Nyomtatható verzió PDF formátumban 

 

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
35.Kpk.46.251/2013/6.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Cs. J. ügyvéd által képviselt Théma Lapkiadó Kft. (1106 Budapest, Jászberényi út 55.) kérelmezőnek dr. Hargita Árpád által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) kérelmezett ellen, versenyügyben hozott közigazgatási végzés (hivatkozási szám: Vj/068-46/2012.) bírósági felülvizsgálata iránt indult nemperes eljárásában meghozta a következő

Végzést:

A bíróság a kérelmező kérelmét elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 10. 000, - Ft (Tízezer forint) eljárási illetéket a kérelmező az adóhatóság külön felhívására az államnak köteles megfizetni.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kérelmező bejelentést tett a kérelmezettnél az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. magatartása tárgyában. A kérelmezett a 2012. szeptember 5. napján kelt, Vj/68/2012. számú végzésével - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 26. § (1) bekezdésének és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló a 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 30. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának, megtévesztő reklám tilalmának, és jogellenes összehasonlító reklám tilalmának feltételezett megsértése miatt, versenyfelügyeleti eljárást indított az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft.-vel szemben. Végzését azon magatartás észlelésére alapította, mely szerint a Budapesti Újság, illetve annak névváltozása folytán megjelenő Szuperinfó budapesti kiadás című kiadványok népszerűsítése keretében alkalmazott kommunikációban tett egyes állítások nem felelnek meg az összehasonlító reklámmal kapcsolatos követelményeknek, továbbá egyes állítások valószínűsíthetően az üzletfelek megtévesztésére alkalmasak, illetve egyes állítások valószínűsíthetően a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósíthatnak meg, azaz a Grt. 12. § (1) bekezdésének, 13. § (2) bekezdés b) és c) pontjainak, valamint az Fttv. 3. § (1) bekezdésének megsértése valószínűsíthető. A kérelmezett a Vj/068-19/2012. számú végzésével az eljárásba ügyfélként a POP Print és Online Piac Kft-t is bevonta. A POP Print és Online Piac Kft. eljárásba való bevonására azt követően került sor, hogy a kérelmezett megállapította, hogy a kiadói jogokat az említett kiadványok vonatkozásában 2010. május 3. napjától a POP Print és Online Piac Kft. gyakorolja, így közvetlenül érdekében áll a saját kiadványainak népszerűsítése.

A kérelmezett a jelen nemperes eljárásban releváns 2013. augusztus 8. napján kelt Vj/068-46/2012. számú végzésével a versenyfelügyeleti eljárást - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § i) pontjára hivatkozással - az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft.-vel szemben megszüntette. A kérelmezett továbbá a 2013. szeptember 16. napján kelt, Vj/068-58/2012. számú határozatával megállapította, hogy a POP Print és Online Piac Kft. 2011. december hónap és 2012. június 22. napja között az ügyfelek megtévesztésére alkalmas kereskedelmi gyakorlatot tanúsított, valamint jogsértő összehasonlító reklámot alkalmazott, ezért a kérelmezett 2.000.000,- Ft bírság megfizetésére kötelezte.

A kérelmezett a végzésében rögzítette, hogy a vizsgálattal érintett kommunikációt a POP Print és Online Piac Kft. határozta meg, illetve azt a POP Print és Online Piac Kft.-vel szerződésben álló alvállalkozók, üzletkötők folytatták. A kérelmezett megállapította, hogy a közzétett kommunikációban, illetve a hirdetési tevékenységből származó bevételben a kiadó érdekelt, ahogy a jutalékok is a kiadót terhelik. A végzés alapján a rendelkezésre álló adatokból nem volt megállapítható, hogy az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft., mint a POP Print és Online Piac Kft. tulajdonosa milyen szerepet töltött be a valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi kommunikációk tartalmának a kialakításában, és azok alkalmazásában. A végzés megállapítása szerint e vonatkozásban a tényállás a döntés meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény.

A kérelmezett a tárgyi végzést a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 60/A. §-a alapján a bejelentővel, azaz a kérelmezővel is közölte.

A kérelmező a tárgyi végzés bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmet nyújtott be, melyben annak hatályon kívül helyezését, és a kérelmezett új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a tulajdonosi összefonódás és egyéb körülmények alapján az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. döntést befolyásoló szerepét vélelmezni kellett volna, kivéve, ha bizonyította volna, hogy a tényadatok ellenére tiltakozott a POP Print és Online Piac Kft. kommunikációs stratégiai döntései ellen. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 19. § (3) és (5) bekezdésére, 21. § (1) bekezdésére, valamint 168. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy azok az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. jogi helyzetére, azaz arra vetítve, hogy 100 %-os tulajdonosa a POP Print és Online Piac Kft.-nek, megalapozzák a jogsértés megállapítását. Arra is hivatkozott, hogy a „versenyfelügyeleti eljárás iránti kérelmében” részletesen kifejtette, hogy a nála korábban vezetői tisztséget betöltő személyek munka és egyéb jogviszony létesítésére irányuló tárgyalásokat folytattak az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft.-vel. E körben arra hivatkozott, hogy az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. a vezetőinek, valamint a növekedést biztosító munkavállalóinak jelentős részét „átcsábította”, mely alanyi körülményekkel összefüggésben a Debreceni Törvényszék előtt kártérítési per van folyamatban. Utalt az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. ügyvezetőjének, Fodor István Mihálynak, valamint a tulajdonos J. K.nek írt, a jogsértő tevékenység abbahagyását kérő levelekre is, amely alapján álláspontja szerint a sérelmezett cselekményekről a vezetés tudomással bírt, azt jóváhagyta, azzal egyet is értett. Hangsúlyozta, hogy a kifejtettek alapján az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. jogsértő kereskedelmi kommunikáció kialakításában és alkalmazásában betöltött szerepének tisztázása nem is szükséges, mivel ugyanazon természetes személy két különböző jogalanynál töltött be irányítási és vezetési funkciókat. Megjegyezte, hogy az eljárás során részére kérdés, kérés a kérelmezettől nem érkezett, illetve az INFORM MÉDIA Lapkiadó, Információs és Kulturális Kft. felé feltett kérdéseket és adott válaszokat sem ismeri.

A kérelmezett a kérelem elutasítását és a kérelmező eljárási költségekben marasztalását kérte, fenntartva a végzésében foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy a kérelmező munkavállalóinak átcsábítása, valamint az ezzel kapcsolatos jogviták nem tárgyai a versenyfelügyeleti eljárásnak. A közérdekből lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás célja a jogsértő gyakorlat kiiktatása, megakadályozása, és az azért felelős személy szankcionálása, amely a tárgyi esetben megtörtént.

A kérelmező kérelme nem alapos.

A bíróság a kérelmező kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról rendelkező 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 3. § (l)-(2) bekezdése alapján nemperes eljárásban bírálta el, amelyre a Knp. 4 §-a értelmében a Pp XX. fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetőleg a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

A bíróság a közigazgatási döntést a Knp. 4. §-a alapján alkalmazandó Pp. 339/A. §-a szerint, a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül, és a tényállást a felek írásbeli nyilatkozatai és a becsatolt közigazgatási iratok alapján állapította meg, figyelemmel Knp. 1. § (2) bekezdésére, miszerint a törvényben szabályozott közigazgatási nemperes eljárásokban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

A bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a jelen nemperes eljárás alapját képező versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárás, melynek alapja az, hogy a kérelmezett a közérdeket, azaz a gazdasági versenyt érdemben érintő magatartás (pl. fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) észlelése esetén jogosult és köteles fellépni. Az ilyen jogellenes magatartás észlelésének egyik módja az, hogy arra bejelentés útján hívják fel az eljáró hatóság figyelmét. A jelen nemperes eljárás kérelmezőjének, mint bejelentőnek a jogállása tehát speciális, felhívja a figyelmet egy, a kérelmezett hatáskörébe tartozó magatartás „észlelésére”, amely alapján a kérelmezett hivatalból indít eljárást a jogsértőnek valószínűsített magatartás kivizsgálására. A megindított versenyfelügyeleti eljárásban hozott, a Ket. 31. § (1) bekezdés i) pontjára alapított eljárást megszüntető végzést a Tpvt. 60/A. §-a alapján a bejelentővel is közölni kell, így a Tpvt. 82. § (3) bekezdése alapján a bejelentő jelen nemperes eljárás megindítására vonatkozó jogosultsága (perindítási jog) fennáll.

A közigazgatási döntés felülvizsgálatának terjedelme azonban a felperes (kérelmező) kereshetőségi jogához igazodik, a bíróság kizárólag abban a körben jogosult és köteles a támadott döntés felülvizsgálatára, amely körben a felperest (kérelmezőt) a kereshetőségi jog megilleti. Az egységes bírósági joggyakorlat alapján a kereshetőségi jog perbeli anyagi jogi legitimáció alapja az, hogy a fél és az igény állapotába jutott alanyi jog között van-e, és ha van, az milyen, közvetlen vagy közvetett kapcsolat. Amennyiben az érvényesített alanyi jog, és a felülvizsgálni kért döntés között nincs közvetlen kapcsolat, illetőleg a támadott határozat érinti ugyan a fél alanyi jogait, de konkrét rendelkezést a jog gyakorlása tekintetében nem tartalmaz, az alanyi jog jogosultjának érintettsége csak közvetett. A kereshetőségi jog tehát olyan anyagi jogi kapcsolat, mellyel összefüggésben a bíróság a felperest közvetlenül érintő jog vagy kötelezettség keletkezéséről, megszüntetéséről érdemben dönt, másképp megfogalmazva a félnek közvetlen érdekeltsége fűződik ahhoz, hogy az egyébként másra vonatkozó jogot vagy kötelezettséget a hatóság megállapítja-e és milyen tartalommal. A közigazgatási perek (nemperes eljárások) esetében a jog vagy kötelezettség közigazgatási jogviszonyon alapszik.

A bíróság megállapította, hogy a kérelmező, és az általa érvényesíteni kívánt alanyi jog (az általa bejelentett magatartás vonatkozásában mely jogi személy vonható felelősségre és milyen tartalommal) között nincs közvetlen, közigazgatási jogviszonyon alapuló kapcsolat. A kérelmező érdekeltsége a tekintetben, hogy a közigazgatási hatóság megállapítja-e a bejelentő által kívánt jogalany vonatkozásában a kötelezettséget (szankciót), olyan közvetett érintettséget jelent, amely a jelen nemperes eljárásban a kérelmező (bejelentő) kereshetőségi jogát, azaz igényérvényesítési jogosultságát nem alapozza meg. A kérelmező által a végzés felülvizsgálatára irányuló kérelmében megjelölt jogi érdek (munkavállalók átcsábítása, kártérítési per) kapcsán a bíróság rögzíti, hogy ezen érdekek a felülvizsgálni kért végzésben foglalt rendelkezés alanyához kapcsolódó polgári jogi jogviszonyban testesülnek meg. A közigazgatási döntés, és annak felülvizsgálatán keresztül a bíróság döntése tehát további jogviszonyok közbeiktatása nélkül a kérelmező jogi helyzetére nem hat ki, jogainak és kötelezettségeinek a körén nem változtat, melynek alapján a kérelmező kereshetőségi joga (igényérvényesítési jogosultsága) a tárgyi közigazgatási végzés vonatkozásában nem áll fenn, ezért a bíróság a kérelmező kérelmét a Knp. 4. §-a alapján alkalmazandó Pp. 339. § (1) bekezdése alapján elutasította.

A bíróság a kérelmezőt az 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés r) pont alapján feljegyzett, 43. § (7) bekezdés szerinti 10.000,- Ft illeték megtérítésére kötelezte a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint.

A bíróság a kérelmezett részére a nemperes eljárásban költséget nem állapított meg, figyelemmel arra, hogy ügyvédi illetve jogtanácsosi képviselet hiányában a Knp. 4. §-a folytán alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdésében foglalt készkiadás és munkadíj nem volt érvényesíthető, a Pp. 75. § (3) bekezdése szerint a kérelmezettnek útiköltsége és keresetkiesése pedig - a felek jelenlétével megtartott tárgyalás hiányában, a nemperes eljárás jellegéből adódóan - nem merült fel.

A végzés elleni további jogorvoslat lehetőségét a Knp. 3. § (4) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. év február hó 10. napján

dr. Varga Eszter s.k.
bírósági titkár