Vj-131/1998/22
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Vida Marianna (1067 Budapest, Csengery u. 53.) ügyvéd által képviselt KÁBELTEL Budapest Kft. (1067 Budapest, Csengery u. 53.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
A Gazdasági Versenyhivatal 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megvalósította-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jogsértését azáltal, hogy a kábeltelevíziós jelszolgáltatást biztosító előfizetői szerződés megkötésétől elzárkózott azon indokkal, hogy az előfizetőnek a HBO mozicsatorna igénybevételével összefüggő díjhátraléka van.
Fenti körben a Versenytanács az alábbi tényállást állapította meg:
I.
A jelen eljárással érintett piacon - Budaörsön - az eljárás alá vont vállalkozás nyújt egyedül kábeltelevíziós jelszolgáltatást. A lakótelepeken kiépített rendszer az ott lévő 2600-2700 lakásból 2300 lakásban van jelen.
Budaörs területén a rendszerbe már bekapcsolódott fogyasztók számára más, az eljárás alá vonti szolgáltatást ésszerűen helyettesíthető jelvételi lehetőség nem áll a fogyasztók rendelkezésre, így a Kft. az adott területen gazdasági erőfölényben van.
1998. elejéig az eljárás alá vont vállalkozás a kábeltelevíziós jelszolgáltatást soros rendszeren biztosította. A fogyasztókkal külön kötött szerződést a kábeltelevíziós jelszolgáltatásra, illetve a kábeltelevíziós rendszerre épülő HBO szolgáltatásra, mely utóbbira kötött az ún. HBO mozicsatorna szerződés kimondta, hogy a HBO szolgáltatás nem tartozik a jelszolgáltatási díj ellenében nyújtott más szolgáltatások körébe. Azon fogyasztók, akik a mozicsatorna szerződést is megkötötték, e szolgáltatás díját elkülönítve fizették az eljárás alá vont vállalkozás részére.
Budaörs területén azon fogyasztóknak, akiknek az eljárás alá vont vállalkozás számításai szerint a mozicsatorna szerződésből eredően díjhátralékuk volt, az eljárás alá vont vállalkozó a teljes - vagyis a kábeltelevíziós és az HBO - szolgáltatást is felmondta.
Tekintettel arra, hogy 1998. elején Budaörs területén megtörtént a soros rendszer csillagpontos rendszerre történő átállítása, a területen valamennyi előfizető szerződése megszűnt, így azon fogyasztóknak, akik a csillagpontos rendszeren biztosított szolgáltatást igénybe kívánták venni, új szerződést kellett kötni anélkül, hogy az eljárás alá vont vállalkozó a fogyasztóknak bekötési díjat számított volna fel.
Az HBO hátralékkal érintett 28 fogyasztó közül 1 fogyasztó kívánt a csillagpontos rendszerre szerződést kötni az eljárás alá vont vállalkozással, ki a szerződéskötéstől a teljes jelszolgáltatásra nézve elzárkózott, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a szolgáltatás egységes távközlési szolgáltatásnak minősül, így az HBO igénybevételéből eredő díjtartozás a teljes jelszolgáltatásra irányuló szerződés megkötésétől való elzárkózás jogát biztosítja számára.
Az érintett fogyasztó és az eljárás alá vont vállalkozás között a díjhátralék kérdésében per van folyamatban. A pertől függetlenül 1998. november 18-án az eljárás alá vont vállalkozás megkötötte a szerződést, az érintett fogyasztóval az általa igényelt összes szolgáltatásra.
II.
Az 1997. augusztus 16-ától hatályos 1997. évi LXV. törvénnyel módosított távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 8. § (2) bekezdése szerint a közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére a közcélú szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.
A Tt. 8. § (3) bekezdése az esetben mentesíti a szolgáltatót a szerződéskötési kötelezettség alól, ha az előfizetőnek a szolgáltatóval szemben a távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása van, vagy a korábbi előfizetői szerződést a szolgáltató az előfizető hibájából 1 éven belül mondta fel.
A távközlésről szóló törvény mellékletének 12. pontjában foglalt fogalommeghatározás alapján az eljárás alá vonti tevékenység a műsorleosztás körébe tartozik, mely - a Tt. 3. §-ának (2) bekezdésére és 20. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - közcélú távközlési szolgáltatásnak minősül.
Mint közcélú távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozást tehát - a törvény által taxatíve felsorolt kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli jogszabálymódosulás folytán.
III.
A vizsgálati jelentés megállapítva, hogy az eljárás alá vont vállalkozó az érintett piacon, vagyis Budaörsön gazdasági erőfölényben van, az eljárás megszüntetését indítványozta azon indokkal, hogy az adott magatartás az eljárás alá vont vállalkozás versenypozícióit jelentéktelen mértékben érinti.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte azzal, hogy a Tt. 8. § (3) bekezdése értelmében nem terheli szerződéskötési kötelezettség az esetben, ha az előfizetőnek távközlési szolgáltatás igénybevételéből eredő díjtartozása van. Előadta, hogy a törvény meghatározza a távközlési szolgáltatás fogalmát, melybe minden, díj ellenében végzett távközlési forgalmi szolgáltatás és távközlő hálózat hozzáférési szolgáltatás beletartozik, beleértve a HBO szolgáltatást is.
Hivatkozott arra, hogy a jelen eljárással vizsgált elkövetési magatartással azonos és korábban jogsértőnek talált magatartása óta (Vj-94/1993-as számú ügy), a jogszabályi háttér megváltozott, minek folytán az 1993-ban hozott határozatban foglalt szempontrendszer jelen eljárásban nem alkalmazható.
IV.
A Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján versenyjogilag elbírálható jogsértés hiányában az eljárást megszüntette.
Az eljárás megszüntetésénél figyelemmel volt arra, hogy a Tt. 8. § (2) bekezdése szerint az eljárás alá vont vállalkozást szerződéskötési kötelezettség terheli, mely alól csak a (3) bekezdésben megjelölt okok alapján mentesül.
Az államilag szabályozott piaci magatartásokkal szemben a versenytörvény azon piaci viszonyokra, és egyben jogviszonyokra tartalmaz rendelkezéseket a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés körében is, amikor is a piaci szereplőknek, vagyis a vállalkozásoknak módjuk van a piaci helyzetet és saját gazdasági helyzetüket is figyelembevéve döntést hozni.
Fentieknek megfelelően a Tpvt. 21. § c) pontja alkalmazásában csak az a magatartás minősülhet versenyjogilag jogsértőnek, amikoris valamely vállalkozás anélkül zárkózik el az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, hogy ezt a piaci helyzet, illetve gazdasági helyzete indokolná.
Az 1993. után bekövetkezett jogszabályi változás következtében az eljárás alá vont vállalkozás jogszabályi kötelezés folytán köteles szerződést kötni anélkül, hogy a jogszabály által meghatározott körön túl (Tt. 8. § (3) bekezdés) más körülményekre figyelemmel lehetne. Emiatt a piac nem regulált szektorának szereplőire alkalmazandó, Tpvt. által megítélhető magatartást a szerződések megtagadása tekintetében nem tanúsíthat. Az esetben, ha a jogszabály által megengedett okokon túl nem köt szerződést, a Ptk. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a szerződést létrehozhatja és tartalmát is megállapíthatja.
Jelen ügyben tehát a bíróság hatáskörébe tartozik a díjhátralék és a szerződés felmondásából eredő esetleges jogvita, mellett a díjhátralékkal kapcsolatos elzárkózás megítélése is.
Az eljárás alá vont vállalkozás magatartását tehát a vonatkozásban, hogy jogosan, vagy jogtalanul vagyis a kötelező jogszabályi rendelkezés miatt, vagy annak ellenére zárkózik-e el a szerződés megkötésétől, csak a bíróság bírálhatja el, mivel a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozóan megitélhető önálló gazdasági döntést nem tud hozni fenti vonatkozásban.
Budapest, 1998. december 8.
Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Kis Lászlóné