Az utóbbi években nagy számban érkeztek a Gazdasági Versenyhivatalhoz piaci jelzések (panaszok, illetve bejelentések) olyan vállalkozások piaci magatartásával kapcsolatban, amelyek potenciális üzletfeleiket az általuk nem kívánt szolgáltatások megrendelésére próbálták megtévesztéssel rávenni. Jelen tájékoztató anyag a vállalkozásoknak vállalkozások felé irányuló (úgynevezett b2b) magatartásaira összpontosít.

Bizonyára már hallott arról, vagy az Ön vállalkozását is megkeresték már telefonon, esetleg írásban olyan ajánlatokkal, amelyek révén cégének ismertségét növelheti, bővítheti ügyfélkörét, vagy szponzorokat találhat.  Annak érdekében, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy egy nem kívánt szolgáltatás miatt lépnek fel követeléssel a vállalkozásával szemben, érdemes fokozott figyelemmel és gondossággal kezelni a szerződéskötésre irányuló megkereséseket.

Fontosnak tartjuk összefoglalni a szerződéskötésre vonatkozó legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket, mivel az esetek nagy részében a csapdahelyzetek a megfelelő jogi ismeretek birtokában kikerülhetők.

A jelen tájékoztató anyag témakörébe tartozó kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy azok címzettjei vállalkozások és olyan természetes személyek, akik önálló foglalkozásukkal és gazdasági tevékenységükkel összefüggő célok érdekében járnak el.

A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata

A vállalkozások természetes gazdasági érdekeiknek megfelelően arra törekednek, hogy elérhetőségeik, valamint az általuk kínált termékekről és szolgáltatásokról szóló ismertetések minél szélesebb körben jussanak el a potenciális ügyfélkörhöz. Ennek egyik eszköze a telefonkönyvekben, szaknévsorokban való megjelenés.

A Gazdasági Versenyhivatalhoz az utóbbi években érkezett jelzések alapján gyakori, hogy az online megjelenést kínáló vállalkozások telefonon keresztül keresik meg reménybeli ügyfeleiket, és ezen hívások során – a beadványok szerint – megtévesztő tájékoztatást nyújtanak. Előfordul, hogy egy korábban már megkötött szerződésre hivatkoznak, és azt állítják, hogy adategyeztetés céljából telefonálnak. Ezt követően számlát küldenek a panaszosok, illetve bejelentők részére, azt állítva, hogy a megkeresett vállalkozás a korábbi telefonbeszélgetés során megrendelte a szolgáltatásukat. Gyakran előfordul, hogy a követelt összeg meg nem fizetése esetére a tartozás követeléskezelő cégnek történő eladását helyezik kilátásba.

Több beadvány szerint előfordult, hogy a panaszolt, illetve bejelentett vállalkozások közvetlenül írásban, díjbekérő fiktív számlák küldésével kerestek meg cégeket.

2012-ben a Gazdasági Versenyhivatal 6 versenyfelügyeleti eljárást indított, melyekben az eljáró Versenytanács megállapította a jogsértést, bírságot szabott ki, s eltiltotta a vállalkozásokat a további jogsértő magatartás folyatatásától (Vj/019/2012. [1] – a határozat jogerős, Vj/020/2012. [2] – a határozat jogerős, Vj/027/2012. [3] – a határozat nem jogerős, Vj/028/2012. [4] – a határozat jogerős, Vj/029/2012. [5] – a határozat jogerős, Vj/030/2012. [6] – a határozat nem jogerős). Ezekben az ügyekben hasonló tényállások miatt marasztalta el a Gazdasági Versenyhivatal az eljárás alá vont vállalkozásokat: díjbekérő számlát küldtek más vállalkozások számára egy céginformációs adatbázisban történő megjelenésre tekintettel, a megkeresett cégek azonban ezt a szolgáltatást nem rendelték meg.  A döntések teljes terjedelemben, az ügy számára keresve ITT érhetők el. Ezekben az ügyekben az eljáró Versenytanács megállapította, hogy az eljárás alá vontak megtévesztő reklámozási gyakorlatot folytattak, amikor a potenciális ügyfelekhez eljuttatott küldeményeik azt a látszatot keltették, hogy azok egy már megkötött szerződés alapján kibocsátott számlák.

A Gazdasági Versenyhivatal önmagában azt a kereskedelmi gyakorlatot nem tekinti jogsértőnek, amely szerint a szerződési ajánlattal egyidejűleg megküldésre kerül egy számla is, feltéve, hogy nem a számla válik elsőként megismerhetővé, és a tájékoztatásból egyértelműen kiderül, hogy a megkeresés szerződés létesítését célozza. Egy tájékoztatásból tehát világosan ki kell derülnie, hogy az egy szerződéses ajánlat, ellenkező esetben alkalmas a megtévesztésre.

A vállalkozásoktól és a fogyasztóktól különböző mértékű ésszerűség, tudatosság várható el, amely mérce a vállalkozások esetében magasabb. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint ugyanakkor a vállalkozásokra jellemző magasabb gazdasági-pénzügyi ismeretek és a körültekintőbb eljárás mellett sem elvárható a címzettől, hogy egy számla vagy arra hasonlító dokumentum alapján azt feltételezze, hogy azt egy vele szerződéses kapcsolatban nem lévő vállalkozás küldte neki, abban bízva, hogy nem fogja észlelni, hogy nem is jött létre korábban közöttük szerződés, és esetlegesen a számla (téves) kiegyenlítését követően sem tesz lépéseket a „szerződés” megszüntetése érdekében. Bár az üzletfelektől is elvárható a hozzájuk beérkező dokumentumok figyelmes elolvasása, azonban ez nem mentesíti a vállalkozást azon követelmény teljesítése alól, hogy ne alkalmazzon megtévesztésre alkalmas reklámot.

A vállalkozásoknál általában külön szervezeti egység foglalkozik az ajánlatokról való döntéssel és a számlák kifizetésével. Az előbbi megfontolást, vezetői döntést igényel, míg az utóbbi pusztán adminisztratív faladat, ezért kap kiemelt szerepet az, hogy egy céghez beérkezett irat annak melyik részlegéhez, illetve melyik döntési szintre kerül. Abban az esetben, ha egy ajánlatot számlának tekintenek, bizonyos automatizmusok indulnak be, és az ajánlathoz csatolt fizetési szelvény – mint a feltételezett szerződéses viszonyból eredő számla – kifizetésre kerül. A versenyfelügyeleti eljárásokban vizsgált küldemények a figyelem felhívására nem alkalmas módon csak a címzettek által nem szükségszerűen észlelhető kisméretű betűkkel tartalmazták az arról való tájékoztatást, hogy az nem számla, hanem ajánlat. A reklámnak minősülő nyomtatványok formai kivitelezésük egésze révén nem egy reklám, illetőleg szerződéses ajánlati jelleget tükröztek, hanem azt a látszatot keltették, hogy a címzett egy kifizetendő számlát vett kézhez. Az alkalmazott módszer azt eredményezte, hogy a postai küldemény valódi tartalma rejtve maradt az üzletfelek előtt, s azt a látszatot keltette, hogy egy előzőleg már létrejött polgári jogviszony keretében került megküldésre.

Mire figyeljen a „csapda-helyzetek” elkerülése érdekében?

Bár a vállalkozások nagyobb üzleti gondossággal és tudatossággal rendelkeznek a természetes személy fogyasztókhoz viszonyítva, telefonos vagy postai úton történő, szerződéskötéssel kapcsolatos megkeresések esetében nekik is nagyon körültekintő módon szükséges eljárniuk. Az alábbiakban áttekintünk néhány tipikus csapda-helyzetet, és azok lehetséges kivédési módjait.

  • telefonos megkeresések

Általánosságban javasolható, hogy szánjon kellő időt és figyelmet a telefonos megkeresésekre. Ha alkalmatlan időben zavarják, kérjen visszahívást későbbi időpontban!

Győződjön meg arról, hogy valóban fennáll-e az adategyeztetés céljából hívó fél által hivatkozott szerződéses jogviszony, amennyiben erre nincs lehetősége, kérjen visszahívást egy későbbi időpontban, vagy kérje, hogy írásban keressék meg az Önök vállalkozását!

Kérjen pontosítást, amennyiben a szerződés egy-egy pontja nem lenne érthető! A Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult olyan panaszos, aki szerint a szolgáltatás díját megtévesztő módon, a havidíjat éves díjként említették a telefonban.

Érvényes szerződés létrejöttéhez az szükséges, hogy a vállalkozás részéről a szerződéses jognyilatkozatot a cég képviseletére jogosult személy tegye meg.

Tekintettel arra, hogy a szóbeli tájékoztatások rekonstruálása, igazolása nem vagy csak nehezen lehetséges, amennyiben erre lehetősége van, rögzítse a beszélgetést, illetve kérdezzen rá arra, hogy készül-e hangfelvétel a beszélgetésről.

Amennyiben még a telefonbeszélgetés végén is maradtak tisztázatlan kérdések, kérje, hogy az ajánlatot írásban küldjék meg az Önök számára!

  • írásbeli megkeresések

A kapott dokumentumot aláírás előtt célszerű alaposan végigolvasni, és amennyiben szükséges, az értelmezéshez más személy (jogi képviselő) segítségét is igénybe venni. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában előfordult, hogy külföldi székhelyű cég keresett meg angol nyelvű szerződéses ajánlattal magyar vállalkozásokat, amely dokumentumból annak ajánlati jellege nem volt egyértelmű. Idegen nyelvű iratok esetében célszerű tehát fokozottabb körültekintéssel eljárni, és a szerződést csak abban az esetben megkötni, ha annak minden lényeges pontja egyértelmű.

