Gazdasági Versenyhivatal

Vj-8/2000/39

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Szűcs Gábor Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Fő u. 62-64., ügyintéző: dr. Szűcs Gábor ügyvéd) által képviselt PHILIPS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (1119 Budapest, Fehérvári út 4/a. szám alatti) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás gazdasági erőfölényével visszaélt azáltal, hogy Philips márkájú alkatrészeket csak szervízhálózatának tagjai számára értékesített.

E magatartás folytatását megtiltja.

Vele szemben 4.000.000.- (azaz Négymillió) Ft bírságot szab ki, amelyet a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlája javára.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont vállalkozás a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett, a bírság megfizetésére halasztó hatályú felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A háztartási kisgépek (borotva, hajszárító, stb.), valamint a szórakoztató elektronikai cikkek (rádió, televízió, magnó, stb.) gazdag hazai választéka nem utolsósorban annak tulajdonítható, hogy az egyéb márkák mellett a Philips márkájú termékek is jelen vannak a piacon. Részesedése - termékrészletezés nélkül - legalább 10 %-os.
Az eljárás alá vont vállalkozás (a továbbiakban: Kft.) a Philips hollandiai székhelyű multinacionális csoport magyarországi leányvállalata, amely importból származó és hazai gyártású Philips termékek forgalmazására szakosodott.
Mint forgalmazónak a módosított 35/1978. (VII. 6.) MT. számú rendelet értelmében kötelessége, hogy a külkereskedelmi forgalom keretében behozott tartós fogyasztási cikkek üzembentartásához, javításához szükséges alkatrészekről, tartozékokról az áruk jogszabályilag rögzített szokásos élettartama alatt folyamatosan gondoskodjon. Ez az időszak részben a jótállási időre esik, részben túlnyúlik azon és a fogyasztók ellenértékfizetési kötelezettségével jár.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a Kft. létrehozta 28 vállalkozás szerződéses részvételével korlátlanul bővíteni nem kívánt országos szervízhálózatát, amelynek korábban feladata a jótállás alá tartozó termékek szervizelése volt, az idő múlásával fokozatosan terjedt ki az ellenszolgáltatás fejében végzett karbantartó, javító szolgáltatásra. A hálózat működése a Philips márka megbízható védelmével párosul az eredeti alkatrészfelhasználással megvalósuló szakmunka által.

A hálózat tagjai a velük külön-külön kötött, nem kizárólagos jellegű, (a szerződő vállalkozás területi működésének kizárólagossága nem biztosított, ugyanakkor nemcsak Philips márkájú termékek karbantartásával, javításával foglalkozhat) határozatlan időre szóló szerződésben vállalták, hogy a Philips márkájú termékek magas szakmai színvonalú javítását szem előtt tartva, a javításra átvett készülékek munkálatait két napon belül megkezdik, az ahhoz szükséges összes alkatrészt kizárólag a Kft-től szerzik be, valamint a javítást is rövid időn belül befejezik.
A Kft. a szerződésekben a hálózati tagokkal megállapodott, hogy igény szerint folyamatosan biztosítja a munkálatokhoz szükséges alkatrészeket, tartozékokat a szerviztagok részére, akik az ellenértéket utólagosan fizetik meg részére. A Kft. az oktatási költségek viselésével vállalta az egyébként is szakképzett szerelők továbbképzését, amelyet a hálózat tagsága köteles elősegíteni.
A Kft. a hálózat tagjait igyekszik folyamatosan ellátni alkatrésszel, amelyet a Philips csoporttól szerez be import útján. A hálózat háztartási kisgépalkatrész ellátásának hiányosságait a Kft. úgy hidalja át, hogy ingyenesen vagy térítés ellenében cserekészüléket ad a szükséges, de valamilyen ok miatt rendelkezésre nem álló alkatrész helyett. Hálózaton kívüli alkatrészértékesítéssel azonban nem foglalkozik, mert szándéka szerint tevékenysége kizárólag a hálózat zökkenőmentes alkatrészellátását szolgálja. A hálózaton kívülre eső nagykereskedelmi alkatrészforgalmazás veszteséges nem lenne számára, de kisebb nyereséggel járna mint anyagi erejének más irányú hasznosítása.
A hálózat tagjai alkalmanként a Kft. versenytársaitól is beszereznek Philips alkatrészeket a szerződés tilalma ellenére, maguk azonban továbbeladást nem végeznek.
A fogyasztók, végfogyasztók csupán Philips alkatrész megvásárlására, így a javításra ki nem terjedő igényét a hálózati tagok úgy támogatják, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét névvel és címmel megjelölten az alkatrészértékesítéssel foglalkozó versenytársakra.

A Kft. szóbajöhető versenytársai, akiktől a márkahálózaton kívül eső szervizek és a végfogyasztók több-kevesebb eséllyel megkísérelhetik az alkatrész beszerzést: a HQ and Nedish és az Aswo Kft., valamint a Sini Kft.
A Nedish és az Aswo Kft. alkatrészértékesítésre szakosodott magyarországi vállalkozás, amelyek a Philips anyacéggel alkatrészbeszerzésre szerződtek, azonban nem csak Philips márkájú alkatrészértékesítést végeznek.
A Nedish Kft. Philips márkájú konyhai kisgépek és szórakoztató elektronikai eszközök alkatrészeit egyaránt értékesíti. A Kft-n kívül Magyarországon csak tőle szerezhető be Philips márkájú háztartási kisgépekhez való Philips alkatrész, amelynek hazai értékesítési piacán részesedése 24,2 %-os, árai mintavételes vizsgálat alapján átlagban 22 %-kal magasabbak a Kft. alkatrész árainál, nem tekintve az esetleges akciós engedményeket.
A fennmaradó 75,8 % nem vitatottan a Kft. piaci részesedése a Philips márkájú háztartási kisgépalkatrész értékesítés hazai piacán.

A Nedish Kft. 16,9 %-kal részesedik a Philips márkájú híradástechnikai eszközök alkatrészértékesítésének piacán is, de a vizsgálatba bevont 256 Philips alkatrészből mindössze 31-et forgalmaz, további 34-et gyártással helyettesít, egyébként az árak kiegyenlítettek (az egyik cikk a Kft-nél drágább és viszont).
A másik versenytárs az Aswo Kft. egyebek mellett Philips márkájú szórakoztató elektronikai alkatrészeket forgalmaz, piaci részesedése 8,4 % amellett, hogy mintavételesen vizsgált árukínálata a Kft. kínálatához hasonló, árai azonban többnyire magasabbak mint a Kft. hasonló termékeinek árai.
A harmadik szóbajöhető versenytárs a Sini Kft., amely eredeti Philips elektronikai alkatrészt nem értékesít, csak olyat 2,8 % piaci részesedéssel, amely nem teljeskörűen, de részben helyettesíteni képes Philips márkájú alkatrészeket. Ezek száma 141 a vizsgálatba bevont 256 Philips alkatrészt tekintve, s árai is alacsonyabbak azokhoz viszonyítva.
Az így fennmaradó 71,9 % (100 - 16,9 - 8,4 - 2,8) nem vitatottan a Kft. piaci részesedése a Philips márkájú szórakoztató elektronikai alkatrészértékesítés hazai piacán.

Összegezve: a Philips alkatrészeket körülbelül 30 %-ban forgalmazó versenytársak a Kft. teljes áruválasztékát nem forgalmazzák, illetve helyettesítő terméket állíthatnak elő, amely körülmény a márkavédelem szempontjából kedvezőtlen.

A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére, a Tpvt. 70. § szerint azért indított eljárást a Kft. ellen, mert észlelte, hogy elzárkózik a szervízhálózaton kívüli alkatrészkiszolgálástól, amelynek folytán vélelmezte a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

A lefolytatott vizsgálat kiterjedt a gazdasági erőfölény fennállásának bizonyítására, amelyhez a szükséges forgalmi adatokat egyrészt a Kft. és versenytársai szolgáltatták, másrészt az utóbb elrendelt mintavételes összehasonlítás adott értékelést az árakra és az áruválasztékra.
A készült vizsgálati jelentés a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést megállapíthatónak tartotta, mert a Kft. versenyjogilag elfogadhatatlanul zárkózott el a szervízhálózaton kívül eső üzleti kapcsolat létesítésétől.
A vizsgálat 2000. március 16-án hangfelvétellel jegyzőkönyvet készített a Kft. meghallgatásáról a szükséges eljárási szabályok betartásával.

A Kft. jogsértés hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy csak a hálózatot látja el alkatrésszel, így nincs is a piacon kereskedőként és egyébként is a fogyasztók (szervizek) alkatrészbeszerzése versenytársaitól akadálytalan. Előadta, hogy hálózatbővüléssel nem járó értékesítésének kiterjesztése veszteséget nem, de kevesebb hasznot eredményezne mint más irányú tevékenysége. Hivatkozott arra, hogy tevékenységének az a célja, hogy a végső fogyasztó méltóan a Philips márkához, elégedett legyen szolgáltatásával, amelynek az a biztosítéka, hogy a fogyasztó számára a márkaszervizben magas szakképzettségű szakemberek végzik el a fogyasztó számára szükséges munkát Philips alkatrészekkel.
A 2000. március 16-án készült jegyzőkönyv felvételének körülményeit, hiányos tartalmát 2000. április 16-án kifogásolta.

A Versenytanács állandó gyakorlata szerint a versenyjogellenes piaci magatartást a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával bírálja el. Nem vitatja, hogy a márkaszervizeknek és a Kft-nek is az a gazdasági érdeke, hogy a Philips termékeket a végső fogyasztók az eredeti alkatrészek felhasználásával dolgozó márkaszervizekben javíttassák. A Versenytanács nem vonja kétségbe a Philips márkavédelem jelentőségét, s a márkaszervizek ezirányú kiemelt szerepét a fogyasztók minél jobb megelégedésére. A végső fogyasztónak azonban az az érdeke, hogy Philips alkatrésszel megbízható módon, de nem feltétlenül márkaszervizben - márcsak a könnyebb elérhetőség miatt is - javítsák fizetése ellenében készülékét, hiszen nincs ok annak feltételezésére, hogy a hálózaton kívüli szervizek silány minőségű munkát végeznek. Ugyanakkor a jelen eljárásnak a márkahálózatbővítés nem tárgya, s ilyenfajta igényt a jelen eljárás eredménye sem keletkeztethet.

Ezen túlmenően a Versenytanácsnak azonban abban kellett állást foglalnia, hogy a Kft. erőfölényes helyzetű-e a Philips márkájú alkatrészértékesítés érintett piacán (Tpvt. 14. §) és az üzleti kapcsolattól való nem vitatott elzárkózása indokolt-e.

A Tpvt. 22. § (1) bekezdése szerint a törvény által nem tiltott gazdasági erőfölényben az van, akinek áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, illetve az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására (Tpvt. 22. § (2) bekezdés).
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés előfeltételét képező gazdasági erőfölény fennállásának megállapításakor a Versenytanács a törvényileg vizsgálandó szempontok közül (Tpvt. 22. § (3) bekezdés) különös súllyal értékelte a Kft-nek a Philips alkatrészértékesítési piacon fennálló több mint 70 %-os piaci részesedését azzal, hogy versenytársai az áruösszehasonlításból kitűnően olyan választékot nem nyújtanak mint a Kft., s így a fogyasztók máshozfordulási lehetősége lényegesen akadályozott. Ráadásul a versenytársi áruválaszték helyettesítő, de ugyanakkor márkaidegen alkatrészekkel tűzdelt, amely éppen a Kft. hangoztatott márkavédelmi érdekével ellentétes. Vannak beszerezhetetlen alkatrészek is, amelyeket a Kft. maga is cserekészülékekkel pótol, amelyre a szerződött körön kívül eső szervizeknek természetszerűleg nincs módja.

A szerződéskötés szabadsága a gazdasági erőfölényes helyzetű vállalkozás számára korlátozott, mert az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától nem zárkózhat el (Tpvt. 21. § c) pont), hacsak nem tudja bizonyítani annak indokoltságát. Az indokoltság körében értelmezhetően a Kft arra hivatkozott, hogy nem piaci szereplő a tágabb értelemben vett Philips alkatrészértékesítési piacon, mert azon alkatrészértékesítési tevékenységet nem fejt ki, s csak a hálózati tagokat kívánja ellátni alkatrésszel.
A Kft. által sem vitatottan - amelyet megerősít a márkaszerződések tartalma - a Kft. az egyébként önálló hálózati tag vállalkozásoknak ellenérték fejében biztosítja az alkatrészellátást. Márpedig, ha a Kft. ezt a tevékenységet végzi, szándékától függetlenül piaci szereplő, s így a Tpvt. hatálya (Tpvt. 1. §) kiterjed alkatrészkereskedelmi tevékenységére is.
Az elzárkózás jogszerű indoka a tevékenység veszteséges volta sem lehet - veszteséges tevékenység gyakorlására az erőfölényes sem kötelezhető -, de ugyancsak saját előadás szerint ez a veszély nem fenyeget.

Ezért a Versenytanács a kifogásolt magatartás jogellenességét megállapította a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja szerint, egyben rendelkezett a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltásáról (Tpvt. 77. § (1) bekezdés e) pont). A megtiltás a jövőre nézve úgy érvényesülhet, hogy a jelen határozatban taglalt indokok alapján a Kft. a kiszolgálást nem tagadhatja meg, ugyanakkor lehetősége van meghatározni azokat a Tpvt. 21. § g) pontjába nem ütköző feltételeket, amelyekkel az árubeszerzés a vevők számára megoldható.

A Versenytanács a bírságot (Tpvt. 78. §) a forgalmi adatokhoz igazodóan, s a Kft. piaci szerepét figyelembevéve szabta ki.

A Tpvt. 81. §-a szerint az ügyfél az eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A tartalmilag kifogásnak minősülő ezirányú beadványt a Kft. határidőn túl terjesztette elő, amikoris a tárgyaláson elhangzottak már nem voltak feleleveníthetők, s a kifogásolt jegyzőkönyv is az eljárási szabályok betartását jelzi. Ezért a vizsgálati kifogás helyt adásának az eljárás során törvényes oka nem volt.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83. § biztosítja a Kft. számára.

Budapest, 2000. június 8.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika