Nyomtatható verzió PDF formátumban

Megtévesztően tájékoztatott a CDO kötvényekről a K&H Bank

A K&H Bank Zrt. 2005 októbere és 2007 májusa között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az általa értékesített CDO-kötvények ún. tájékoztató leírásainak alkalmazásával - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A banknak emiatt 40 millió forint bírságot kell fizetnie.

A GVH annak vizsgálatára indított eljárást a K&H Bank Zrt. ellen, hogy az megsértette-e a versenytörvény rendelkezéseit a CDO-kötvények forgalmazásával kapcsolatos tevékenysége során a befektetés lényeges jellemzői, biztonságossága, a vállalt kockázatok, a nyújtott garanciák tekintetében a fogyasztók részére adott tájékoztatásokkal.

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kibocsátó (az adós) arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, továbbá ennek kamatát a kötvény mindenkori tulajdonosának vagy birtokosának (a hitelezőnek) a kötvényben megjelölt időben és módon megfizeti. Az ún. CDO-k (collateralised debt obligation), azaz az adósságfedezetű kötelezettségek olyan speciális értékpapírok, amelyek mögött kötvények, hitelek vagy egyéb eszközök állnak fedezetként. A befektetők a CDO vásárlásával átvállalják az adott hitel-, illetve kötvényportfolió kockázatát.

A K&H Bank 2005 őszén kezdte el értékesíteni az anyavállalatától, a KBC-től megvásárolt CDO termékeket. A CDO kötvények kiemelt, privát banki ügyfelek és vállalati ügyfelek részére kerültek értékesítésre. A kötvények 50 ezer euró (ennek megfelelő összegű forint, illetve amerikai dollár) összegekben voltak jegyezhetőek.

A CDO kötvényekre vonatkozó adásvételi szerződés megkötése előtt a fogyasztó elvileg több forrásból kaphatott tájékoztatás a kötényekről. A potenciális befektetők az adásvételi szerződés megkötése előtt kézhez kapták az egyes CDO kötvényekre vonatkozó 4 oldalas magyar nyelvű Tájékoztató leírást, mint marketing anyagot. A bank honlapján elérhető volt egy több mint 100 oldalas angol nyelvű kibocsátási tájékoztató. Valamennyi kötvényhez készült egy 3-4 oldalas, a bank internetes honlapján is elérhető ún. Összefoglaló. A szerződéskötéskor az Összefoglalók nem kerültek átadásra. A fogyasztók privát bankáruk által szóbeli tájékoztatásban is részesülhettek, amelynek tartalma teljes egészében nem rekonstruálható. A versenyhatósághoz érkezett bejelentések szerint a kötvények megvásárlásával kapcsolatos fogyasztói döntési folyamatban jelentős szerepük volt a Tájékoztatóknak.

A K&H bank által értékesített CDO kötvényekkel kapcsolatban a 2008. és a 2009. évben a fogyasztók számára kedvezőtlen piaci események következtek be, amelyek kihatással voltak a kötvények értékére. Például a Moody-s 2008. június 3-án megváltoztatta a Baker, a Dorset, a Hannover, az Oxford, a Pembridge, a Regent és a Sydney CDO kötvények minősítését, amely a mögöttes portfoliók hitelminőségének romlására adott reakció volt. 2008. június 26-án pedig a Fitch Ratings leminősítette a Baker Street Finance Limited tizenegy kötvényosztályát és a Baker Street Finance USD Limited kilenc kötvényosztályát, amely érintette a kötvények értékét. A Fitch leminősítésének elsődleges oka volt a Baker Street nem elsőrangú (subprime) amerikai (US) lakossági jelzálogfedezetű értékpapírjainál és strukturált pénzügyi CDO-inál várható magasabb veszteségek voltak.

2008 nyarán (közelebbről nem ismert időpontban) az érintett fogyasztók tájékoztatást kaptak arról, hogy a Moody-s hitelminősítő ügynökség június 3-án megváltoztatta kilenc, a KBC Financial Products által menedzselt CDO kibocsátás minősítését. A tájékoztatásban szerepelt az is, hogy a rendkívüli piaci események miatt a KBC csoport nem biztosít másodpiaci likviditást a kötvényekre. Amint a piaci körülmények a KBC megítélése szerint normalizálódnak, ismét tervezi másodpiaci likviditás lehetőségének megteremtését.

A GVH szerint ha egy vállalkozás egy bonyolult terméket kínál a fogyasztók számára, akkor számolnia kell azzal, hogy a termékről adott tájékoztatásnak is ehhez igazodóan bonyolultnak kell lennie. A tájékoztatások tartalmát a vállalkozásnak kellő odafigyeléssel, a szakmai gondosság követelményei szerint kell meghatároznia. A jelen ügyben vizsgált Tájékoztatók mint marketing anyagok esetében a terjedelem korlátozott volta ténylegesen nem merülhetett fel, e vonatkozásban sem volt akadálya annak, hogy az eljárás alá vont a kínált termék bármely lényeges tulajdonságáról igaz és pontos tájékoztatást adjon.

A Baker Street, a Sydney Street, a Pembridge Square, az Oxford Street, a Dorset Street, a Hannover Street és a Regent Street kötvény esetében alkalmazott Tájékoztatók arról informálták a fogyasztókat, hogy a kötvény egy egyszerű vállalati kötvény, amelynek megvásárlásával a fogyasztó több száz vállalat hitelkockázatát vállalja fel. A másik fontos üzenet az volt, hogy a KBC csoport aktív vállalatfigyelést folytat, amely révén időben észreveszik a bajt és lecserélik a gondban lévő vállalatok hiteleit, amely biztosítja a kötvényesek védelmét.

A GVH álláspontja szerint nem felelt meg a valóságnak a Tájékoztatók azon üzenete, hogy az adott kötvény egy egyszerű vállalati kötvény, amely mögött kizárólag több vállalat hitelei állnak, s az egyes vállalatokkal kapcsolatos hitelkockázat a KBC aktív vállalatfigyelése révén kezelhetővé válik. A vállalati kötvény jelleget többszörösen, igen nagy terjedelemben és több aspektusból is hangsúlyozó tájékoztatók ugyan kitértek a kötvények mögötti pénzáramlásra, azonban ezt nem oly módon tették, hogy a fogyasztó előtt ténylegesen ismert legyen, milyen, ténylegesen nemcsak vállalati hitelekkel kapcsolatos eszközöket magában foglaló portfolió áll a kötvény mögött, s ennek megfelelően milyen jellegű kockázatokkal kell számolnia. Valamennyi kibocsátás olyan mögöttes portfolióval rendelkezik, amely nemcsak vállalati kitettséget tartalmaz, hanem például amerikai lakossági jelzálogfedezetű értékpapírokat és közelebbről meg nem nevezett -más eszközök-. A Tájékoztatók azt sem közölték a fogyasztókkal, hogy a Tájékoztatókban rögzített portfolió összetételében, az abban lévő eszközök arányában változás következhet be.

A vizsgált Tájékoztatók kategorikus állítással a magyar államkötvénynél is biztonságosabb befektetésnek minősítették az adott CDO kötvényeket. Az államkötvény mint az állampapír egyik fajtája az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A jellemzően elhanyagolható kockázatúnak tekintett állampapírok esetén a tőke visszatérítésére és a kamatfizetésekre az állam garanciát vállal. A K&H által átadott Tájékoztatók tartalma elfedi, hogy az államkötvény a mögötte álló állami garancia révén mindenképpen más kockázatot jelent, mint a CDO kötvények, s ezáltal a Tájékoztatók nem adtak reális képet a CDO kötvényekről, a kötvények biztonságát illetően a ténylegesesnél kedvezőbb képet sugalltak a fogyasztók számára. A Tájékoztatók figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy az állampapír visszafizetése államilag garantált, s ennek köszönhetően hagyományosan a legbiztonságosabb befektetési formának minősül. A CDO kötvények esetében ilyen garantált visszafizetés nem létezett (mint ahogy még garantált másodpiac sem létezett).

A Baker Street, a Sydney Street, a Pembridge Square, az Oxford Street, a Dorset Street és a Regent Street és a Hannover kötvény esetében alkalmazott Tájékoztatók azt közölték a fogyasztókkal, hogy a kötvények várható futamideje 10 év, azonban a fogyasztó számára nem feltétlenül jelent még ilyen hosszú távú elkötelezettséget sem, a papírokra ugyanis likvid másodpiacot garantált. A Tájékoztatók szerint a kötvények rövidebb távú befektetésnek is alkalmasak, de mindemellett a K&H Bank legalább egy-másfél éves periódusra ajánlja. A fogyasztók által megkötött kötvény adásvételi szerződések eközben a lejáratot több mint 30 évben határozták meg.

A Baker Street, a Sydney Street, a Pembridge Square, az Oxford Street és a Dorset Street kötvények esetében alkalmazott Tájékoztatók - a 10 éves futamidővel, illetve a kötvény legalább egy-másfél éves periódusra történő ajánlásával összefüggésben - közölték, a kötvényekre a KBC likvid másodpiacot garantál. A Tájékoztatók ugyanakkor a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon nem tartalmazták, hogy -ez az állítás nyilvánvalóan csak normál piaci körülmények között értelmezhető-. Elhallgatták azt, hogy nem adható biztosíték a kötvények likviditását illetően, a KBC nem köteles ajánlatot tenni a kötvények megvásárlására, s bármikor, bármilyen okkal felfüggesztheti e tevékenységét. Ezzel a lehetőséggel élt is a KBC csoport, amikor 2008 nyarán közölte, hogy nem biztosít másodpiaci likviditást a kötvényekre.

A fentiek miatt a GVH megállapítja, hogy a K&H Bank Zrt. 2005 októbere és 2007 májusa között a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított az általa értékesített CDO-kötvények ún. Tájékoztató leírásainak alkalmazásával. A pénzintézetre a versenyhatóság 40 millió forintos bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításakor súlyosító körülménynek bizonyult, hogy a bank korábban már többször megtévesztette a fogyasztókat, mostani bizalmi terméket érintő jogsértése pedig jelentős pénzösszeget igényelt és több éven át valósult meg. Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a bank törekszik arra, hogy a CDO kötvénytulajdonos ügyfelekkel peren kívüli egyezséget kössön. Enyhítő körülmény továbbá, hogy az ügyben érintett fogyasztók köre átlagosnak nem minősíthető.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-58/2009.

Budapest, 2009. december 22.

Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport

További információ a sajtó számára:
Mihálovits András
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: Mihalovits.Andras@gvh.hu
http://www.gvh.hu