Vj-50/2000/12
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Máttyus Ádám ügyvéd (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) által képviselt Microsoft Magyarország Kft. (1031 Budapest, Graphisoft park 3.) eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés tárgyában indított eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az következő
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
Az eljárás alá vont vállalkozás 1992-ben jött létre, tulajdonosa a Microsoft Corporation (USA). Tevékenységi körébe tartozik többek között gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, hardver szaktanácsadás, szoftver készítés, szaktanácsadás. A Vj-76/1999. számú ügyben becsatolt Alapító Okirat szerint eredetileg nagy- kis- és külkereskedelemmel, szoftver-ellátással is foglalkozott, ezt a kört azonban 1998. évi módosítással szűkítette. Jelenleg tulajdonosa számára elsősorban marketing tevékenységet végez, tartja a kapcsolatot a disztribútorokkal (SZÁMALK, C-2000, CHS, Walton), akik a Microsoft termékeket a viszonteladóknak eladják. A Microsoft képviseleteként közvetíti ennek termékei eladását úgy, hogy a külföldi cégtől kapott árlistát adja tovább a partnereknek, de saját nevében értékesítést nem végez, szoftver licenciákat nem forgalmaz. A szerződést a Microsoft Ireland köti meg és ő is számlázza a disztribútoroknak. Az eljárás alá vont a közvetített mennyiség után jutalékot kap. (VJ-76/1999. 1-7. sorszámú irat). Az ügyfélszolgálat keretében a gépeket üzembe helyezi.
II.
Az Apple Computer Inc. gyártja a Macintosh számítógépeket, amelyre a Microsoft Corporation készített szoftvert, a Microsoft Office for Macintosh-t. Az üzleti titkot képező szerződés (2/5. melléklet) minimalizálja az elkészítendő helyi változatokat és megjelöli azok nyelvét. Az Apple cégnek magyar leányvállalata nincs, termékeit független disztribútorokon keresztül forgalmazza.
Magyarországon a forgalomba levő 1.3 millió számítógéphez képest 13 ezer darab körül van a Macintosh gépek száma, melyek ára meghaladja a versenytársak árait. Az Apple gépek közül kb. 10 % használ Microsoft Office-t, ami a magyarországi Apple gépekre vetítve - a szoftver kalózkodást is beleértve - azt jelenti, hogy eljárás alá vont közvetítésével évente kb. 1200-1300 Office for Macintosh értékesíthető.
Az Apple egyik magyarországi disztribútora megkereste az eljárás alá vontat a Microsoft Office 98. for Macintosh magyar változatának igényével, amelyet az továbbított az anyavállalatnak. A honosítás a már említett szerződés alapján megtörténhet, annak költségét a nem publikus adatok tartalmazzák; a számítások szerint azonban az gazdaságtalan lenne, így magyar nyelvű szoftver nem került forgalomba.
III.
A Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont vállalkozás azzal, hogy a Microsoft Office 98. for Machintosh szoftver magyar változatát nem forgalmazta, megsértette-e a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban: Tpvt.) gazdasági erőfölénnyel való visszaélést tilalmazó 21. §-ának i) és j) pontját.
A vizsgáló arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont vállalkozás, - minthogy nem forgalmazó és nem jogosult a szoftver honosítására, - nincs gazdasági erőfölényben és azzal visszaélni sem tudott. Az anyavállalat alappal
döntött úgy, hogy a magyar változat elkészítése nem gazdaságos, bár az Apple- lel kötött szerződés értelmében csak az utóbbi kezdeményezheti a honosítást.
Erre tekintettel indítványozta az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont vállalkozás az eljárás megszüntetését azzal kérte, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak nincs hatásköre. A Microsoft Office for Macintosh tekintetében a szerzői jog tulajdonosa a Microsoft Corporation, aki az Apple-lel kötött szerződés alapján csak szerződő partnere igényére köteles azt honosítani. Az eljárás alá vont vállalkozás nem tulajdonosa a szerzői jognak, így nem dönthet a magyar nyelvű fordításról. Álláspontja szerint az ügy tárgya a szerzői jogi védettségben részesülő mű hasznosításával kapcsolatos.
Amennyiben ezen észrevételét a Gazdasági Versenyhivatal nem osztja, hivatkozott arra, hogy bár a vizsgálat nem határozta meg az érintett piacot, az eljárás alá vont nincs is gazdasági erőfölényben azon a piacon, ahol az Office for Macintosh versenyez. Ha mégis ez lenne a következtetés, úgy sem történt visszaélés.
IV.
A Versenytanácsnak az eljárás alá vont hatásköri kifogására tekintettel elsősorban azzal kellett foglalkoznia, hogy a Tpvt. 45. §-a szerint hatásköre megállapítható-e, miszerint a Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe.
A Tpvt. 1. § szerint a törvény hatálya kiterjed a vállalkozásnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik.
Az eljárás tárgyát annak vizsgálata képezte, hogy a piacon tevékenykedő vállalkozás - ha gazdasági erőfölényes helyzete megállapítható - teremtett-e versenytársai számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet azzal, hogy az általa kizárólagosan forgalmazott szoftverekből nem nyújtott magyar változatot is.
Ilyen értelemben pedig nem azt kell vizsgálni, kinek van joga fordíttatni és forgalomba hozni a szoftvert, hanem, hogy tanúsított-e eljárás alá vont vállalkozás (mint az anyacég képviselője) az Apple disztribútorokkal szemben visszaélésszerű magatartást a fentiekkel, megsértve a Tpvt. 21. §-át.
A Versenytanács álláspontja szerint az elvileg szóba jöhető jogsértések: - az üzleti kapcsolat létrehozásától való elzárkózás (c.) pont),
- a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése (j.) pont).
Alappal hivatkozik arra az eljárás alá vont vállalkozás, hogy a vizsgálat nem tárta fel az érintett piacot, (amellyel kapcsolatosan csupán maga az eljárás alá vont szolgáltatott néhány adatot); ez pedig szükséges a Tpvt. 22. §-ban megjelölt erőfölény-fogalom meghatározásához.
A Versenytanács azonban ezt azért nem látta szükségesnek, mert a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés törvényi tényállása akkor valósul meg, ha annak konjunktív feltételei, - a gazdasági erőfölény megléte és a visszaélés ténye -megállapíthatók. Bármelyik hiánya tehát arra vezet, hogy a jogsértés nem valósul meg.
Ezért a Versenytanács elsősorban azzal foglalkozott, megvalósult-e a visszaélésszerű magatartás.
Ennek kapcsán utal elöljáróban arra, hogy az eljárás alá vont a Microsoft Corporation magyarországi képviselőjének tekintendő, és habár nem folytat kereskedelmi tevékenységet, ráhatása van a forgalomra azzal, hogy csak rajta keresztül lehet kapcsolatba lépni a szoftvereket forgalmazó külföldi céggel. Ő adja az árajánlatot és továbbítja a disztribútorok kérését, tehát megkerülésével nem tudnak a disztribútorok közvetlen kapcsolatba lépni a Microsoft Ireland- dal. Így, ha eljárás alá vont egy terméket nem biztosít, felelőssége megállapítható.
A Versenytanács azonban nem látta megvalósulni a 21. § c) pontban írt törvényi tényállást, amely tiltja az üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózást. A tiltás ugyanis akkor kap tartalmat, ha van meghatározott áru, amelyre kereslet jelentkezik és e vonatkozásban az eladó nem hajlandó szerződni. A jelen esetben azonban egy nemlétező termékről van szó, amelyet a Microsoft nem állít elő, ilyen módon nincs is mit eladásra kínálni. Ha pedig nincs áru, nincs a szerződésnek tárgya, tehát fogalmilag a szerződéskötés kizárt. Ezért visszaélés nem történhetett.
Felmerülhet, hogy eljárás alá vont (anyacége) azzal, hogy nem biztosít magyar fordítást, indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremt a versenytárs számára, amelyet a 21. § j) pontja tilt.
Kétségtelen, hogy eljárás alá vontnak az egész számítógép piacra komoly ráhatása lehet és e magatartásával ronthatja a disztribútorok helyzetét. A vizsgálat nem tárta fel, hogy a disztribútorok piaci szerepére konkrétan milyen hatással van az, hogy magyar nyelven nem forgalmazhatják a Microsoft Office for Macintosh-t. Ettől függetlenül eljárás alá vont védekezett azzal, hogy az anyacég indokoltan nem honosítsa magyar nyelven a szoftvert, mert az gazdaságilag számára hátrányos. Összehasonlító számításokat közölt, -amelyek nem publikusak - és melynek eredménye az, hogy a fordítási költség olyan magas, amelynek megtérülése nem biztosított.
A Versenytanács abból kiindulva, hogy a magyarországi számítógépállományból igen alacsony azon gépek aránya, amelyek ezt a programot használják, elfogadhatónak találta a védekezést. Hozzáteszi azt is, hogy az Apple disztribútorok akkor, amikor ezen számítógépek forgalmazására vállalkoztak, tisztában voltak azzal, hogy maga az Apple sem biztosít hozzá magyar programot, így az eladott gépek tekintetében semmiképp sem merülhetett fel a magyar nyelvű program igénye.
Erre tekintettel a Versenytanács evonatkozásban sem látta fennállni az
indokolatlanság ismérveit, vagyis a visszaélés nem valósult meg.
Így az eljárást a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint - figyelemmel a 74. § (2) bekezdésére - megszüntette.
A 74. § (1) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott.
A határozat egyéb rendelkezései a Tpvt. 83. § (1) és (2) bekezdésén alapulnak.
Budapest, 2000. június 5.
dr. Sólyom Eszter sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
dr. Lénárd Réka sk.
Kis Lászlóné