Gazdasági Versenyhivatal

Vj-132/1998/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Zubor László (3600 Ózd, Bolyki főút 61.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

I.

Az Ózdi Egyesült Lakásfenntartó Szövetkezethez 2760 lakás tartozik, ezek döntő többségében (92 épületben) az 1980-as évek végétől hét darab közösségi műhold- és jeltovábbító rendszer működött, melyet eljárás alá vont vállalkozás épített ki és karbantartásáról gondoskodott.

1993. június 22-én a Miskolci Postai és Távközlési Felügyelet az Ózd, Vöröshadsereg u. 33. antennarendszerét nem megfelelőnek minősítette és megállapította, hogy jelenlegi állapotában nem bővíthető.
1995. május 25-én a Miskolci Hírközlési Felügyelet ugyanezen (új neve: Vasvár u.) épületnél üzemelő rendszer javítására kötelezte a Szövetkezetet, a fennmaradási engedély visszavonását kilátásba helyezve.
A Szövetkezet ezt követően korszerűsíteni szándékozott, de végülis ez nem történt meg.


1994-ben az eljárás alá vont vállalkozás Ózd város területét lefedő kábeltelevíziós jelszolgáltatási rendszert épített ki. Ilyen műsorelosztó és műsorszétosztó kábeltelevíziós szolgáltatást az egész város területére csak ő tud biztosítani. Rajta kívül még egy jelentéktelen vállalkozás van jelen, tevékenysége lokális jellegű. Eljárás alá vont rendszerébe körülbelül 4500 lakás tartozik.
Ott, ahol csillagpontos rendszerrel ellátott épületek vannak, ott egyéni előfizetési szerződéseket köt, míg a soros rendszerbe kapcsolt lakások esetén a lakóépület tulajdonosainak képviselőivel.
A Miskolci Hírközlési Felügyelet 3-10612/2/1995. szám alatt végleges fennmaradási engedélyt adott a kábeltelevíziós rendszerek összekapcsolásával megvalósult közösségi műsor- és jeltovábbító rendszerre azzal, hogy valamennyi rádió és televízió műsorát folyamatosan kell szétosztania a rendszer előfizető csatlakozó pontjaira, majd a Budapest-Vidéki Hírközlési Felügyelet az előbbi engedély alapján működő vezetékes kábeltelevíziós rendszereken történő műsorelosztó szolgáltatás végzéséhez ideiglenes szolgáltatási engedélyt adott.

1994. december 12-én eljárás alá vont vállalkozás és a Lakásszövetkezet megállapodott abban, hogy eljárás alá vont a Szövetkezet épületeinek lakásaiba biztosítja az ózdi kábeltelevízió csatornáit, kivitelezi a rendszer törzs- és primer hálózatát.
A Szövetkezet egyszeri fejlesztési hozzájárulást fizet, - a tulajdonosok tagértekezleti határozatai szerint - és az elkészült hálózatra üzemeltetési szerződést köt, melynek havi díját folyamatosan rendezi.
A fenti megállapodást 1995. január 30-án írásban ismét megerősítették, melyben rögzítették, hogy a Szövetkezet csatlakozik eljárás alá vont rendszeréhez. 1995. február 1-én egy újabb szerződés született, melyben az eljárás alá vont kötelezte magát, hogy a melléklet szerinti szövetkezeti épületek lakásaiba biztosítja a kábeltelevíziós csatornákat, kivitelezi a hálózatot, a szabvány előírásainak megfelelő zavarmentes vételt biztosít. A Szövetkezet vállalta 525.000.- Ft megfizetését, továbbá, hogy üzemeltetési szerződést köt és annak díját megfizeti.
Ezt megelőzően az egyes lakóépületek szóbeli és írásbeli megrendelését külön is továbbították eljárás alá vont vállalkozásnak, utalva a tagság többségi írásbeli igényére (például: 1995. november 23., Vasvár u. 31-ből származó megrendelés).

1995. október 6-án a Szövetkezet értesítette tagjait, hogy a korábban telepített központi és parabolaantenna berendezést üzemen kívül helyezte, mert a tagok igényelték a kábeltelevízió bekötését. A műsorok vétele ezután ezen keresztül történik, a karbantartásra vonatkozó szerződést megszüntette, ennek kapcsán a közös költség csökkent. Tájékoztatást adott arról, hogy a szolgáltatót felhívta, kössön az új berendezés üzemeltetésére és karbantartására a tulajdonosokkal szerződést.

Az eljárás alá vont vállalkozás 1995. november 9-i kelettel megküldte szerződéstervezetét aláírásra a Szövetkezetnek. E tervezet tartalmaz egy "Előzmények" fejezetet, amely szerint az eljárás alá vont vállalkozás a közös tulajdonú belső hálózat elosztópontján keresztül kizárólag azokba a szövetkezeti épületekbe vezette be a rendszert, amelyekben a szolgáltatást a családok többsége írásban igényelte és vállalta a rákötés költségeit. A tagok rendelkezése alapján a díjat a Szövetkezet fizeti. Utalás történik az 1995. október 6-i szövetkezeti közleményre, azzal, hogy az eredeti szerződés lakóépületek ellátására és nem egyéni igénylők kiszolgálására szólt. Ilyen megállapodást nem is kívánt kötni, de megegyezés reményében 1995. október 1-től végzi a szolgáltatást, valamint a belső karbantartást és hibaelhárítást. A jelszolgáltatást a hálózat központi csatlakozási pontján keresztül vállalta, ami azzal jár, hogy az adott épület valamennyi lakója igénybe veheti, akár fizeti a közös költséget, akár nem. Akkor köt egyedi szerződéseket, ha az épület csillagpontos hálózatát a Szövetkezet kiépítteti.
A tényleges érdemi részben eljárás alá vont vállalkozó biztosítja a házerősítő kimenő pontjáig a televízió és rádiócsatornák vételét a kimutatásban feltüntetett lakóépületekben, a Szövetkezet a hálózati berendezésein keresztül biztosítja a folyamatos üzemelést. A díj évente 100.- Ft/hó/lakás.

A Szövetkezet ezt nem írta alá, majd december 11-én egy saját tervezetet küldött, amelyben két szövetkezeti közgyűlési határozat szerepel: az egyikben a Szövetkezetet "központi szerződés" kötésére kötelezte a kivitelezővel - a csillagpontosításig - úgy, hogy csak azt az összeget utalja át, amit a tagok befizetnek. A másik határozatban a szolgáltatási díj 100.- Ft/hó/lakás mértéket fogadta el. A Szövetkezet erre utalva, mint megrendelő szerepel a szerződésben, melynek tárgya, hogy eljárás alá vont a lakóépületek lakásaiba biztosítsa a televízió- és rádió csatorna vételét. A lakástulajdonosoktól havonta beszedett díjat számla ellenében a Szövetkezet fizeti, a díjról nyilvántartást vezet. A 100.- Ft-ból 50.- Ft a műsorszolgáltatás díja, 50.- Ft pedig a megrendelő Szövetkezeté. Ez az átalánydíjas karbantartás fedezetére szolgál. A vállalkozás kötelezettségévé tette, hogy törekszik a csillagpontos rendszer kiépítésére, valamint a hibákat 24 órán belül elhárítja.
Ezt követte egy év után, 1996. november 6-án eljárás alá vont újabb tervezete, amely annyiban különbözött, hogy a késedelem jogkövetkezményeként rögzítette a szolgáltatás megszüntetését, továbbá kikapcsolási és visszakapcsolási díjat, majd december 12-én egy újabb tervezet készült annyi változtatással, hogy kötelezettségeit pontosította, míg 130.- Ft-os díjat jelölt meg úgy, hogy ebből 100.- Ft a szolgáltatás, 30.- Ft pedig a megrendelőt illető beszedés díja. Két havi elmaradáshoz kötötte a nem fizető tagok esetében a szolgáltatás megszüntetését. Ez a szerződés már utal az automatikus évi díjemelésre.
1996. november 6-án ügyvédi felszólításban követelte a szerződés megkötését, kilátásba helyezte a szolgáltatás megszüntetését. Ebben rögzítette, hogy 1996. augusztus 31-ig a díjat kiegyenlítette a Szövetkezet. 1997. március 17-én újabb tervezetet küldött, itt a díj már 350.- Ft, majd ezt követte egy további. Ennek ellenére írásbeli szerződés nem jött létre, a jeltovábbítás azonban eljárás alá vont részéről biztosított volt, a szövetkezeti épületek tulajdonosai a díjat - az eljárás alá vont vállalkozás általi időközi emelését is elfogadva - a házmestereken keresztül fizették be eljárás alá vont vállalkozás számlájára.
Miután az egyes lakások tulajdonosai - használói - nem mindig, vagy egyáltalán nem fizettek eljárás alá vont több ízben kilátásba helyezte a szolgáltatás megszüntetését, ez azonban nem történt meg.

1998. nyarán több szövetkezeti házban volt szolgáltatás kimaradás:
Július 28-án a Vasvár út 39-59. szám alatti lakások tulajdonosai tartottak lakógyűlést, ahol előadta eljárás alá vont, hogy július 24-én a vihar kárt okozott, a szolgáltatás több napig szünetelt, visszaállítására részben azért nem került sor, mert idegenkezű beavatkozás történt a rendszerbe, valamint a szolgáltatási díjhátralék is felgyülemlett. Hangsúlyozta, hogy meg fogja szüntetni a szolgáltatást a hátralék miatt. A tulajdonosok nem vitatták tartozásukat, megfizetésére határidőt vállaltak, eljárás alá vont a hibát elhárítva visszaállította a szolgáltatást (5/11/3. melléklet).

A Bolyki főút 47-ben augusztus 14-én tartott lakógyűlésen eljárás alá vont vállalkozás előadta, hogy a szolgáltatás a házerősítő tápegysége meghibásodása miatt szűnt meg, a visszaszerelést ahhoz kötötte, hogy a díjat fizessék meg, mert az épületben 539.400.- Ft díjtartozás mutatkozott. E tényt a lakók aláírásukkal igazolták, majd 17-én a visszaszerelés megtörtént. (5/11/1. melléklet, 7/1.a. nyilatkozatok)

A Szent István út 11-ben augusztus 15-én tartott lakógyűlésen eljárás alá vont nyilatkozott, hogy a július 24-i vihar miatt a szolgáltatás megszűnt, augusztus 6-án áramellátás hiánya miatt nem tudta visszaállítani, 15-én új erősítőt szerelt fel, de a tulajdonosok eddigre a hátralék 70 %-át kifizették. A tulajdonosok e tényeket aláírásukkal elismerték. Eljárás alá vont javasolta a csillagpontos átalakítást. (5/11/2. melléklet)

Vasvár u. 64-82-ben szeptember 10-én készült feljegyzés, ahol eljárás alá vont előadta, hogy vonalerősítő tápfeszültséget nem kapott , a lépcsőházi világítás nem működött, ez okozta a hibát. (5/11/2. melléklet)


Augusztus 4-én a Szent István út 9-ben volt megbeszélés a lakókkal a július 24-i vihar miatt szűnt meg a szolgáltatás, ezt a lakók elismerték, visszaállítása megtörtént. (5/11/4. melléklet)

II.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert felmerült annak valószínűsége, hogy eljárás alá vont vállalkozás erőfölényes helyzetével él vissza akkor, amikor az egyes előfizetőkkel történő szerződéskötéstől elzárkózik, valamint szünetelteti a jelszolgáltatást; így magatartása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. §-ába ütközik. A vizsgálati jelentés a beszerzett adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont és a Szövetkezet között utaló magatartással szolgáltatási szerződés jött létre, ennek alapján történik a teljesítés. A jelszolgáltatás megszüntetése kapcsán nem volt bizonyítható, hogy eljárás alá vont a szolgáltatást megvonta, a különböző egyéb körülmények miatt megszakadt szolgáltatás visszaállítása megtörtént, a munka elvégzése során azonban a javítások tekintetében hátrább sorolta a nem fizető szövetkezeti épületeket. A fentiek miatt - jogsértés hiányában - az eljárás megszüntetését indítványozta.

Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését kérte.

III.

A Tpvt. 21. § tiltja a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélést és ennek nevesített esetei között a c) pontban az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától való indokolatlan elzárkózást.

Az eljárás alá vont vállalkozás elismerte, hogy Ózd város területén gazdasági erőfölényes helyzetben van és a vizsgálat is erre jutott, mert rajta kívül ilyen komplex kábeltelevíziós szolgáltatást más nem tud nyújtani. A Versenytanács azonban nem foglalkozott részletesen az erőfölény meglétének vizsgálatával a Tpvt. 22. § (1) bekezdésében írtak szerint, mert a törvényi tényállás a gazdasági erőfölény és az azzal való visszaélés együttes feltételéhez köti a jogsértést, és a visszaélésszerű magatartás nem volt az eljárás alá vont terhére megállapítható.

a) A szerződés formailag két (vagy több) személy egybehangzó akaratnyilatkozata, tartalmilag pedig a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározása (Ptk. 198. §), vagyis kötelezettséget keletkeztet a szolgáltatás teljesítésére és jogosultságot a szolgáltatás követelésére. Tárgya tehát az a magatartás, amelyet a jogosulttól a kötelezett követelhet, illetve amelyet a kötelezett teljesíteni köteles.

A rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy eljárás alá vont vállalkozás a mai napig jelszolgáltatást ad, míg az egyes lakások tulajdonosai (használói) veszik az ózdi kábeltelevízió műsorait, ennek fejében ellenszolgáltatást teljesítenek - megbízottjukon keresztül -; így tehát van szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Ennek ismeretében pedig nem állítható, hogy eljárás alá vont vállalkozás elzárkózik üzleti kapcsolat létrehozásától, vagy fenntartásától, függetlenül attól, hogy írásban nem szerződött senkivel. A szerződés létrejöttének tényét maga az eljárás alapjául szolgáló bejelentés ismeri el azzal, hogy visszaélésnek tartja a jelszolgáltatás megszűnését.

A Versenytanács álláspontja szerint nem tartozik a versenyfelügyeleti szerv hatáskörébe annak eldöntése, hogy ki az eljárás alá vont vállalkozón kívül e szerződésnek az alanya (a Szövetkezet, vagy a szövetkezeti csoportosulások, tulajdonosok), ebben polgári bíróság foglalhat állást akár az eljárás alá vont vállalkozó által - előszerződésre alapítottan - egy szerződés létrehozására irányuló, akár teljesítés iránt indított perben, amikor minősítenie kell a felek jognyilatkozatait. E tekintetben mellőzi a vizsgálati jelentés megállapításait, a szövetkezet tevékenységének minősítését is, utalván arra egyébként, hogy az 1996. évi I. törvény (a rádiózásról és televíziózásról) rendelkezései irányadók a műsorszolgáltatás, szétosztás és vezetékes műsorelosztást illetően.

b) A jelszolgáltatás megszüntetésével kapcsolatosan a rendelkezésre álló jegyzőkönyvek szerint az ezév nyarán néhány ház esetében következett be, azonban nem eljárás alá vont vállalkozás kapcsolta ki a szolgáltatást. A lakók elismerték aláírásukkal, hogy viharkár miatt sérült meg a berendezés, illetőleg egy helyen idegenkezű beavatkozás történt. Tény az, hogy a visszakapcsolás nem azonnal történt meg - erre utalnak a formanyomtatványon felvett egyes lakók által aláírt jegyzőkönyvek is -, azonban az a magatartás, ha eljárás alá vont vállalkozás a meghibásodások javítási sorrendjében hátrasorolta a jelentős hátralékkal rendelkező szövetkezeti házakat, - akik a javítási költséget sem fizették meg -, nem egyenértékű egy olyan magatartással, amikor nemfizetés okából kikapcsolja a szolgáltatást. Ezzel ugyan több ízben fenyegette a tulajdonosokat, de ténylegesen folyamatosan szolgáltat.

A Versenytanács azonban figyelmezteti eljárás alá vont vállalkozást arra, hogy ha azért, mert saját adminisztrációja növekedésének akadályozása, illetőleg annak érdekében, mert nem tudja megoldani a nemfizetők kikapcsolását, mintegy "kollektív büntetésként" megszünteti a szolgáltatást a díjat teljesítőkkel szemben is, már tisztességtelen magatartásnak minősülhet (Legfelsőbb Bíróság Kf.II.25668/1994/4. számú határozata). Amennyiben ugyanis vállalta az egész rendszer kiépítését és a műsorok lakásba történő eljuttatását, meg kell találnia a technikai megoldást az egyedi előfizetők kikapcsolására, ellenkező esetben nem kellett volna a rácsatlakozást biztosítania.

Fentiek értelmében a Versenytanács nem látta igazoltnak eljárás alá vont visszaélésszerű magatartását, amiért az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulata alapján megszüntette. A Tpvt. 74. § (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott.
A határozat egyéb rendelkezése a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.

Budapest, 1998. november 16.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika