Vj-146/1998/7
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Zemlényi István ügyvéd (3533 Miskolc, Szántó Kovács János út 42.) által képviselt MOZAN Bt. (3535 Miskolc, Vajda János út 15.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő
határozatot
A Versenytanács az eljárás megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Miskolc város területén két kábeltelevíziós jelszolgáltatást nyújtó vállalkozás működik, a Miskolci Kábel-tv Kft. ellátási területe a város 90 %-át, eljárás alá vont vállalkozás 10 %-át fedi le. Utóbbi 1998. évben 3.700 előfizetőnek szolgáltatott. Több éves gyakorlata szerint azoknak az előfizetőknek, akik az év első negyedévében egyösszegben vállalták a teljes évi díj kiegyenlítését, kedvezményt biztosított.
1998. közepén eljárás alá vont úgy határozott, hogy tevékenységét megszünteti, mert a Rádiózásról és Televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben előírt műszaki követelményt - a meglévő rendszerek olyan kiépítése, hogy megfeleljen a korszerű adatátvitel követelményeinek - anyagi okokból nem tudja teljesíteni. A fejlesztésre ugyan keresett befektetőt, azonban nem jött létre ilyen ügylet, ugyanakkor a városban működő másik kábeltévé társaság fokozatosan hódította el ellátási területét.
Ezért 1998. június 29-én a jelen ügyben csatolt és üzleti titkot képező szerződést kötötte a Miskolci Kábel-tv Kft-vel, amelynek lényege, hogy az addig ellátott területen a jelszolgáltatás jogát átengedi a jogutódnak, aki az előfizetőkkel megköti a szerződést és az új rendszer kiépítéséig eljárás alá vont változatlanul szolgáltat. Akik az új szerződést 1998. őszétől kezdődően megkötötték a jogutóddal, azoknak az előre kifizetett előfizetési díjat visszatérítette.
II.
A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy eljárás alá vont a kábeltelevíziós jelszolgáltatás évközi megszüntetésével azokkal szemben, akik egy éves időszakra kötöttek vele szerződést, gazdasági erőfölényével visszaélt, megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 21. § c) pontját, amely tiltja az üzleti kapcsolatok fenntartásától való indokolatlan elzárkózást.
Eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetésére irányuló kérelmet terjesztett elő. Hivatkozott, hogy anyagi lehetőségei nem engedik meg a médiatörvényben előírt fejlesztést, így legfeljebb 2000-ig tudott volna szolgáltatni, ezután minden valószínűség szerint megvonták volna tőle ezt a jogot. Ezért az üzleti kapcsolat megszakításának reális indoka volt, ugyanakkor biztosította, hogy az előfizetők folyamatos szolgáltatást kapjanak.
Azzal kapcsolatosan, hogy az egyéves előfizetőket olyan helyzetbe hozza, mintha nem történt volna jogutódlás, csak eshetőlegesen vetette fel, hogy megtéríti a két díj közötti különbözetet, mert a jogutód más és jobb minőségű szolgáltatást teljesít a magasabb a díj fejében.
A vizsgálati jelentés álláspontja az volt, hogy jogsértés történt a kedvezményes éves előfizetési díjat vállaló előfizetőkkel szemben, azonban az eljárás szünetelését indítványozta arra az esetre, ha eljárás alá vont a díjkülönbözetet megtéríti.
III.
A Tpvt. 21. §-a tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, így a c) pontban nevesítetten az üzleti kapcsolat fenntartásától való indokolatlan elzárkózást.
A Versenytanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy a vizsgálati jelentésben kifogásolt magatartás sértheti-e a fenti jogszabályi rendelkezést. Álláspontja szerint annak a magatartásnak a vonatkozásában, amely a vizsgálat tárgyát képezte - vagyis az eljárás alá vont vállalkozás által az üzleti kapcsolat megszakításával a jelszolgáltatás megszüntetése 1998. őszétől - a fenti törvényi tényállás konjunktív feltételének (beleértve a visszaélés nevesített esetét) egyikét sem látta fennállónak.
A gazdasági erőfölényes helyzet egy adott piacuralmi helyzetet jelent; ha valaki kilép a piacról ez a pozíciója megszűnik, megszűnik piaci tényező lenni, amiből következik, hogy fogalmilag kizárt az erőfölényes helyzet, abban a pillanatban, hogy kilépett, jogutódja vált a piacon uralkodóvá.
Nem állapítható meg visszaélésszerű magatartás, a c) pontban nevesített törvényi tényállás ugyanis csak arra az esetre vonatkozik, ha a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás indok nélkül egy adott megrendelővel vagy megrendelők csoportjával megszakítja kapcsolatát, de másoknak szolgáltat. Tehát azt jelenti, hogy a gazdasági erőfölényét kihasználva annak, aki nem tud máshoz fordulni (Tpvt. 22. § (1) bekezdés) nem ad szolgáltatást, holott képes lenne rá. Ennek lehetne versenyjogi jogkövetkezménye e magatartástól való eltiltás, polgárjogilag pedig a szerződés létrehozása. E jogszabályhely alkalmazása a jelen esetben kizárt, eljárás alá vont vállalkozás a rendszerét lebontva a szolgáltatás jogát átadta másnak. Ilyen módon versenyjogi jogsértés nem állapítható meg, annak jogkövetkezményét, hogy a határozott idejű szerződést megszegte, polgári bíróság vonhatja le.
A fentiekre tekintettel a Versenytanács az eljárást a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjának II. fordulata értelmében megszüntette. A 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint tárgyaláson határozott.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a 83. § (1) és (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 1998. december 14.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika