Gazdasági Versenyhivatal

Vj-30/2000/58

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa dr. Gayer Gyula ügyvéd (1136 Budapest, Balzac u. 37.) által képviselt Büki Üdítő Kft. (9737 Bük, Pf. 13.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tárgyában indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

határozatot

A Versenytanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont vállalkozás 2000. január 15. és február 28. között óriásplakáton megjelent, a "Bomba energiaitalra" vonatkozó hirdetése alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére.

Ezért vele szemben 3.000.000.- (azaz Hárommillió) Ft bírságot szab ki, melyet a kézhezvételtől számított 30 napon belül köteles a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037557 számú bírságbevételi számlájára megfizetni.

A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni, amelynek a bírság megfizetésére halasztó hatálya van.

Indoklás

I.

Eljárás alá vont vállalkozás 1999. januárjában jött létre, tevékenységi körébe tartozik többek között üdítőitalok gyártása. 1997. májusától gyártja a Bomba energiaitalt, 1999. novemberében közel 600.000, decemberben 550.000 palackot adott el.

Az "energiaital" gyűjtőnéven ismert termék olyan ital, amely vagy koffeint és taurint, vagy enélkül olyan mennyiségű vitamint, továbbá szénhidrátokat tartalmaz, amely a koncentráló képességet növeli. 1987-ben hozták forgalomba Ausztriában Red Bull néven és azóta számtalan variációja van. Fogyasztói döntően a 18-35 év közti korosztály, sportolók, gépkocsivezetők. Elsősorban szórakozóhelyeken, sportcentrumokban forgalmazzák (80 %), de kapható benzinkutaknál, kiskereskedelmi egységekben.

Magyarországon elsőként a Red Bull energiaital volt forgalomban 1991-től és piacvezető helyett szerzett. 1997. novemberétől az ÁNTSZ a forgalmazását megtiltotta - OÉTI engedély hiányában. Azóta több magyar gyártású és import energiaital van forgalomban, az összes eladott mennyiség annyi, mint a Red Bull-é volt. A Magyar Élelmiszerkönyv nem tartalmaz energiaitalokra előírást, a termék minőségét gyártmánylapon kell rögzíteni és engedélyeztetni. A jelentősebb energiaitalokat az alábbi táblázat tartalmazza (1999. decemberi állapot):

Magyarországon gyártott	Magyarországon gyártott	Import	Import
Taurint és koffeint tartal-mazó	Taurin és koffein mentes	Taurint és koffeint tartalmazó	Taurin és koffein mentes
a) Kristálycukorral készül Bomba Detonátor(x1) X Energy Drink(x2)	Isotonic Isotonic pop	Take Off Power Horse Power Bull Red Tiger Blue Jeans	Isostar Lucozada Lucozada Energy
b) Izocukorral készül Jump(x3) Fever Energy Drink(x4)		Dark Dog

(x1) 1999. augusztus 9-től (40. sorszám)

(x2) 1999. decembere óta (33. sorszám)

(x3) 1999. november 15-től (7. sorszám)

(x4) 1999. december 20-tól (32. sorszám) forgalmazzák.

250 ml-es üvegben palackozzák:

• -

  Bomba

• -

  Detonátor

• -

  Jump

• -

  Fever Energy Drink italt,

a Detonátort a többitől eltérő formájú (gránátalakú) üvegpalackban (34. sorszámú irat).

A fenti italok kristálycukor vagy izocukor felhasználásával készülnek, amelyek alapanyagukban különböznek. A kristálycukor répából készül, míg az izocukor takarmánykukoricából. Az izocukor 71-78 % szárazanyag tartalmú vizesoldat formájában kerül kiszállításra, édesítőszernek számít, amely nem kerül kiskereskedelmi forgalomba, hanem az üdítő-, szeszesital, konzerv, tejterméket előállító, édesipar, fermentációs ipar használja fel. Az ára mindig szállítással értendő és a répacukor árának általában 90 %-a.

II.

2000 január 15. és február 28. között eljárás alá vont 550 darab óriásplakátot tett ki a fővárosban, megyei székhelyeken, főútvonalak mellett, amelyen bal oldalt három Bomba energiaital volt látható, felette nagybetűs "EREDETI!" felirattal, míg a jobb oldalán három összetört üvegpalack és felette "HAMIS! OLCSÓ CUKORRAL!" felirat. A reklámra 24.295.000.- Ft-ot fordított (38. sorszámú irat).

A reklámot több hazai energiaital gyártó sérelmezte.

A Reklámetikai Bizottság nem minősítette összehasonlító reklámnak az óriásplakátot, mert tagjai nem tartották felismerhetőnek az összetört üvegeket.

Ugyanakkor az Önszabályozó Reklámtestület Etikai Ad hoc Bizottsága úgy foglalt állást, hogy az a Magyar Reklámetikai Kódexet sérti, mert olyan összehasonlítást foglal magában, hogy valamennyi versenytársi termék a Bomba energiaital hamisítványa. Álláspontja az volt, hogy a reklám vizuális elemei szerint a versenytárs termékének törött üvegei állnak szemben a Bomba energiaital kifogástalan csomagolásban megjelentetett képével. Ezzel "valamennyi versenytárs jó hírnevét veszélyezteti".

III.

A Bomba energiaital forgalma 1999. november és decemberben eladott mennyiséghez képest januárra 60-66 %-ra csökkent, februárban pedig meghaladta 24-34 %-kal az év végi forgalmat (20. sorszámú irat). A Jump január-februári forgalma nem érte el a decemberi 50 %-át sem (7. sorszámú irat).

A Detonátor által az előző, körülbelül négy és fél hónapban eladott mennyiséghez (150.000 darab) a január-márciusi forgalom valamivel kevesebb volt, összesen 50.000 darab (34. sorszámú irat).

IV.

A Gazdasági Versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert valószínűsítette, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az óriásplakátban foglalt üzenettel megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 8. § (1) és (2) bekezdését. A vizsgálati jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a törött üvegekben a versenytársak ismerték fel saját termékeiket, így az ő érdekeik sérültek.
Ezt alátámasztja az OÉTI igazgató főorvosának véleménye, aki úgy nyilatkozott, hogy "bár elég nehézkesen és inkább sejthetően" az összetört üvegben felismerhető a Jump energiaital (45. sorszámú irat).

Minthogy az átlagfogyasztó nem tudhatja, mit takar az "olcsó" cukor, így számára a hirdetésből az "eredeti" és a "hamis" jelző bír jelentőséggel; az összehasonlítás arra ösztönzi, hogy a Bomba energiaitalt vásárolja, a többi energiaital rovására.

Ezért indítványozta a - közelebbről meg nem jelölt - jogszabályhely megsértésének megállapítását és 10.000.000.- Ft kiszabását.

Eljárás alá vont védekezése megszüntetésre irányult. Előadta, hogy az óriásplakát célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a hasonló kategóriájú italok között egyesek izocukorral készülnek, amely nem csak fogyasztói árkülönbözetet okoz, de minőségileg is kifogásolható az ital. Az izocukor felhasználása az ital ízén érezhető, ezért van eredeti és hamis termék. A plakáton azonban nincsenek olyan jelek, amelyekből következtetni lehet az utóbbira (20., 44., 46. sorszámú irat)

Vitatta a vizsgálati jelentésben foglalt azon állítást, miszerint a versenytársi termékek felismerése bizonyított; ez különösen nem igaz a fogyasztók vonatkozásában, akik az év végén piacralépők termékeit még nem ismerhették. Az év eleji forgalomcsökkenés sem hozható összefüggésbe a plakát hatásával, hanem a fogyasztói szokásokkal (év végi költekezés).

V.

A Versenytanács elöljáróban a következőkre utal:
A bíróság által megerősített gyakorlata szerint (pl. Vj-81/1997, Fővárosi Bíróság 3K.30046/1998.) egy reklám a versenytárs(ak) termékére tett valótlan állítással ("hamis") sértheti a Tpvt. 3. §-át, ugyanezen magatartás azonban egyben ütközhet a Tpvt. fogyasztók megtévesztését tiltó rendelkezéseibe; ha annak teljes üzenete más vállalkozás(ok) árujára tett állítás mellett vagy annak felhasználásával a saját árura tartalmaz valótlan közlést. Igy a plakáton szereplő összehasonlítás amellett, hogy sértheti a versenytársak érdekeit, elbírálható a Tpvt. 8. § (1) bekezdésére alapítottan is.

Igy a Versenytanácsnak azt kellett vizsgálni, hogy a piacon okozhatott-e zavart a fogyasztók szempontjából a reklám, befolyásolta-e őket tisztességtelenül választásukban, végső soron abban, hogy az eljárás alá vont termékét válasszák. A 8. § (2) bekezdés ugyanis nevesítve megtévesztésnek minősíti az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítását, az áru megtévesztésre alkalmas árujelzővel történő ellátását vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adását. A törvény indokolása úgy fogalmaz, hogy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas áruösszehasonlítás ugyanis éppen úgy, mint bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatás, a fenti pontban foglalt tilalomba ütközik.

Az érintett piac, ahol az eljárás alá vont tevékenykedik, az üdítőitalok speciális része, az energiaitalok piaca, amely a felhasználási célt illetően (élénkítő, koncentráló képességet növelő, jó erőnlétet, állóképességet biztosító ital) az árat (magas árfekvés) illetően, de üdítőitalokhoz hasonló ízére figyelemmel is olyan ital, amely mással ésszerűen nem helyettesíthető (Tpvt. 14. § (1) és (2) bekezdése). E csoportba tartoznak mind a koffeint és taurint tartalmazó, mind a koffeinmentes készítmények, - mindegyikük magas vitamin- és szénhidráttartalommal, melyek hatásukban hasonlóak.
Más koffeint tartalmazó ital, mint például a kávé és a tea, nem tekinthető helyettesítőnek, mert az energiaitaloknál a koffein lebomlása lassabb, ezért élénkítő hatásuk hosszantartó; továbbá a kávéban, teában szénhidrát nincs, más jellegű is az ital.

Az energiaitalokat egy adott fiatal fogyasztói csoport veszi. Ezen a piacon számos forgalmazó van jelen az ital különböző fajtáival.

A reklám ténylegesen azt állítja, - összehasonlítva a Bomba energiaitallal az ott nem nevesített, ezért potenciálisan bármelyik versenytárs termékét fedő energiaitalt - hogy a Bomba az eredeti, míg minden ezen kívüli, más energiaital hamis, tehát olyan eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, amely miatt nem tekinthető valódi energiaitalnak. Az olcsó cukorra utalás tulajdonképpen csak annak alátámasztását, indokolását szolgálja, hogy mire alapítja a hirdető az egyéb termékek "hamis", a saját "eredeti" voltát.

Ezt az állítást a Versenytanács valótlannak találta az alábbiak alapján:

a) Az energiaital fogalmát - bár a Magyar Élelmiszerkönyv nem határozza meg - sajátos, jellegzetes összetétele adja, mint azt már az I. pontban a határozat kifejtette. Ezt az összetételt a gyártmánylapok tartalmazzák, amelyek az üzleti titkot képező adatok között szerepelnek, azonban mindegyiknek alkotó eleme a szénhidrát, mely cukorból adódik és annak alapanyaga vagy répa vagy kukorica. A kristálycukor és az izocukor is cukor, így a fogyasztók szempontjából teljesen közömbös, hogy beszerzési költsége között van-e különbség vagy nincs. A szénhidráttartalmat egyaránt biztosítják, míg az édes ízérzetet fokozni lehet alacsonyabb citromsav tartalommal vagy csökkenteni lehet magasabb arányú citromsavval. Maga az eljárás alá vont is elsősorban abban jelölte meg az izocukorral készült termékek hamis voltát, hogy az nem olyan jó ízű, mint az ő terméke. Ez egyébként nem bizonyított tény, egy versenytárs támasztotta alá, aki szintén nem izocukorral készíti az italokat. Bármely azonos fajtájú ital íze egyébként eltérő, annak megítélése szubjektív, ezért választják egyiket egyes fogyasztók, másikat pedig mások. Az a tény, hogy esetleg az egyik alapanyagból készült termék íze jobb mint a másiké, még nem jelenti azt, hogy az a termék hamis lenne.

Ezért a reklámban szereplő "eredeti" megjelölés - amely a versenytársi termékek "hamis" voltából következően és azokkal szemben - azt jelenti, hogy "valódi"; ebben az összefüggésben nem igaz állítás: a többi energiaital is rendelkezik a lényeges jellemzőkkel, a cukor-alapanyagból adódó ízkülönbség, előállítási költségtöbblet nem teszi az eljárás alá vont termékét alapvetően mássá, jobbá.

Egyetért a Versenytanács az eljárás alá vont védekezésében foglaltakkal, miszerint nincs jelentősége annak, hogy konkrétan felismerhető-e valamelyik versenytárs itala, illetve, hogy milyen hatása volt a forgalomra a hirdetésnek, hiszen a jogszabály elegendőnek tartja a megtévesztésre alkalmasságot. Ez pedig megállapítható, mert az eljárás alá vont termékének alaptalan feldicsérését tartalmazta.

Ezért a Tpvt. 77. § (1) bekezdés c) pontja értelmében megállapította a magatartás törvénybe ütközését és a 78. § (1) bekezdése alapján bírságot szabott ki.

A (2) bekezdés alapján a bírság összegénél értékelte azt, hogy ténylegesen a reklám milyen hatást érhetett el. Hat hétig volt kint a hirdetés, amelyre 24.000.000.- Ft-ot fordított az eljárás alá vont. Azt nem látta igazoltnak, hogy a hirdetés a piacon jelentős zavart okozva csökkentette más energiaitalok fogyasztását, hiszen január 15-én jelent meg, tehát január végén kezdett tudatosodni üzenete a fogyasztókban. Igy a Jump, X Energy Drink, Fever tekintetében - akik év végén léptek piacra - nincs is viszonyítási alap a forgalomcsökkenésre, ismertségük januárban még nem lehetett olyan általános, hogy a törött üvegekből ezekre asszociáljon a fogyasztó.
A Detonátor év eleji forgalomcsökkenése nem jelentős a korábbi, négy és fél hónap alatt eladott mennyiséghez képest, ugyanez a forgalomcsökkenés a Bomba esetében is jelentkezett, amelynek az az oka, hogy az ünnepek alatt és szilveszterkor a fogyasztás kiemelkedő; tehát a reklámnak az eladott mennyiségre gyakorolt negatív hatása nem bizonyított.
Tekintettel az érintett szűk fogyasztói körre és a kampányra fordított összeghez is arányosítva a bírság összegét a rendelkező részben megjelöltben állapította meg.
A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.

Budapest, 2000. május 22.

dr. Sólyom Eszter sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Ágoston Marika