Gazdasági Versenyhivatal

Vj-12/1998/19

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Horváth Jenő ügyvéd (1112 Budapest, Várfok u. 14. II/14.) által képviselt Controll Minőségfejlesztési Tanácsadó Rt. (1118 Budapest, Radvány út 34/b.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában hivatalból indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1987-ben adta közzé az ISO 9000 minőségbiztosítási szabványsorozatát. A szabványsorozatnak való megfelelőség azt jelzi, hogy a rendszert használó és azt tanúsíttató vállalatok olyan üzemi eljárást alakítottak ki, amelynek révén a termék állandó minőségi színvonalát biztosítják.
A tanúsításra történő felkészítést általában azok a cégek végzik, akiket az erre jogosult szervek regisztráltak. A minőségbiztosítási rendszert bevezetni kívánó vállalkozás e tanácsadók bevonásával alakítja ki a rendszert (készíti el a minőségügyi kézikönyvet), az auditálást az erre felhatalmazott tanúsító végezheti az ISO 10011 szabvány előírásai szerint.

Magyarországon számos felkészítésre jogosult cég működik, közöttük az eljárás alá vont vállalkozás, aki a piacon elfoglalt helyét illetően az elsők között van.
A minőségbiztosítással kapcsolatosan magyar jogszabályi előírás nincs, az 1994. február 24-én társadalmi szervezetként bejegyzett Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége (MTSZ) készített egy etikai kódexet, amely bizonyos kereteket szab a tagok működésének. Ennek alapítói közt volt egyébként eljárás alá vont vállalkozás is.
Ezen felül számos nemzetközi és hazai szakmai szervezet létezik (Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága, Magyar Tanúsító Cégek ISO 9000 Fóruma, Magyar Minőség Társaság, Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége, Magyar Szabványügyi Társaság, stb.).

II.

Eljárás alá vont vállalkozás az 1991. december 20-án kelt Alapító Okirattal jött létre, a céget 1992. június 3-án jegyezték be. Tevékenységi köre többek között üzletviteli tanácsadás; ezen belül az ISO 9000-es, 14001 minőségbiztosítási rendszer és környezetmanagement, valamint a QS 9000 autóipari beszállítói minőségbiztosítási követelmények kiépítése.

Több hazai és nemzetközi szervezet regisztrálta:

• -

  az 1993. január 5-én kelt SGS YARSLEY által kiadott certifikációval rendelkezik, amely szerint - mint az ISO 9001 követelményeknek megfelelő cég - regisztrálva lett, és felvételre került a jegyzékbe;

• -

  tagja a FEACO-nak 1991. óta;

• -

  a Nemzetközi Regisztrált Tanácsadók Szövetségének (amely társadalmi szervezet még nincs bejegyezve);

• -

  tagja (1997. október 18-i kizárásáig) a Minőségügyi Tanácsadók Szövetségének;

• -

  az ISO 9000 Fórumnak, amely a magyar tanúsító cégeket tömörítő Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának szakmai fóruma;

• -

  a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének.

Az ISO 9000 Fórum évenként tájékoztató jegyzéket ad ki, amelyben szerepel az eljárás alá vont vállalkozás is, de más nyilvántartásokban is fel van tüntetve.

Ezen jegyzéket az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) felhasználja a munkája során, anélkül azonban, hogy kifejezetten regisztrálná a tanácsadó szervezeteket.

III.

A vizsgálat azért indult, mert a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsítette, hogy eljárás alá vont hirdetéseiben és szerződési ajánlataiban olyan előnyös információkat közöl a vállalkozásról, amellyel a fogyasztókat megtéveszti, így magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. §-ába ütközhet.
A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy eljárás alá vont vállalkozás megsértette a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének a), b) pontját továbbá a 10. §-át, az alábbi tényállás szerint:
a Magyar Minőség Társaság havi folyóiratának 1997. januári és februári számában állítja, hogy

• 1)

  a PHARE, az IKIM és a KHVM által regisztrált;

• 2)

  szakmai munkáját nemzetközi és hazai pénzügyi alapok is támogatják;
  (2. irat 14., 15. melléklet)

• 3)

  ugyanezen folyóirat 1997. november és 1998. januári számában közzétett hirdetésen szereplő emblémán, de a céges iratokon is használja a Nemzetközileg Regisztrált Tanácsadók Szövetsége feliratot (14. irat), illetőleg az 1996. június, július és 1997. januárban adott szerződési ajánlatai fejrészében (14. irat) szerepel, hogy az SGS YARSLEY által tanúsított és regisztrált cég; ugyanekkor használta az Európai Minősített Tanácsadók Szövetsége megjelölést.

• 4)

  pályázati anyagaiban (három szerződési ajánlatban: 1996-ban és utoljára 1997. január 21-én) állítja, hogy projektjei 50%-os támogatásban részesültek az IKIM Gazdaságfejlesztési Alapjából.

• 5)

  1997. októberben, 1998. januárban a Magyar Minőség lapjában (14. irat) az eljárás alá vont állítja, hogy

• • -

    "a Controllt értékelték a legjobbnak" - az elmúlt hónapokban lezárt tendereken,

• • -

    "elsőnek lenni felelősséget jelent"

• • -

    "már két lépéssel mások előtt" van - állítja azzal összefüggésben, hogy elsőként auditáltatta a Minőség Management Rendszerét 1992-ben az ISO 9001 alapján, és 1997-ben az ISO 14001 Környezet Management Rendszert.

Az információk a vizsgálati jelentés szerint nem valósak:

• 1)

  az MTSZ közlése alapján állítja, hogy

• • -

    a PHARE programban nincs regisztráció, aki részt vett a pályázaton és a munkát elvégezte, felkerül egy listára, mely nem azonos a nyilvántartásba vétellel;

• • -

    az IKIM és KHVM az általuk adott közlés szerint nem rendelkezik saját adatbázissal, noha az IKIM felhasználja az ISO 9000 Fórum kiadványát, melyet tájékoztató jelleggel kap kézhez.

• 2)

  Nem sikerült információt szerezni arra, hogy a pénzügyi alapok vagy alapítvány támogatnák eljárás alá vontat.

• 3)

  A Nemzetközileg Regisztrált Tanácsadók Szövetsége tagságára való utalást azért találta valótlannak, mert a társaság bírósági nyilvántartásba vétele még nem történt meg, azaz jogilag még nem létezik.

  Az SGS YARSLEY az Európai Minősített Tanácsadók listájára való felkerülést tanúsító okirata csak 1996. január 5-ig volt érvényes, ez egyébként az SGS által tanúsított cégek listája.

• 4)

  Az IKIM-től beszerzett információk szerint a támogatás elbírálása versenysemleges, azt nem az eljárás alá vont vállalkozás, hanem a pályázó kapja, független a felkészítő személyétől, és nem minden esetben éri el az 50%-ot.

• 5)

  A piacvezetést sugalló megállapítások nincsenek alátámasztva, (bár a vizsgálati jelentés maga állítja - 3. oldal -, hogy a sikerlistán az eljárás alá vont vállalkozás a második helyen áll)

  Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte, vitatta a vizsgálati jelentés ténymegállapításait.

• 1)

  Utalt arra, hogy a regisztrálás egy értékelés nélküli nyilvántartásba vételt jelent, és miután részt vett a pályázaton, a PHARE nyilvántartásában szerepel. Az IKIM és KHVM megkapja a tanúsító cégek nyilvántartását - amelyet csatolt is -, és a regisztrációs könyv használata az államigazgatásban általános. Ezt igazolta az IKIM Technológiapolitikai Főosztályának iratával.

• 2)

  A pénzügyi alapok támogatását úgy értette, hogy a rendszer kiépítését az IKIM, továbbá a Minőségért Alapítvány is támogatta, - utóbbiról a vizsgáló nem szerzett be információt.

• 3)

  Az adott szövetség tagsága attól függetlenül létrejött, hogy bírósági bejegyzése még nem történt meg.

  Az SGS YARSLEY tanúsítványa pedig regisztrálta, hogy megfelel az ISO 9001 követelményeknek, de csatolta a FEACO tanúsítást is.

• 4)

  A kifogásolt szöveg utoljára 1997. elején szerepelt munkaprogramjában, amely alkalmazottja hibája volt és ezért felelősségre is vonta. Ennek ellenére állítja, hogy a közreműködésével készült pályázatok, tudomása szerint szinte kivétel nélkül elnyerték az IKIM támogatását.

  A vizsgálati jelentésben kiemelt három ajánlat alapján egyébként a megrendelővel nem jött létre szerződés, így nincs jelentősége.

• 5)

  Piacon elfoglalt helyére nézve a Fővárosi Bíróságon P 29.118/1997. szám alatt indított perben öt felperesként szereplő versenytárs állította a Szenzorral együtt, hogy piacvezető.

  Felmutatta a tanúsítványt, amely szerint az ISO 14001-et a Consact Kft. előtti dátummal szerezte meg, tehát elsőként.

IV.

A Versenytanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont 1997. februárig megjelent hirdetéseiben szereplő információk, a szerződési ajánlatok kitételei, valamint az 1997. végén, 1998. elején a Magyar Minőség folyóiratban megjelent hirdetésben szereplő jelzők valótlanságuk esetén ütköznek-e a Tpvt. 8. §-ában megfogalmazott szabályokba, amely szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztók megtévesztése (8. § (1) bekezdése). E törvényi tényállás alkalmazásának feltétele, hogy eljárás alá vont vállalkozás versenyhelyzetben legyen és információival megtévessze a fogyasztókat. Az (1) bekezdés alkalmazása körében nem csupán az árura, de a vállalkozásra tett közlés is alkalmas lehet a megtévesztésre. A 8. § (2) bekezdés egyes pontjai nevesítik a megtévesztés egyes eseteit, amelyek részben az árura, részben az értékesítéssel és üzleti módszerek alkalmazásával összefüggő tényállásokat tartalmazzák.

A jelen esetben egy speciális áruról van szó, amely, mint szellemi termék nem hasonlítható össze egy konkrét, megfogható áruval. Annak minősége a kívánt eredményben mérhető le, vagyis hogy a tanúsított cég elérje a célt, esetlegesen ehhez anyagi támogatásban is részesüljön. Ebből következően az áru milyensége mindenképpen összefügg a tanúsításra felkészítő vállalkozás személyével, felkészültségével, üzleti kapcsolataival, hazai és nemzetközi elismertségével, ez határozza meg. Eljárás alá vont utalt arra, hogy a vállalkozást minősíti az, hogy mely nemzetközi cégtől szerzett regisztrációt, a megrendelők milyen visszajelzéssel élnek, milyen számú megrendelője van, amely szakmai kapacitását is jelzi. Ezért, ha a vállalkozás magára nézve valamit állít, egyben minősíti az áruját is, és ezzel hatást gyakorol a fogyasztókra, befolyásolja őket abban, hogy ezen vállalkozás áruját válasszák; vagyis ilyen vetületben gyakorlatilag közömbös, hogy a minősítő információk az árura, vagy a vállalkozásra vonatkoznak, mert a kettő egyet jelent. Elvileg tehát az adott hirdetések ütközhetnek a Tpvt. 8. § (1) bekezdésében megfogalmazott általános, vagy a (2) bekezdésben írt nevesített tilalmakba.

Eljárás alá vont vállalkozás állításai a következőket tartalmazták:

• -

  a vállalkozás milyen nemzetközi, vagy hazai szervezeteknél van regisztrálva,

• -

  ki és milyen formában támogatja,

• -

  milyen szervezet tagja,

• -

  piacon elfoglalt vezető helye.

Anélkül, hogy a Versenytanács ezekkel részletesen foglalkozna, csak utal arra, hogy a Tpvt. 9. §-ában foglalt értelmezési szabályból következően - eljárás alá vont vállalkozás álláspontjával egyezően - regisztráció alatt nyilvántartás értendő, amely voltaképpen az ismertségét, vagy felkészültségét igazolja. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy mely szervezetek fogadták tagjai közé. Az IKIM ugyan nem a felkészítő céghez kapcsolódóan, de támogatja a pályázatokat és általánosságban a megjelölt mértékben. Eljárás alá vont piacon elfoglalt helyét illetően az üzleti titkot képező iratok között csatolt kimutatás még második helyre teszi, míg a tárgyaláson csatolt keresetlevél szerint számba jöhető versenytársai piacvezetőnek nevezik.
Összességében ezen információk - melyek, szemben a vizsgálati jelentéssel, a rendelkezésre álló adatok szerint nagyrészt valósnak bizonyultak, - arra engednek következtetni, hogy eljárás alá vont eredményesen garantálja a felkészítést, megrendelője támogatásban részesülhet, azaz a felkészítő személye, ebből fakadóan áruja minősége kiemelkedően pozitív.

Ahhoz, hogy elvileg megvalósuljon a megtévesztés, eljárás alá vontnak kapcsolatba kell kerülnie a fogyasztóval, aki - bízva a tájékoztatás valódiságában - hozzáfordul és megrendelést ad. Ha ez megtörtént, abban az esetben, ha a fogyasztó nem éri el a kívánt eredményt, azaz nem azt a minőséget kapja, amire az információ elemzéséből reálisan számíthatott, úgy a magatartás ütközhet a Tpvt-nek akár a 8. § (1) bekezdésébe, akár a (2) bekezdés a), b) pontjába.
Ehhez azonban a Gazdasági Versenyhivatalnak azt kellett volna bizonyítania, hogy az eljárás alá vont által adott áru nincs összhangban a személyre vonatkozó információkkal, nem képes garantálni a sikeres felkészítést és támogatást, így a fogyasztók kárára befolyásolta választási szabadságukat. Erre az eljárásban adat nem merült fel, ellenkezőleg, piacvezető helyét a versenytársak elismerték, sőt állításuk szerint, - amit alátámaszt eljárás alá vont kimutatása, - igen nagy arányban ő készíti fel a minőségtanúsítást elérni kívánó vállalkozásokat, azaz jó eredményeket ér el. Feltételezhetően a fogyasztók elégedettek voltak, azt az árut kapták, amire az információkból számíthattak, a vizsgálat ugyanis - versenytanácsi felhívásra - nem tudott ezzel szemben álló bizonyítékokat szolgáltatni.
Amennyiben a versenytársak érdekeit sértő magatartás megvalósulna, úgy az a Tpvt. II. fejezetében foglalt valamely tényállás sérthetné, utóbbi pedig a 86. § (1) bekezdés értelmében bíróság hatáskörébe tartozik.

Mindezek alapján a Versenytanács a 72. § (1) bekezdés a) pontja II. fordulata szerint az eljárást megszüntette. A 74. §, illetve a 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint tárgyaláson határozott.

A jogorvoslat a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. március 25.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika