Nyomtatható verzió PDF formátumban

Versenyhivatali döntés az ingatlandepo.com és az ingatlanbazar.com ügyében

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint az Expent Business Club Kft., az All Finance Management Kft., valamint jogutódja, a Győrfi Fuvar Kft. vállalkozások által a www.ingatlandepo.com és a www.ingatlanbazar.com honlapokon a 2007. július 1-től 2008. október 11-ig, valamint 2009. március 1-től 2009. július 24-ig megjelenő "30 nap ingyen/30 napig ingyen/30 napig ingyen hirdetheti ingatlanát honlapunkon", valamint a 2008. október 12-től 2009. február 28-ig alkalmazott "Kedvezmények Sciennet törzsvásárlóknak! Regisztráljon most!" állításai nem sértik sem a versenytörvényt, sem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt.

A GVH a fogyasztók jelzései alapján észlelte, hogy a www.ingatlandepo.com , illetve www.ingatlanbazar.com honlapokon a "30 napig ingyen hirdetheti ingatlanát honlapunkon!" szlogennel jelzett szolgáltatás igénybevételének feltételeiről a fogyasztók nem tudtak megfelelően tájékozódni. Később számukra kiszámlázásra került egy olyan szolgáltatás, amely ingyenesként lett meghirdetve. A versenyhatóság emiatt eljárást indított az Expent Business Club Kft., az All Finance Management Kft., valamint jogutódja, a Győrfi Fuvar Kft. ellen.

A GVH álláspontja szerint a jelen eljárásban vizsgált szolgáltatás lényeges tulajdonságának az online ingatlanhirdetés meghatározott időszakra vonatkozó ingyenessége, valamint azt követően a szolgáltatás fizetőssé válása tekinthető. Az adott tájékoztatások megtévesztőek lehetnek, ha az ingyenesként hirdetett szolgáltatás nem ingyenes, illetve ha a kedvezményeket a tájékoztatással ellentétben nem biztosították a Sciennet vásárlóknak. Ugyancsak megtévesztőnek minősül, ha a kiemelten hirdetett ingyenes periódust követően a szolgáltatás fizetőssé válik, de ennek feltételeiről a fogyasztó nem kap tájékoztatást.

A GVH megállapította, hogy az ingyenesség igénybevételéhez a fogyasztónak - értelemszerűen - hirdetést kellett feladnia további korlátozó feltételeket a vizsgálat nem tárt fel. A vizsgálat során arra vonatkozóan sem merült fel adat, hogy bármely, ingatlanhirdetést feladó fogyasztó ill. Sciennet törzsvásárló a meghirdetett kedvezményből kizárásra került volna. A GVH álláspontja szerint a fentiekből következően megállapítható, hogy a vizsgált honlapokon megjelenő állítás a 30 napos ingyenességről valamint a -Kedvezmények Sciennet törzsvásárlóknak! Regisztráljon most!- állítás valós volt.

A 30 napos ingyenességet hirdető szlogenből a fogyasztó gondolhat arra, hogy a 30 napos határidőt követően az igénybevett szolgáltatás ingyenessége megszűnik, a szolgáltatás e határidő lejártával fizetőssé válik. Ekkor az ésszerűen eljáró fogyasztó a szolgáltatás fizetőssé válásához kapcsolódó információk célirányos keresésébe fog. Az Internet jellegéből adódóan alkalmas arra, hogy a releváns információk teljes körét, gyorsan és kényelmesen elérhetővé tegyen. Az Interneten megjelentethető információk nagy tömege ugyanakkor azt is jelenti, hogy a fogyasztó döntésének meghozatalát a nagy mennyiségű információ szelektálása, a releváns információk megtalálása és kiválasztása, s azok feldolgozása megnehezíti.

A vizsgált honlapok kizárólagos tájékoztatási csatornaként és eladási pontként működtek egyszerre. Ez a helyzet a GVH álláspontja szerint azt a terhet rója az eljárás alá vont vállalkozásokra, hogy e két funkció egyensúlyára tekintettel kell lenniük a honlapon megjelenő információk közzétételekor. A vizsgált honlapokon ezt az egyensúlyt megbontották. A tájékoztatás a termékértékesítési funkcióhoz - lásd regisztráció, hirdetés feladása - kötötten volt elérhető a fogyasztó számára. A hirdetett kedvező terméktulajdonsághoz kapcsolódó információkat a fogyasztó csak akkor érhette el, ha döntött a honlapon történő regisztrálásról, vagy hirdetést adott fel.

Jelen esetben az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) volt az a dokumentum, amely rögzíti a fogyasztó számára az ingyenességhez, illetve annak megszűnéséhez kapcsolódó lényeges (a szolgáltatás 30 napig ingyenes, a fogyasztó feladata a hirdetés törlése, a hirdetés a 30. nap leteltével fizetőssé válik) információkat.

A GVH-nak tehát azt kellett értékelnie, hogy adott esetben ezen egyensúly megbontása, illetve az ÁSZF-ből történő tájékozódás kényszere gátolta-e a fogyasztó ésszerű tájékozódását.

A vizsgálat szerint az ÁSZF megismerésére a fogyasztónak a regisztráció során, a sikeres regisztrációt követően a személyes postafiók használatakor, valamint az ingatlanhirdetés feladásakor egyaránt lehetősége volt. Az ÁSZF-et a fogyasztó a regisztrációs folyamat részeként közvetetten, a regisztrációs szabályzatba épített linkről érhette el. A sikeres regisztrációt követően azonban a fogyasztó személyes postafiókjában megjelenő ÁSZF -fülre- kattintva az ÁSZF-et közvetlenül is elérhette. A fogyasztó tehát a regisztrációt követően a postafiók létrejöttekor minden következmény nélkül tájékozódhatott a szolgáltatás feltételeiről, azaz még a hirdetés feladása előtt hozzájuthatott az ingyenesség értelmezéséhez szükséges információkhoz.

Amennyiben ezzel a közvetlen tájékozódási lehetőséggel a fogyasztó nem élt, úgy legkésőbb a hirdetés feladásakor el kellett fogadnia a hirdetés feladására vonatkozó feltételeket, melynek kiemelt, első részében figyelemfelhívás jelent meg a fizetőssé váláshoz kapcsolódó lényeges információkról. A hirdetés feladását követően a fogyasztónak még további 29 napja maradt arra, hogy a személyes postafiókjából közvetlenül elérhető lényeges információkat megismerje.

A GVH álláspontja szerint a fogyasztótól - az ésszerű mértékű információkeresés körében - elvárható, hogy a hirdetés feladásához kapcsolódó információkról megfelelő körültekintéssel tájékozódjon. A versenyhatóság megítélése szerint a szükséges információkat az ÁSZF tartalmazta. Jelen esetben kiemelendő, hogy nem egy bonyolult, összetett ÁSZF-ről van szó, a fogyasztóknak nem széleskörű tájékoztatásokat kellett megismerniük. Nem is arról van szó, hogy a honlap elért részén a reklámban megtévesztésre alkalmas tájékoztatás pontosítását olvashatta az ide külön ellátogató fogyasztó, amelyekre klikkelve viszonylag nagy mennyiségű pótlólagos információhoz juthatott.

A GVH előtt ismert az Internet használat során kialakuló -automatizmus-, amely a fogyasztókat gyors döntésre, azonnali -klikkelésre- sarkallja. A hatóság azt sem tartja kizártnak, hogy a vizsgált honlapok szerkesztési elvei erre az automatizmusra -ráerősítettek-. Ugyanakkor a GVH azt a magatartást kívánja támogatni, amikor fogyasztók megfelelően, a racionális és indokolt keresési költségek szem előtt tartásával tájékozódnak egy általuk igénybe vett, vagy venni kívánt szolgáltatás lényeges feltételeiről.

A GVH a vizsgálat által feltárt, fent említett tények alapján a versenyjog eszközeivel történő beavatkozást jelen esetben nem tartja indokoltnak. A versenyhatóság megjegyzi: a rendelkezésére álló információk alapján a fogyasztók kétharmada él azzal a lehetőséggel, hogy 30 napig ingyenesen hirdeti ingatlanát, majd ezt követően törli a hirdetését, vagyis tipikusnak ez a fogyasztói magatartás tekinthető. A fennmaradó egyharmad esetében pedig nem ismert, hogy milyen okból marad fenn a hirdetés. Azaz a fogyasztó szándéka ellenére és ezért a későbbiekben fizetnie kell, vagy a fogyasztó akaratának megfelelően, azért, mert ezt a hirdetési oldalt választotta.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-91/2009.

Budapest, 2010. február 25.

Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport

További információ a sajtó számára:
Mihálovits András
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: Mihalovits.Andras@gvh.hu
http://www.gvh.hu