Vj-46/1998/10
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Hans - Heinrich Kleuker igazgató (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10.) által képviselt Rheinbraun AG. (50935 Köln, Stüttgenweg 2.) kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezése iránti kérelmére - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács engedélyezi, hogy a Rheinbraun AG. részvényvásárlással irányítást szerezzen a Mátrai Erőmű Részvénytársaságban.
E határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított harminc napon belül az ügyfelek a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérhetik.
Indoklás
I.
A RWE Energie AG., Essen és az Energie Baden - Württemberg AG, Karlsruhe (az Energieversorgung Schwaben AG. jogutódja) konzorcium 1995. évben a magyar villamos energia - ipar privatizálásakor megvásárolta a Mátrai Erőmű Rt részvényeinek 38,09 %-át, egyúttal lehetőséget kapott az Igazgatósági tagok többségének, a Felügyelő Bizottsági tagok felének kijelölésére és a könyvvizsgálók kiválasztására. Emellett olyan mennyiségű további részvény vételi jogának megszerzésére is, amely a konzorcium számára lehetővé teszi a többségi részesedés megszerzését.
A konzorcium 1996-ban létrehozta az RWE Energie /EVS Magyarország 2. Beteiligungsgesellschaft mbH részesedési társaságot, azzal a céllal, hogy a konzorcium számára további Mátrai Erőmű Rt részvényeket vásároljon és azokat birtokolja. A részesedési társaság jelenleg a Mátrai Erőmű Rt részvényeinek 31,87 %-ban tulajdonosa, a konzorcium pedig 38,7 %-ban részvénytulajdonos, így a konzorcium tagjai közvetlenül illetve a részesedési társaságon keresztül összesen 70,5 %-ban tulajdonosai a Mátrai Erőmű Rt-nek.
A konzorcium a magyarországi áramszolgáltató vállalkozások privatizációjában is részt vett, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. törzsrészvényeinek 48,8 %-át, a Budapesti Elektromos Művek Rt törzsrészvényeinek 41,64 %-át vásárolta meg és mindkét esetben lehetőséget kapott az Igazgatósági tagok többségének, a Felügyelő Bizottsági tagok felének és a könyvvizsgálók kijelölésére. Ezen túl további, a többségi részesedést lehetővé tevő részvény vételi jogára.
A Rheinbraun AG., Köln a konzorcium tagjait is magában foglaló németországi RWE konszern tagja, magyarországi érdekeltségei nincsenek.
A Rheinbraun AG. jelentős bányászati vállalkozás, fő üzleti tevékenysége a barnaszén-kitermelés, mellyel Németország energiaszükségletének fedezésében jelentős arányt biztosít. A bányászati ágazatban szerzett know-how-t szerte a világon értékesíti. Emellett kőszén-, urán felkutatással, kitermeléssel és értékesítéssel foglalkozik, résztvesz a klasszikus tüzelőanyag- és kőszénkereskedelemben.
A Mátrai Erőmű 1992. óta működik részvénytársasági formában, elődje a Visonta község közelében feltárt gyenge minőségű lignit vagyonra alapozva 1997. óta termel villamos energiát. Az erőmű működéséhez szükséges tüzelőanyagot a visontai és a bükkábrányi külszíni fejtésű bányaüzemekből szerzi be. Az erőműben a hatékonyság növelésére és a környezetszennyezés csökkentésére ez évben jelentős beruházás indul.
II.
A kérelmező Rheinbraun AG. 1998. április 14-én azzal a kérelemmel fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, hogy engedélyezze részére a Mátrai Erőmű RT részvénypakettjével rendelkező konzorciumhoz való csatlakozását úgy, hogy a konzorcium egyik tagjától a konzorcium tulajdonában lévő 38,7 %-nyi részvény 30 %-át megvásárolja. Emellett ugyancsak 30 % részvényt vásárol a RWE Energie /EVS Magyarország 2. Beteiligungsgesellschaft mbH 31,87 %-os részvénycsomagjából.
Kérelméhez csatolta a Magyar Energia Hivatal tulajdoni hányad átruházást jóváhagyó határozatait, és hangsúlyozta, hogy részvény szerzése csupán átrendeződést okoz a Mátrai Erőmű Rt tulajdonosi szerkezetében, az RWE AG konszern részesedése a Rheinbraun AG belépésével nem változik meg. Ugyanakkor az új tulajdonos szakmai befektető és olyan bányászati know-how -al rendelkezik, amely a Mátrai Erőmű Rt tervezett beruházásában, az erőmű - bánya komplexum gazdaságos működtetésében jól hasznosítható. A tulajdonosi szerkezet változás a piaci viszonyokat nem befolyásolja.
III.
A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71.§-a alapján az elkészült vizsgálati jelentés a kérelmezett összefonódás engedélyezését indítványozta, tekintettel arra, hogy az irányításszerzés mértéke nem, csak összetétele változik meg, emellett hivatkozott Magyar Energia Hivatal által megadott jóváhagyásra, valamint arra, hogy a szakmai befektető tevékenysége pozitív hatással lehet az erőmű pozíciójára.
IV.
A Tpvt. VI. fejezete írja elő a vállalkozások összefonódásának ellenőrzését, mely meghatározott feltételek fennállása esetén engedélykérési kötelezettséget jelent.
Az engedélykérés két feltétele, ha az adott akció a Tpvt. 23.§-a szerint összefonódásnak minősül, valamint ha az érintett vállalkozások előző évi árbevétele meghaladja a Tpvt.24.§-ában foglalt értéket.
A Tpvt. 23.§ (1) bekezdésének b.) pontja értelmében a vállalkozások összefonódása jön létre, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez egy további vállalkozás felett. A 23.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerint irányítás szerzés a többségi szavazati jogot biztosító részvények tulajdonlása, vagy a vezető tisztségviselők többségének kijelölésére vonatkozó jogosultság. A konzorciumhoz való csatlakozással és a kérelem szerinti részvényvásárlással a Rheinbraun AG. a Mátrai Erőműben az irányításszerzés mindkét kritériumával rendelkezik.
Az tény, hogy az új tulajdonos belépésével összességében az irányítottság mértékében nem történik változás, azonban a tulajdonosok köre bővül, amely hatással lehet a gazdasági versenyre, esetlegesen koncentráció növekedéshez vezethet, azáltal, hogy az új tulajdonos érdekkörébe tartozó vállalkozások, mint közvetett résztvevők az érintett piac folyamatait befolyásolni képesek.
Ezért a Versenytanács a kérelmezett akciót a 23.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontja alapján ellenőrizendő összefonódásnak minősítette.
A Tpvt. 24.§ (1) bekezdése szerint az összefonódás akkor engedélyköteles, ha az érintett vállalkozások előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele meghaladja a tíz milliárd forintot, feltéve, ha az irányítás alá kerülő vállalkozás nettó árbevétele 500 millió Ft feletti. A 27. § (2) bekezdése szerint kell a Magyar Köztársaság terültén eladott árukból az előző évi nettó bevételt számításba venni a külföldön honos vállalkozások esetében.
Az érintett vállalkozások köre a 26 § (1) bekezdése alapján és árbevétele a következő:
- 1.)
Közvetlen részvevők:
- Rheinbraun AG., Köln mely Magyarországon árbevételt nem realizált,
- Mátrai Erőmű Rt., 1997. évi nettó árbevétele 25,8 milliárd Ft volt. - 2.)
Közvetett résztvevők:
- RWE Energie AG. /En BW AG. konzorcium,
- RWE Energie /EVS Magyarország 2. Beteiligungsgesellschaft mbH,
melyek Magyarországon árbevételt nem realizáltak,
- Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt, 1997. évi nettó árbevétele 66,2 milliárd Ft volt,
- Budapesti Elektromos Művek Rt, 1997. évi nettó árbevétele 33,1 milliárd Ft-ot ért el,
- Visontai Gépüzem Kft, 100 %-ban a közvetlen résztvevő Mátrai Erőmű Rt tulajdona, gépek és berendezések technológiai javítását, szerelését, fejlesztését végzi. Nettó árbevétele 2 milliárd Ft alatti.
Tekintettel arra, hogy az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek előző évi nettó árbevétele meghaladja a Tpvt. 24.§ (1) bekezdésében foglalt összeget a kérelmezett részvényvásárlás engedélykötelesnek minősül.
V.
A Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a GVH nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását, vagy fejlődését az összefonódással érintett piacon vagy annak egy jelentős részén.
Az érintett piac meghatározását a Tpvt. 14.§-a alapján kell elvégezni, az eljárás tárgyát képező áru és a földrajzi terület figyelembevételével.
Az összefonódással érintett piac a közcélú villamos energia termelés és szolgáltatás, mely speciális terület, ahol a piac teljes működését törvény és kormány-, illetve szakminisztériumi rendeletek szabályozzák.
A magyar energiapolitika végrehajtása érdekében a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (VET) állami feladatként írja elő a meghatározott teljesítmény feletti erőmű létesítésére vonatkozó javaslattételt, a villamos energia hatósági ármegállapítását, a külföldről történő behozatal és kivitel mértékét és feltételeit, az erőművek energiahordozó készletének legkisebb mértékét és a készletezés rendjét.
A villamos energia termelésének, természetes monopolhelyzetben lévő szállításának és szolgáltatásának engedélyezését, a fogyasztói igény kielégítésének és a szolgáltatás színvonalának ellenőrzését, valamint a fogyasztói érdekvédelmet a Magyar Energia Hivatal látja el.
A törvény (VET) szabályozza a villamosenergia-rendszerben a közcélú termelők, a szállítók és a szolgáltatók együttműködési kötelezettségét, annak szabályait. Kötelező törvényi előírások vonatkoznak a villamosmüvek üzemeltetésére, a közcélú villamos energia termelőkapacitások szállító részére történő felajánlására, illetőleg a termelőkapacitás igénybevételére, a szerződéskötési kötelezettségekre. A törvény általános előírásokat ad a villamos energia termelői, átviteli, elosztási és szolgáltatási árának (díjának) megállapításakor figyelembeveendő tényezőkre. A legmagasabb hatósági ár megállapításának részletes szabályait és az áralkalmazás feltételeit pedig a közcélú villamosmüvek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 55/1996. (XII.20.) IKIM rendelet tartalmazza.
Az eljárás során megállapítható volt, hogy e szabályozott piacon a kérelmezett részvényvásárlás a gazdasági versenyt nem befolyásolja, koncentráció növekedést nem eredményez, miután az újonnan belépő részvénytulajdonos az érintett piacon nem rendelkezik érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokkal. Az összefonódás két közvetett résztvevőjeként szereplő áramszolgáltató vállalkozás piaci működését ugyancsak a VET szabályozza, a Magyar Energia Hivatal által részükre megadott engedélyben meghatározott földrajzi területen kizárólagosan, szolgáltatási kötelezettség mellett végezhetik tevékenységüket. A Mátrai Erőmű Rt által irányított közvetett résztvevő pedig az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet lát el.
Mindezek alapján a Versenytanács, miután a Tpvt. 30.§ (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal az engedélyt nem tagadhatja meg, a kérelem szerinti összefonódást engedélyezte.
VI.
Az ügyfelek együttesen a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács a Tpvt. 74.§ (1) bekezdése alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg.
A Tpvt. 62.§ (1) bekezdése szerinti eljárási díjat a kérelmező megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.
A határozat felülvizsgálatára vonatkozóan a Tpvt. 83.§ (1) - (2) bekezdései rendelkeznek.
Budapest, 1998. június 10.
Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Szabó Györgyi