Hívja fel a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó kollégái figyelmét arra, hogy előfordulhat olyan számla érkezése, amely a vállalkozás által meg nem rendelt szolgáltatásra vonatkozik, és valójában nem is számla, hanem egy szerződéses ajánlat része.

Egyes esetekben a kapott iratok nehezen olvashatóak, például igen kicsi a betűtípus, illetve a betűk és a háttér színe nagyon hasonló stb. Ezen körülmények már önmagukban gyanakvásra adnak okot, mivel egy tisztességesen eljáró vállalkozásnak érdekében áll, hogy az általa kínált szolgáltatás feltételeit az üzletfelei megismerjék.

Gyakori eset, hogy már a vállalkozás elnevezése is megtévesztő, vagy összetévesztésre ad lehetőséget. Ebben a körben említhetők például a tudakozó, a telefonkönyv vagy a szaknévsor szavakat tartalmazó cégnevek. Amennyiben bizonytalan a megkereső fél személyét illetően, tájékozódjon a www.e-cegjegyzek.hu oldalon, vagy végső soron a Gazdasági Versenyhivataltól is kérhet felvilágosítást.

Mit tehet a szerződéskötést követően?

A fenti tanácsok figyelembevételével remélhetőleg olyan szerződéseket köt meg vállalkozása – például egy online cégadatbázisban történő megjelenésre vonatkozóan, – amelynek megkötésére mindkét fél tényleges szerződéses akarata irányult. Amennyiben ez mégsem így történik, a polgári ügyekben eljáró bírósághoz, a rendőrséghez, illetve a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat, az alábbiak szerint.

A fentiekben ismertetett ügyekben központi kérdésként jelenik meg, hogy létrejött-e szerződés a felek között, érvényes-e a szerződés, illetve hogy mi a valódi tartalma.

Az egyedi szerződéses jogviták megítélése a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság elsősorban a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit alkalmazza a szerződés létrejöttével, érvényességével, teljesítésével, megszegésével stb. kapcsolatos jogviták eldöntése során.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:91. § (1) bekezdése szerint, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. A 6:89.§ (3) bekezdése alapján a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.

Amennyiben a szerződés létrejöttét és érvényességét nem vitatja, a szerződést egyoldalúan felmondással, illetve elállással szüntetheti meg. Felmondással a jövőre nézve bonthatja fel a szerződést, a már teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Elállásnál a szerződés visszamenő hatállyal szűnik meg, a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásaiban a vállalkozások versenyjogsértő piaci magatartásait vizsgálja és szankcionálja.

Végül felmerülhet a büntető törvénykönyvről szóló törvény [7] csalás tényállásának megvalósítása is a vonatkozó jogsértések esetében. Feljelentést a feltételezett bűncselekmény elkövetési helye szerinti illetékes rendőrkapitányságon tehet. Több esetben maga a Gazdasági Versenyhivatal is tett büntetőfeljelentést az eljárás alá volt vállalkozásokkal szemben.

Budapest, 2015. február


 [1] A Net Telefonkönyv Kft. 2011-ben díjbekérő számlát és ahhoz kapcsolódó mellékletet küldött vállalkozások számára, amely melléklet az adott vállalkozás www.nettelefonkonyv.hu weboldalon történő megjelenítésére vonatkozó információkat és a szerződési feltételeket tartalmazta, a kiküldött levelek kapcsán azonban kérdéses, hogy a címzettek tisztában lehettek-e azzal, hogy nem áll fenn szerződésük a szolgáltatás tárgyában.

[2] A TELEFONKÖNYV MAGYARORSZÁG Kft. számlát küldött vállalkozások számára, amely kiküldött levelek kapcsán azonban kérdéses, hogy a címzettek tisztában lehettek-e azzal, hogy nem áll fenn szerződésük a szolgáltatás tárgyában.

[3] A T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. számlának látszó közlést, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött vállalkozások számára.

[4] Az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft. 2011. év I. félévében díjbekérő számlát és ahhoz kapcsolódó mellékletet küldött vállalkozások számára, amely melléklet az adott vállalkozás www.uzletiszaknevsor.hu weboldalon történő megjelenítésére vonatkozó információkat és a szerződési feltételeket tartalmazta, a kiküldött levelek kapcsán azonban kérdéses, hogy a címzettek tisztában lehettek-e azzal, hogy nem áll fenn szerződésük a szolgáltatás tárgyában.

[5] A Szakmai Névsor Szolgáltató Kft. számlát küldött vállalkozások számára, amely kiküldött levelek kapcsán azonban kérdéses, hogy a címzettek tisztában lehettek-e azzal, hogy nem áll fenn szerződésük a szolgáltatás tárgyában.

[6] A TBF Intermédia Korlátolt Felelősségű Társaság számlának látszó közlést, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött vállalkozások számára.

[7] 2013. június 30-ig elkövetett bűncselekmények esetében az 1978. évi IV. törvény, az azt követően megvalósított bűncselekmények vonatkozásában a 2012. évi C. törvény.