Gazdasági Versenyhivatal

Vj-99/1998/29

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. ifj. Partos László ügyvéd (1056 Budapest, Szerb u. 17-19.) által képviselt Kábeltel Budapest Kft eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a csillagpontos rendszer 1998. évi havi előfizetési díjait tisztességtelenül állapította meg.

A Versenytanács az eljárás alá vont vállalkozással szemben 5.000.000.- (Ötmillió) forint bírságot szab ki, amelyet 30 napon belül köteles befizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számla javára.

E határozat felülvizsgálatát az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresetben kérheti, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

A tények

A Kábeltel tevékenysége

1.) A Kábeltel Budapest Kft (a továbbiakban: Kábeltel) Budapest I., II., V., VII-X., XVII. és XXI. kerületeinek egyes részeiben, valamint Budaörsön üzemeltet kábeltelevizió hálózatot és nyújt kábelteleviziós szolgáltatást összesen 76.200 előfizető számára. Az előfizetők több, mint 90 százaléka többlakásos társasházban található, a II. és a XXI. kerületben van családi házas terület is.

2.) A Kábeltel saját kábeltelevíziós hálózattal nem rendelkezik, azt üzletrészei többségi tulajdonosától bérli, amely az egyes részhálózatokat más - azokat korábban üzemeltető - vállalkozásoktól vásárolta. Az egyes hálózatrészek un. soros rendszerűek, ami azt jelenti, hogy adott hálózatrészhez kapcsolódó valamennyi fogyasztóhoz csak azonos programcsomag juttatható el, és a hálózat nem felel meg a korszerű adatátvitel azon követelményeinek, amelyeknek a Rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 115. § (8) bekezdése alapján 2003. január 1-jétől majd meg kell felelnie.

3.) A Kábeltel 1998. év elején három körzetben (a XVII. és XXI. kerületben, valamint Budaörsön) a korábbi soros szolgáltatási rendszerről, korszerűbb csillagpontos rendszerre tért át. Ez lehetővé tette számára, hogy a korábbi egységes programcsomag helyett három különböző tartalmú és díjú programcsomagot ajánljon a fogyasztók részére. Az 1997. évi programcsomag, valamint az 1998. évi programcsomagok főbb adatait az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

A Kábeltel által szolgáltatott programcsomagok és azok havi netto előfizetési díjai

Megnevezés	XVII. kerület	XXI. kerület	Budaörs
1997.év (soros)
- program szám	22	27	24
- havi díj (Ft)	321	402	411
1998. év (csillagpontos)
1.) Szociális csomag
- program szám	4	5	5
- havi netto díj (Ft)	321	321	321
2.) Alap csomag
- program szám	19	21	19
- havi netto díj (Ft)	705	705	705
3.) Bővített csomag
- program szám	31	31	33
- havi netto díj (Ft)	1151	1151	1151

4.) Az 1998. évi szociális programcsomag a három közszolgálati adót (MTV1, MTV2, Duna TV), kábeltextet, valamint - a XVII. kerület kivételével - a helyi adást tartalmazza.

5.) Az 1998. évi alapcsomagnak az 1997. évi soros programtól való eltéréseit az egyes körzetekben a 2. táblázat mutatja be.

2. táblázat

Az 1998. évi alapprogramcsomag és az 1997. évi programcsomag összehasonlítása

Megnevezés	XVII. kerület	XXI. kerület	Budaörs
1.) Az 1997. évi programcsomagból kimaradt programok	TV2 RTL-Klub MSAT TV3 Szív TV Cartoon/TNT VIVA Bp TV	TV2 RTL-Klub MSAT TV3 Szív TV Cartoon/TNT VIVA NBC ATV	TV2 RTL-Klub TV3 Cartoon/TNT VIVA NBC VOX 3SAT
2.) Új programok az 1998. évi alap programcsomagban	Euronews 3SAT TWE WOX D.WELLE	TWE TW1 VOX	Budaörs TV TWE ET1

6.) Az 1998. évi bővített programcsomag az 1997. évi programcsomaghoz képest - a 2. táblázat 2.) pontjában feltüntetett programokon túlmenően - a Spektrum, a Muzzik, az EBN és az Eurotica programot, továbbá Budaörsön a Szív TV és az MSAT programot tartalmazza.

7.) A Kábeltelnek a nem magyar programok esetében - néhány kivétellel - az adott program valamennyi előfizetője után program- és/vagy szerzői díjat kell fizetnie, amelyek összegét programcsomagonként a 3. táblázat mutatja be.

3. táblázat

A program- és szerzői díjak összege az egyes programcsomagokban

Programcsomag	Díj (Ft/fő/hó)
	XVII.kerület	XXI.kerület	Budaörs
1997. év (soros)	60	69	66
1998. év (csillagpont)
- szociális csomag	-	-	-
- alap csomag	104	108	100
- bővített csomag	202	216	217

8.) Az átépítést követően a Kábeltel a korábbi szerződéseit - a Hirközlési Felügyelet által 1997. április 21-én jóváhagyott Üzletszabályzata V. fejezetének 13. pontja alapján - felmondta, egyidejűleg felszólítva előfizetőit - határidő megadásával -, hogy kössenek új szerződést az előzőekben részletezett programcsomagok valamelyikére. Ha az előfizető az új szerződést határidőn belül megkötötte, úgy nem kellett megfizetnie az egyébkénti egyszeri bekötési díjat. A korábbi előfizetők túlnyomó többsége megkötötte az új szerződést a Kábeltellel. A három körzetben együttesen

• -

  957 fogyasztó a szociális csomagra

• -

  531 fogyasztó az alapcsomagra, míg

• -

  15.077 fogyasztó a bővített csomagra

fizetett elő.

A helyettesítési lehetőség

9.) Budapest területén a Kábeltel mellett más vállalkozások is nyújtanak kábeltelevíziós szolgáltatást. A szolgáltatási területek átfedése azonban nem jellemző. A jelen versenyfelügyeleti eljárással érintett - egymástól elkülönülő - földrajzi területek közül is csak a XXI. kerület egy részében tevékenykedik másik kábeltelevíziós vállalkozás. Ez is azonban csak a Kábeltellel határos területeken vállalkozik a hálózat kiépítésére, értelemszerűen egyszeri csatlakozási (belépési) díj ellenében.

10.) A Kábeltel által szolgáltatott műsorok közül az MTV1, a TV2 és az RTL-Klub un. földi sugárzású adás, amely kb. tízezer forintba kerülő tetőantennával, esetleg szobaantennával fogható.

11.) A további programok vételéhez un. egyedi műholdvevő szükséges. Az a műholdvevő, amely alkalmas a magyar közszolgálati műsorok vételére kb. 25-30.000 forintba kerül. Ezzel azonban a magyarokon kívül mindössze 1-2 német és több lengyel, török adót lehet befogni. A magyar földi sugárzású és műholdas műsorok vételéhez tehát legkevesebb 40.000 forint beruházás (műholdvevő + tetőantenna + szerelés) szükséges. A Kábeltel által biztosított külföldi programok vételi lehetőségének még a részleges biztosítása is további legalább 25.000 forint költséggel jár.

12.) Budapesten és környékén fogható az Antenna Hungária Rt mikrohullámú műsorelosztó szolgáltatása: az AM-mikro. Az AM-mikroval valamennyi, a Kábeltel által szolgáltatott magyar nyelvű program, német nyelvű adások, valamint egy francia adás - összesen 19 program - nézhető.

13.) Az AM-mikro vételéhez szükség van antennafejre (10-35.000 Ft), antennára (4-5.000 Ft), antennatartóra (1-2.000 Ft), kábelre (50 Ft/m), és költségként jelentkezik a szerelés díja. Az egyszeri beruházási költség tehát a helyszíntől és a minőségi igénytől függően 20-55.000 forint lehet. Több lakásos épület (társasház, tömbház) esetében a fenti költség megoszlik az egyes lakások között, ugyanakkor növeli a költségeket, hogy négy lakásonként szükség van egy-egy kb. 15.000 forintos antennajel-erősítőre. Emellett az AM-mikrora való áttérést nehezíti, hogy ahhoz az egy-egy épületben lakók teljes egyetértésére van szükség.

14.) Az AM-mikro műsorszolgáltatás havi netto előfizetési díja: 80 Ft. Emellett az AM-mikro igénybevétele esetén - szemben a kábeltelevizióval - a fogyasztónak számolnia kell

• -

  a tulajdonába kerülő technikai eszközök javítási, karbantartási költségeivel, továbbá

• -

  elavulásuk és/vagy fizikai elhasználódásuk estén azok cseréjével.

15.) Az AM-mikro műszaki szempontból is csak korlátozottan képes helyettesíteni a kábelen keresztül történő jelszolgáltatást. Az adás ugyanis csak ott fogható, ahonnan biztosított a rálátás a Szabadság hegyen lévő adótoronyra. Ez egyes helyeken egyáltalán nem biztosítható, és ahol igen, ott is az esetek egy jelentős részében csak a ház tetejére felszerelt antennával, mert a különböző tereptárgyak (pl. fák) is leárnyékolják a vételt.

II.

A vizsgálat és az indítvány

16.) A Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt) 70. § (1) bekezdése alapján eljárást indított, mert észlelte, hogy a Kábeltel szolgáltatási területeinek azon részein, ahol áttért a csillagpontos rendszerre, úgy alakította ki a programcsomagok összetételét és azok havi díjait, ami a Tpvt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseit sértheti.

17.) A Tpvt. 71. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló indítványozta

• a.)

  annak megállapítását, hogy a Kábeltel a programcsomagok összeállításával és díjainak kialakításával visszaélt gazdasági erőfölényével;

• b.)

  a Kábeltel eltiltását e magatartás folytatásától és arra kötelezését, hogy a közepes díjazású (alap) programcsomagja legalább az országos és regionális magyar kereskedelmi csatornákat tartalmazza; továbbá

• c.)

  bírság kiszabását, amelynek mértéke meghatározásánál javasolta figyelembe venni azt, hogy - számításai szerint - a Kábeltel díjai tisztességtelen megállapításával 19,6 millió forint "többletárbevételt" ért el, valamint azt, hogy a Kábeltel 1998. évi kalkulált éves nyeresége legalább 80 millió forint lesz.

III.

A Kábeltel védekezése

18.) A Kábeltel hivatkozott arra, hogy nincs gazdasági erőfölényben, mert Budapest egész területén versenytársának számít az Antenna Hungária Rt által nyújtott AM-mikro szolgáltatás, a magyar nyelvű kereskedelmi csatornák (TV2, RTL-Klub), pedig - mint érintett áruk - a vevőkészülékek saját antennáival, illetve tetőantennával is foghatóak.

19.) A díjak vonatkozásában hivatkozott arra, hogy azokat a vállalkozás egészének tervezett költségei és - túlzottan magasnak nem tekinthető - 13 %-os nyereség figyelembevételével kalkulálta olymódon, hogy azt díjbevételei fedezzék az alábbi tervezett ügyfélszámok alapulvételével:

• -

  soros hálózat: 37.959

• -

  szociális csomag: 2.211

• -

  alapcsomag: 7.739

• -

  bővített csomag: 12.161

Mindehhez képest 1998. évi várható nyeresége csupán 11 % lesz, vagyis a vizsgáló által kimutatott - elvileg is értelmezhetetlen - "többletbevétel" álláspontja szerint csak számítási tévedésen alapulhat.

Díjai emelése kapcsán hivatkozott arra is, hogy 1997. évben összbevételéhez képest 1,7 százalékos vesztesége volt; továbbá, hogy költségei 1998. évre tervezett 1997. évhez viszonyított növekedése 21,5 százalék, ami meghaladja az 1997. évi infláció (18,3 százalék) mértékét.

20.) A programcsomagok összeállítása tekintetében marketing szempontokat vett figyelembe, továbbá azt, hogy az alapcsomagban a különböző nyelvű programokból legalább egy-egy legyen. A magyar nyelvű kereskedelmi adók bővített csomagban történő elhelyezése - álláspontja szerint - szintén nem valósít meg visszaélést, mert azok máshonnan is könnyen beszerezhetők. Másrészt a programcsomagok összeállítására vonatkozó esetleges rendelkezésével a Gazdasági Versenyhivatal jogszabályalkotó tevékenységet folytatna, amire nincs hatásköre.

IV.

A gazdasági erőfölény

21.) A Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontja alapján gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni. A Tpvt. 22. § (2) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységet a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie vevőinek, versenytársainak vele kapcsolatos piaci magatartására.

22.) Az érintett földrajzi piacon (XVII. és XXI. kerület, Budaörs) a kábelteleviziós szolgáltatás elvi helyettesítésére szolgáló lehetőségek az alábbiak:

• -

  tetőantenna (esetleg szobaantenna);

• -

  tetőantenna és műholdvevő rendszer kombinációja;

• -

  AM-mikro.

A Tpvt. 14. § (2) bekezdése szerint az ésszerű helyettesítő áruk meghatározásakor a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.

23.) A tetőantenna - miután kizárólag földi sugárzású adások vételére alkalmas - a Kábeltel által nyújtottnál, illetve nyújthatónál lényegesen alacsonyabb színvonalú (kevesebb program) szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezért nem tekinthető ésszerű helyettesítőnek.

24.) A tetőantenna és a műhold kombinációjával elvileg van lehetőség olyan színvonalú szolgáltatás biztosítására, mint amilyen a Kábeltel szolgáltatása. Az azt csak megközelítő színvonalú programválaszték biztosításához is azonban 60-70.000 ezer forintos beruházás szükséges, ami a Versenytanács álláspontja szerint számottevően kedvezőtlenebb feltételnek tekinthető.

25.) Az AM-mikro egyrészt nem biztosít olyan színvonalú programválasztékot, mint amilyen a kábeltelevizió által biztosítható, másrészt az AM-mikro esetében is jelentős összegű az egyszeri beruházási költség, ami azt számottevően kedvezőtlenebbé teszi. A beruházási költség ugyan az épületben levő lakások számával fordított irányba változik: minél több lakás van egy épületben, annál alacsonyabb az egy lakásra jutó beruházási költség. Más oldalról viszont a lakások számának növekedésével csökken annak esélye, hogy a lakóközösség egységesen az AM-mikrora történő áttérés mellett dönt.

26.) Más kábeltelevíziós vállalkozás szolgáltatásának igénybevételére a Kábeltel ügyfeleinek csak elenyészően csekély hányada térhet át, s azok is - számottevően kedvezőtlenebb feltételnek minősülő - egyszeri belépési díj mellett.

27.) A 23-26. pontokban foglaltak hatványozottan fennállnak a Kábeltel vizsgált magatartásával érintett fogyasztókra, akiket a Kábeltel szolgáltatásának igénybevétele esetén egyszeri belépési költség már nem terhel, mert a vizsgálat tárgyát képező 1998. évi díjcsomag kialakítását, illetve a díjemelést megelőzően is igénybevették a Kábeltl szolgáltatását.

28.) Mindezek alapján a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a Kábeltel a Tpvt. 22. § (1) bekezdésének a.) pontjában és (2) bekezdésében foglaltak szerinti gazdasági erőfölényes helyzetben van.

V.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

A díj nagysága

29.) A Kábeltel által készített kalkulációt a Versenytanács nem fogadta el a díjak magyarázataként az alábbiak miatt:

a.) Az egyes csillagpontos programcsomagokra ténylegesen előfizetők aránya lényegesen eltér a kalkulációban figyelembevettől, amint azt a 4. táblázat mutatja.

4. táblázat

Az egyes programcsomagokra előfizetők aránya (%)

Programcsomag	Kalkuláció szerint	Ténylegesen
Szociális	10	5,8
Alap	35	3,2
Bővített	55	91,0
Együtt	100	100,0

Az eltérés következtében a csillagpontos rendszerhez tartozó előfizetők által fizetett átlagos havi netto előfizetői díj a kalkuláció szerinti 921 forintnál ténylegesen közel 20 százalékkal magasabb , 1.088 forint volt 1998. évben. Ez az eltérés egyértelműen mutatja, hogy a több programcsomagos rendszerre történő áttérés esetén - amikor az egyes programcsomagok ára jelentősen eltér egymástól - a díjkalkuláció alapja nem lehet valamilyen elképzelt ("tervezett") előfizetői arány.

b.) A Kábeltel az előfizetők nagyobb hányada által igénybevett soros rendszeren keletkező veszteséget is bekalkulálta a csillagpontos rendszerre előfizetők díjaiba.

30.) A Versenytanács elfogadta a Kábeltel álláspontját, mely szerint a vizsgáló által készített számítás hibás, ezért azt döntése során nem vette figyelembe.

31.) Az előzőekre tekintettel a Versenytanács a Kábeltel által alkalmazott díjak vizsgálatánál - kialakult gyakorlatával összhangban (A Versenytanács elvi állásfoglalásai 14., Versenyfelügyeleti Értesítő 1998. évi 6. szám) - abból indult ki, hogy tisztességtelenül megállapítottnak (túlzottan magasnak) minősülhet az ár, ha a gazdasági erőfölényben levő vállalkozás a korábban érvényesített árát nagyobb mértékben emeli, mint azt a gazdálkodási körülményeiben objektíve bekövetkezett változások indokolják.

31.) A Versenytanács álláspontja szerint a kábeltelevizió szolgáltatás díja indokoltan emelhető

• -

  egyrészt a program- és műsordíjak (a továbbiakban: programdíj) növekedésének mértékében;

• -

  másrészt (a díj programdíjon felüli része) a bekövetkezett infláció mértékében.

Mindezek alapján a Versenytanács az 5. táblázat szerint számszerűsítette az egyes programcsomagoknak, a gazdasági feltételek objektív változását tükröző (számított) díját.

5. táblázat

Az egyes programcsomagok számított díjai (Ft/hó)

Megnevezés	XVII. kerület	XXI.kerület	Budaörs
1.) 1997. évi nettó díj	321	402	411
2.) 1997. évi program díjak	60	69	66
3.) 1997. évi nettó díj programdíjak nélkül: (1)-(2)	261	333	345
4.) 1997. évi inflációval növelt érték * (3)x1,183	309	394	408
5.) 1998.évi program díjak
a.) alapcsomag	104	108	100
b.) bővített csomag	202	216	217
6.) 1998.évi számított netto díj
a.) alapcsomag: (4)+(5a)	413	502	508
b.) bővített csomag: (4)+(5b)	511	610	625

*Megjegyzés: egyben a szociális csomag számított 1998. évi netto díja

33.) Az előzőek szerint számított és a Kábeltel által ténylegesen érvényesített 1998. évi netto díjak eltéréseit a 6. táblázat foglalja össze.

6. táblázat

Az 1998. évi számitott és tényleges netto díjak eltérései

Programcsomag	Tényleges díj (Ft)	Számított díj (Ft)	Eltérés %-ban (számított díj=100)
Szociális	321	309-408	(-21) - 4
Alap	705	413-508	39 - 71
Bővített	1151	511-625	84 -125

34.) A Versenytanács kialakult megítélési gyakorlata szerint a díjak növelésére alapot adhat a szolgáltatott programok számának növelése is. Az adott esetben azonban ez a körülmény csak a bővített programcsomag esetében jöhetne szóba, mert az alap programcsomag esetében is - de különösen a szociális programcsomagban - jelentősen csökkent a korábban szolgáltatott programok száma. A bővített programcsomagra nézve pedig a műsorszámnak az 1997. évihez képesti növelését figyelembevéve számított díjaknál is lényegesen magasabb a tényleges 1998. évi díj, mindhárom körzetben. Ezt mutatja be a 7. táblázat.

7. táblázat

A bővített programcsomag 1998. évi számított nettó díja a programszám növekedését figyelembevéve

Megnevezés	XVII. kerület	XXI.kerület	Budaörs
1.) Műsordíjak	202	216	217
2.) További költség és nyereség igény (5.táblázat 4. sor)	309	394	408
3.) További költség és nyereség igény a programszám növekedés alapján*/	435	496	561
4.) Számított netto díj: (1)+(3)	637	712	778
5.) Tényleges díj netto eltérése a számítottól (%)	81	62	48

*/Megjegyzés: A 3.) alatti érték növelve a programszám növelésének arányában, például a XVII. kerületben: (309:22)x31=435

A táblázat szerinti eltérések értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a műsorszám növekedése nem jár együtt a költségek - és különösen nem a nyereségigény - arányos növekedésével, vagyis a reálisan számított díjak a táblázat szerintinél csak kisebbek, így az eltérések csak nagyobbak lehetnek.

35.) A gazdasági feltételekben bekövetkezett változásnak minősül az is, ha a vállalkozásnak működőképessége fenntartása érdekében növelnie kell nyereségét (megszüntetni korábbi veszteség). Nem vitatható az sem, hogy egy-egy vállalkozás esetén a költségek tényleges és gazdaságilag is indokolt növekedése kisebb-nagyobb mértékben eltérhet az infláció mértékétől. A Kábeltel által e vonatkozásban hivatkozott - de nem indokolt - körülmények (1,7 százalékos 1997. évi veszteség, illetve 13 százalékos nyereségigény; az inflációnál 3,2 százalékkal nagyobb költségemelkedés) együttesen további mintegy 20 százalékos díjemelésre adnának alapot,

de értelemszerűen csak olyan mértékben, amely az objektív gazddasági folyamatok következménye, és nem a Kábeltel gazdálkodási hiányosságaiból adódik. A Kábeltel által jelzett költségnövekedés és nyereségszükséglet megkérdőjelezésére a Versenytanács - ilyen irányú vizsgálat hiányában - nem látott lehetőséget. A számított és a tényleges díjak közötti, a 6. és a 7. táblázatban bemutatott eltérések azonban olyan jelentős mértékben meghaladják a 20 százalékot, hogy a Kábeltel díjai még az általa hivatkozott költségnövekedés és nyereségszükséglet mellett is túlzottan magasnak minősülnek.

A programcsomagok

36.) A Versenytanács egyetért a Kábeltel azon álláspontjával, mely szerint az egyes programcsomagok konkrét tartalmának meghatározása olyan (jog)szabályozási tevékenység, amelyre a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs hatásköre. Ez azonban nem zárja ki, hogy értékelje az egyes programcsomagokat, mint amelyeknek ellenértékét jelentik a vizsgálat tárgyát képező díjak.

37.) Az alapcsomag összeállításánál a Kábeltel - amellett, hogy minden lehetséges idegen nyelv képviseletében legalább egy programot szerepeltetni kívánt abban - marketing szempontokat vett figyelembe. A Kábeltel által nem konkretizált "marketing szempontok" meglehetősen általános fogalom, amely lényegében minden a piac (market) - azon belül is elsősorban a fogyasztók, igénybevevők - befolyásolása érdekében teendő lépést magában foglal. A fogyasztók számára egy kábelteleviziós programcsomag használati értékének a legfőbb - sőt szinte egyetlen - fokmérője az abban foglalt programok milyensége, amelyet az előfizetési díjakkal (azok

egymáshoz viszonyított arányával) összevetve választanak a fogyasztók az egyes programcsomagok közül. Erre tekintettel a Versenytanács marketing szempontok alatt nem érthetett mást, mint azt, hogy a Kábeltel a programcsomagok összeállításával a fogyasztók ezen választását kívánta befolyásolni. Az sem vitatható, hogy a Kábeltelnek ahhoz fűződik érdeke, hogy a fogyasztók minél nagyobb számban vegyék igénybe a bővített programcsomagot, hiszen annak költsége csak mintegy 100 forinttal-, míg előfizetési díja 500 forinttal magasabb az alap programcsomagénál.

38.) Mindez önmagában természetes törekvése minden vállalkozásnak mindaddig, míg annak elérése érdekében tisztességes (nem visszaélésszerű) eszközöket alkalmaz. A Versenytanács azonban úgy ítélte meg, hogy az 1997. évi egységes programcsomagban még szereplő magyar nyelvű kereskedelmi adások (TV2, RTL-Klub, MSAT, TV3, Szív TV, ATV, Bp TV) alapprogramcsomagból való teljeskörű kihagyásával a Kábeltel tisztességtelen módon terelte fogyasztóit a bővített programcsomag választására. Ezen programok többsége ugyanis

• a.)

  egyoldalról nem vitathatóan magas nézettségű, így hiányuk a fogyasztók szempontjából leértékeli az alap programcsomagot;

• b.)

  másoldalról viszont ezeket a programokat sem program-, sem műsordíj nem terheli, így azok alap programcsomagba történő felvétele nem jelentene többletköltséget a Kábeltel számára.

39.) A Kábeltel e magatartását nem indokolja az alap programcsomag többnyelvűségére irányuló, egyébként indokolt és tiszteletreméltó törekvése sem, mert az alapcsomagban

• -

  a XVII. kerületben 7;

• -

  a XXI. kerületben 8; míg

• -

  Budaörsön 6

német nyelvű program is van, amelyek közül néhánynak a terhére - a többnyelvűségre vonatkozó indokolt célkitűzései sérelme nélkül - elhelyezhető lett volna legalább egy-két magyar nyelvű kereskedelmi adó a programok számának növelése nélkül is.

40.) Megjegyzi a Versenytanács, hogy a Kábeltel Budaőrsön - ahol közismerten jelentős lélekszámú német nyelvű kisebbség él - három német nyelvű programot is elhagyott az 1997. évi programcsomagból, köztük azt a Vox programot, amelyet a XVII. és a XXI. kerületben új programként helyezett el az alap programcsomagban.

41.) A szociális programcsomaggal a Versenytanács érdemben nem foglalkozott, mert azt alapvetően a másik két programcsomag összetételének és díjának előzőek szerinti kialakítása tette szükségessé. Az alap- és a bővített programcsomag díjainak tisztességes megállapítása esetén egy még olcsóbb szociális csomag biztosítása egyértelműen pozitív cselekmény.

VI.

A döntés

42.) A Versenytanács az előzőekben részletezettek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Kábeltel a csillagpontos rendszer alap- és bővített programcsomagjának 1998. évi havi előfizetési díját - figyelemmel az egyes programcsomagok tartalmára is - a Tpvt. 21. § a.) pontjába ütközően, tisztességtelenül állapította meg, mely magatartás törvénybe ütközését a Versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének c.) pontja alapján megállapította.

43.) A Kábeltel tisztességtelenül megállapított díjai tekintetében a Versenytanács nem látott lehetőséget a Tpvt. 77. § (1) bekezdése d.), illetve e.) pontjaiban foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagyis nem rendelte el a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, illetve nem tiltotta meg a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását. Felhívja azonban a Kábeltel figyelmét arra, hogy ha a jövőben díjai - és az azok mögött meghúzódó programcsomagok - kialakítása során nem lesz tekintettel a határozat indokolásában foglaltakra, akkor a versenyfelügyeleti eljárás megismételhető.

44.) A Versenytanács a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki. A bírság összegét a Tpvt. (2) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelésével határozta meg, melynek során tekintettel volt arra is, hogy a Kábeltel már többízben tanusított törvénybe ütköző magatartást (99/1996/23. és 7/1997/36. számú határozat).

45.) A jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés a Tpvt. 83. § (1)-(2) bekezdésein alapul.

VII.

Szabályozási kérdések

46.) A Versenytanács a jelen eljárás, valamint több más - részben szintén a Kábeltel, részben más kábeltelevíziós vállalkozásokkal szemben lefolytatott - versenyfelügyeleti eljárás tapasztalatai alapján indokoltnak látja a kábeltelevíziós szolgáltatás területén érvényesülő szabályozás felülvizsgálatát.

47.) A kábeltelevíziózás feltételei a `90-es évek során fokozatosan átalakultak. A korábbi - részben fogyasztói önszerveződés révén, részben önkormányzati közreműködéssel és tulajdonlással létrejött, és így csak korlátozottan profitérdekelt - kábeltelevíziós szolgáltatók fokozatosan magánkézbe kerültek. E vállalkozások természetes profit növelési érdekeltségének piaci korlátai gyakorlatilag nincsenek. A versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatai egyértelműen jelzik ugyanis, hogy:

• a.)

  egyrészt egészen kivételes az a helyzet, amikor a fogyasztó több szolgáltató között választhat, és új szolgáltatóknak a piacralépésére is - a már lefedett területen - rendkívül csekély az esély;

• b.)

  másrészt a műsorszórás megváltozott feltételei (két magyar közszolgálati adó műholdra kerülése) és a fogyasztói igények természetes megváltozása (a helyi adások szerepének felértékelődése, a külföldi adások iránti érdeklődés) következtében a kábeltelevíziós szolgáltatásnak csak "kényszerhelyettesítői" vannak, amelyek a minőség és/vagy a költség tekintetében számottevően kedvezőtlenebbek.

48.) Ilyen piaci helyzetben a szabályozás annak ellenére indokolt, hogy - miként jelen ügyben is - a Tpvt. gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tiltó rendelkezései is alkalmazhatóak. Ezek ugyanis önmagukban nem látszanak elégségesnek a fogyasztók érdekeinek megfelelő védelmére, mert a versenyfelügyeleti eljárás:

• a.)

  csak utólagos lehet, és annak során nincs mód a fogyasztókat ért kár megtérítésére;

• b.)

  a jövőbeni magatartásra pedig közvetlen előírásokat nem adhat, így csupán a példa erejével (precedens jelleggel) képes befolyást gyakorolni a piac szereplőire.

49.) Felhívja a Versenytanács a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályozás lehetőségeit is célszerű lehet jobban kihasználni. A Kábeltelnek a jelen eljárásban kifogásolt magatartására ugyanis az az Üzletszabályzat adott módot, amelyet a távközlési törvény 9. § (2) bekezdése szerint a Hírközlési Felügyelet hagyott jóvá. Ezen Üzletszabályzat V. fejezetének 13. pontja ad lehetőséget arra, hogy "a szolgáltató az előfizetői szerződést rendes felmondással 30 napos felmondási idővel a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondja", IV. fejezetének 2. pontja pedig arra, hogy a szolgáltató az előfizetők által érdemben nem

ellenőrizhető indokok alapján emelje havi előfizetési díjait.

Budapest, 1998. november 23.

Dr. Lénárd Réka sk.
Dr. Bodócsi András sk.
Dr. Sólyom Eszter sk.
Véghelyi Ágnes