Nyomtatható verzió PDF formátumban

Változik a versenytörvény

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tegnap elfogadta a versenytörvény módosítását. A jogszabály a döntés következtében jelentős mértékben átalakul. A változtatások 2008. szeptember elsejétől lépnek hatályba. A változtatásoknak köszönhetően jelentős mértékben bővül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára.

A versenytörvény módosítása kapcsán három fő területen lesznek változások. Ezek a következőek:

I. A kartellek elleni fellépés:

  • A legterjedelmesebb változás, hogy a GVH engedékenységi politikája törvényi szinten kerül szabályozásra, szemben az eddigi közleményi formával. Ez nagymértékben növeli a jogbiztonságot, ezért remélhetően ösztönözni fogja a vállalkozásokat a kartellek önkéntes feltárására. Az engedékenységi politika lényege, hogy a kartellről először bizonyítékot szolgáltató vállalkozás és annak vezetői mentesülnek a büntetés alól.

  • Az engedékenységi politika adta lehetőségek kihasználására kívánja ösztönözni a vállalkozásokat az a módosítás is, hogy az engedékenység alapján a bírság kiszabása alól mentesülő vállalkozások mindaddig nem kötelesek megtéríteni a kartellezéssel okozott kárt, ameddig a követelés az ugyanazon jogsértésért felelős másik (engedékenységben nem részesülő) károkozótól is behajtható.

  • A kartellezéssel okozott károk megtérítésére indított pereket segíti, hogy a módosítás értelmében a versenykorlátozó megállapodásnak árfelhajtó hatását az ellenkező bizonyításáig tíz százalékosnak kell tekinteni. Fontos, hogy a vélelem csak a kőkemény, és csak az -eladói- oldalon létrejött kartellek esetén alkalmazható. Ezáltal könnyebbé válik a kartellező vállalkozások ellen magánjogi jogérvényesítéssel élni kívánó felperes helyzete, hiszen a károkozás mértékét immár nem neki kell bizonyítania, ha megelégszik a tíz százalékkal.

  • Ha jogerős versenytanácsi vagy bírósági határozat megállapítja, hogy a vállalkozások kartelleztek és emiatt bírság is kiszabásra kerül, az elmarasztalt cégek vezető tisztségviselői két évig nem tölthetnek be gazdasági társaságnál ilyen tisztséget. Az érintett vezető egy bírósági eljárás keretében -mentheti ki magát-, azaz bizonyíthatja, hogy a jogsértést megvalósító döntésben nem vett részt, vagy az ellen tiltakozott, ebben az esetben rá nem vonatkozik a hátrányos jogkövetkezmény. E szankció nem fenyegeti az engedékenységben (teljes bírságelengedésben) részesülő vállalkozások vezetőit.

II. Egyes jogkövetkezmények változása:

  • A vállalkozások összefonódásának ellenőrzésekor a GVH-nak az eddigi ún. "erőfölény teszt" helyett az Európai Bizottság által is használt "hatékony verseny tesztet" kell alkalmaznia. A módosítás célja egyfelől az uniós gyakorlat átvétele, biztosítandó az egyenlő európai elbánást a fúzióban érdekelt vállalkozásoknak, másfelől pedig az, hogy a fúzió versenyhatásai megfelelőbb módon kerülhessenek értékelésre. A jövőben tehát a GVH abból a szempontból is meg fogja vizsgálni a vállalkozások egyesülési kérelmeit, hogy azok nem okozzák-e a verseny szűkülését az adott piacon. A verseny ugyanis nem csak akkor gyengülhet, ha egy cégcsoport erőfölényes helyzetbe kerül, hanem akkor is, ha az új helyzetben piaci erejük jelentősen megnő.

  • A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelően a versenytörvény összhangba kerül a szellemi tulajdonjogra irányadó jogszabályokkal. Az üzleti titokkal kapcsolatos tisztességtelen cselekmény és "szolgai utánzás" esetén kibővül a bírósági eljárásban érvényesíthető igények köre, illetve az ilyen perekben bevezetésre kerülnek mindazok az eljárásjogi jogintézmények, amelyek általában a szellemi tulajdonjog tárgyában indított perek sajátjai (ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, stb.)

  • Az összefonódáshoz szükséges engedélykérés elmulasztása esetén kiszabható bírság maximális napi összege ötvenezerről kettőszázezer forintra emelkedik.

III. A GVH hatáskörét, feladatait, belső szervezetét és eljárási szabályait érintő változások:

  • A GVH-nak a hatósági árakkal kapcsolatos bírságolási hatásköre átadásra kerül a hatósági árak megsértését megállapító szerv részére.

  • A versenyfelügyeleti eljárást megszüntető végzés ellen a bejelentő jogorvoslati jogot kap.

  • A gazdasági verseny szabadságát sértő közigazgatási döntések GVH általi megtámadhatóságának módosuló szabályai egyrészről információszerzési lehetőséget biztosítanak a GVH-nak, másrészt a bíróság előtti megtámadás határideje meghosszabbodik egy évre.

  • A versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos szabályok módosítása szélesíti a GVH e tevékenységi körét. Fejlesztési célként bekerül a törvénybe az uniós versenykultúra és a fogyasztói kultúra támogatása, továbbá a versenykultúra fejlesztésére fordítható összeg emelkedik.

  • A módosítás törvényi szinten is létrehozza a főtitkári tisztséget a Gazdasági Versenyhivatalon belül.

  • A "fogyasztós" ügyekben meghosszabbodnak az eljárási határidők.

  • Fúziós ügyekben emelkednek az eljárási díjak.

Budapest, 2008. június 3.

Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport

További információ a sajtó számára:
Mihálovits András
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: Mihalovits.Andras@gvh.hu
http://www.gvh.hu