A Gazdasági Versenyhivatal eljárásait érintő, 2012 elején hatályba lépő változások

2012. február 1-jétől megújul az összefonódások Tpvt. 24. §-a szerinti engedélyezése iránti kérelem űrlapja

A 2012. elején életbe lépő változások közül a legjelentősebb, hogy a Tpvt. 24. §-a szerinti kérelem benyújtására szolgáló űrlap 2011 első felében megkezdett, az összefonódás engedélyezésére irányuló eljárások átláthatóságának növelésére, gyorsítására és adminisztrációs terheinek csökkentésére irányuló felülvizsgálatának eredményeként a GVH - a felülvizsgálat keretében lefolytatott nyilvános konzultációk során beérkezett véleményekre is tekintettel - jelentősen átalakította az űrlapot, amely 2011. december 21-től a GVH honlapján is elérhető. Az új űrlapot - összhangban a Tpvt. 2012. február 1-jén hatályba lépő módosításaival - a 2012. február 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. Az űrlaphoz kapcsolódóan a GVH egy részletes útmutatót is közzétett. Emellett a GVH - az összefonódás engedélyezése iránti kérelem kitöltésének segítése, a GVH eljárása hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében - 2012. február 1-jétől valamennyi potenciális kérelmező számára átlátható és előre rögzített keretek között biztosít lehetőséget a kérelem benyújtása előtt előzetes egyeztetésre; az előzetes egyeztetésre vonatkozó tájékoztató szintén elérhető a honlapon.

2012. január 1-jétől változnak a GVH összefonódás engedélyezése iránti eljárásáért fizetendő díjra vonatkozó szabályok

2012. január 1-jai hatállyal módosul a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 62. §-a, így a GVH-nak a Tpvt. 24. §-a szerinti engedély iránti, 2012. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelemre induló eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke abban az esetben, ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, tizenhatmillió forint, minden egyéb esetben négymillió forint azzal, hogy az eljárás kezdeményezésekor minden esetben meg kell fizetni négymillió forint igazgatási szolgáltatási díjat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a díj mértéke a jelenleg hatályos szabályokhoz képest nem változott csupán a szabályozás egyértelművé vált a tekintetben, hogy e díjat igazgatási szolgáltatási díjnak kell tekinteni, aminek folytán ugyanakkor bizonyos részletszabályok is változnak. Kiemelendő, hogy a Tpvt. 62. § (6) bekezdése rögzíti: az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.

Változás, hogy ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a 63. § (4) bekezdése alapján a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a kérelmezőt a 63. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor irányadó tizenhatmillió forint igazgatási szolgáltatási díjnak a már korábban megfizetett összegen túli részének a megfizetésére. Ha a kérelmező a kitűzött határidőn belül a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni; az igazgatási szolgáltatási díj már megfizetett része visszatérítésének ebben az esetben nincs helye.

Változatlan, hogy az eljárás hiánypótlási felhívás nemteljesítése miatt történő megszüntetése esetén az eljárás díjmentes, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ugyanakkor változás, hogy a kérelem visszavonása miatti megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét (a teljes körű eljárás esetén fizetendő díj megfizetése után összesen nyolc millió forintot) kell majd visszatéríteni.

A Tpvt. új 62/A. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a GVH a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja, továbbá - a hiánypótlás elmulasztása vagy a kérelem visszavonása miatti megszüntetés esetét kivéve - akkor is, ha a GVH az eljárást megszünteti. Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az igazgatási szolgáltatási díjat ismét meg kell fizetni, továbbá ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, akkor az igazgatási szolgáltatási díjat kérelmenként kell megfizetni.

A díjat a GVH előirányzat-felhasználási keretszámlája (számlaszám: 10032000-01468223-00000000; nemzetközi számlaszám (IBAN): HU54 10032000-01468223-00000000; swift kód: MANEHUHB; számlavezető: Magyar Államkincstár; számlavezető címe: 1054 Budapest, Hold u. 4.) javára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a kérelmező ügyfél nevét és az összefonódás közvetlen részt vevőinek nevét, vagy - ha az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére az eljárás megindítását követően kerül sor - az ügyiratszámot.

2012. február 1-jétől több ponton módosulnak a Tpvt. eljárási szabályai

Összhangban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) a 2011. évi CLXXIV törvényben foglalt módosításával, a Tpvt. eljárási szabályai is számos ponton módosulnak 2012. február 1-jén. A módosítások alapvetően a Tpvt. és a Ket. rendelkezései közötti összhang javítását, illetve a Ket. módosításához igazodóan a Tpvt. szükséges kiigazítását szolgálják. Egyrészt kiigazításra került a Tpvt. 44. §-ában a versenyfelügyeleti eljárásban kizárt Ket.-beli rendelkezéseket, illetve a Tpvt. 43/H. §-ában a bejelentéssel összefüggő eljárásban alkalmazni rendelt Ket.-beli rendelkezések felsorolása, másrészt - különösen a jogorvoslat és a végrehajtás szabályaira vonatkozó módosítások miatt - módosultak a Tpvt. vonatkozó szabályai. A módosítás ezeken túlmenően néhány kisebb, az eljárási rendelkezésekben fellelt pontatlanság, jogalkalmazást zavaró, illetve a Ket. terminológiájához nem igazodó megfogalmazás korrekciójára irányul.

A Tpvt. 59. §-ában módosultak a kézbesítést érintő különös szabályok, lehetőséget teremtve arra, hogy a külföldi ügyfél esetében kevés eredménnyel kecsegtető hirdetményi közlés helyett a versenyhatóság eljárásában postai úton vagy telefaxon keresztül szabályszerűen kézbesíthessen külföldre az ügyfélnek, amennyiben a kézhezvétel megtörténte megfelelően bizonyítható.

A Tpvt. 68. §-ában az összefonódás iránti kérelem kezelését érintő módosítások részint - a Ket. 34. § (3) bekezdésével is összhangban - a kérelemnek e célra rendszeresített nyomtatványon történő benyújtását írja elő (az eddigi kérelem és ahhoz mellékelendő űrlap megoldás helyett), továbbá a hiánypótlás elrendelésének szabályai a Ket. megoldásához igazodva úgy módosulnak, hogy a hiánypótlás nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt az eljárás megszüntetése a jövőben lehetőség lesz és nem kötelező.

A Tpvt. 82. §-át érintő módosítás egyértelművé teszi a vizsgálói végzésekkel szembeni jogorvoslatnak a fellebbezés intézményével rokon voltát, s ezzel azt, hogy - a Tpvt. eltérő rendelkezése hiányában - a Ket.-nek a fellebbezésre irányadó rendelkezései háttérszabályként alkalmazandók. A módosítások révén továbbá a Tpvt.-nek a jogorvoslatot kizáró rendelkezése nem írja felül a Ket.-nek azon végzések ellen jogorvoslatot biztosító rendelkezéseit, amely végzésekről a Tpvt. külön nem rendelkezik, mert az azokra vonatkozó szabályokat csak a Ket. tartalmazza. A többi jogorvoslat a Ket. rendszerében bírósági felülvizsgálat; a módosítás a jogorvoslatok szabályozását e tekintetben is hozzáigazítja a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaihoz.

A Tpvt. 89-91. §-át érintő módosítás a Ket. módosított szabályozásához igazítja hozzá a végrehajtási eljárás szabályozását. A végrehajtás megindításával szemben fellebbezésnek van helye, míg a végrehajtás foganatosítása kapcsán hozott végzések esetében a vizsgáló végzésével szemben az eljáró versenytanácsnál, az eljáró versenytanács végzésével szemben pedig immár nem a Versenytanács elnökénél, hanem bíróságnál emelhető kifogás. A végrehajtási kifogás tekintetében a módosítás a Tpvt. 82. § rendelkezéseit rendeli megfelelően alkalmazni. Végül a módosítás rendezi a végrehajtási bírság esedékessé válásának kérdését, orvosolva ezzel a gyakorlatban a szabályozás hiányából felmerült problémákat.