A Gazdasági Versenyhivatal sajtóközleménye

Az Európai Bizottságnak a Microsoft Corp. ellen erőfölénnyel visszaélés miatt folytatott eljárásáról

A Bizottság által 2000-ben a Microsoft Corp.-nel szemben indított és kiterjesztett eljárásban alapvetően két jogsértésről szó. Az egyik ekkor feltételezett jogsértés az operációs-rendszerek tekintetében abban állt, hogy a Microsoft diszkriminatív módon csak néhány versenytársnak és csak részleges információt adott. A másik feltételezett jogsértés a media player tekintetében pedig árukapcsolás gyanújaként állt fenn.

Közös az említett két jogsértésben, hogy az erőfölény kiterjesztésének szándéka a szomszédos piacokra a versenyellenes eszközökkel, a szerzői jogi védelem álcája alatt történt.

Az ügy végkimenetele kimagasló jelentőségű, hiszen a szerverek operációs rendszerei stratégiai jelentőséggel bírnak az információ-technológia és az elektronikus kereskedelem globális piacainak fejlődése szempontjából.

A mai napon elfogadott bizottsági határozat, melyet Mario Monti, a versenyügyekért felelős EU főbiztos terjesztett a Bizottság elé, rekordösszegű bírságot szabott ki a Microsoftra.

1. Az ügyindítás

A Bizottság 2000. augusztus 3-i sajtóközleményében arról adott tájékoztatást, hogy megküldte kifogásközlését (statement of objections) a Microsoft Corp-nak, mert az feltehetően visszaélt a személyi számítógépek operációs rendszer szoftverpiacán élvezett erőfölényével azáltal, hogy erőfölényét kiterjesztette a szerver-szoftverek piacára.

Ma már a legtöbb személyi számítógép (PC) szerverek által irányított hálózatokba kapcsolva működik. A hálózatos számítógépezés alapja az interoperabilitás, az a PC azon képessége, hogy "beszélni" tudjon a szerverrel. Az ineroperabilitás csak akkor lehetséges, ha a PC-n és a szerveren futó operációs rendszerek linkek vagy ún. interfészek révén beszélni tudnak egymással. Ahhoz, hogy a Microsoft versenytársai olyan szerver-operációs rendszereket tudjanak kifejleszteni, amelyek beszélni tudnak a PC-k erőfölényes Windows szoftverével, ismerniük kell bizonyos interfész-információkat, azaz meghatározott műszaki információkat, sőt, a PC-k Windows operációs rendszer-szoftver forráskódjának egyes részeit is. Interoperábilis szoftver nélkül és a Microsoftnak a számítógépes szoftver-piacon lévő nyomasztó erőfölénye eredményeképpen a Windows operációs rendszerrel futó PC-k gyakorlatilag kötelesek Windows szerver-szoftvert használni, ha teljes interoperabilitást akarnak elérni. Ezt a jelenséget úgy nevezik, hogy "a kliens (a PC) elnyomja a szervert".

A Bizottságnak bizonyítéka volt arra, hogy a Microsoft nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a PC operációs rendszerével kapcsolatban elégséges interfész-információt fedjen fel. A Bizottság úgy látta, hogy a Microsoft diszkriminatív módon csak néhány versenytársának adott és csak részleges információt. Néhány versenytársától, mint pl. a Bizottsághoz panaszt benyújtó Sun Microsystems-től, megtagadta az információnyújtást.

2. Az eljárás kiterjesztése

Egy évvel később, 2001.. augusztusában a Bizottság kiterjesztette eljárását annak vizsgálatára is, hogy a Microsoft új Media Player nevű termékét beépítette a Windows PC-operációs rendszerbe.
Ennek az volt az előzménye, hogy a Bizottság jogszabályban meghatározott jogával élve formális információkéréssel fordult a Microsofthoz a Windows működésével kapcsolatban.
A media playerek olyan szoftver termékek, amelyek azt teszik lehetővé, hogy a fogyasztók hosszas letöltési idő nélkül láthassanak és hallhassanak audio és video fájlokat a PC-jükön. Ilyen innovatív termékeket számos cég fejlesztett ki és gyárt, köztük maga a Microsoft is. A Microsoft azonban a saját Media Player-ét a mindenütt jelen lévő Windows PC operációs rendszeréhez kapcsolja (a világon a PC-k kb. 95%-án a Windows fut operációs rendszerként). Ez a fajta forgalmazási csatorna természetszerűleg nem áll a media playereket kínáló többi cég rendelkezésére. Ezzel a Microsoft a PC-gyártókat és a végső felhasználókat megfosztja annak a szabad megválasztásától, hogy melyik terméket akarják a PC-jükre telepíteni, különösen, mivel most még nem ismert olyan eljárás, amellyel a Microsoft Media Playert le lehetne törölni a gépről. A versenytárs termékek tehát eleve olyan hátrányba kerülnek, amely független a termék árától vagy minőségétől. Mindez azt eredményezi, hogy a hatékony verseny gyengül a piacon, csökken a fogyasztók választási szabadsága és kevesebb lesz az újítás.

2003. augusztusában a Bizottság arról tájékoztatott, hogy kiterjedt vizsgálatok után a végső kifogásközlést küldte meg a Microsoftnak, hogy az még egyszer megtehesse észrevételeit, mielőtt a Bizottság határozatot hoz az ügyben. A Bizottság korrekciós intézkedések (remedies) elrendelését is felvetette, ezeket tudatta a Microsofttal.

2004. március 18-án Monti versenyügyi főbiztos arról nyilatkozott, hogy nem tudtak megállapodni a Microsofttal a korrekciós intézkedések tekintetében, ezért a Verseny Főigazgatóság elkészítette a határozat tervezetét, amit a tagállamok képviselői a Tanácsadó Bizottságban egyhangúlag támogattak.

3. Az ügydöntő határozat

A mai napon, 2004. március 24-én a főbiztosok elfogadták a határozatot, amelynek fő elemei az alábbiak:

  • 1.

    A bírság összege 611,8 millió Euro (ez a 2001-es, vitamin kartellben kiszabott 462 millió Euros rekordot döntötte meg);

  • 2.

    A Microsoftnak 90 napon belül le kell választania a Windowsról a Media Playert;

  • 3.

    A Microsoftnak 120 napon belül elégséges információt kell szolgáltatnia a versenytárs szerver-gyártóknak a Windows interfészével kapcsolatban.

Egy speciális megbízott (trustee) fogja felügyelni, hogy a Microsoft minden előírásnak megfelelően eleget tegyen.

A Microsoft bejelentette, hogy a határozat ellen jogorvoslattal fog élni a luxemburgi bíróság előtt.

Budapest, 2004. március 24.

Elnöki Titkárság