Gazdasági Versenyhivatal

Vj-4/1998/23

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd (1062 Budapest, Andrássy út 125.) által képviseltKabai Cukorgyár Rtösszefonódás engedélyezése iránti kérelmére - tárgyalás mellőzésével - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Kabai Cukorgyár Rt megvásárolja a Magyar Cukor Rt sarkadi és mezőhegyesi cukorgyárát.

E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel.

Indoklás

I.

Az összefonódással érintett vállalkozások piaci helyzete

• 1.)

  A Kabai Cukorgyár Rt részvényeinek többsége az Eastern Sugar BV tulajdonában van, amely további magyarországi vállalkozás felett nem rendelkezik irányítási joggal. Az Eastern Sugar BV és az irányítása alá tartozó három csehországi cukorgyár 1997. évben a magyar piacra nem értékesített.
  
  A Kabai Cukorgyár Rt kizárólag cukorgyártással foglalkozik, 1997. évi nettó árbevétele 6,8 Milliárd forint volt. A részvények, illetve az üzletrészek többségének tulajdonlásán alapuló irányítási joggal rendelkezik az Agrobázis Rt és a KC-KER Kft felett. Az előbbi 1997. évi nettó árbevétele - a Kabai Cukorgyár Rt felé bonyolított forgalom nélkül - 248 millió forint volt, mig az utóbbi 1997. évben nettó árbevételt nem ért el.
  
  

• 2.)

  A Magyar Cukor Rt részvényeinek 91,9 százaléka az Első Hazai Cukorgyártó és Forgalmazó (a továbbiakban: EHCF) Kft tulajdonában van. Az EHCF Kft üzletrészeinek többségi (99 százalékos) tulajdonosa az osztrák Agrana International AG, amely a Petőházi Cukorgyár Rt és a Kaposcukor Rt részvényeinek többségével is rendelkezik.
  
  A Magyar Cukor Rt-nek öt cukorgyára van, amelyek közül a sarkadi cukorgyár 4,2 milliárd forint, a mezőhegyesi cukorgyár 2,9 milliárd forint nettó árbevételt ért el 1997. évben. Mezőhegyes és Kaba között 120, mig Sarkad és Kaba között 70 kilométer a földrajzi távolság.
  
  

• 3.)

  Az előzőekben emlitett vállalkozásokon túlmenően cukorgyártással foglalkozik még a Szolnoki Cukorgyár Rt, a Mátracukor Rt és a Szerencsi Cukorgyár Rt, amelyek mindegyikének többségi tulajdonosa a francia Beghin Say SA.
  
  

• 4.)

  Az azonos tulajdonos által irányított cukorgyártó vállalkozás csoportok részesedését az 1997.évi országos forgalomból az 1. táblázat mutatja be.
  
  

1. táblázat

A magyarországi cukorforgalom forgalom megoszlása 1997. évben

• 5.)

  A cukor más áruval ésszerűen nem helyettesíthető, azt az egyes gyártó vállalkozások az ország egész területén forgalmazzák.
  
  

• 6.)

  A cukor előállításához szükséges cukorrépa szállítási költsége meglehetősen magas, ezért alapvető gazdasági követelmény, hogy a répatermesztés a feldolgozási helyhez minél közelebb eső területen történjék. 80-100 kilóméternél nagyobb távolságról általában nem jellemző, és nem is célszerű a cukorrépa beszerzése.
  
  Az egyes cukorgyártó vállalkozások és a répatermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások között tartós szerződéses kapcsolat van. Az éves szerződések megkötésére (illetve az annál hosszabb távú szerződésekben az ár és a termelendő mennyiség meghatározására) jellemzően a répatermesztés megkezdését megelőzően kerül sor. Így a mezőgazdasági vállalkozásnak a szerződés megkötéséig választási lehetősége van a tekintetben, hogy adott földterületen cukorrépát vagy más tavaszi vetésű (burgonya, sörárpa, kukorica, napraforgó, zöldborsó, zöldbab) növényt termesszen-e.

II.

A kérelem és a vizsgálói indítvány

• 7.)

  A Kabai Cukorgyár Rt megvásárolta a Magyar Cukor Rt-től annak sarkadi és mezőhegyesi gyáregységének eszközeit (vagyonát), azzal a feltétellel, hogy ahhoz a Gazdasági Versenyhivatal hozzájárul. Ennek megfelelően a kérelmező Kabai Cukorgyár Rt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 24. §-a alapján kérte annak engedélyezését, hogy a Magyar Cukor Rt sarkadi és mezőhegyesi cukorgyárai a Kabai Cukorgyár Rt részévé váljanak. Hivatkozott arra, hogy az összefonódás nem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényt, az kizárólag előnnyel jár a gazdsági verseny és a fogyasztók szempontjából.
  
  

• 8.)

  A Tpvt. 71.§ alapján készített jelentésben a vizsgáló az összefonódás feltétel nélküli engedélyezését indítványozta.
  
  

III.

Az engedélykérési kötelezettség

• 9.)

  Valamely vállalkozások közötti akcióhoz - így a kérelem tárgyát képező gyárvásárláshoz is - akkor kell a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kérni, ha

• • -

    az adott akció a Tpvt. 23. §-ában foglaltak szerint összefonódásnak minősül; továbbá

• • -

    az összefonódással érintett vállalkozások előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24.§ (1) bekezdésében foglalt küszöbértékeket.
    
    

• 10.)

  A Tpvt. 23. § (1) bekezdésének a.) pontja szerint vállalkozások összefonódása jön létre - egyebek mellett -, ha a vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik.
  
  A sarkadi és a mezőhegyesi cukorgyár egyaránt olyan elkülönült termelőegység, amely minden műszaki- gazdasági feltétellel rendelkezik a cukor előállításához. Ezért a Kabai Cukorgyár Rt által történt megvásárlásuk megvalósítja a vállalkozás részének egy másik vállalkozás részévé válása törvényi tényállását.
  
  

• 11.)

  A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése alapján az összefonódáshoz akkor kell engedélyt kérni, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a 10 milliárd forintot meghaladja, és a beolvadó vállalkozás (mely forgalomkörbe a Versenytanács kialakult gyakorlata szerint a másik vállalkozás részévé való - abban beolvadó - vállalkozás rész is beletartozik) nettó árbevétele 500 millió forint felett van.
  
  

• 12.)

  A Tpvt. 26. §-a szerint érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten résztvevő vállalkozások.
  
  

• 13.)

  A közvetlen résztvevők (Tpvt. 26.§ (2) bekezdés) azok, akik között az összefonódás létrejön, vagyis a Kabai Cukorgyár Rt (1997. évi nettó árbevétele: 6,8 milliárd forint), továbbá a Magyar Cukor Rt sarkadi és mezőhegyesi gyára. Abból következőleg, hogy a vállalkozás része minősül közvetlen résztvevőnek, a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alkalmazásában azon vállalkozásra nézve (jelen esetben: Magyar Cukor Rt), amelynek része egy másik vállalkozás részévé válik nem a teljes nettó árbevételt kell figyelembe venni, hanem a vállalkozásból kiváló részek (jelen esetben: a sarkadi és a mezőhegyesi gyár) termeléséből származó nettó árbevételt (7,1 milliárd forint).
  
  

• 14.)

  A Tpvt. 26.§ (2) bekezdése szerint közvetett résztvevő az

• • a.)

    akit a közvetlen résztvevő irányit, vagyis a Kabai Cukorgyár Rt által irányított Agrobázis Rt és KC-KER Kft, valamint

• • b.)

    aki a közvetlen résztvevőt irányítja, jelen esetben a Kabai Cukorgyár Rt-t irányító Eastern Sugar BV, amely a Magyar Köztársaság területén nettó árbevételt nem ért el (Tpvt. 27.§ (1) bekezdés).

• • c.)

    akit a b.) pont szerinti közvetett résztvevő - az Eastern Sugar BV - irányit, e vállalkozások azonban a Magyar Köztársaság területén szintén nem értek el nettó árbevételt.
    
    

• 15.)

  A 13-14.) pontban emlitett vállalkozások 1997. évi nettó árbevétele meghaladta a 10 milliárd forintot, a Kabai Cukorgyár Rt részévé váló sarkadi és mezőhegyesi cukorgyárak együttes nettó árbevétele pedig az 500 millió forintot, ezért az összefonódás engedélykötelesnek minősül.
  
  

• 16.)

  Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Magyar Cukor Rt által irányított, illetve az azt irányító vállalkozások nem minősülnek közvetett résztvevőnek, mert nem a Magyar Cukor Rt, hanem annak sarkadi és mezőhegyesi gyára az összefonódás közvetlen résztvevője. E vállalkozások figyelembevétele tartalmilag is szükségtelen, mert nem válnak részévé annak a vállalkozás csoportnak, amelynek tagjai az összefonódást követően közösen, illetve egymástól nem függetlenül végzik majd piaci tevékenységüket.

IV.

Az engedélyezés

• 17.)

  A Tpvt. 30. § (2) bekezdése értelmében a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt az érintett piacon (14. §.).
  
  

• 18.)

  A Tpvt. 22.§ szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon

• • -

    az akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy

• • -

    az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem vagy csak a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni.

Gazdasági erőfölényben van az is, akinek nem kell érdemben tekintettel lenni szállítóinak, vevőinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 19.)

  Abból kiindulva, hogy a vállalkozás eladóként (szállítóként) és vevőként ( megrendelőként) is lehet gazdasági erőfölényes helyzetben a Versenytanács vizsgálta

• • -

    egyrészt a cukorpiacot, amelyen a Kabai Cukorgyár Rt eladóként;

• • -

    másrészt a cukorrépa piacot, amelyen a Kabai Cukorgyár Rt vevőként van jelen.
    
    

A cukor piac

• 20.)

  A Versenytanács a Tpvt. 14.§-ában foglaltak alkalmazásával (figyelembevéve, hogy a cukor más áruval ésszerűen nem helyettesíthető, továbbá, hogy az egyes cukorgyártó vállalkozások árujukat az ország egész területén forgalmazzák) az összefonódással érintett piacnak a cukor termelés országos piacát tekintette.
  
  

• 21.)

  A cukortermelés piacán ezidő szerint hét vállalkozás (Tpvt. 1.§) van jelen. E vállalkozások között azonban vannak olyanok, amelyek a Tpvt. 15.§ alapján nem független vállalkozásnak minősülnek. Három olyan vállalkozáscsoport van a magyar cukorpiacon, amelyen belül kizárólag egymástól nem független vállalkozások tevékenykednek.
  
  

• • a.)

    A Beghin Say vállalkozás csoport, amelyen belül mindhárom vállalkozást (Szolnok Cukorgyár Rt, Mátra Cukor Rt, Szerencsi Cukorgyár Rt) a Beghin Say SA irányítja.
    
    

• • b.)

    Az Agrana vállalatcsoport, amelyen belül a Kaposcukor Rt-t és a Petőházi Cukorgyár Rt-t közvetlenül, a Magyar Cukor Rt-t pedig a EHCF Kft-n keresztül (Tpvt. 23.§ (3) bekezdés) az Agrana International AG irányítja.
    
    

• • c.)

    A Kabai Cukorgyár Rt, amelyet az Eastern Sugar BV irányit.
    
    

• 22.)

  A Tpvt. 12.§-a alapján a nem független vállalkozások közötti gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, illetve az arra irányuló összehangolt magatartás nem esik tilalom alá. Ebből következően az érintett piac szerkezete, az érintett piacon fennálló vagy lehetséges verseny (Tpvt. 30. § (1) bekezdés a.) pont) szempontjából nem az egyes vállalkozások, hanem a kizárólag nem független vállalkozásokat magukban foglaló vállalkozáscsoportok bírnak jelentőséggel. Ezért a Versenytanács a cukorpiac szereplőinek nem a hét önálló jogi személyiséggel bíró vállalkozást, hanem a 21.) pontban felsorolt három vállalkozáscsoportot tekintette.
  
  

• 23.)

  A cukorpiac három szereplőjének a piaci részesedései az összefonódás következtében kiegyenlitetebbé válnak, következőleg abból, hogy a (leg) nagyobb piaci részesedésű Agrana vállalkozás csoportból kerülne át gyárak a (leg) kisebb piaci részesedésű Kabai Cukorgyár Rt-hez. Ennek következtében fel nem merülhetett, hogy az összefonódás megerősítene, illetve - ha anélkül nincs - létrehozna gazdasági erőfölényes helyzetet a cukorpiacon. Ezt jelzi az is, hogy a koncentráció legáltalánosabb mérőszámának tekinthető Herfindal - Hirschmann (HH) index az összefonódás következtében csökken (lásd.: 2. táblázat).
  
  

2. táblázat

A HH-index alakulása a cukor piacon

>

A cukorrépa piac

• 24.)

  Miután a cukorrépa meghatározott (80-100 kilóméteres) távolságon túlra gazdaságosan nem szállítható, ezért a cukorrépatermelők e távolságon kívülre általában nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják árujukat értékesíteni. Ebből következőleg a Tpvt. 14. § (3) bekezdésének b.) pontja alapján az összefonódással érintett földrajzi piac Magyarország egész területénél szűkebb. A magyar cukorgyárak földrajzi elhelyezkedése alapján e földrajzi piac pontos körülhatárolása nélkül is megállapítható, hogy az összefonódást követően vevőként legfeljebb a Beghin Say vállalkozás csoporthoz tartozó Szolnoki Cukorgyár Rt tekinthető a Kabai Cukorgyár Rt versenytársának.
  
  Kaba, Mezőhegyes, Sarkad és Szolnok földrajzi elhelyezkedéséből adódóan azonban nagyszámban vannak olyan mezőgazdasági termelők, amelyek a Kabai Cukorgyár Rt-n kívül a cukorrépát csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel tudják értékesíteni.
  
  

• 25.)

  A 24. pontban részletezett körülmények látszólag a Tpvt. 22.§ (2) bekezdésének b.) pontja szerinti gazdasági erőfölényes helyzetbe hozzák a Kabai Cukorgyár Rt-t, mint vevőt (megrendelőt).
  
  A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint azonban a vevő gazdasági erőfölényes helyzetének vizsgálata esetén a Tpvt. 14.§ (2) bekezdésének alkalmazásában helyettesítő áruként figyelembe kell venni az adott földterületen ésszerűen termelhető valamennyi terméket (Versenytanács elvi állásfoglalásai. 34. Versenyfelügyeleti Értesítő 1997. évi 1-2. szám). Figyelemmel a cukorrépa helyett ésszerűen termelhető termékekre, a Versenytanács álláspontja szerint a Kabai Cukorgyár Rt - mint vevő - nem kerül gazdasági erőfölényes helyzetbe az összefonódást követően.
  
  

• 26.)

  Mindezek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem szerinti összefonódás az érintett piacok egyikén sem hoz létre, erősít meg gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza a hatékony verseny fennmaradását. Ez esetben pedig a Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, ezért a Versenytanács az összefonódást engedélyezte.

V.

Eljárási kérdések

• 27.)

  A Tpvt. 52.§.-a szerint a kérelemre indult eljárásban ügyfél a kérelmező (jelen esetben: Kabai Cukorgyár Rt), továbbá az akire a kérelem vonatkozik. Ez utóbbi körbe az összefonódás további olyan közvetlen résztvevői tartoznak, amelyek nem nyújtották vagy nem nyújthatták be a kérelmet. Az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező sarkadi és mezőhegyesi cukorgyár értelemszerűen az utóbbi körbe tartozik, ezért a jelen eljárásban a Magyar Cukor Rt (amelynek része a két cukorgyár) minősül ügyfélnek.
  
  

• 28.)

  Az ügyfelek kérték a tárgyalás mellőzését, ezért a Versenytanács határozatát - a Tpvt. 74.§ (1) bekezdésének alkalmazásával - tárgyaláson kívül hozta meg.
  
  

• 29.)

  A kérelmező a Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat előzetesen lerótta, ezért arról rendelkezni nem kellett.
  
  

• 30.)

  A határozat felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. március 2.

dr. Bodócsi András sk. előadó
Fógel János dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi