban konkrét jogsértés miatt utólagosan kerül sor.
A két erőfölény-vizsgálat elvégzése során a hatóságoknak törekedniük kell az egységes joggyakorlat kialakításra, az eljárások strukturális különbözősége miatt azonban egy - Eht. alapján erőfölényes és így JPE-ként azonosított - vállalkozás nem feltétlenül lesz a versenytörvény szerint is gazdasági erőfölényben, ugyanakkor az is igaz, hogy a JPE-ként nem azonosított vállalkozások erőfölénye is megállapítható egy konkrét versenyfelügyeleti eljárásban. Ilyen értelemben az NHH által elvégzett piacelemzés nem érinti a GVH egyes konkrét esetekben lefolytatott versenyfelügyeleti eljárásait. Azokban az esetekben pedig, amikor egy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés egyúttal egy NHH által kirótt kötelezettségbe ütközést is megvalósít, a GVH arra tekintettel dönt a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásáról, hogy a versenytörvény által védett közérdeken esetett sérelmet teljes körűen és megfelelően orvosolja-e az NHH Eht. szerinti eljárása.
A két Hatóság között létrejött Megállapodás részletesen leírja azt az eljárást, amely mentén biztosítható a versenyhatóság hatékony és segítő közreműködése az NHH versenyjogi elvek alkalmazásával járó JPE azonosítási eljárásában. Ennek keretében a Hatóságok átadják egymásnak mindazon információkat, amelyek feladataik ellátáshoz szükségesek, beleértve az Eht. felhatalmazása alapján az üzleti titkot tartalmazó adatokat is, melyek védelméről a Hatóságok a törvényi előírásoknak megfelelően gondoskodnak. Az adatot szolgáltató minősítésének megfelelően kezelik például a Felek az információkat mindaddig, amíg e vonatkozásban jogerős határozat nem születik. A Megállapodás a JPE azonosítási eljárás egyes fázisaihoz köti a Hatóságok véleménycseréjét, lényeges nézeteltérések esetén pedig döntés-előkészítői szintű konzultációk keretében kísérelhetik meg a Felek az álláspontok közelítését. Amennyiben az NHH a GVH-étől eltérő álláspontra helyezkedik, úgy köteles annak indokairól a versenyhatóságot tájékoztatni. A GVH az egyes fázisok során kialakított véleményét az Európai Unió Bizottsága felé teljesítendő notifikáció érdekében összefoglalóan is megküldi az NHH-nak. A hírközlési hatóság ugyanis, a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége esetén, az érintett piacokról, az azonosított JPE szolgáltatóról és a rá kirótt kötelezettségről szóló határozatának tervezetét köteles közölni (notifikáció) az Európai Unió - szabályozó és versenyhatóságként is működő - Bizottságával, aminek során csatolni kell a versenyhatóság álláspontját is. A Bizottsággal való konzultáció mellett az európai keretirányelv azt is előírja a tagállami szabályozó hatóságoknak, hogy határozatuk vagy egyéb intézkedésük meghozatala előtt biztosítsanak konzultációs lehetőséget az érdekeltek számára. Ez a rendelkezés természetesen az Eht-ban is megjelenik. Bár az érdekelt felek, tipikusan a piaci szereplők véleménye nem bírhat kötelező erővel a hatóság számára, a nyilvános konzultáció lehetővé teszi a vállalkozások álláspontjának artikulálását is, valamint hozzájárul a hatósági eljárások átláthatóságának növeléséhez.
Szintén a versenyhatósági tapasztalatok hatékony átültetése érdekében van szükség az árprés vizsgálatok során való szoros együttműködésre, hisz az alkalmazott módszertan itt is hasonló. A szektorális és a versenyjogi árprésvizsgálat strukturálisan azonban ebben az esetben is különbözik, hisz míg előbbi mindenképpen megköveteli a verseny fenntarthatóságát biztosító árrés fenntartását, addig az utóbbi a hatékonysági előnyből származó alacsony árat jóléti veszteség híján nem rója fel az érintettnek, még ha ez a versenytársak kiszorulásához is vezet.
Mind a GVH-nak, mind pedig az NHH-nak meglesz tehát a reá vonatkozó szabályozás szerinti saját feladata az elektronikus hírközlési piac vonatkozásában. A Megállapodás ennek megfelelően a Hatóságok piaccal kapcsolatos saját feladataik hatékony ellátása érdekében tartalmazza azokat a megoldásokat, melyek révén biztosítható a kölcsönös segítségnyújtás. Ennek keretében kerültek rögzítésére a Hatóságok közti konzultációs szintek, az általánost jelentő és nyilvános Szakmai Fórumtól, a döntés-előkészítő valamint döntéshozatali szinteken át egészen a vezetői szintűig. Biztosítja a Megállapodás továbbá, hogy a Hatóságok a másik szervtől rövid határidőn belül saját eljárásaik lefolytatásához szakmai segítséget kapjanak. Annak érdekében pedig, hogy a Felek elkerüljék a párhuzamos és negatív hatásköri összeütközéseket, folyamatosan tájékoztatják egymást az általuk foganatosított piaci intézkedésekről ezzel mozdítva elő a hatékony feladatmegosztást.
Budapest, 2004. március 25.
Gazdasági Versenyhivatal
Elnöki Titkárság