Gazdasági Versenyhivatal

Vj-17/1998/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Guttenberg u. 3.) által képviselt Kaposkábel Kft. (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás jogsértést valósított meg, amikor a Jelszolgáltatási Megállapodás 3. pontjában egyoldalú jogot biztosított az előfizetési díj módosítására, amire alapozva 1998. január 1-én az előfizetési díjakat a gazdálkodási feltételekben bekövetkezett változások által indokoltnál nagyobb mértékben emelte.

A jogsértőnek minősített díjmódosítási jog kikötését a határozat közlésének időpontjától megtiltja.

Az eljárás alá vont vállalkozással szemben 2.000.000.- (Kétmillió) forint bírságot szab ki, melyet 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára.

E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresetben kérheti, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A Kaposkábel Kft. piaci helyzete és -magatartása

• 1)

  Kaposváron az 1970-es évek közepétől alakultak ki a házi antenna rendszerek összekapcsolásával a mai kábeltévé hálózatok. Jelenleg mintegy 20.000 lakás hálózatokról veszi az adásokat.

• 2)

  A legnagyobb rendszert a városi önkormányzat tulajdonában levő Vagyonkezelő Rt. antenna üzeme jelentette, amely azonban az idők folyamán műszakilag elavult. A Vagyonkezelő Rt-nek nem volt pénze a fejlesztésre, ezért a pályázatot követően szindikátusi szerződést kötött a DSP Befektető Kft-vel a kábeltelevízió-rendszer közös üzemeltetésére és fejlesztésére. Az ennek folyományaként 1996. április 1-én megalakult Kaposkábel Kft. üzletrészei 60 százalékban a DSP Befektető Kft., 40 százalékban pedig a Vagyonkezelő Rt. tulajdonában vannak.

• 3)

  A Kaposkábel Kft. 1998. márciusában 13070 előfizetővel rendelkezett Kaposváron, ahol más kábeltelevíziós rendszerek is működnek (Pázmány Közművelődési Egyesület, Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Zűrzavar Antennaüzemeltető Közösség).
  
  A Kaposkábel Kft. előfizetőinek elvileg lehetősége van arra, hogy e vállalkozások szolgáltatásait vegyék igénybe. Ennek gyakorlati megvalósulását azonban jelentősen korlátozza, hogy a más kábelrendszerre való áttérésre rövidtávon csak a más rendszer működési területéhez közellakó fogyasztóknak van lehetősége. Tovább nehezíti az áttérést, hogy soros rendszer esetén ahhoz az egy-egy épületben lakók teljes egyetértésére van szükség, illetve az új rendszerhez való csatlakozás esetén fizetendő egyszeri belépési díj.
  
  Elvileg lehetőség van egyedi antenna rendszer (műholdas + földi sugárzású) kiépítésére is, annak megvalósítási költsége azonban minimálisan 50 - 60 ezer forint, és ezzel is csak részlegesen teremthető meg a kábeltévé által biztosított műsorok vétele, mert léteznek olyan műsorok, amelyek szolgáltatói egyéni előfizetőkkel nem kötnek szerződést.

• 4)

  A Kaposkábel Kft. az előfizetőkkel "Jelszolgáltatási Megállapodás" keretében rögzíti a saját-, valamint az igénybevevők jogait és kötelezettségeit. A Jelszolgáltatási Megállapodás 3) pontja szerint:
  "A Szolgáltató joga:

• • -

    az Előfizető szolgáltatásból való kikapcsolása, amennyiben a tárgyhavi díjat nem fizeti meg a felszólítást követő, abban megjelölt napon belül,

• • -

    a programcsomagok és csatornák Szolgáltatón kívülálló és elháríthatatlan okok miatt egyoldalú megváltoztatása,

• • -

    az előfizetési díj módosítása, 30 nappal előbb történő tájékoztatási kötelezettség mellett."

• 5)

  A Kaposkábel Kft. működésének 1996. április 1-i megkezdését követően előbb 1997. május 1-én, majd 1998. január 1-én emelte az előfizetési díjakat. A díjemelés mindkét esetben együttjárt a szolgáltatott műsorok számának változtatásával. Mindezt összefoglalóan az 1. táblázat mutatja be.

1. táblázat

A Kaposkábel Kft. által szolgáltatott programcsomagok és azok nettó előfizetési díjai

Program- csomag	1996. április 1.		1997. május 1.		1998. január 1.
	műsor szám	díj (Ft)	műsor szám	díj (Ft)	műsor szám	díj (Ft)
Soros alap	-	-	4	100	4	107
Soros I.	8	178	77	251	-	-
Soros II.	16	277	16	360	20	700
Csillag alap	-	-	4	100	4	107
Csillag emelt	-	-	16	383	20	893
Csillag extra	-	-	24	563	35	1250

• 6)

  Az 1998. január 1-i díjemeléssel egyidejűleg a Kaposkábel Kft. megszüntette a Soros I. programcsomagot. A díjemelésről kiadott tájékoztatásaiban a Kaposkábel Kft. azt jelezte, hogy "a Soros hálózaton programot módosítani nem tudunk." Ebből adódóan a Soros I. programcsomag korábbi előfizetői kizárólag a lényegesen drágább Soros II. programcsomagot választhatták volna. Ha azonban az előfizető ez ellen tiltakozott, akkor lehetőséget adtak a Soros alap programcsomag választására is. Az előfizetők számának az 1998. január 1-i díj emelést követően bekövetkezett változásait a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

A Kaposkábel Kft. előfizetői programcsomagok szerint

Program- csomag	Előfizetők száma
	1997. december 31.	1998. március 2.
Soros alap	194	259
Soros I.	1094	-
Soros II.	1856	2665
Csillag alap	1482	1881
Csillag emelt	653	1826
Csillag extra	7760	6439
Összesen	13039	13070

A Kaposkábel Kft. Szolgáltatást igénybevevők számának 31 fővel történő növekedése a 230 új előfizető, illetve a szolgáltatás igénybevételét szüneteltető 199 fogyasztó egyenlegeként adódik.

II.

A vizsgálat és az indítvány

• 7)

  A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot rendelt el a Soros I. programcsomag megszüntetése miatt. A vizsgálatot utóbb kiterjesztette az 1998. január 1-i díjemelések egészére, továbbá az előfizetői szerződésekre.

• 8)

  A vizsgáló a Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésében jogsértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta a Kaposkábel Kft-vel szemben:

• • a)

    a díjemelés mértékének túlzott volta miatt (bírság: 5.000.000.- forint); továbbá azért, mert

• • b)

    a Soros I. programcsomag megszűnésével érintett előfizetői körben nem kínálták fel előzetesen a Soros alap programcsomag választásának lehetőségét (bírság: 400.000.- forint), végül

• • c)

    a Jelszolgáltatási Megállapodás 3) pontjában foglalt, a díj és a program megváltoztatására vonatkozó, a Kaposkábel Kft. számára indokolatlan előnyt tartalmazó kikötések miatt (bírság: 500.000.- forint).

III.

A Kaposkábel Kft. védekezése

• 9)

  Az eljárás alá vont Kaposkábel Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte.

• 10)

  Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényes helyzetben, mert bármely vállalkozás a kábeltelevíziós szolgáltatáshoz szükséges jogi, műszaki, gazdasági feltételeket kialakíthatja, azt semmilyen jogszabály, illetőleg gazdasági pozíció nem akadályozza, amit Kaposvár városában is több konkrét példa igazol.
  
  A más szolgáltatóhoz történő áttérés lehetőségével kapcsolatosan hivatkozott arra is, hogy a Kaposkábel Kft. is megkeresett olyan lakóközösségeket, amelyek korábban valamelyik versenytárs szolgáltatását vették igénybe, s azoknak kedvezményes (egyes esetekben negyedére csökkentett) belépési díj mellett ajánlották fel a belépés lehetőségét.

• 11)

  A vizsgálói indítvány szerint jogsértőnek minősülő magatartásokkal kapcsolatosan az alábbiakra hivatkozott.

  11.1. A díjemelés mértékét a működés 1996. április 1-i megkezdését követően bekövetkezett költségnövekedéssel, az egyes programcsomagokban szereplő programok számának növekedésével, továbbá a szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges nyereségnöveléssel indokolta. Előadta, hogy az önkormányzattal kötött szindikátusi szerződés alapján 1997. évben díjait a költségváltozásoknál kisebb mértékben emelte, ezért vált szükségessé 1998. évben egy jelentősebb mértékű díjnövelés.
  
  A költségek növekedése tekintetében hivatkozott az inflációra (1996. évben: 23,6 %; 1997. évben: 18,3 %), továbbá az egyes csatornák esetében 1997. évben bevezetett és fokozatosan emelkedő műsor- és szerzői díjakra (továbbiakban együtt: műsordíj), amelyet minden egyes előfizető után meg kell fizetnie. A műsordíjak összege az egyes programcsomagok esetében a 3. táblázatban foglaltak szerint alakult.

3. táblázat

A műsordíjak alakulása az egyes programcsomagokban

Programcsomag	1997	1998
Soros II.	56	85
Csillag emelt	56	85
Csillag extra	125	242

11.2. A Soros I. programcsomag megszüntetésével kapcsolatosan előadta, hogy az előzetes tájékoztatás azért nem utalt a Soros alap programcsomagra történő átállás lehetőségére, mert az előzetes piaci igények ezt nem indokolták, a gyakorlatban azonban az ilyen igényeknek minden esetben helyt adott.

11.3. A Jelszolgáltatási Megállapodás 3) pontjához kapcsolódóan előadta, hogy a programváltozásra csak elháríthatatlan külső ok esetében ad lehetőséget, és az eddigi gyakorlatban is csak ilyen esetekben alkalmazta.

A díjváltoztatással kapcsolatosan hivatkozott arra, hogy ügynökei személyesen kereseték fel az egyes ügyfeleket annak érdekében, hogy a szerződések kölcsönös megállapodással kerüljenek módosításra. Ha azonban az ügyfél nem hajlandó az emelt díjat fizetni, akkor annak a jelszolgáltatási megállapodás 3) pontja szerinti felszólítás, majd kikapcsolás a következménye.

IV.

A gazdasági erőfölény

• 12)

  A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.

• 13)

  A Versenytanácsnak az 1996. december 31-ig hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 21. § (1) bekezdése a.) pontjának - a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjával azonos tartalmú - rendelkezése alapján kialakult, a Legfelsőbb Bíróság által megerősített (Kf.II.25708/1993/5. és Kf.II.25668/1994/4. számú ítéletek) gyakorlata szerint a kábeltelevíziós vállalkozás gazdasági erőfölénybe kerül megrendelőjével szemben akkor is, ha műszakilag van ugyan lehetőség más kábelrendszerhez való csatlakozásra vagy egyedi műholdvevő rendszer kialakítására, de az ezekre történő átállás olyan jelentős egyszeri anyagi ráfordítást igényel, amely azokat a fogyasztók számára számottevően kedvezőtlenebbé teszi.

• 14)

  A műholdvevő rendszer esetében az előzőek szerinti feltétel nem vitathatóan fennáll, hiszen minimálisan 50-60 ezer forintos egyszeri költség mellett is csak olyan megoldást képes találni a fogyasztó, amely csak részlegesen képes helyettesíteni a kábeltelevíziós szolgáltatást.

• 15)

  A Kaposvár területén üzemelő más kábeltelevíziós társaságoktól elvileg beszerezhető a Kaposkábel Kft. által nyújtott szolgáltatás. Gyakorlati lehetősége erre azonban csak viszonylag csekély számú (a más rendszerek működési területének határán lakó) fogyasztónak van, és még ezek esetében is kedvezőtlenebbé teheti az áttérést az ismételten megfizetendő egyszeri belépési díj.

  A Kaposkábel Kft. ügyfeleinek nagyobb hányadát kitevő (más szolgáltatók működési körzetétől távolabb lakó) fogyasztóknak gyakorlatilag egyáltalán nincs lehetősége más kábeltelevíziós rendszerhez való áttérésre, hiszen más vállalkozásnak az adott területre való belépése csak nagyszámú fogyasztó bekapcsolása esetén lehet gazdaságos. A fogyasztók ilyen egységes fellépésével azonban reálisan nem lehet számolni.

• 16)

  Az előzőekből következőleg a Kaposkábel Kft-nek összességében nem kell tekintettel lennie a szolgáltatását igénybevevő fogyasztók várható reakcióira, mert a változtatás lehetőségével bíró csekély számú fogyasztó esetleges, a Kaposkábel Kft. szempontjából negatív reakciója gazdálkodásának egésze szempontjából nem bír jelentőséggel. Gyakorlati megközelítésben: egy esetleges áremelés esetén a változtatni nem képes fogyasztóktól kapott többletbevétel kompenzálja a változtatni képes és esetlegesen változtató fogyasztók miatti bevétel kiesést.
  
  A fogyasztók harmadik csoportja az, amelyeket a Kaposkábel Kft. ezt követően kíván megnyerni szolgáltatása igénybevételére. Ezek vásárlási szándékát a magasra emelt díj ugyan korlátozhatja, ami azonban árdiszkriminációval enyhíthető. Ezt a Kaposkábel Kft. saját nyilatkozata szerint alkalmazza is, amikor az új belépők részére kedvezményes egyszeri belépési díjat számít fel.

• 17)

  Szintén nem kell érdemben számolnia a Kaposkábel Kft-nek versenytársai várható válaszlépéseivel. Azok piaci részesedése együttesen is kisebb ugyanis, mint a Kaposkábel Kft. piaci részesedésének a fele.

• 18)

  Mindezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a Kaposkábel Kft. nem vitathatóan a Tpvt. 22. § (2) bekezdése szerinti gazdasági erőfölényes helyzetben van, és a fogyasztók nagyobb - piaci lehetőségeit alapvetően meghatározó - hányadával szemben a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti gazdasági erőfölényes helyzete is megállapítható.

V.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

Az ár nagysága

• 19)

  A Tpvt. 21. § a) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen tisztességtelenül eladási árakat megállapítani. A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint eladás esetén tisztességtelenül megállapítottnak minősül az ár, ha túlzottan magas.

• 20)

  A versenyfelügyeleti eljárás során a legnagyobb problémát annak az árnak a meghatározása jelenti, amelyhez képest meg lehet ítélni, hogy a vizsgált ár túlzottan magas-e, mert a gazdasági erőfölényből adódóan az érintett piacon általában kizárólag az az ár érvényesül, amelynek esetlegesen túlzottan magas voltát meg kell ítélni. Ebből következőleg az összehasonlítás alapjául szolgáló (számított) árat általában csak spekulatív úton lehet meghatározni.
  
  A legkedvezőbb viszonyítási alap a vizsgált vállalkozás korábban érvényesített ára, amelyhez képest túlzottan magasnak minősülhet a vizsgált ár, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás a korábban érvényesített árat nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási feltételeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják. E mértéket meghaladó áremelés ugyanis a versenypiacon az áremelésből származó gazdasági előnyöket meghaladó hátránnyal (forgalomcsökkenéssel) jár, mert a vevők egy része átpártol azokhoz a versenytársakhoz, amelyek nem vagy csak kisebb mértékben emelték áraikat. Ebből következőleg a gazdasági feltételek változásából adódó mérték feletti áremelés csak arra alapítva érvényesíthető, hogy az árat emelő vállalkozás gazdasági erőfölényben van, s így nem - vagy csak csekély mértékben - kell attól tartani, hogy vevői elfordulnak tőle.

• 21)

  A Kaposkábel Kft. által hivatkozott tényezők (lásd: 11.1. pont) egyenként olyan objektív körülménynek minősíthetőek, amelyek elvileg alapul szolgálhatnak a díj emelésére. Mint ahogy elfogadható a Kaposkábel Kft. azon hivatkozása is, hogy 1997. évben az indokoltnál kisebb mértékben emelte díjait. Mindezt figyelembevéve a Versenytanács az alábbiak szerint számszerűsítette a gazdasági feltételek objektív változását tükröző 1998. évi műsorszolgáltatási díjakat.

• 22)

  Az egyes programcsomagok közül a Soros II. az, amely 1996. áprilisa óta - kisebb programszám bővüléssel - változatlanul működik. Ennek díja indokoltan növelhető

• • -

    egyrészt az időközben bevezetett műsordíjakkal;

• • -

    másrészt (a díj műsordíjon felüli része) az azóta bekövetkezett infláció mértékében, továbbá

• • -

    a szolgáltatott műsorok számának növekedése alapján, amely esetében azonban megjegyzi a Versenytanács, hogy a műsorszám növekedése nyilvánvalóan nem jár együtt a költségek arányos növekedésével.

Mindezek alapján a Versenytanács a 4. táblázat szerint számszerűsítette a Soros II. programcsomagnak, a gazdálkodási feltételek objektív változását tükröző (számított) díját.

4. táblázat

A Soros II. programcsomag 1998. évi számított nettó díja

Megnevezés	1996.	1997.	1998.
1) Tényleges nettó díj	277	360	700
2) Műsordíj	-	56	85
3) További költségek és a nyereség fedezete 3.1. Tényleges (1.-2.) 3.2. Inflációval növelve 1) 3.3. 4 új műsort is figyelembevéve 2)	277 304 615	- 342 405	- - 506
4) Számított nettó díj 4.1. Inflációval növelt 4.2. 4 új műsort is figyelembevéve	- -	360 398	490 591

Megjegyzések:

• • 1)

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 1996. évi 123,6 és 1997. évi 118,3 százalékos inflációs ráta (fogyasztói árindex) alapján.

• • 2)

    Feltételezve, hogy a műsordíjakon túli költségek és a nyereségigény a szolgáltatott műsorok számával arányosan növekszik.

• 23)

  A további 1998. évi programcsomagokat 1996. áprilisában még nem szolgáltatta a Kaposkábel Kft. Ezek közül a soros, illetve csillagpontos alap programcsomag díját a Versenytanács érdemben nem vizsgálta, tekintettel annak mértékére és az igénybevevő fogyasztók viszonylag csekély számára. A csillagpontos emelt és extra programcsomag számított díjait az 1997. május 1-től alkalmazott díjakból kiindulva állapította meg a Versenytanács. Azok meghatározásakor azonban nem csak az 1997. évi, hanem - figyelemmel arra, hogy a Kaposkábel Kft. 1997. évben a költségváltozásokat nem érvényesítette díjaiban - az 1996. évi inflációt is figyelembevette, mint költségnövelő hatást. Az így számított díjakat az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

A csillagpontos emelt és extra programcsomag 1998. évi számított nettó díja

Megnevezés	Csillagpontos emelt		Csillagpontos extra
	1997.	1998.	1997.	1998.
1) Tényleges nettó díj	383	893	563	1250
2) Műsor díjak	56	85	125	242
3) További költség és nyereség fedezete 3.1. Tényleges (1.-2.) 3.2. Inflációval növelt 1) 3.3. Műsorszám növelést is figyelembevéve 2)	327 - -	808 478 598	438 - -	1008 640 933
4) Számított nettó díj 4.1. Inflációval növelt 4.2. Műsorszám növelést is figyelembevéve	- -	563 683	- -	882 1175

Megjegyzések:

• • 1)

    ) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 1996. évi 123,6 és 1997. évi 118,3 százalékos inflációs ráta (fogyasztói árindex) alapján.

• • 2)

    2) Feltételezve, hogy a műsordíjakon túli költségek és a nyereségigény a szolgáltatott műsorok számával arányosan növekszik.

• 24)

  A Soros I. programcsomag megszüntetéséhez kapcsolódóan a Versenytanács nem találta jogsértőnek azt, hogy a Kaposkábel Kft. nem ajánlotta fel előzetesen a Soros alap programcsomagra való áttérést. Osztotta ugyanis a Kaposkábel Kft. azon álláspontját, hogy arra olyan csekély mértékű igény volt valószínűsíthető, amely szükség szerint egyedileg is rendezhető volt. Következik ez abból, hogy a Soros alap programcsomag a megszűnt Soros I. programcsomaghoz képest igen jelentős színvonalcsökkenést jelent. Ebből viszont az is következik (és tényszerűleg is ez valósult meg), hogy a fogyasztók túlnyomó többsége áttért a Soros II. programcsomagra. Ezért a Versenytanács a Soros I. programcsomag megszüntetését díjemelésként vizsgálta. Ezen díjemelés megítélhetősége elvileg teljesen azonos a Soros II. programcsomag díjemelésével (lásd: 2.1. pont), azzal a gyakorlati eltéréssel, hogy a fogyasztó az emelt díjért nem négy, hanem kilenc új műsort kap. Mindezek alapján a Soros I. programcsomag 1998. évi számított díját a 6. táblázat mutatja be.

6. táblázat

A Soros I. programcsomag 1998. évi számított nettó díja

Megnevezés	1996.	1998.
1) Tényleges nettó díj	178	700
2) Műsor díj	-	85
3) További költség és nyereség fedezete 3.1. Tényleges (1.-2.) 3.2. Inflációval növelve 1) 3.3. 9 új műsort is figyelembevéve 2)	178 - -	615 260 473
4) Számított nettó díj 4.1. Inflációval növelve 4.2. 9 új műsort is figyelembevéve	- -	345 558

Megjegyzések:

• • 1)

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 1996. évi 123,6 és 1997. évi 118,3 százalékos inflációs ráta (fogyasztói árindex) alapján.

• • 2)

    Feltételezve, hogy a műsordíjakon túli költségek és a nyereségigény a szolgáltatott műsorok számával arányosan növekszik.

• 25)

  Az előzőek szerint számított és a tényleges nettó díjak közötti eltérést az egyes vizsgált programcsomagokra nézve a 7. táblázat foglalja össze.

7. táblázat

Az 1998. évi számított és tényleges nettó díjak eltérése

Programcsomag	Tényleges díj (Ft)	Számított díj (Ft)	Eltérés %-ban (számított díj = 100)
Soros I.	700	345 - 558	25 - 103
Soros II.	700	490 - 591	18 - 43
Csillag emelt	893	563 - 683	30 - 59
Csillag extra	1250	882 - 1175	6 - 71

• 26)

  A gazdasági feltételekben bekövetkezett változásnak minősül az is, ha a vállalkozásnak működőképessége fenntartása érdekében a korábbi időszakhoz képest növelnie kell nyereségét. Az egyes programcsomagokban megvalósított műsorszámnövelés azonban - a külön már figyelembevett műsordíj növekedésen túlmenően - nem növeli arányosan a vállalkozás egészének költségeit, így a 7. táblázat szerinti tényleges díj és a számított díj alsó határa közötti különbségek túlnyomó részének nyereségnövekményként kell megjelennie 1998. évben. Versenykörülmények a szolgáltatót általában arra kényszerítik, hogy ezt a nyereséget megossza a fogyasztókkal. A Kaposkábel Kft. azonban nemhogy nem juttatott a fogyasztóknak ezen előnyből, hanem még további díjemelést is érvényesített. Mindezt figyelembevéve a számított díj felső határát is lényegesen meghaladó díjakat a Versenytanács túlzottan magasnak ítélte.

• 27)

  Megjegyzi még a Versenytanács, hogy megalapozatlan a Kaposkábel Kft. arra való hivatkozása is, hogy a díjak nyereségtartalmának növelését szükségessé teszi az is, hogy növelni kívánja előfizetői körét. Egyrészt új fogyasztónak a rendszerhez történő csatlakozása esetén a fizetendő havi díj és a műsordíj különbözete gyakorlatilag teljes egészében nyereségként jelentkezik. Másrészt az új fogyasztó egyszeri belépési díjjal is hozzájárul a hálózat bővítéséhez. Az a körülmény pedig, hogy a Kaposkábel Kft. a belépési díjat - saját nyilatkozata szerint - alacsonyan tartja nem lehet indoka az előfizetői díj emelésének, sőt az a magatartás, amikor a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás a már a rendszerhez kapcsolt ("fogvatartott") fogyasztók kárára nyújt kedvezményt azon fogyasztók részére, amelyekkel szemben nincs gazdasági erőfölényben - önmagában is sértheti a Tpvt. 21. §-át.

A szerződési feltételek

• 28)

  A Tpvt. 21. § a) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban indokolatlan előnyt kikötni.

• 29)

  A Jelszolgáltatási Megállapodás 3. pontjában foglalt azon kikötést, mely szerint a "Szolgáltató joga a programcsomagok és csatornák szolgáltatón kívülálló és elháríthatatlan okok miatti egyoldalú megváltoztatása", a Versenytanács nem tekintette indokolatlannak, hiszen a kábeltelevíziós szolgáltatás jellegéből adódik, hogy ha valamely műsorszolgáltató adását szünetelteti, vagy megszünteti, akkor a Kaposkábel Kft. azt máshonnan "beszerezni" nem tudja. Másoldalról ez a kikötés a fogyasztó számára előnyt is rejt magában, hiszen egyben azt is jelenti, hogy nem elháríthatatlan ok miatt a Kaposkábel Kft. nem változtathat a szolgáltatott programcsomagon.

• 30)

  A Jelszolgáltatási Megállapodás 3. pontjában a Kaposkábel Kft. részére az előfizetési díj módosítására biztosított egyoldalú jognak a Tpvt. szempontjából történő értékelésénél abból kell kiindulni, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 205. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a Legfelsőbb Bíróság GK. 68. (1994. június 20.) számú állásfoglalása szerint, a szerződés érvényességének feltétele a díjnak a szerződés teljes időtartamára történő meghatározása, vagy ennek hiányában olyan szerződéses kikötés, amely alapján a díj a mindenkori teljesítés időpontjában egyértelműen meghatározható. Ha ez utóbbira nem kerül sor, akkor a díj értelemszerűen csak a szerződés közös megegyezéssel történő módosítása esetén változhat, illetve ennek hiányában bármelyik félnek lehetősége van a szerződéstől való elállásra.
  
  Mindez értelemszerűen vonatkozik a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás által kötött szerződésre is. A szolgáltató - jelen esetben a Kaposkábel Kft. - gazdasági erőfölénye esetén azonban az előzőek speciális tartalmat nyernek abból következőleg, hogy a megrendelő a szerződéstől való elállás esetén az adott szolgáltatást nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lesz képes beszerezni. Ebből következőleg a díjváltoztatás feltételeinek a szerződésben történő egyértelmű meghatározása hiányában a Kaposkábel Kft. számára a szerződésben biztosított egyoldalú díjváltoztatási jog olyan indokolatlan előny, amely a Tpvt. 21. § a) pontjába ütközik.

• 31)

  A jogsértőnek minősített szerződéses kikötés fogyasztói érdeket veszélyeztető voltát jelzi az is, hogy a Kaposkábel Kft-nek lehetőséget biztosított az előfizetési díjak tisztességtelenül (túlzottan magasan) történt megállapítására.

VI.

Eltiltás a magatartás további folytatásától

• 32)

  A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének d) pontja alapján elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, e) pontja alapján pedig megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását.

• 33)

  A Kaposkábel Kft. tisztességtelenül megállapítottan túlzottan magas díjai esetében a Versenytanács nem alkalmazta a Tpvt. 77. § (1) bekezdése d), illetve e) pontjában foglaltakat, mert a jövőre nézve is érvényesen konkrét díjösszegek megállapítására nem látott lehetőséget, és olyan rögzített díjkialakítási módszere sincs a Kaposkábel Kft-nek, amelynek további alkalmazásától mód lenne eltiltani. (A Kaposkábel Kft. kizárólag a csillagpontos extra programcsomag díjára nézve végzett számításokat, és azt sem a díj 1997. végén történő meghatározását megelőzően, hanem a versenyfelügyeleti eljárás során.)
  
  A Versenytanács azonban felhívja a figyelmet arra, hogy ha a Kaposkábel Kft. a jövőben olyan árakat alkalmaz, amelyek szemben állnak azokkal a szempontokkal, amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal a számított ár meghatározásakor alkalmazott, akkor a versenyfelügyeleti eljárás megismételhető.

• 34)

  Megtiltotta ugyanakkor a Versenytanács az egyoldalú díjmódosítás jog kikötését. Vagyis azt a Kaposkábel Kft. a jelen határozat közlését követően nem alkalmazhatja. Ebből következőleg a Kaposkábel Kft.:
  a) vagy olyan szerződéses kikötést (ún. csúszó árklauzulát) szerepeltet a Jelszolgáltatási Megállapodásban, amely összhangban a Legfelsőbb Bíróság említett GK. 68. számú állásfoglalásával lehetőséget biztosít arra, hogy a havi előfizetési díjak a mindenkori teljesítés időpontjában - az előfizető által ellenőrizhető módon - egyértelműen kiszámíthatóak legyenek,
  
  b) vagy vállalja a szerződés - szükség szerinti - folyamatos módosítását a megrendelőivel való közös megegyezés alapján, ami azt is jelenti, hogy a Kaposkábel Kft. jogszerűen nem élhet a Jelszolgáltatási Megállapodás szerinti szolgáltatásból való kikapcsolással, ha az előfizető - nem fogadva el az emelést - csak a korábbi díjat fizeti meg (az ezzel ellentétes magatartás a Versenytanácsnak a Legfelsőbb Bíróság előzőekben már említett ítéleteivel megerősített gyakorlata szerint gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül).

VII.

Bírság, jogorvoslat

• 35)

  A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki. A bírság összegét a Tpvt. 78. § (2) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelésével határozta meg, melynek során tekintettel volt arra is, hogy a Kaposkábel Kft. tevékenységének két éve alatt jelentős mértékben emelte az előfizetői számára nyújtott szolgáltatások színvonalát.

• 36)

  A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) - (2) bekezdésein alapul.

Budapest, 1998. május 6.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Bodócsi András sk.
Ágoston Marika