Gazdasági Versenyhivatal

Vj-2/2000/31

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Erős Ákos (Erős & Beczner Ügyvédi Iroda, 1072 Budapest, Rákóczi út 42. szám alatti) ügyvéd által képviselt Olympos Top Korlátolt Felelősségű Társaság (6032 Nyárlőrinc, II. kerület 37. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azon magatartása, hogy korábbi ötcsillagos Olympos márkanevű termékéhez képest lényegesen megváltozott eredetű és összetételű azonos elnevezésű termékét "Eredeti Olympos minőség" és "Válogatott mediterrán alapanyagból készült" felirattal forgalmazza, alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

E magatartás folytatását megtiltja a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.

Vele szemben 1.000.000.- (azaz Egymillió) Ft bírságot szab ki, amelyet az eljárás alá vont vállalkozás a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlája javára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A rostos citromlevek jellemzően italok készítéséhez, de különféle ételek ízesítésére is használatosak. Erősen savas ízhatásuk miatt közvetlen fogyasztásra nem alkalmasak.
A termék alapanyagául szolgáló sűrítményt citromból állítják elő, amelynek kétféle típusát termesztik a világon. Az egyiket Európa mediterrán területein, ennek egyik fajtája az Eureka, amelyet a Földközi tenger medencéjében még a rómaiak honosítottak meg. Ez a fajta évszázadokkal ezelőtt átkerült Dél-Amerikába és annak szubtropikus részein Argentínában, Brazíliában termesztik az ottani földrajzi sajátosságok között. Dél-Amerikában azonban nemcsak Európából eredő citromot termesztenek, hanem ottani fajtát is, amely külsőre sötétzöld és nem sárga, mint az európai és ízében is különbözik attól.

Hazánkban 1978. óta gyártanak Olympos rostos citromlevet Nyárlőrincen, ahol a Szikrai Állami Gazdaság szervezeti átalakulását követően a Kft. maga is létrejött 1993-ban. A Kft. közel 50 %-os piaci részesedésével a hazai citromlégyártók éles versenyében piacvezető. Nemcsak rostos citromlevei, hanem egyéb gyümölcslevei és italai is ismertek a piacon.

A citromlé előállítással foglalkozó vállalkozások a gyártás során az Élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendeletnek megfelelő szigorú engedélyezési rend szerint kötelesek eljárni. Igy gyártmánylapot töltenek ki, amely tartalmazza a termék megnevezését, összetételét (alkotórészeket és adalékanyagokat), előállítási eljárását, minőségellenőrzését, érzékszervi tulajdonságait, továbbá címke- és szövegtervét. Ez utóbbi a majdani fogyasztók számára ad tájékoztatást a gyártmánylapon szereplő adatok felhasználásával a termék nevéről, gyártójáról, összetételéről, tárolásáról, minőségmegőrzési idejéről. A gyártmánylapot az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás termékminta vizsgálat nyomán jóváhagyja, amelynek folytán a bemutatott gyártmánylapon rögzített követelménynek megfelelő termék a hatályos rendelkezések szerint forgalmazható. Az engedélyeztetési eljárás azonban módosul, ha a rostos citromlé a hozzáadott C-vitamin miatt különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszernek minősül, mert ez esetben a termékelőállítást és forgalmazást az Országos Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélyezi és az általa jóváhagyott gyártmánylapot az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomásnak csupán nyilvántartásbavétel céljából kell benyújtani. Eszerint járt el a Kft. is, amikor elhatározta, hogy a már húsz éve Görögországból származó, nem fagyasztott állagú citromsűrítményből olyan ötcsillagos Olympos citromlevet fog gyártani, amelyhez C-vitamint is adagol.
1997. december 10-én kelt gyártmánylapja és az ahhoz mellékelt címketerve többek között tartalmazta, hogy "Eredeti Olympos minőség. Válogatott mediterrán alapanyagból készült. ... keverjen össze 3 dl vizet 1 dl Olympos citromlével és ízlése szerint cukorral. Az így elkészített ital tartalmazza a felnőtt ember számára ajánlott napi C-vitamin bevitel 100 %-át."
Az OÉTI 1998. május 15-én kelt és jogerős 5389/97. számú határozatával engedélyezte a gyártást és a forgalmazást egyebek mellett azzal, hogy a termék csomagolási és címketervét a gyártmánylap szerint fogadták el, s az engedélyeztetéshez benyújtott dokumentációkban szereplő adatok bárminemű megváltoztatása csak az intézeti hozzájárulást követően, a gyártási engedély módosítása után szabad.

Az engedély birtokában a Kft. új termékét a szokott módon gyártani és forgalmazni kezdte, vagyis a terméket palackozta, ráragasztotta a címkét, azzal egyidejűleg rátette a hat hónapi minőségmegőrzést jelző pecsétet és kb. egy heti raktározás után kereskedelmi forgalomba hozta.

Görögországi sűrítmény felhasználásával készült ötcsillagos citromlé a Kft. szerint utoljára 1999. május-június közepén juthatott a kereskedelembe. Ez az állítás valós azonban nem lehet, mert még 1999. október 6-i gyártású termék is kerülhetett a kereskedelembe, miután fellelhető olyan termék, amelynek minőségmegőrzési határideje 2000. április 6-án jár le. Az eltérésre magyarázatot adhat a Kft. saját előadása szerint (17. számú irat), hogy a Kft. 1999. nyaráig használt "mediterrán beszerzésű anyagokat". Ezek az időpontok azért lényegesek, mert a Kft. úgy döntött, hogy Dél-Amerikában (Argentína, Brazília) meghonosított, oda a Földközi tenger mellékéről származó Eureka citromfajta fagyasztott sűrítményének felhasználásával fogja a fentebbi ötcsillagos termékét készíteni. A gyártást 1998. szeptemberében már megkezdte, bár a dél-amerikai sűrítmény felhasználására, mint alapanyagra engedélyt csak 1999. január 25-én kapott.
Összegezően: a Kft. legalább 1999. őszéig mindkétféle sűrítményből készítette ötcsillagos citromlé termékét.

A fagyasztott sűrítmény citromlének történő feldolgozása engedélymódosítást igényelt, ezért a Kft. 1999. szeptemberében a fentebbi gyártási engedély módosítását kérte az OÉTI-től. Ez a dél-amerikai sűrítményből készült engedélyeztetni kért termék a korábbihoz képest módosított összetételű, mert 50 %-kal alacsonyabb a C-vitamin, s magasabb a tartósítószer tartalma, stb. A Kft. a korábbiakhoz hasonlóan az OÉTI-hez beadta az újabb termék címke- és szövegtervét is, amely grafikailag változatlanul tartalmazta a korábbiakhoz képest az "Eredeti Olympos minőség" és a "Válogatott mediterrán alapanyagból készült" kitételeket. A csökkentett C-vitamin tartalomra a címkén szereplő módosított felirat utalt, amely szerint 2 dl víz 1 dl citromlével fedezi a felnőttek számára ajánlott napi C-vitamin bevitel 50 %-át.
Az engedélyeztetési eljárás alatt, de az idevonatkozó OÉTI határozat meghozatalát megelőzően, a Kft. 1999. novemberében nagy mennyiségű címkét rendelt annyi szövegváltoztatással, hogy kihagyatta a "mediterrán" jelzőt. Ezt a címkét el is kezdte használni, feltehetőleg csak a dél-amerikai sűrítményből készült ötcsillagos citromleve palackján, de az OÉTI-nél folyamatban lévő eljárás tárgyává az új címkét nem tették.

2000. január 5-én a Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére a 70. § (1) bekezdése szerint, - amelyről a Kft. január 7-én értesült - eljárást indított a Kft-vel szemben, mert vélelmezte, hogy az "Olympos" márkanév és a "Válogatott mediterrán alapanyagból készült" feliratok mint fogyasztómegtévesztőek sérthetik a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontját. Az eljárás utóbb kiterjedt az "Eredeti Olympos minőség" versenyjogi kifogásolására is.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárása alatt a Kft. 2000. január 13-án kérte a második OÉTI engedélyezéshez beadott címke továbbhasználatának engedélyezését 2000. február 28-ig.

Az OÉTI 2000. január 31-én kelt és jogerőre emelkedett 4929/99. számú határozatával engedélyezte a dél-amerikai sűrítményből készült termék gyártását azzal, hogy a "Válogatott mediterrán alapanyagból készült" kifejezést tartalmazó címkék 2000. február 28-ig használhatók, de azt követően e szövegrészből a "mediterrán" kifejezés törlendő.
Ez a határozat is tartalmazta, hogy a dokumentumi adatok bármilyen megváltoztatására csak intézeti hozzájárulással van mód. Egyébként az újabban engedélyezett terméket a korábbi ötcsillagossal azonos minőségűnek, de módosított összetételűnek tartotta, amelynek gyártása az általa vizsgált szempontokból nem kifogásolható.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásának vizsgálati szakaszát lezáró jelentés az "Olympos" szóhasználatot a "mediterrán" jelzővel együtt értékelve jogsértőként tartotta, miután az Olympos citromlevek több mint két évtizedig görög alapanyagból készülten váltak közkedveltté és az új alapanyagra való áttérés a grafikai megjelenítésben és címkefeliratozásban nem tükröződött. Eredeti Olympos minőségről sem lehet szó ennek megfelelően, hiszen a korábbi termékhez képest több beltartalmi jellemző is megváltozott.

A Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Hivatkozott arra, hogy az Olympos védjegy nem jellemzi a termék eredetét, nem fejezi közvetlenül ki az áru minőségét, szerepeltetése nyilvánvalóan nem jár a fogyasztók sérelmével. Kifogásolta a mediterrán kifejezés vizsgálói egyoldalú értelmezését az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyilatkozatára alapítottan, miszerint, ha az alapanyag Dél-Amerikából származik, akkor a mediterrán kifejezés helytelen, mert az csak Földközi tenger melléki országokra vonatkozhat. Ugyanis a "mediterrán" kifejezés nem köthető földrajzi térséghez, mert a mediterrán növények termesztése nem korlátozódik a Mediterraneum térségére. Az eredeti Olympos minőség értelme az, hogy a fogyasztók hamisítatlan Olympos színvonalú termékhez jutnak, illetve nem fejez ki többet annál, minthogy a termék a cég meghatározott belső gyártási feltételeinek betartásával készül.

A Versenytanács előrebocsátja, hogy az engedélyeztetési eljárást a tényállás megállapítása érdekében részletezte és abból érdemi döntésében csak a lefolytatott vizsgálattal kapcsolatos versenyjogi következtetéseket vonta le és figyelmen kívül hagyta az olyan esetleges szabálytalanságokat, amelyeknek minősítése hatáskörébe nem tartozik.
A versenyjogi szempontokat szem előtt tartva azt kellett értékelni, hogy a piaci versenyben a Kft. valóban fogyasztómegtévesztésre alkalmas magatartást tanúsított-e a kifogásolt címkefeliratokkal, amelyeket egy újabb, a módosult alapanyag folytán változott összetételű, de azonos elnevezésű termékén is használt, amit a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontja tilt. E jogszabályhely értelmében fogyasztómegtévesztésre alkalmas, ha az áru eredete tekintetében valótlan tényt állítanak, vagy az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el.
Nem vitathatóan a kifogásolt magatartást a Kft. piaci versenyben tanúsította, hiszen a címke és feliratozása jellemzően az az eszköz, amely a fogyasztók vásárlói kedvének felkeltésére, tájékoztatására széleskörűen alkalmas.
A következőkben azt kellett értékelni, hogy az ilyetén módon adott tájékoztatást a Kft. tisztességesen végezte és végzi-e vagy olyan módon, hogy az jogszerűtlenül alkalmas a fogyasztói döntések meghozatalának befolyásolására, amelynek következtében fogyasztói és versenytársi hátrány keletkezhet. Az alkalmasságot azért hangsúlyozza a Versenytanács, mert a jogi szabályozás megelégszik az alkalmassággal és a jogellenesség feltételeként az eredmény bekövetkeztét nem szabja.

A Versenytanács az egyes kifogásolt kitételek versenyjogi értelmezésénél kizárólag a Tpvt. 9. §-ában foglalt előírást alkalmazta és a használt kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentését tartotta irányadónak annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

A Versenytanács egyetért a Kft. azon védekezésével, hogy az "Olympos" szó mint védjegy az áru minőségét közvetlenül nem fejezi ki, s nem is utal az áru eredetére. A vizsgálat és a Versenytanács sem értékelte önmagában jogsértőként a védjegyhasználatot. Legfeljebb arra tartotta alkalmasnak, hogy a mediterrán kifejezéshez fűződően azt a fogyasztói képzetet erősítse, amely a közkedveltség tekintetében évtizedek alatt a görög sűrítményből előállított citromlé forgalmazása során kialakult.
A Versenytanács azzal is egyetért, hogy a mediterrán növények termesztése nem korlátozódik a Földközi tenger mellékére, onnan elszármazhatnak. Köztudomásúan azonban az új földrajzi környezet (éghajlat, talajviszonyok, művelési sajátosság, stb.) a növény, a gyümölcs eredeti tulajdonságait szükségképpen módosítja, következésképpen a belőle készült termékalapanyag is módosul az eredeti termőhelyen termesztett növény, gyümölcs felhasználásával készült termékalapanyaghoz képest. Igy legfeljebb az állítható, hogy a Dél-Amerikából származó alapanyag és a belőle készült termék mediterrán jellegű vagy típusú, de nem mediterrán, hiszen a mediterrán kifejezésnek az a köznapi értelme, hogy valamely éghajlat, növény a Földközi tenger vidékére jellemző, ott honos. A Kft. maga sem értelmezte következetesen a "mediterrán" kifejezést, hiszen a 17. számú iratban "mediterrán beszerzésű" alapanyagra hivatkozott, s az elétárt ellentmondásra sem tudott nyilatkozni, továbbá a tartott tárgyaláson az is elhangzott, hogy Dél-Amerika szubtropikus tájain terem az a citrom, amelyből az ottani sűrítményt beszerezték.
A Versenytanács nem vonja kétségbe azt sem, hogy a dél-amerikai sűrítményből készült citromlé minősége kifogástalan, de még azt sem, hogy olyan, mintha görög sűrítményből készült volna. Viszont nem eredeti, mert eredeti csak az lehet, ami a maga nemében időben is az első, s ami valamely későbbi terméknek mintául szolgálhat, vagyis a Kft. mindaddig jogszerűen használhatta saját citromlé termékeire az eredeti jelzőt, amíg nem változtatta meg az alapanyagot, hiszen ahhoz, hogy a korábbi Olympos minőséget elérje, számos módosítást kellett a terméken végrehajtania, mégpedig a fogyasztók számára hátrányosan (kevesebb C-vitamin-, magasabb tartósítószertartalom, stb.). Ezért a Versenytanács a Kft. magatartásának a Tpvt. 8. § (2) bekezdés a) pontjába ütközését megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont). A Tpvt. 78. §-a alapján a Kft. piaci részesedésének, üzleti titkot képező értékesítési adatainak ismeretében és a magatartás piaci súlyának figyelembevételével szabta ki a bírságot.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja a Kft. számára.

Budapest, 2000. március 23.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika