Vj-138/1998/27

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Miskey Tamás jogtanácsos által képviselt ÉMÁSZ Rt. (3525 Miskolc, Dózsa György út 13.) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel élhet az eljárás alá vont vállalkozás.

Indoklás

A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás erőfölényes helyzetével visszaélve jogsértés valósít-e meg azáltal, hogy a 15/1980. (VII. 25.) KPM - ÉVM rendelet alapján azzal a feltétellel adja hozzájárulását, hogy olyan jelentős mértékű szabványosítási, felújítási munkálatokat is elvégez a kábeltelevíziós hálózatot (továbbiakban: KTV-hálózat) kiépíteni kívánó vállalkozás, melyek műszakilag - az építtető KTV rendszeréhez - részben szükségtelenek.
A vizsgálat tárgyát képezte továbbá, hogy ezen munkálatok teljes költségét -fentiek szerint indokolatlan részében is - az építtetőnek kell viselni és a költségek indokolatlan részének (felújítás) az oszlopok bérleti díjában történő jóváírásától is elzárkózik az eljárás alá vont vállalkozás. A költségeket nem számla ellenében - vagyis nem a tényleges költségek alapján - hanem forrás átadás-átvételi megállapodással előzetesen kell átutalni.

Kiterjedt a vizsgálat arra nézve is, hogy olyan magas költséggel járó műszaki megoldásokat is feltételül szab az eljárás alá vont vállalkozás a KTV vállalkozásoknak, melyeket a telefonhálózat építtetőjétől nem követel meg.

I.

A távközlési szolgáltatások közé tartozó KTV-szolgáltatást biztosító hálózat kiépítésének különböző módozatai vannak.
A piacralépéshez szükséges hálózat kialakítható soros rendszerben, amikoris a kábel házról házra halad a szolgáltatás biztosítása érdekében. Ezen módszer az 1996. évi I. törvény értelmében 2003. január 1. napjától nem alkalmazható.
Önálló beruházásként kialakítható a hálózat földkábelfektetéssel is, melynek feltétele, hogy a már létező közműrendszer ne képezzen műszaki akadályt, illetve befolyásolja a tevékenységet a talaj minősége is, mely kedvezőtlen esetben megdrágítja a beruházást.
Úgyszintén önálló beruházásban alakítható ki a hálózat saját oszlopsoron, mely kisebb költségkihatású és kedvezőbb, mint a földkábel. Ez esetben lehetőség van leágazások kialakítására, miáltal elkerülhető meghatározott mennyiségű földkábel lefektetésével járó költség. Ez a megoldás alkalmazhatatlan, ha az adott település sajátosságaira tekintettel az oszlopok felállítására nincs mód.

A KTV szolgáltatást nyújtó vállalkozások más vállalkozás által üzemeltetett hálózatra is rácsatlakozhatnak, így igénybe vehetik például a különböző áramszolgáltatók hálózatát, illetve a telefonszolgáltatást nyújtó vállalkozás létesítményeit föld alatt és a föld fölött.
Ez utóbbi esetben a létesítményt üzemeltető vállalkozások különböző ellenértéket számítanak fel a használatért, melyek az egyszeri, nagyobb beruházással készült önálló hálózatot nem terhelik.

II.

Az eljárás alá vont vállalkozás Észak-Magyarország területén biztosítja a villamosenergia-ellátást.
Alaptevékenysége folytatásához alap és elosztóhálózatot üzemeltet, mely körben köteles biztosítani az ellátás biztonságán túl az élet-, egészség-, és a vagyonbiztonság követelményeit is.

Az eljárás alá vont vállalkozásnak a nyomvonalas jellegű távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 15/1980. (VII. 25.) KPM - ÉVM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) szerint, közműi minőségében közreműködési joga és kötelezettsége van az engedélyezési ügyekben eljáró Hírközlési Felügyelet eljárásában.
Az R. 3. § (5) bekezdése szerint az érdekelt közmű - jelen esetben a villamosmű - üzembentartójának nyilatkozatát az építést végző vállalkozás már az elvi építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt köteles a tervezővel beszereztetni, illetve a villamosművek üzembentartója is köteles az eljárásban részt venni, illetve a tervező kérésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani, valamint eseti előírásait írásban közölni és indokolni (R. 3. § (5) és (6) bekezdés).
Az engedélyező hatóság hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy a nyilatkozatok megfelelnek-e a vonatkozó állami szabványnak, műszaki előírásnak és egyéb követelményeknek (R. 7. § (1) bekezdés).
A nyilatkozat becsatolása hiányában az engedélyező hatóság az elvi építési engedély megadását megtagadhatja (R. 1. § (2) bekezdés a) pont).

A KTV-szolgáltató vállalkozások a közmű-hozzájárulást a villamosművek keresztezése (megközelítése) esetén kötelesek beszerezni (R. 6. § (2) bekezdés g) pont). A kötelezettség fennáll az esetben is, ha a KTV-szolgáltató piacralépéséhez a villamosmű üzemeltetésében lévő oszlopsort kívánja igénybe venni, a KTV-hálózat más módon történő kiépítése helyett.
Mindkét esetben el kell végezni a keresztezésből (megközelítésből) adódó úgynevezett szabványosítási munkákat, melyre nézve jogszabályi, illetve szabvány előírások vannak, melyek betartása mindenkire kötelező.

A villamosművel úgynevezett közös oszlopsoron megvalósuló beruházás kettős kapcsolatot teremt a vállalkozások között. Az eljárás alá vont vállalkozás - ki a villamosmű tulajdonosa - a keresztezés miatt részben közműi minőségében jár el, másrészt, mint az oszlopsor tulajdonosa tesz nyilatkozatot, illetve köt megállapodást az építeni kívánó KTV-szolgáltatóval.

III.

A P és P Bt. az eljárás alá vont vállalkozás területén végez kábeltelevíziós szolgáltatást.
Kisebb településeken általában egy KTV-szolgáltató van jelen és azt, hogy a piacralépéshez szükséges hálózat kialakításának mely módját választja, az adott település városképe, műszaki feltételei, illetve a szolgáltató gazdaságossági megfontolásai döntik el.
A Bt. önálló kábeltelevíziós hálózat kialakítására törekszik valamennyi általa ellátott településen (például Kál, Kompolt, Kisköre, Tiszanána).

Tiszanánán és Kiskörén az eljárás alá vont vállalkozás előadása szerint a Bt. által a hálózatára szabálytalanul felszerelt kábeltelevíziós hálózatot a köztük létrejött megállapodás alapján 1997. tavaszán, illetve nyarán lebontották.
Ezt követően a Bt. Tiszanánán a Polgármesteri Hivatal közreműködésével a MATÁV Rt-vel kötött szerződést, minek következtében a település önerős telefonhálózatára kívánták ingyenesen felszerelni hálózatukat. A Bt. előadása szerint a MATÁV Rt. által kért bérleti díj miatt per van közöttük folyamatban (17. jegyzőkönyv).
A községben 1998. februárjában történt meg a KTV hálózat műszaki átadása, melyhez az eljárás alá vont vállalkozás nem járult hozzá (4. számú irat 5. oldal).
A Bt-nek 1998. február 11-i dátummal megküldött irat szerint a hálózaton szabálytalan építéseket tapasztaltak, melyekre nézve közölték a Bt-vel, hogy azok részben gyengeáramú beavatkozással megszüntethetők, illetve egyes esetekben erősáramú szabványosítási és átalakítási munkák elvégeztetése is szükséges, indokolt továbbá az itt felhasznált oszlopok ügyének rendezése, gyengeáramú terv jóváhagyása, illetve a bérleti díj kifizetése, mert ezek hiányában a műszaki átadáshoz és üzemeléshez nem járul hozzá az eljárás alá vont vállalkozás (1/6.).
Az eljárás alá vont vállalkozás nyilatkozata szerint a Bt. két, az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában lévő oszlopot is felhasznált az egyébként önálló oszlopsor kialakításához, mely oszlopokra tervet nem készíttetett, így a keresztezés szabványos volta nem volt megítélhető és tőle tulajdonosi hozzájárulást nem kért (27. jegyzőkönyv 4. és 6.oldal).

Kiskörén 1997. november végén történt meg a nem közös oszlopsoros KTV hálózat átadása, melyhez az eljárás alá vont vállalkozás a rendelkezésre álló adatok szerint a szabványosítási munkák kapcsán nem járult hozzá (4. irat).
A településen az eljárás alá vont vállalkozó részben földalatti kábelt épített, másrészt a háztól házig szerelési módot alkalmazta (17. irat).
A Bt. a Széchenyi úton a Klapka útig az eljárás alá vont vállalkozás 47 oszlopát kívánta igénybevenni, mire nézve az Rt-től 1997-ben 326.000.- Ft +ÁFA árajánlatot kapott.
A Polgármesteri Hivatal közlése szerint ezekben az utcákban a KTV hálózat földalatti elhelyezése kialakítható, minek egyszeri költsége kb. 1.031.000.- Ft + ÁFA a rendelkezésre álló adatok szerint.
Az érintett utcákon a MATÁV Rt-nek is van oszlopsora. A MATÁV Rt. 1996-ban a bérleti díjat 290.- Ft/hó/oszlopban határozta meg. Az esetleges szabványosítás költsége nem ismert.
A Bt. újabb oszlopsort ezen utcákban városképi szempontok miatt nem állíthat fel (23/I.).
A Bt. tervezőjének álláspontja szerint a földalatti kábelcsatorna kiépítése adott helyen, annak magas költsége miatt nem jöhetett szóba, míg a Bt. álláspontja szerint a MATÁV Rt. díja kb. 600 %-kal drágább, mint az eljárás alá vont vállalkozásé.

A KTV-hálózat kiépítése Tarnamérán most van folyamatban.

IV.

Azon területen, ahol oszlopsorát a KTV szolgáltató igénybeveszi, az eljárás alá vont vállalkozás úgynevezett "Együttműködési megállapodás közös oszlopsoros hálózat létesítésére" megnevezésű szabályzatot alkalmaz, melynek hatálya a közös oszlopsoros hálózat létesítésének előkészítésére, annak műszaki feltételeire, üzemeltetésére, karbantartására, valamint tulajdonjogi, díjfizetési és egyéb kérdésekre terjed ki.
A tulajdonjogi kérdésekről akként rendelkezik, hogy a közös oszlopsor, annak tám- és tartószerkezetei az erősáramú vezetékekkel és tartozékaival együtt az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonát képezik, míg az oszlopsorra szerelt távközlési és jelátviteli vezetékek és azok szerelvényei a KTV szolgáltató tulajdonában vannak.
A szabályzat a szabványosítás fogalmát akként határozza meg, hogy a szabványosítás azonos a hálózat távközlési és jelátviteli hálózat tartására alkalmassá tételével illetve az ezzel kapcsolatos átalakítási és építési feladatokkal járó munkálatokkal.

A szabályzat szerint ezen szabványosítási feladatokat megbízás esetén külön megállapodás alapján az eljárása alá vont vállalkozás is elvégezheti. Ez esetben - amikoris vállalkozási szerződés alapján jár el - úgynevezett átalánydíjas vállalkozási díjat kér, mely összeget úgynevezett forrás átadás-átvételi megállapodás alapján előre kell a megrendelőnek kifizetni.
A szabványosítás egyébként megoldható oly módon is, hogy a szabványosítási munkák elvégzésére a KTV szolgáltató más vállalkozásoknak ad megbízást, mint ahogyan ez Mezőcsáton történt (1/5. jegyzőkönyv).
A szabványosított hálózat mindkét esetben az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában marad.

A szabályzat 6. pontja részletezi a közös oszlopsoros hálózat létesítésének műszaki feltételeit úgy, hogy a tartószerkezetekre, az oszlopok alapozására, fejszerkezetére, illetve a közvilágítási lámpatestek szerelésére és elhelyezésére nézve különböző típustervekre hivatkozik (6.1. pont), illetve az oszlopok terhelhetőségét szabványoknak való megfeleléshez köti (6.2. pont).
A szabályzat 11. pontja a szabványosítással járó költségviseléséről úgy rendelkezik, hogy ezen költségek a beruházót terhelik.
A tartószerkezetek igénybevételét egyszeri bérleti jog fizetéséhez köti a szabályzat, ami csak a hálózatát használó MATÁV Rt-vel szemben érvényesítendő 5.300.- Ft/oszlop díjjal. Ezt a díjtételt nem alkalmazzák a KTV-szolgáltatóval szemben.
A hálózatot használó vállalkozást terhelő bérleti díjat a szabályzat 700.- Ft/év/oszlopban határozta meg 1998-ra azzal, hogy a díjemelés jogát fenntartják úgy, hogy a bérleti díj évente a KSH által közzétett éves statisztikai infláció mértékén belül emelhető.

A Szabályzat 12. pontja kimondja, hogy a bérleti szerződés 6 évre szól, és azt az építtető külön megkeresése hiányában is folyamatosnak tekinti az eljárás alá vont vállalkozás a következő 6 évre.
Arra az esetre, ha a közös üzemet az eljárás alá vont vállalkozó 6 év előtt meg kívánja szüntetni, a szabályzat úgy rendelkezik, hogy a lebontási költség az áramszolgáltatót terheli, míg a szabványosítás költségét az építtetőnek visszatéríti.

Az eljárás alá vont vállalkozás különböző összegben számítja fel működési területén a szabványosítás költségét, így például a kiskörei 47 oszlop szabványosítási költségénél egy másik üzemigazgatósága 400 oszlop szabványosítására arányosan jóval kevesebbet 550.000.- Ft költséget jelölt meg (5/1. jegyzőkönyv).

V.

A vizsgálati jelentés rögzítette, hogy földrajzi piacnak az a település tekinthető, hol a KTV. hálózat kiépítésre kerül, és ahol az építtető csak úgy tud piacra lépni, ha a hálózat kiépítéséhez megszerzi az ÉMÁSZ Rt., mint közmű hozzájárulását. A hozzájárulással összefüggő tevékenység tekintendő érintett szolgáltatásnak, mely szolgáltatással összefüggésben a gazdasági erőfölény potenciálisan áll fenn, úgy, hogy konkrétan akkor állapítható meg, ha hálózat építése során az építtető csak az ÉMÁSZ hálózatot veheti igénybe vagy hálózatát csak ennél számottevően kedvezőtlenebb (költségesebb) megoldással építheti meg.

A Tpvt. 21. § a) és f) pontjába ütköző jogsértés megállapítását indítványozta tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a tulajdonában lévő erősáramú berendezéseken - baleset-megelőzés érdekében szükséges - szabványosítási és felújítási munkák költségét teljes egészében a nyomvonal jellegű építmény építtetőjére terheli, illetve az erősáramú berendezések szabványosításával és felújításával bekövetkezett értéknövekedést - ellentételezés nélkül - saját tulajdonaként aktívája.
Indokoltnak találta az eljárás alá vont vállalkozás magatartását az esetben, ha a KTV szolgáltató felújított oszlopsorra építi fel hálózatát és csak az erős- és gyenge áramú vezeték együttes működéséhez elengedhetetlenül szükséges munkákat kell elvégeznie.
Visszaélésszerűnek látta ugyanakkor a magatartást, ha a KTV. hálózat felszerelésével összefüggésben felújítási munka - például: korszerűtlen, balesetveszélyes oszlop illetve azokon lévő berendezések felújítása - is elvégzésre kerül és ezen felújított oszlopsor az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonában marad elszámolási lehetőség nélkül.
Bírság kiszabását nem találta indokoltnak a jelentés.
Az eljárás megszüntetését indítványozta a Tpvt. 21. § g) pontjába ütköző elkövetési magatartás miatt, mivel a vizsgálat adatai alapján nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az általa kötött ügyletekben az üzletfeleket a KTV. szolgáltató terhére indokolatlanul megkülönbözteti.

Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését.
Rámutatott, hogy a vizsgálati jelentés az esetben találta megállapíthatónak az erőfölényt, ha valamely építtető létesítményét csak az eljárás alá vont vállalkozás hálózatán tudja megvalósítani gazdaságosan.
Előadta, hogy a közigazgatási eljárásban tanúsított magatartása nem üzleti tevékenység, nyilatkozata a jogszabályokból és a szabványokból következik és a közműi nyilatkozatot figyelembevevő hatósági határozat bíróság előtt megtámadható a szabványosítás kérdésében. Nem vitatta, hogy nyilatkozatát tulajdonosi minőségben is teszi a szabványosítás és egyéb - oszlophasználat, bérleti díj - kérdésekben.

Álláspontja szerint tulajdonosi minőségében nem tanúsított jogsértő magatartást sem a Tpvt. 21. § a), sem az f) pontba ütköző módon.
Pozitív diszkriminációt alkalmaz a kábeltévések javára az egyszeri használatbavételi díj mellőzésével, az általa kapott esetleges vagyonnövekmény pedig az idegen hálózat létéből adódó, általa megnevezett többletkiadásokat hivatott kompenzálni, melyek a fenntartás, karbantartás, illetőleg a felújítás során keletkeznek. A KTV-szolgáltató az általa anyagi ráfordítással kialakított oszlopsor használata révén ugyanakkor további külön beruházás nélkül tudja hálózatát üzembe helyezni.
A bérleti díjat vagyoni értékű vezetékjogának részbeni átengedése miatt kéri.

Hivatkozott arra, hogy alaptevékenységét tekintve hálózata megfelelő, az eljárás tárgyát képező szabványosításra azért kerül sor, mert az erősáramú vezeték mellé gyengeáramú vezeték is kerül.
A szükséges és elégséges szabványosítási munkákat kell az építtetőnek elvégeztetni. Az építtető érdekkörében felmerült költségek beszámítása pedig indokolatlan lenne a bérleti díjba - melyet a folyamatos használatért számít fel - annál is inkább, hogy a szabványosítás ténye és költsége tőle független műszaki előírásokból származik
Hivatkozott arra, hogy a létesítés műszaki feltételei különböznek az építés helyétől függően, így a szabványosítási költségeket az adott műszaki feltételek határozzák meg.
Előadta, hogy a más vállalkozás által is elvégezhető szabványosítási munkát - ha ő kap megrendelést - úgynevezett átalánydíjas szerződés alapján végzik, de nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a szabványosítási munka elvégzésére az építtető más vállalkozásnak adjon megbízást.

VI.

A villamosenergia szolgáltatást biztosító áramszolgáltatók, így az eljárás alá vont vállalkozás is e tényállásban is írt külön jogszabály alapján, hatósági kontroll alatt végzik közműi tevékenységüket, melynek keretén belül az illetékes hatóság - adott esetben a Hírközlési Felügyelet - vizsgálja, hogy az általuk megkívánt szabványosítási munkák megfelelnek-e az állami szabványoknak, műszaki előírásoknak és egyéb követelményeknek. Ezen tevékenységük, függetlenül attól, hogy a privatizáció óta a közművek magántulajdonban vannak, nem tekinthető üzleti magatartásnak, így a Tpvt. alkalmazásában nem bírálható el.
Az esetben, ha a közmű ezen minőségén túl, tulajdonosként is jogviszonyba kerül valamely más vállalkozással - jelen esetben a KTV hálózatot építeni kíván vállalkozással - azáltal, hogy a KTV-szolgáltató a közműi minőségben is eljáró vállalkozás oszlopsorán kívánja kialakítani saját hálózatát, kapcsolatukra, mint piaci magatartásra a Tpvt. hatálya kiterjed.
Ugyancsak kiterjed a Tpvt. hatálya azon piaci kapcsolatra is, amikoris az áramszolgáltató, alaptevékenysége körén kívül, vállalkozóként köt szerződést valamely munka, jelen esetben a szabványosítás elvégzésére.

Az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonosi minőségében a Gazdasági Versenyhivatal által elbírálhatóan az esetben valósíthat meg jogsértést a jelen ügyben érintett körben, ha a szolgáltatását igénybe venni kívánó KTV-szolgáltatóval szemben gazdasági erőfölényben van, és azzal bizonyíthatóan visszaél.
A visszaélés egy formája lehet az, ha a más jogszabályban adott jogkörét rendeltetésellenesen használja, tehát például attól teszi függővé közmű nyilatkozata megtételét, hogy más viszonylatban, mint tulajdonos indokolatlan előnyhöz jut.
A visszaélés természetszerűleg megvalósulhat a közműi minőség felhasználása nélkül is.

Jelen ügyben a Versenytanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy megállapítható-e az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényes helyzete tulajdonosi, illetve vállalkozói minőségében.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az a vállalkozás, akinek áruját (szolgáltatását) ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakmai és az adott áru (szolgáltatás) szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni.
Jelen ügyben érintett piacként azon a területeket lehetett figyelembevenni, hol a feltárt adatok szerint ismert KTV-szolgáltató az eljárás alá vont vállalkozás oszlopsorát igénybe kívánta venni, vagy igénybevette. Csak az ily módon érintett piac konkrét vizsgálata alapján határozható meg ugyanis, hogy ott az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e, mellyel módjában van visszaélni tulajdonosként.

A vizsgálat két helyen, Tiszanánán és Kiskörén tárt fel olyan adatokat, ahol az erőfölény, illetve az eljárás alá vont vállalkozás magatartása vizsgálható volt.
Kiskörén , ahol a KTV-szolgáltató részben a földalatti kábeltelepítést, másrészt a háztól házig szerelési módot alkalmazta, előadása szerint a Széchenyi úton a Klapka útig kívánta igénybevenni az eljárás alá vont vállalkozás 47 oszlopát.
Tekintettel arra, hogy a településen a KTV-szolgáltató előadása szerint is kivitelezhető volt más építési mód, jelen ügyben azt kellett vizsgálni, hogy más műszaki megoldás kialakítása számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel történhet-e, mint az eljárás alá vonti oszlopsor igénybevétele.
A rendelkezésre álló adatok szerint más műszaki megoldás - földalatti kábelfektetés, a MATÁV oszlopsor igénybevétele, a KTV-hálózat háztól házig vezetése - számításba jöhetett, így a vizsgálatnak kellett igazolnia azt, hogy ezek megvalósítása számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel jár, azok anyagi kihatására is figyelemmel.
A Versenytanács álláspontja szerint jelen helyzetben, a rendelkezésre álló adatokat is figyelembevéve az erőfölényes helyzetet az esetben lehetne aggálytalanul megállapítani, ha az eljárás alá vont vállalkozás bizonyítottan úgynevezett határárat alkalmazna, ami azt jelenti, hogy az árat nem a költségeihez igazítja, hanem - a költségeket lényegesen meghaladva - a helyettesítési lehetőségek árát megközelítve ajánlaná szolgáltatását.

Az erőfölény fenti módon való megállapítását követően lehet megítélni, hogy az alkalmazott árral, melyet az eljárás alá vont vállalkozás esetleg az indokolt szolgáltatáshoz hozzáköt, megvalósítja-e a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést is.
Ez utóbbi megítéléséhez is szükség van azonban annak feltárására, hogy vannak-e olyan költségek, melyek indokolatlanul lettek, vagy lettek volna felszámítva, mely utóbbi műszaki szakkérdés. Enélkül - bár az elvi lehetősége fennállhat - a versenyjogi jogsértés nem állapítható meg. A KTV-szolgáltatás megkezdése szempontjából az indokolt szabványosítás egyszeri beruházásnak minősül még pedig úgy, hogy amennyiben a szerződést azt eljárás alá vont vállalkozás 6 éven belül felmondja, ennek összegét visszatérítik az építtető részére.
A Versenytanács osztja az eljárás alá vont vállalkozás azon védekezését, hogy a KTV-szolgáltató érdekkörében felmerült szabványosítási munkák költsége nem terhelheti az eljárás alá vont vállalkozást, abban viszont a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetett állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozásnál jelentkező, például oszlopcseréből származó esetleges vagyonnövekedés indokoltan marad-e a tulajdonában arra tekintettel, hogy többletkiadásai merülnek fel az idegen hálózat létéből eredően.

Tiszanánán, hol az eljárás alá vont vállalkozás tárgyaláson tett nyilatkozata szerint azért tagadta meg a közműi hozzájárulást, mert az egyébként önálló oszlopsoros építésnél az eljárás alá vont vállalkozás két oszlopát is igénybe vette a KTV-szolgáltató anélkül, hogy erre vonatkozóan vele megállapodott volna, illetve a szükséges tervet megcsináltatta volna, szintén nem lehetett megállapítani a jogsértést, mert az előadás valóssága esetén az eljárás alá vont vállalkozás tulajdonosi minőségében egyrészt indokoltan várta el fentieket, másrészt az erőfölény ténye sem volt megállapítható.

Az együttműködési megállapodásból, a KTV-szolgáltató 1/5. számú jegyzőkönyvben tett nyilatkozatából, valamint az 1/1. szám alatt csatolt iratból megállapítható volt, hogy a szabványosítási munkák vállalkozóként történő elvégzését az eljárás alá vont vállalkozás nem köti össze szükségszerűen sem a közműi nyilatkozattal, sem a tulajdonosi minőségével függetlenül attól, hogy megrendelés esetén vállalja a szabványosítási munka elvégzését.
Arról a kérdésről, hogy vállalkozóként versenyjogi jogsértést valósít-e meg az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy úgynevezett átalány-megállapodást köt, illetve a költségeket előre megfizetteti számla nélkül, csak abban az összefüggésben lehetne állást foglalni, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az építési piacon, mint vállalkozó gazdasági erőfölényben van-e.
A rendelkezésre álló adatok szerint, függetlenül attól, hogy ezidáig a szabványosítási munkák nagy részét az eljárás alá vont vállalkozás végezte a Tpvt. 22. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (2) bekezdése alapján nem lehetett állást foglalni.

Fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 77. § h) pontja alapján megszüntette.

A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 1999. február 4.

Vérné dr. Labát Éva sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika