Gazdasági Versenyhivatal

Vj-7/2000/25

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Fekete Zsolt ügyvéd (1124 Budapest, Sashegyi út 9.) által képviselt MBI Nemzetközi Marketing Tanácsadó és Biztosításközvetítő Kft. (1124 Budapest, Sashegyi út 20.) I. r. eljárás alá vont és a dr. Jakab Sándor ügyvéd (2131 Göd, Pesti út 81.) által képviselt Signál Biztosító Rt. (1118 Budapest, Budaörsi út 48-50.) II. r. eljárás alá vont ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozások "MBI Otthonteremtés" elnevezésű prospektusaikban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adtak. Ezen prospektusok terjesztését a határozat kézhezvételével egyidejűleg megtiltja.

A Versenytanács az I. r. eljárás alá vontat 4.000.000.- (azaz Négymillió) Ft, a II. r. eljárás alá vontat 2.000.000.- (azaz Kettőmillió) Ft bírsággal sújtja, melyet kötelesek a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül befizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlája javára.

E határozat felülvizsgálatát a kézhezvételét követő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresetben kérhetik az eljárás alá vontak, melynek a bírság befizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Az I. r. eljárás alá vont cégbejegyzése 1991. január 24-én kelt elnevezésében marketing tanácsadó, ami 1992. november 11-én bővült a biztosításközvetítő megjelöléssel. Az Állami Biztosításfelügyelet 1990. augusztus 9-én kiadott igazolása szerint az Állami Biztosításfelügyelet 28/1990. számú határozata alapján Magyarországon független biztosítási-ügynöki tevékenységet végezhet, a tevékenység az életbiztosítások közvetítésére irányul, forintdíj fizetés ellenében. Ezen engedély alapján az I. r. eljárás alá vont tevékenységét a biztosító intézetekkel kötött ügynöki szerződések alapján végzi.

A II. r. eljárás alá vont cégbírósági bejegyzése 1993. május 27-én történt meg, a cég fő tevékenysége: életbiztosítás. A cég zárt részvénytársaságként tevékenykedik 1999. január 15-től. Az Állami Biztosításfelügyelet 85/1993. számú határozatában 1993. március 29-től engedélyezte működését vagyonbiztosítás, személyi biztosítás és viszontbiztosítás ágazatra, továbbá kiegészítő tevékenységként a biztosítás és nyugdíjalap kiegészítő szolgáltatásra az egész országra kiterjedően. A II. r. eljárás alá vont megalakulását a 10/18/1993. (III. 24.) Kormányhatározat hagyta jóvá.

Az eljárás alá vontak 1993. november 25-én brókermegállapodást kötöttek, mely szerint területi korlátozások nélkül Magyarországon az I. r. eljárás alá vont, a II. r. eljárás alá vont mint megbízó javára az átadott biztosítási módozatokból biztosítási üzleteket közvetít.

II.

A Gazdasági Versenyhivatal hivatalból rendelt el vizsgálatot mivel feltételezhető volt, hogy az eljárás alá vontak az MBI Otthonteremtés finanszírozási program elnevezésű termék értékesítése során olyan magatartást tanúsítottak, amely alkalmas lehet a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására.

III.

A Versenytanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, az eljárás alá vontak előadása, így az általuk becsatolt okiratok és a vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg. Eljárás alá vontak a közöttük 1993. november 25-én aláírt szerződés alapján új termék szolgáltatását szervezték meg, és ezzel 1997. novemberében piacra léptek. Az új termék az "MBI Otthonteremtés" nevet kapta. Az értékesítés elősegítésére prospektust nyomattak, melynek első változata egy hatoldalas színes prospektus, melynek címlapján egy újonnan épült ház és építkezést ábrázoló képek szerepelnek. A második oldalon "Probléma" cím alatt az önálló lakáshoz jutás nehézségeire utal. A "Megoldás" cím alatt tájékoztatja a fogyasztót, hogy ha igénybeveszi az MBI és a Signál Biztosító által kidolgozott otthonteremtési programot rövid idő múlva megvalósíthatja elképzeléseit. ("Már négy év múlva önálló otthonhoz juthat!") Ismerteti a finanszírozási program folyamatát, amelynek kezdő sorában a kölcsön + tőkeképző életbiztosítás szerepel. Felsorolja a program további előnyeit is, ezek egyike "a finanszírozás mértékét az ön egyéni kívánságainak megfelelően határozhatja meg", továbbá "megőrzi a család egzisztenciális biztonságát, mert a kölcsön fedezetét is biztosítja". Jelzi, hogy az MBI partnere a Signál Biztosító Rt., melynek külföldi részvényesei nagymúltú nyugat-európai biztosító társaságok, továbbá, hogy az új otthonteremtési program megvalósítását egy tőkeerős bank támogatja. Ezt egy külön lapon név szerint is megjelölik, eszerint a Creditanstalt Rt. biztos háttér a probléma megoldásához ("Azon biztosítottak részére, akik az ötödik évben élnek a konstrukció nyújtotta hitelfelvételi lehetőséggel és megfelelnek a hitelképességi feltételeinknek bankunk vállalja a hitel folyósítását".) Az egyik oldalon szerepel tíz pont az MBI és a Signál Biztosító finanszírozási programjának számtalan előnye közül, így például:

• -

  célirányos takarékoskodás,

• -

  már négy év után kedvező lakásépítési hitelhez juthat,

• -

  garantált nyereség; a Signál Biztosító garantálja, hogy minimum 10 %-os nyereséget fizet, függetlenül az eltelt futamidőtől,

• -

  kedvező kamat; hitelfelvétel esetén előnyös kamat és törlesztési konstrukció,

• -

  választási lehetőség; a finanszírozási program további lehetőségeket kínál, kiegészíthető lakástakarékpénztár konstrukcióval, de önmagában is hosszú távú vagyonképző befektetés,

• -

  állami támogatások; a megtakarításhoz kapcsolódó állami támogatás és adókedvezmény vehető igénybe.

Kijelenti, hogy az MBI egyesítve kínálja banki, biztosítási és lakástakarékpénztári szolgáltatásait.

A második prospektus megegyezik nagyobb részt az elsővel, tartalmilag annyi változással, hogy az időközbeni fúzió folytán a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. a banki háttér megnevezése.

IV.

A II. r. eljárás alá vont 1998. október 22-én kötötte meg az együttműködési megállapodást a Bank Austria Creditantstalt Hungary Rt-vel. A megállapodás üzleti titkot képez. A bank összeállította a konstrukcióhoz átadandó bonitás vizsgálati és hitelfeltételeit. A vizsgálat megállapítása szerint 1999. júniusától a szerződést megkötőkkel aláíratatták, hogy megismerték ezeket a feltételeket és II. r. eljárás alá vont vállalta, hogy a korábban megkötött szerződéskötőkkel is utólag ismerteti.

A hitelfeltételekben a 3. pont szerint: hitelkérelmet csak abban az esetben lehet a banknak benyújtani, ha a biztosításban szereplő szerződő és a biztosított személye megegyezik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül hitelkérelem benyújtására csak abban az esetben van lehetőség, ha azt megelőzően a biztosított a szerződő helyébe lép és a biztosítási díjakat a továbbiakban szerződőként fizeti meg a biztosítónak. A bank ettől eltekinteni kizárólag szülő, gyermek, valamint munkáltató, munkavállaló viszonylatában tud, utóbbi esetben a hitelkérelmet egyedileg jelen bonitás vizsgálati és hitelfeltételekben foglaltaktól eltérően bírálja el.

A 4. pontban szerepelnek azok az előírások, amelyek szükségesek a hitelkérelem benyújtásához, így például:

• -

  öt év biztosítási díja befizetésre került,

• -

  a biztosítási díj befizetésével soha nem esett 30 napnál nagyobb fizetési késedelembe,

• -

  a hitelfelvételkor már rendelkezik olyan ingatlannal, vagy a hitelből olyan ingatlant finanszíroz, amelyre az első helyi jelzálog bejegyzése lehetséges,

• -

  elegendő kimutatható jövedelemmel rendelkezik,

• -

  a hitelfelvételből származó és egyéb kötelezettségeinek összege nem haladja meg a nettó rendelkezésre álló jövedelmének a 33 %-át,

• -

  a hitelcél megvalósításához 30 % saját erővel rendelkezik.

A 11. pont szerint "a hitel fedezetei:

• -

  a hitelfedezeti záradékkal ellátott biztosítás és annak szolgáltatásai,

• -

  a hitelfelvevőre rokkantság esetére kötött kiegészítő biztosítás szintén hitelfedezeti záradékkal ellátva,

• -

  szülőre mint egyetemleges adóstársra hitelfedezeti biztosítás,

• -

  az ingatlanra bejegyzett jelzálog és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom (a jelzáloggal terhelt ingatlanra teljeskörű vagyonbiztosítás kötelező),

• -

  a Bank bonitás vizsgálat eredménye alapján készfizető kezes biztosítékot is kérhet."

Végül a 12. pont azt tartalmazza, hogy a bank az ingatlant forgalmi értékének 50 %-án fogadja el fedezetként. "A biztosítás hitelfelvételkor számított visszavásárlási értéke addicionális fedezetként vehető figyelembe."

V.

Az MBI ügynökök részére tájékoztató anyag készült, melynek címeként a "Finanszírozási Program, Lépcsőzetes Szolgáltatású Biztosítás"-t jelölték meg. Ebben szerepel a konstrukció pontos leírása. Ismerteti a lépcsőzetes életbiztosítás nevezett elérési időpontjait, vagyis a biztosítási tartam 10. év végén életben lévő biztosított a biztosítási összeg 50 %-át, a 15. év végén 25 %-át kapja meg.

A biztosítási tartam lejáratakor pedig a kezdeti biztosítási összeg 25 %-át, az értékkövetésből a teljes tartam alatt adódó többletet és a 11. év elejétől felhalmozódott nyereséget kapja meg. Ha az ügyfél nem veszi fel a 10. évi vagy 15. évi elérési biztosítási összegeket, akkor ezeket a biztosító egyszeri díjaknak tekinti és ebből meghatározott biztosítási összegek a következő elérési, illetve elhalálozási szolgáltatást növelik. A biztosítás tartama 20 év, belépési kor minimálisan 15 év, maximálisan 50 év. A tájékoztató tartalmazza a minimális biztosítási díj, az értékkövetés, a nyereségrészesedés, a visszavásárlás, az adókedvezmény, orvosi vizsgálatra vonatkozó ismeretek, valamint a lépcsőzetes életbiztosítás díjtételeit, a nyereség alakulását, a 10. és 15. évben történő kifizetés esetén és a biztosítás megkötésekor használt nyomtatványokat.

VI.

Az ügyfelek 1997. novemberétől kezdődően ténylegesen életbiztosítási szerződést kötöttek az I. r. eljárás alá vont közreműködésével a II. r. eljárás alá vonttal. Ehhez kapcsolódóan szóbeli ígéretet kaptak a pontosan nem részletezett, bár körülírt, későbbiekben kidolgozandó feltételekkel történő hitelnyújtásra. Ezek a feltételek még ma sem ismertek, mivel a kötelező négy éves várakozási idő miatt hitelnyújtásra először 2001. év végén kerülhet sor.

VII.

A vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta, mivel az eljárás alá vontak által az otthonteremtési program terjesztése során az ügyfeleknek adott tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására. Olyan elemet kapcsoltak a termékhez, amelynek feltételei az értékesítés megkezdésekor még nem voltak adottak. A tájékoztatásban a termék mint lakásfinanszírozási program jelent meg, melyhez olyan egyedülállóan előnyös tulajdonságokat társítottak, melyek annak nem sajátjai, illetve olyan lényeges feltételeket elhallgattak (hitelképességi vizsgálat feltételei), melyek a fogyasztói döntést alapvetően befolyásolták volna.

VIII.

Az eljárás alá vont vállalkozások az eljárás megszüntetését kérték, állították, hogy nem tévesztették meg a fogyasztókat. A konstrukció bevezetésével egyidejűleg közölték minden ügyféllel a banki hátteret, az ügyfelek tudatában voltak, hogy hitelfelvétel esetén bonitás vizsgálaton kell átesniük. A bonitás vizsgálat feltételeit pedig hiába közlik az ügyfelekkel előre, hiszen azok az 5. évben bekövetkező esetleges hitelfelvétel esetén már jelentősen módosulhatnak. Az eljárás idő előtti, mert azt, hogy a fogyasztókat esetlegesen megtéveszthették-e csak a hitelfelvételek megtörténte után lehetne megállapítani, ilyen pedig eddig még nem volt. A II. r. eljárás alá vont hivatkozott arra is, hogy az I. r. alá vont dolgozta ki a forgalmazás módszerét, melyet más biztosítókkal kötött hasonló konstrukcióknál is alkalmazott.

IX.

Az "MBI Otthonteremtés" terméket választó fogyasztó 20 éves időtartamra életbiztosítást köt, melyet lakáshitellel kombinálnak. A biztosítás úgynevezett vegyes típusú, halálesetre is szóló, de menetközben részkifizetetéseket is nyújtó életbiztosítás. A módozat a lakáshitel törlesztése mellett más célra, például életjáradékra is felhasználható. Az ügyfél négy évig fizetett biztosítási díj után, befizetve előre az 5. évi biztosítási díjat jelzáloghitelhez juthat, amelynek mértéke maximum a biztosítási összeg. A kölcsönfelvételt követően a biztosító részkifizetéseit a bankhitel tőketörlesztésére fordítják, így a szerződéskötőnek a szerződés két évtizede alatt az aktuális biztosítási díjak mellett a jelzálogkölcsön felvétele után a banki kamatokat kell még fizetnie. A bankhitel az általában szokásosan igénybevehető, lakóingatlan építésére, cseréjére, felújítására, korszerűsítésére, vagy bővítésére szolgálhat. A szerződéskötő ügyfelek nem tudhatják pontosan a szerződéskötés időpontjában, hogy milyen feltételekkel kapnak majd hitelt a megadott banktól.

A Világgazdaság című lap 1999. évi december 8-i számában a havi Pénzügyi Mellékletben megjelent cikk szerint a Bank Austria Creditantstalt (BA-CA) nyilatkozott, hogy a "Buborhoz köti a kamatlábat, így 1999. elején a piaci lakáshitelek alatt 20,7 %-on hiteleztek volna. Ha a szerződést kötő ügyfél nem tudja vagy nem akarja fizetni, illetve késedelembe esik a biztosítási díj fizetésével kizárja magát a hitelfelvételi lehetőségből és a futamidő első 2-3 évében visszavásárlási összeghez sem juthat. A Bank kiegészítő hitelfedezeti rokkantsági biztosítás megkötését is előírja".

Az I. r. eljárás alá vont az általa megadott finanszírozási program többszörös állami támogatással ígéreten a következőket érti:

• 1)

  Adókedvezmény I.
  Az életbiztosítás éves befizetett díjainak 20 %-a összevontam maximum 50.000.- Ft levonható a jövedelemadóból.

• 2)

  Adókedvezmény II.
  A biztosító szolgáltatása a lejáratkori kifizetés nem számít jövedelemnek, adómentes.

• 3)

  Adókedvezmény III.
  Lakáscélú hitelkamat, tőke és járulékos költségek törlesztésére fordított összeg 20 %-a, maximum évi 35.000.- Ft levonható az adóból.

• 4)

  Lakástakarékpénztárral együtt forgalmazott finanszírozási program esetében a lakástakarékpénztár termékre járó állami támogatás 1997-ben 40 %, 1998-tól évi 30 %, de mindkét esetben maximum 36.000.- Ft.

X.

A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A (2) bekezdés szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása, vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

A 10. § úgy rendelkezik, hogy tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

A Tpvt. 9. §-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

Az "MBI Otthonteremtés"-sel, mint lakáshitellel kombinált életbiztosítással léptek az eljárás alá vontak az életbiztosítások piacára 1997. novemberében. Az életbiztosítások piacán túlkínálat volt, míg a lakáshitel piacot túlkereslet jellemezte. Tekintettel arra, hogy Magyarország területén a biztosítók lakáshitelezési tevékenységre nem kaptak és nem kapnak a mai napon sem engedélyt, az életbiztosítások piacán az úgynevezett finanszírozási program segítéségével kívántak versenyelőnyhöz jutni. Az I. r. eljárás alá vont mint ügynök és megbízott, a II. r. eljárás alá vont mint megbízó közösen alakították ki a termék főbb jellemzőit, tartalmát és a forgalmazáshoz kiadott tájékoztatókat.
A Versenytanács álláspontja szerint mindkettőjük versenyjogi felelőssége fennáll.

Az érdeklődők a prospektus alapján elsősorban arra nézve kaptak tájékoztatást, hogy lakáshoz vagy lakáskörülményeik javításához hitelhez juthatnak, és másodsorban ennek biztosítására életbiztosításhoz. A figyelemfelhívó prospektusok minden ábrája, szava ennek a lehetőségnek a kereteit, lehetőségeit ecsetelte, emelte ki, háttérbe szorítva a termék lényegét az életbiztosítást. Az életbiztosítás mint a fő szolgáltatás a prospektusban mintegy hátsó támaszként jelenik meg, a szövegben elbújva. Az érdeklődő fogyasztó, amikor döntési helyzetbe jut, legelőször a tájékoztató jellegű prospektussal találkozik. A Versenytanács állandó gyakorlata szerint ennek a tájékoztatásnak pontosnak és félreérthetetlennek kell lennie, mivel a fogyasztó döntési szabadságát, választási lehetőségét jelentősen befolyásolja. A Versenytanács álláspontja szerint a prospektusban szereplő leírás, az adott tájékoztatás pontatlan, félreérthető néhány esetben. Az Otthonteremtés mint finanszírozási program lényeges tulajdonsága a hitelhez jutás biztos lehetősége. A rendelkezésre álló iratok tanulsága szerint a hitelt nyújtó bank ugyanolyan szigorú és részletes bonitás vizsgálatot végez az életbiztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelekkel, mint bármely más hiteligénylővel. Adott esetben ez még szigorúbb is lehet, mivel az ügynöktől értesülnek az esetleges fizetési késedelmekről is, és így megtagadhatják a hitel folyósítását a fizetési késedelembe esett szerződőkkel. Emellett olyan feltételekkel kell szembesülniük az 1997. és 1999. között szerződést kötőknek a hitelfelvétellel kapcsolatban, amelyről a szerződés megkötésekor nem is tudhattak.

Megtévesztésre alkalmasnak találta a Versenytanács a finanszírozási program részeként igénybevehető állami támogatás ígéretét is, mivel az adókedvezmény, amely minden életbiztosítási konstrukció esetében jár, semmiképpen sem tekinthető állami támogatásnak. A mindennapi szóhasználat szerint az állami támogatás a hitelfelvételhez kapcsolódó lakáscélú támogatást jelenti, melyet a hitelintézetek nyújtanak a 106/1988. Mt. rendelet alapján. Az állami támogatás ígérete jelentősen befolyásolja a jelentkezők jövendő anyagi terheit, így a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására alkalmas alaptalan ígéret.

A Versenytanács a jogsértést a Tpvt. 77. § c) pontja alapján megállapította és az e) pont alapján megtiltotta a tájékoztatás további folytatását.
A határozat kézhezvételét követően - függetlenül az esetleges jogorvoslat igénybevételétől - az I. r. eljárás alá vont jogsértő magatartás folytatásával fel kell hagyjon, a jogorvoslatnak csak a bírság befizetésére van halasztó hatálya.

A Versenytanács a Tpvt. 78. §-a alapján bírságot szabott ki az eljárás alá vontakkal szemben. A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel állapította meg.
Az I. r. eljárás alá vont tekintetében figyelemmel volt arra, hogy a hasonló versenyjogsértést állapított meg a Versenytanács 1999. május 10-én kelt Vj-168/1998/78. számú határozatában. Mivel ez az eljárás nem volt hatással az eljárás alá vont magatartására semmiben nem változtatott, ezért a jelen eljárásban a Versenytanács magasabb összegű bírság kiszabását tartotta csak alkalmasnak, hogy az I. r. eljárás alá vontat a jövőben hasonló jogsértő magatartás elkövetésétől visszatartsa, az önkéntes jogkövetésre rábírja.

A jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a tartalmazza.

Budapest, 2000. április 19.

dr. Lénárd Réka sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika