Nyomtatható verzió PDF formátumban

Nincs Élelmiszer Termékpálya Kódex, nincs GVH eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálati szakban, végzéssel megszüntette az Élelmiszer Termékpálya Kódexet aláíró szervezetek ellen indított eljárását. A Kódex nem volt alkalmas a piaci verseny korlátozására, és mivel nem lépett hatályba, érzékelhető hatást sem fejtett ki a piacon.

A GVH 2009. május 21-én indított eljárást, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége ellen, miután ezek a szervezetek 2009. április 9-én aláírták az Élelmiszer Termékpálya Kódexet. A versenyhatóság azt gyanította ugyanis, hogy a dokumentum bizonyos pontjai alkalmasak lehetnek a piaci verseny korlátozására.

Az eljárás megindítása előtt a GVH a Kódex öt olyan pontját azonosította, amelyek a versenytörvénybe ütközhetnek, minthogy versenykorlátozó célúnak minősülhetnek. Ezek:

  • 5.15. A termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen
    b) nem forgalmaznak saját üzletben előállított terméket önköltségi ár alatt;
    c) nem forgalmaznak szezonterméket akciós áron az adott termék hazai értékesítési szezonjának kezdetén.
    (A GVH valószínűsítette, hogy a rendelkezések alkalmasak a vállalkozások közötti árverseny korlátozására.)

  • 7.2. A termékpálya vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről származó termékekkel csak a választékot bővítik.
    (Az import termékek bővítik a választékot, valamint a kevésbé hatékonyan termelő vállalkozások számára versenynyomást fejtenek ki. A Kódex ezen pontja pedig egyértelműen az erősebb versenyre serkentő alacsony árú importot korlátozhatja, így a GVH valószínűsítette, hogy benne rejlik a versenykorlátozás lehetősége.)

  • 7.3. A termékpálya élelmiszerforgalmazással foglalkozó vállalkozásai élelmiszerválasztékának kiemelt jelentőségű hazai termékekből álló hányada a Magyar Köztársaság területén megfelelő mennyiségben és folyamatosan előállított kiemelt jelentőségű hazai termékek esetében - azon időszakokban, amikor ezeket a termékeket Magyar Köztársaság területén is jelentős mennyiségben állítják elő - eléri az elsődleges és másodlagos kihelyezések polcfelületei alapján mérhető 80%-ot.
    (A GVH valószínűsítette, hogy ez a szabály az import termékek kereskedelmi kihelyezését gátoló, diszkrimináló szabály, így alkalmas a verseny korlátozására.)

  • 7.5. A termékpálya élelmiszer-előállítással foglalkozó vállalkozásai árletörési céllal nem importálnak kiemelt jelentőségű hazai termékek körébe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.
    (Amennyiben egy földrajzi piacon - bármilyen okból - magas alapanyag árak alakulnak ki, s a feldolgozók a megnövelt árakon már nem tudják értékesíteni termékeiket, rákényszerülnek arra, hogy alacsonyabb árú alapanyagforrásokat keressenek. Az olcsóbb importtal történő kiváltás tehát racionális vállalati viselkedés. Az -árletörési célú- import meggátolása önmagában is korlátozza a beszállítók közötti árversenyt, így a GVH valószínűsítette, hogy a rendelkezésben benne rejlik az árverseny korlátozásának lehetősége.)

  • 7.7. A termékpálya mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozásai a kiemelt jelentőségű hazai termékek körében exportra csak a hazai piacon nem értékesíthető többletmennyiséget értékesítik, árfelhajtási céllal pedig nem exportálnak e körbe tartozó mezőgazdasági alapanyagot.

(Ha egy földrajzi piacon - bármilyen okból - alacsony felvásárlási árak alakulnak ki, a termelők érdekeltek lehetnek a más földrajzi piacokon való termék elhelyezésben, ha azzal többlet jövedelemre tehetnek szert. A magasabb árú értékesítési lehetőségek keresése ebből következően racionális termelői viselkedés. Az -árfelhajtási célú- export meggátolása önmagában is korlátozza a termelők azon lehetőségét, hogy kihasználhassák az egyes földrajzi piacok közötti áreltéréseket. GVH így valószínűsítette, hogy ebben a rendelkezésben benne rejlik a piacok felosztásának lehetősége.)

A megállapodás másik öt pontja esetében (a Kódex számozásának megfelelően 4.5., 5.5., 5.15., 7.4., 7.6.) az volt valószínűsíthető, hogy alkalmazásuk esetén azok versenykorlátozó hatást fejthetnek ki.

Mindez azt jelenti, hogy a GVH által üdvözölt Termékpálya Kódex 94 pontjából a GVH összesen 10 pontot kifogásolt.

A versenytörvény határozottan tiltja olyan megállapodások megkötését, amelyek célja a vételi vagy eladási árak meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a beszerzési források felosztása, a piac felosztása, a piacra lépés akadályozása, vagy az üzletfelek megkülönböztetése. Ráadásul a versenytörvény szerint ezekben az esetekben már a szándék kinyilvánítása is elegendő a jogsértéshez, nem kell, hogy a versenyjogsértő megállapodást a vállalkozások a gyakorlatban is alkalmazzák, ugyanakkor az is vizsgálandó, hogy a versenyhatás érzékelhető-e.

Mindezen tények megállapítása azonban önmagában nem lett volna elegendő az eljárás megindításához. Ahhoz ugyanis három feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. A versenytörvény megsértésén túl a GVH hatáskörébe kell tartoznia az ügynek és közérdekűnek is kell lennie.

A Kódex aláírása egyértelműen azt jelezte, hogy az azt szignáló szervezetek tagjai végre fogják hajtani a Kódexben foglaltakat. Ebben az esetben a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az élelmiszer kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyértelműen a versenytörvénybe ütköző magatartást folytattak volna, ami kihatott volna az összes ágazatra és valamennyi fogyasztóra, így lépésük közérdeket sértett volna. Mivel a versenykorlátozó megállapodásokkal szembeni fellépés a GVH feladata, egyértelmű, hogy mindhárom, a vizsgálat megindításához elengedhetetlen feltétel egyidejűleg teljesült, így a versenyhatóságnak nem maradt más választása mint az eljárás megindítása.

Mivel a megállapodás - tekintettel arra, hogy a kifogásolt pontok nagyobb része az import termékek piacra jutását nehezítette volna - jellegéből fakadóan alkalmas lehetett volna arra, hogy az EU tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja, emiatt nemcsak a magyar, hanem a közösségi versenyjogi szabályok alapján is vizsgálatot indított a GVH.

A helyzet a vizsgálat során azonban alapvetően megváltozott. Kiderült például, hogy az aláíró szervezetek nem bírtak a tagjaiktól olyan felhatalmazással, hogy azok egyetértenének a Kódex rendelkezéseivel, így az aláírók az egyesülési törvény szerint tagságukat nem képviselhették, nevükben kötelezettséget nem vállalhattak. Így a Kódex a gyakorlatban nem valósulhatott volna meg.

Ráadásul az aláíró szervezetek a Kódex hatályba lépése, azaz 2009. július 1-e után úgy nyilatkoztak, hogy nem alkalmazzák a Kódexet, vagy felfüggesztik az alkalmazását a GVH döntéséig. Később az aláírók azt is kinyilvánították, hogy a Kódex csak akkor él, ha megvalósításában valamennyi érintett részt vesz. Csakhogy nem sokkal ezután a kiskereskedőket képviselő szervezetek az élelmiszer termékpálya törvényre hivatkozva végérvényesen elálltak a Kódex alkalmazásától, így a megállapodás nem lépett hatályba, rendelkezéseinek alkalmazására nem került sor. A Kódex a jövőben sem kerülhet bevezetésre, hiszen alkalmazásától a kiskereskedelmi érdekképviseletek végérvényesen elálltak.

A versenytörvény szerint a GVH a versenyfelügyeleti eljárást vizsgálati szakban, végzéssel is megszüntetheti, amennyiben a vizsgálat elrendelésére okot adó három körülmény (versenytörvénysértés, GVH hatáskör, közérdek) közül bármelyik megszűnne, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

A versenyhatóság szerint jogsértés a Kódex kiüresedése miatt nem valósult meg, az eljárás folytatására, a GVH további beavatkozására ezért nincsen szükség, így a GVH az eljárást végzéssel megszüntette.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-65/2009.

Budapest, 2009. augusztus 6.

Gazdasági Versenyhivatal
Kommunikációs Csoport

További információ a sajtó számára:
Mihálovits András
Gazdasági Versenyhivatal
cím: 1054 Budapest, V. ker. Alkotmány u.5.
levél: 1245 Budapest, 5. Pf. 1036
tel: +36-30 618-6618
email: Mihalovits.Andras@gvh.hu
http://www.gvh.hu