Vj-164/2000/13

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Lombár Gábor polgármester által képviselt Balatonfenyves Község Önkormányzata (8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. szám alatti) eljárás alá vont ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indított eljárás során - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács az eljárást megszünteti.

E határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül az eljárás alá vont a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Bírósághoz címzett felülvizsgálat iránti keresettel élhet.

Indoklás

A Versenytanács az ügyfél előadása, a csatolt írásbeli bizonyítékok, valamint az 1996. évi LVII. törvény 71. §-a (a továbbiakban: Tpvt.) nyomán készült vizsgálati jelentés alapján a következő tényállást állapította meg:

Az eljárás alá vont önkormányzat a módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ök) 1. §-ban foglalt törvényi felhatalmazás alapján a helyi közügyekben önállóan jár el. Ilyen feladata egyebek mellett a köz- és településtisztaság biztosítása körében a szilárd és folyékony hulladék összegyűjtése, elszállítása, stb. a község belterületéről és külterületének lakott helyeiről.
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi közszolgáltatások igénybevételéről és annak feltételeiről az 1996. március 1-től hatályos 1/1996. (II.29.) Kt. számú rendeletében határozott. Rendeletileg is rögzítetten nyilvános pályázaton választotta ki azt a vállalkozást, amely elvégzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A háztartási (lakossági) szilárd hulladék tárolásától, elszállításától, némileg eltérő és szigorúbb szabályok vonatkoznak a vállalkozási tevékenységből eredő szilárd hulladék elszállítást megelőző elhelyezésére, tárolására, vagyis azt a háztartási hulladéktól a vállalkozásnak külön kell tárolnia és az elszállítására külön szerződést kell kötnie a szállítást végző vállalkozással.
Az önkormányzat e rendezést a Balaton melletti fokozottabb köztisztasági követelmények miatt nem tartotta elégségesnek és a tó közelében néhány úgynevezett MOLOK rendszerű szemétgyűjtőt létesített és üzemeltet, amelyhez a fentieknél is szigorúbb használati rend és díjfizetési kötelezettség kapcsolódik.

A MOLOK rendszer lényege, hogy a szilárd hulladékot zárható fedelű kb. 3 m3-es föld alatti zsákos tartályba gyűjtik és külön géppel ürítik.
A rendelet 4. § (3) bekezdés B) pontjában eőírta, hogy a strandokon 200 m-es körzetben elhelyezkedő vállalkozók a MOLOK rendszerű gyűjtési módot kötelesek igénybe venni. E jogszabályhely ígérete ellenére a rendelet 2. melléklete nem tünteti fel a MOLOK edényeket használni tartozó vállalkozókat, hanem csak azt a vállalkozási szerződést tartalmazza, amelyet a Polgármesteri Hivatal kötött a hulladékszállítást végző vállalkozással, rögzítve, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki a MOLOK tartályok ürítésére.

Annak ellenére, hogy a 2. sz. melléklet elmulasztotta nevesíteni a MOLOK tartályok használatára és az ehhez illeszkedő fizetésre kötelezett vállalkozásokat, az önkormányzat a balatonfenyvesi szabad strandokon működő jó néhány vállalkozót 2000. május 24-én figyelmeztetett a kötelező edényhasználatra, azzal, hogy az évi használati díj évi 79.814.-Ft illetve 46.024.-Ft. A szabad strandokon tevékenykedő többi vállalkozónak pedig a felhívás értelmében egyedi zsákos szemétszállítási szerződést kell kötnie a szállító vállalkozással. Az idevonatkozó összegszerűségek bérleti és ürítési díjat egyaránt tartalmaznak 250.-Ft/db-tól 4.050.-Ft/darabig (+ 12 %-os ÁFA) terjedően.

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 69. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a 70. § (1) bekezdése szerint, azért indított eljárást az önkormányzat ellen, mert úgy vélte, hogy az önkormányzat a MOLOK rendszerű gyűjtőedényzet igénybevételére kötelezett vállalkozások kijelölését és a szolgáltatási díj érvényesítését megkülönböztető módon végzi.
Ugyanis a 200 méteres körzethatár betartása esetén huszonkilenc vállalkozás lenne köteles a terhesebb fizetési kötelezettséggel járó szerződéskötésre és nem pedig tíz, amellett, hogy a kötelezés értelmezése ellentmondásos.

Időközben a képviselő-testület 2000. november 30-án módosította az 1/1996. (II.29.) számú rendeletét és a jelen ügyet érintően a 4. § (3) bekezdés B) pontjából mellőzve a 200 méteres határon belülre vonatkozó kötelező vállalkozói MOLOK tartályhasználatot, úgy rendelkezett, hogy a kijelölt üzletek kötelesek e gyűjtési módot igénybe venni. Változatlanul utalt a 2. sz. mellékletre, amely immár e kötelezetteket megnevezi; a központi szabad strandon nyolcat, a Csalogány utcai szabad strandon kettőt.

A lefolytatott vizsgálat a vélelmezett jogsértést az önkormányzat közhatalmi jogkörében végzett önkormányzati jogszabály alkotására és végrehajtására vezette vissza, amelyben ha voltak is versenyjogellenes elemek, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozóan mégsem értékelhetők, miután a szabályozás felülbírálata közigazgatási hivatali, valamint alkotmánybírósági, bírósági hatáskörbe tartozik.

A Tpvt. 1. §-a értelmében a törvény bárkire (természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) vonatkozhat, feltéve, ha piaci magatartást tanúsít. Annak törvényi akadálya nincs, hogy akár önkormányzat is legyen versenyfelügyeleti eljárás alanya, annak ellenére, hogy az önkormányzat jellemzően nem piaci szereplő, hanem a közhatalom helyi gyakorlására jogosított és kötelezett testület. Nem kizárt ugyanakkor, hogy az önkormányzat is piaci magatartást tanúsít, amennyiben közhatalmi jogosítványait félretéve, a gazdasági élet tipikus résztvevőihez hasonlóan gazdasági tevékenységet fejt ki.
A jelen ügyben azonban az eljárás alá vont önkormányzat nem piaci magatartást tanúsított, hanem közhatalmi jogosítványát gyakorolta (Ök. 1.§) helyi közügyben, amelynek versenyjogilag nem kívánatos piaci hatásai is keletkezhetnek. E magatartásának versenyjogi következményeinek levonására azonban nincs mód versenyfelügyeleti eljárás keretében, mert a Tpvt. tárgyi hatályának hiányában a nem piaci magatartásnak minősülő önkormányzati magatartás nem minősíthető versenyjogilag akkor sem, ha piaci hatású.
Az önkormányzati közhatalmi döntés valamely hibáját, - kezdve a meghozataltól a végrehajtásig -, az Ök 1. § (3) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén, valamint a közigazgatási hivatal bírálhatja felül, ez utóbbi törvényi ellenőrzési jogkörében (Ök. 98. § (3) bekezdés). Ennek megfelelően foglalt állást a vizsgálat is, s mindezek következtében az eljárás megszüntetését tartotta indokoltnak.
A Versenytanács ezzel egyetértően az eljárást megszüntető határozatát tárgyaláson kívül (Tpvt. 74. §) a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel, a Tpvt. 77. § (1) bekezdés h) pontja szerint hozta meg.

A Tpvt. szerinti határozat elleni jogorvoslati jogot a 83. § biztosítja az önkormányzat részére.

Budapest, 2000. december 21.

dr. Kállai Mária sk. előadó
dr. Bodócsi András sk.
Vérné dr. Labát Éva sk.
Kis Lászlóné