Vj-127/2000/12

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (1675 Budapest-Ferihegy, Pf. 53. szám alatti) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indított eljárás során tartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen az eljárás alá vont a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, az 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 71. §-a nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:
A hazai légiforgalom az országban lévő repülőterek, valamint légijárművek fogadására alkalmas fel- és leszállóhelyek közreműködésével zajlik. Eltekintve Budapest-Ferihegyi és az állami rendeltetésű légikikötőktől, a meglévő repülőtereink közül tíz rendelkezik olyan személyi- és tárgyi feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik a nemzetközi légiforgalom bonyolítására.
Önmagában a repülőtérként való minősítés is bizonyos feltételek teljesülésének szükségességét igényli, amelyek fokozottak a nemzetközi repülőtérként való működés esetén az országhatár speciális módosulása folytán (határőrszolgálat, vámvizsgálat, pénzváltás, stb.).


A Balaton körül jelenleg több repülőtér is üzemel, közülük kettő egyben nemzetközi repülőtér is. Az egyik a Keszthely melletti sármelléki, amelyet azok a légijárművek, illetve utasok választanak uticélként, akik a Balaton nyugati medencéjét akarják megközelíteni légi úton. Ugyanis a Balaton keleti, központi részének légi úton való elérése célszerűen csak a közvetlenül a Balaton melletti Siófok-Kiliti repülőtérről történhet.
Ezt a repülőteret 1987. év vége óta az eljárás alá vont (a továbbiakban: LRI) üzemelteti, mint központi költségvetési szerv, amely kezelői jogot a Honvédelmi Minisztériumtól szerzett az 1997. december 16-án kelt vagyonkezelői jog átruházási szerződéssel. Az LRI működési feltételeiről és feladatairól szóló 12/1993. (V. 7.) KHVM rendelet nem tartalmazza az LRI Siófok-Kiliti repülőtérre vonatkozó feladatait, a rendelet módosítására pedig nem került sor.
A gyakorlatban azonban ez a rendelet irányadó a Siófok-Kiliti repülőtér működtetésére is amellett, hogy az LRI a jelen ügyet nem érintően és figyelmen kívül hagyottan még a Budapest-Ferihegy repülőteret is üzemelteti és feljogosítása ellenére soha nem üzemeltette a kiskunlacházi repülőteret.
E jogszabály az LRI állami feladatként ellátandó alaptevékenységi kötelezettségeként írja elő, hogy az ellenőrzött légterek és - a fentebbi történeti levezetés alapján - a Siófok-Kiliti repülőtér tekintetében irányítsa a légiforgalmat (repülésbejelentés, repüléstájékoztatás, meteorológiai szolgálat, egyéb tájékoztatás, stb.), továbbá tartsa fenn a repülőteret és fejlessze (a repülőtér és a légijárművek közlekedéséhez, földi kiszolgálásához szükséges építmények üzemeltetése, őrzési kötelezettsége, utastájékoztatás, a szakszemélyzet képzése, műszaki- és egészségügyi mentés, stb.). Ezek a kötelezően nyújtandó, egyben a másik oldalról tekintve kötelezően igénybeveendő szolgáltatások résztevékenységre bontottan a hozzárendelt díjakkal együtt az úgynevezett AIP-ben rögzítettek, amelyet az állami feladat végrehajtása keretében az LRI maga ad ki.
Az AIP-ben az LRI a maga számára is irányadóan bizonyos tevékenységek végzése esetén kedvezmények nyújtását rögzíti; így kedvezményezett a gyakorló- és az oktató repülés, a légialkalmassági bizonyítvány kiadása, a gyakorló bevezetés (megközelítés) és a talajérintéses leszállás.
A díjelőírások nem vonatkoznak a nemkereskedelmi célból végrehajtott repülésekre, függetlenül attól, hogy ki, miféle légijárművel végzi a meghatározott tartalmú, célú repülést (mentés, térképezés, műszaki hiba). Ugyancsak az AIP rendelkezése szerint a sétarepüléseket a fentiektől eltérő, eseti megállapodásban foglalt díj terheli. Ez a díj, mint repülőtéri illeték minden sétarepülésen résztvevő utas után felszámítottan 500.- Ft/fő, amelyet az LRI egységesen és következetesen alkalmaz sétarepüléskor, amely fogalom azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy egy vagy több utassal a fedélzeten különböző időtartamú légiutazást végez ellenérték fejében.
Az LRI speciális helyzetű a 12/1993. (V. 7.) KHVM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, mert saját nevében légi személyszállítást és légi árufuvarozást nem végezhet, 1994. január 1. óta még gazdasági társaság tagjaként sem, más repülőtéri üzemeltetővel ellentétesen. Ugyanakkor az AIP-ben megjelennek olyan díjtételek, amelyek a nem saját a nevében végzett légi szolgáltatásokra (légi személyszállítás, légi árufuvarozás, stb.) vonatkoznak, hanem más személyek, vállalkozások ilyen gazdasági jellegű tevékenységére, amelyekben az LRI is ellátási kötelezettsége folytán közreműködik. Például ennek minősül a sétarepülés meghatározott díj ellenében történő végezhetősége.
Az LRI vállalkozási tevékenységének minősül a repülőtér és építményei használatának átengedése, a kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele, a légijárművek földi kiszolgálása (például üzemanyagkiszolgálás) az utas- és árukezelés, stb.
Az LRI e jogszabályi felhatalmazásával élt, amikor még 1994-ben felkarolva a Zenit Sportegyesületet, a Siófok-Kiliti repülőtér egy elkülöníthető részét az egyesületnek ingyenes használatra átengedte, hogy ott a tagság saját kedvére a szükséges szolgáltatást maga ellátva, légijárművel sporttevékenységet folytathasson.


Az egyesület sporttevékenységét vitorlázó repülőgépekkel végzi, de kivételesen motoros repülőgéppel is, amennyiben a motoros géppel vitorlázó gépet vontatnak. Az egyesület a sporttevékenységen kívül maga is folytat gazdasági tevékenység keretében sétarepülést, amely után a többi sétarepülést végzővel azonosan 500.- Ft/fő díjat fizet az LRI-nek.
Az LRI és a Zenit sportegyesület fentebbi együttműködése az 1994. június 25-én kelt Együttműködési Megállapodásban is rögzített. A Megállapodás tükrözi az LRI sporttevékenységet támogató anyagi segítségnyújtását, amelyet az egyesület az LRI szolgáltatásainak rendezvényein történő reklámozásával, a repülőtéri műtárgyak karbantartásával, a kiszolgálási feladatok végrehajtásában való közreműködéssel viszonoz. Rögzített, hogy az egyesület sétarepülést végezhet az e szolgáltatás nyújtására kialakult repülőtéri rend szerint.


A Siófok-Kiliti repülőtér működtetése veszteséges. A bevétel egy része a sétarepülések után befizetett díjból származik, nagyobb hányadát azonban nem az egyesület befizetései teszik ki, miután az egyesület másokhoz képest kisebb mértékben végzi ezt a gazdasági tevékenységet.


A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (1) bekezdésére figyelemmel azért indította gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a jelen eljárást, mert vélelmezhető volt, hogy az LRI az azonos tevékenységet végző ügyfeleket a díjtételek megállapításában, a számlázási és a fizetési feltételek tekintetében indokolatlanul megkülönbözteti (Tpvt. 21. § g) pont).
A lefolytatott vizsgálat csak egyedi, elszámolásból eredő vitákra (például üzemanyag kiszolgálás elszámolása, ingók tárolása) talált bizonyítékot, amiértis az eljárás megszüntetését indítványozta.

Az LRI nem vitatva, hogy az eljárással érintett magatartása piaci tevékenység, így a Tpvt. tárgyi hatálya (1. §) nem kérdőjelezhető meg, elismerte erőfölényes helyzetét is, amellyel azonban nem élt vissza, s ezért egyetértett a vizsgálói indítvánnyal.


A Versenytanács elsődlegesen azt értékelte, hogy a visszaéléses magatartás gyanújára okot adó megkülönböztető magatartást az LRI valóban tanúsítja-e, ezért fel kellett tárnia az LRI és a nem vitásan támogatott egyesület kapcsolatát a támogatás jellegének szempontjából. Ennek során az volt megállapítható, hogy az LRI anyagilag és szellemileg csak a sporttevékenységet támogatja, amely azonban nem gazdasági tevékenység, így abba a Gazdasági Versenyhivatalnak beleszólása nem lehet.
A gazdasági tevékenység folytatása (például sétarepülés) során az LRI semmiféle megkülönböztetést nem tesz, mert az egyesület a gazdasági tevékenységet folytató versenytársakkal a gazdasági tevékenység végzése során azonos elbírálás alá esik és velük azonos díjakat fizet.

Visszaélésszerű magatartás hiányában a Versenytanács a gazdasági erőfölény kérdésével érdemben nem foglalkozott.

Megjegyzi a Versenytanács, hogy a tevékenységek mindenki által felismerhető, pontos elhatárolásának és az ellenőrzési rendszernek a hiánya a piaci szereplők között egyedi összeütközésekre adhat alkalmat, amely azonban a versenyjog által nem kezelhető.

Minderre tekintettel a Versenytanács figyelemmel a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra, a 77. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárást megszüntette.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § (1) bekezdése biztosítja az LRI számára.

Budapest, 2000. november 21.

dr. Kállai Mária sk. előadó
Fógel Jánosné dr. sk.
dr. Györffy István sk.
Ágoston Marika