Gazdasági Versenyhivatal

Vj-16/2000/10

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Molnár István János ügyvéd (Gaál, Molnár & Ferenczy - Gide Loyrette Nouel Ügyvédi Iroda, 1072 Budapest, Rákóczi út 42.) által képviselt VIVENDI Telecom International S. A. kérelmezőnek vállalkozások összefonódásának engedélyezése tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a kérelmező a részvények száz százalékának megszerzésével irányítást szerezzen a UNITED Telecom Investment B. V. felett.


E határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel kérhetik.

Indoklás

I.

A párizsi székhelyű VIVENDI Telecom International S. A. (a továbbiakban: VTI) száz százalékban a párizsi Értéktőzsdén jegyzett VIVENDI S. A. tulajdonában áll, mely jelentős nemzetközi érdekeltségekkel rendelkezik elsősorban a közszolgáltatások különböző ágaiban, így a víz- és csatorna-, a köztisztasági szolgáltatások, az energia és a telekommunikáció területén.
A VTI a többségi tulajdonosa a magyarországi távközlési befektetések céljából létrehozott hollandiai székhelyű Magyar Telecom B. V-nek (a továbbiakban: MATEL), mely 1998. évben a Magyar Köztársaság területén 29 millió Ft nettó árbevételt ért el.


A MATEL a részvények többségének birtokában közvetlenül irányítja a helyi közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatást nyújtó

• -

  Déltáv Rt-t, amely a szegedi és szentesi körzetben működik, 1998. évi nettó árbevétele 9,6 milliárd Ft volt,

• -

  a Digitel 2002 Rt-t, mely a gödöllői és a váci primer körzetben működik, 1998. évben 6,9 milliárd Ft nettó árbevétele volt,

• -

  a Teleholding Kft-t, amely a jászsági primer körzetben közcélú vezetékes távbeszélő szolgáltatást nyújtó JászTel Rt. többségi tulajdonosa. Az Rt. 1998. évben 1,4 milliárd Ft nettó árbevételt ért el.

A MATEL száz százalékos tulajdonában áll az üzleti távközlési szolgáltatásokat nyújtó Partnercom Rt., amely 1998. évben 61 millió Ft nettó árbevételt realizált.

A VIVENDI S. A. vállalkozás csoporthoz tartozó CGE Sahide S. A. a tulajdonában álló Servitec Kft-n keresztül irányítási jogokkal rendelkezik a Szegedi Vízmű Kft. és a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. felett.

A hollandiai székhelyű UNITED Telecom Investment B. V. (a továbbiakban: UTI), az ugyancsak hollandiai ALCATEL vállalkozás csoport része, amelyet a magyarországi székhelyű társaságok működtetésére hoztak létre.

Az UTI többségi részvényese a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó

• -

  UTI Bakonytel Rt-nek, mely a veszprémi primer körzetben végzi tevékenységét, 1998. évben 5,2 milliárd Ft nettó árbevételt ért el,

• -

  UTI Dunatel Rt-nek, amely a dunaújvárosi körzetben működik, 1998-ban 2,8 milliárd Ft nettó árbevételt realizált,

• -

  UTI Egom-Com. Rt-nek, mely az esztergomi primer körzetben tevékenykedik, 1998. évi nettó árbevétele 2,0 milliárd Ft volt, valamint a

• -

  UTI Kisduna-Com. Rt-nek, amely a szigetszentmiklósi primer körzetben működő társaság, 1998. évben 2,5 milliárd Ft nettó árbevételt realizált.
  
  

Az UTI közvetlenül, illetve a távbeszélő szolgáltatásokat végző társaságain keresztül közvetetten irányítja az UTI Rt-t és az UTI Kft-t, melyek az UTI magyarországi vállalkozásai részére nyújtanak különböző üzemeltetési jellegű szolgáltatásokat. E két társaság 1998. évi nettó árbevétele 1,7 milliárd Ft volt.

II.

2000. január 14-én a kérelmező VTI és az ALCATEL N. V. részvény-adásvételi szerződést írtak alá, mely alapján a VTI megszerzi az UTI részvényeinek 100 %-át.
A Szerződés szerint a részvények átruházásnak felfüggesztő feltételei között szerepel a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása.

Ennek megfelelően a kérelmező a tisztességtelen és a versenykorlátozó piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 23. és 24. §-aiban foglalt előírásokra hivatkozva az összefonódáshoz a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte.

A kérelemben hangsúlyozta, hogy a koncessziós szerződések révén a helyi távbeszélő szolgáltatások tekintetében kizárólagos joggal rendelkező vállalkozások jelenlegi piaci helyzetét a tulajdonos változás nem befolyásolja; a távközlési piac liberalizációját követő időszakban pedig az érintett vállalkozások együttes országos részesedése a helyi vezetékes távbeszélő szolgáltatások piacán nem lesz olyan mértékű, mely gazdasági erőfölényes helyzetet hozna létre, emellett a mobilszolgáltatások által támasztott versennyel a jövőben reálisan számolni kell.

III.

Az összefonódással érintett vállalkozások közcélú távbeszélő és egyéb távközlési szolgáltatásokat nyújtanak a Magyar Köztársaság területén.

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) szerint közcélú távbeszélő szolgáltatást távközlés céljára alapított koncessziós társaság végezhet. A közcélú távbeszélő szolgáltatások a helyi, a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat foglalják magukba.
Az országos távbeszélő hálózat - a helyi hívásokat lebonyolító - primer körzeti hálózatokból és az azokat összekapcsoló - a belföldi távolsági és a nemzetközi hívásokat biztosító - helyközi tranzithálózatból, illetve országos gerinchálózatból áll.

A Tt. és kapcsolódó jogszabályok az ország területén 54 primer körzetet jelöltek ki, meghatározva az ezekhez tartozó településeket is.
Az 54 primer körzetben - a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárását szabályozó 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján - az egyes pályázatok nyertesei szereztek - általában 25 évre, ezen belül 8 évig kizárólagosan - jogosultságot a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására.
A tranzithálózat és az országos gerinchálózat üzemeltetésére, valamint 36 primer körzetben a helyi közcélú távbeszélő szolgáltatás nyújtására a MATÁV Rt. nyert koncessziót.

A jelen eljárásban érintett vállalkozások az 1994. év folyamán kötött koncessziós szerződések alapján az I. fejezetben felsorolt körzetekben - kizárólagos joggal, azaz 100 %-os piaci részesedéssel - nyújtanak helyi közcélú távbeszélő szolgáltatást.

1998. évben a kérelmező által irányított MATEL csoporthoz tartozó három közcélú távbeszélő szolgáltatást végző vállalkozás előfizetője volt a vezetékes távközlési hálózathoz tartozó összes végfelhasználó 7,6 %-a, az irányítás alá kerülő UTI csoport négy tagja pedig az összes előfizető 5,3 %-ának nyújtott távbeszélő szolgáltatást. A vezetékes távközlési szolgáltatások 1998. évi országos bevételei alapján a MATEL csoport 6,3 %-os, az UTI csoport pedig 4,4 %-os részesedéssel rendelkezik.

Az összefonódással érintett vállalkozások az egyéb, nem koncesszió köteles távközlési szolgáltatások - bérelt vonali, üzleti kommunikáció, Internet, stb. - országos forgalmából összességében 1% alatti piaci részesedéssel rendelkeznek, e területen már jelenleg is számos versenytárs működik a piacon.

A közcélú vezetékes távközlés piacán az 1993-1994. években kötött koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagosságok lejártát követően megvalósuló liberalizáció lehetővé teszi más vállalkozások számára is a piacralépést az előfizetőknek nyújtott szolgáltatások és más távközlési vállalkozások részére nyújtott összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatások tekintetében.

A 2002. év során a piaci verseny számára megnyíló, liberalizált távközlési piacokon a víz- és csatornahálózat is fontos piacralépést biztosító eszköz lehet, miután az felhasználható távközlési hálózatok alépítményeként. Az összefonódással érintett vállalkozások érdekeltségi körébe tartozó Szegedi Vízmű Kft., valamint a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. hálózatának jövőbeni távközlési célú felhasználása is tekintetbe veendő a távközlési piaci struktúra alakulásában.

IV.

A Tpvt. 70. § (1) bekezdése alapján készített jelentésben a vizsgáló - figyelembevéve, hogy az összefonódás a jelenlegi piaci struktúrában változást nem eredményez és a távközlési szolgáltatások jövőben várható változásai alapján sem hoz létre gazdasági erőfölényes helyzetet, nem alkalmas a verseny kialakulásának megakadályozására sem - a kérelmezett irányításszerzés engedélyezését indítványozta.

V.

A kérelem tárgyát képező részvény-adásvételi szerződéssel a VTI irányítást szerez az UTI felett, ezért az a Tpvt. 23. § (1) bekezdés b) pontja alapján összefonódásnak minősül és arra - bár két külföldön honos vállalkozás között jön létre - a Tpvt. hatálya az 1. § alapján kiterjed, mert mindkét vállalkozás rendelkezik a magyar piacon tevékenykedő leányvállalatokkal.

Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten résztvevő vállalkozások - Tpvt. 26. § - 1998. évi együttes nettó árbevétele - figyelembevéve, hogy a Tpvt. 27. § (2) bekezdése értelmében a külföldön honos vállalkozások esetében a Magyar Köztársaság területén elért nettó árbevételt kell számításba venni - 32,2 milliárd Ft volt.
Az irányítás alá kerülő UTI vállalkozások együttes 1998. évi nettó árbevétele 14,2 milliárd Ft-ot ért el, tehát meghaladta az 500 millió Ft-ot, ezért a kérelem szerinti összefonódás a Tpvt. 24. § (1) bekezdése alapján engedélykötelesnek minősül.

VI.

A Tpvt. 30. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon.


A kérelem szerinti irányításszerzés érintett piacai - az összefonódás közvetlen és közvetett résztvevőinek piaci tevékenysége alapján - a közcélú vezetékes távbeszélő, az egyéb távközlési- és a víz- és csatorna szolgáltatások piaca.


A jelenlegi jogi- és szabályozási feltételek mellett a kérelem szerinti irányításszerzés az egymástól földrajzilag elkülönült helyi vezetékes távbeszélő szolgáltatások piacain tulajdonos változást jelent, a vállalkozások változatlanul saját körzeteikben kizárólagosan, 100 %-os piaci részesedéssel nyújtják a szolgáltatásukat. Az összefonódás tehát a koncentrációt nem növeli, a piaci szerkezetben változást nem okoz.


Az egyéb, nem koncentrációköteles távközlési szolgáltatások területén számos versenytárs van jelen a piacon, melynek összforgalmából az összefonódásban érintett vállalkozások együttes részesedése olyan alacsony, mely fel sem veti az erőfölényes helyzet kialakulásának vagy a hatékony verseny akadályozásának kérdését.


A Versenytanács kialakult gyakorlata szerint - Elvi állásfoglalások 2. rész 66., Versenyfelügyeleti Értesítő 1999/4. - az összefonódás engedélyezési eljárásban a piaci helyzet értékelésekor figyelembe kell venni a jövőben nagy valószínűséggel bekövetkező változásokat is.


A vezetékes távközlési szolgáltatások terén ilyen változás az egyes helyi koncessziós társaságok részére adott kizárólagos szolgáltatási jog 2002. évben történő megszűnésével megvalósuló liberalizáció. A kizárólagossági jogok megszűnését követően áruvá válik a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása, így a MATÁV Rt. mellett más vállalkozások is nyújthatnak a belföldi távolsági és a nemzetközi hívások lebonyolításához szükséges összekapcsolási szolgáltatást a helyi hálózatok működtetői részére; a primer körzetekben pedig létesülhetnek alternatív hálózatok, illetve a meglévő helyi hálózatokon más vállalkozások is végezhetnek az előfizetők részére szolgáltatást.
E feltételeket figyelembevéve a vezetékes távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások jövőbeni piaci szerepének megítélésénél az vizsgálandó, hogy előfizetői milyen arányt képviselnek e szolgáltatást országos méretben igénybevevő összes végfelhasználóhoz képest.


A VTI tulajdonában álló MATEL csoporthoz tartozó három vállalkozásnak és az UTI által irányított négy társaságnak együttesen 1998. évben az összes végfelhasználó 12,9 %-át kitevő előfizetője volt. Ez alapján nem valószínűsíthető, hogy a kérelmezett összefonódással a kizárólagosság megszűnését követően a VTI irányítása alatt működő vállalkozás csoport gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne.


A kérelmező álláspontja szerint a távbeszélő szolgáltatások jövőbeni érintett piacának meghatározásakor a mobil rádiótelefon szolgáltatásokat is indokolt figyelembevenni; ugyanis az e téren felgyorsuló technikai fejlődés, az árak alakulása és a szolgáltatás minőségének javulása, valamint a harmadik generációs mobiltelefonok megjelenése miatt az a közeli jövőben a vezetékes távbeszélő szolgáltatás helyettesítő terméke lesz.


A Versenytanács - a vizsgálati jelentés álláspontjával megegyezően - a helyettesítés lehetőségeinek részletesebb vizsgálatát nem tartotta szükségesnek, miután az összefonódás következtében a szűkebben meghatározott érintett piacon sem alakul ki gazdasági erőfölényes helyzet.


A Versenytanács a kérelmezett irányításszerzés jövőbeni távközlési piaci szerepének megítélésénél figyelembe vette azt is, hogy az irányítást megszerző VTI magyarországi víz- és csatorna hálózati érdekeltségeiből adódnak-e versenyproblémák. Egyetértve a vizsgálói állásponttal megállapította, hogy a piacnyitást követően az egyéb infrastruktúra piacán való jelenlét az összefonódással érintett magyarországi vállalkozások földrajzi tevékenységi területének csekély átfedése, valamint a hálózat nagysága következtében a versenyt károsan nem befolyásolja.


Mindezeket tekintetbe véve, a Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a kérelem szerinti irányításszerzés a jelenlegi és a jövőben várható piaci viszonyok között sem hoz létre és nem erősít meg gazdasági erőfölényes helyzetet, nem akadályozza a verseny kialakulását.


Ezek alapján - a vizsgálati indítvánnyal egyezően - a Tpvt. 77. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a kérelmezett irányításszerzést engedélyezte.

VII.

Az ügyfelek a tárgyalás mellőzését kérték, ezért a Versenytanács határozatát a Tpvt. 74. §-a alapján tárgyaláson kívül hozta meg.

A kérelmező az eljárás díját előzetesen megfizette, ezért arról rendelkezni nem kellett.

A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdései alapján kérhetik.

Budapest, 2000. április 11.

Fógel Jánosné dr. sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Sólyom Eszter sk.
Ágoston Marika