Vj-159/2001/16
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Gazdasági Versenyhivatal által a dr. Csikós Csaba ügyvéd (1052 Budapest, Aranykéz u. 6.) által képviselt International House Kulturális és Szolgáltató Kft. (1022 Budapest, Bimbó út 7.) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indult eljárásban - tárgyaláson - meghozta az alábbi
határozatot
A Versenytanács az eljárást megszünteti.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Gazdasági Versenyhivatalnál előterjesztendő, de a Fővárosi Bírósághoz címzett keresettel kérheti az eljárás alá vont vállalkozás.
Indoklás
I.
A Gazdasági Versenyhivatal az 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 70. § (1) bekezdése alapján hivatalból indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont vállalkozás az Euró nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokkal kapcsolatos reklámtevékenysége a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas módon jogsértőnek minősül-e.
II.
Tényállás
1) Az eljárás alá vont vállalkozás - kinek tevékenységi körébe tartozik a felnőtt és egyéb oktatás - a 27 országban működő londoni központú Internationale House-lánc tagiskolája.
Fenti tevékenységi körön belül fő profilja az angol nyelv tanítása, illetve a magyar, mint idegen nyelv oktatása, valamint a tanártovábbképzés, mely tevékenységi kört a német nyelv oktatásával és angol nyelvű szakmai konferenciák szervezésével bővítette ki.
2) A magyarországi nyelvoktatás és nyelvvizsgáztatás piacán szolgáltatást nyújtó piaci szereplők tevékenysége differenciálható abból a szempontból, hogy az adott vállalkozásnál a nyelvi képzés mellett a hallgatók tehetnek-e nyelvvizsgát is - illetve az általános vagy szakmai jellegű, egy vagy kétnyelvű - vagy az érintett vállalkozásnál csak nyelvi képzés folyik.
Az eljárás alá vont vállalkozás jelen eljárásban vizsgált reklámtevékenységét abban a piaci szegmensben fejtette ki, ahol a fogyasztók angol nyelvet kívántak tanulni és ezt követően kétnyelvű - általános vagy szakmai - vizsgát kívántak tenni.
2001. szeptemberében (a vizsgált reklámok megjelenésekor) a Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint az ITK Origó (Rigó utcai) vizsgaközpontban volt mód kétnyelvű, általános vizsga letételére jelentkezni, míg kétnyelvű szakmai (üzleti) nyelvvizsga szervezésére - fentieken túl - a Pitman Hungary és a British Council volt jogosult.
III.
3) A nyelvvizsga-bizonyítványokról az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik. A rendelet preambuluma szerint annak érdekében, hogy az idegennyelv-tudás szintje - a nyelvtudás állami elismerési rendszerének korszerűsítése és az államilag elismert nyelvvizsgát igazoló szervezetek körének bővítése révén - az Európai Unió elvárás rendszeréhez közelebb kerülhessen a nyelvvizsgáztatás rendje.
Ugyanezen célt fogalmazza meg Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, dekralálva, hogy -mivel az Európa Tanács a 2000. évet a Nyelvek Európai Évének nyilvánította, kidolgozva egyben a kommunikatív készségek különböző szintjeinek meghatározására szolgáló európai rendszert, - az Egyesület tanulmányozta az európai mintákat, és az igényes nyelvoktatás védelmében, ezen elvárásoknak megfelelő szakmai minősítési rendszert alakított ki tagjai részére.
Az eljárás alá vont vállalkozás tagja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének.
4) Az R. 5. § (1) bekezdése értelmében a nyelvvizsgáztatás akkreditálásával kapcsolatos szakmai feladatokat a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (továbbiakban: Testület) látja el a vizsgaközpontok által kezdeményezett akkreditációs eljárások lefolytatására kiterjedően (5. § (2) bekezdés d) pont). Az eljárás alakszerű határozatba foglalt döntéssel zárul, mely ellen - elutasítás esetén - az illetékes miniszterhez lehet fellebbezni.
Az eljárás alá vont vállalkozás a nemzetközi tapasztalataira alapozva kidolgozott kétnyelvű, általános Euró és az ugyancsak kétnyelvű Euró Pro szakmai nyelvvizsga akkreditáláshoz szükséges dokumentációt, és az akkreditálásra vonatkozó kérelmet 2001. július 9-én terjesztette a Testület elé, minek alapján az eljárás 2001. augusztus elején indult meg. Az általa 2001. októberére várt döntés 2001. október 29-én született meg, mellyel mindkét nyelvvizsgát akkreditálták.
5) Az eljárás alá vont vállalkozás - ki évente három alkalommal indít tanfolyamokat - szolgáltatását különböző sajtótermékekben, szórólapokon és az Internetes honlapján népszerűsíti.
Tájékoztatóit 2001. második felében is a korábbi gyakorlatnak megfelelően jelentette meg, minek megfelelően az eljárás tárgyát képező alábbi reklámanyagok már az akkreditációs eljárás befejezése előtt eljutottak a fogyasztókhoz.
A darabonként 10.- Ft-os költséggel járó, 60 ezer példányban készült és terjesztett szórólap "Magyar Állami Nyelvvizsgák" cím alatt hirdette az Euro Nyelvvizsgát, mely felirat mellett figyelemfelhívó grafikai megoldás alkalmazásával szerepelt a "jön!" kifejezés, azon közlés kíséretében, hogy "Mostantól van választási lehetőség!"
A 2001. szeptember 10-étől december 21-ig meghirdetett tanfolyam lezárásaként a szórólap választási lehetőségként ismertette a saját és az Origó által szervezett vizsgarendszert, azzal a többletközléssel, hogy saját szervezésű nyelvvizsgái teljes értékű, két nyelvű állami nyelvvizsgának számítanak majd, azaz úgy az érettségizők, mint a közalkalmazottak továbbá a magánszféra dolgozói számára hivatalos, államilag elismert oklevelet adnak.
Közölte továbbá, hogy az állami nyelvvizsgarendszerrel és az Európa Tanács követelményrendszerével összhangban levő angol általános és üzleti nyelvvizsgákat az októberben lezáruló bejegyzési eljárást követően lehet letenni novembertől.
A szórólap szövegével azonos tartalmú reklám jelent a Pesti Est 2001. október 11-i számában, illetve a tájékoztatást közzétették az Internetes honlapon is.
6) Az eljárás alá vont vállalkozás a nála érdeklődő fogyasztók részére egy, a reklámoknál részletesebb tájékoztatót is biztosított.
A tájékoztató a nyelvvizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként nevesítette, tájékoztatott arról, hogy az eljárás alá vont által alkalmazni kívánt nyelvvizsga még akkreditáció alatt áll, és a nyelvvizsga letételére csak az eljárás - októberre várt - sikeres lezárását követően kerülhet sor.
A tájékoztatás tartalmazta azt is, hogy a hallgatók az esetben választhatnak a két, minden tekintetben egyenértékű vizsgarendszer között, ha az eljárás alá vont vállalkozás akkreditációs eljárása sikeresen zárul le októberben. Az eljárás elhúzódása esetére a tájékoztató közölte, hogy az eljárás alá vont vállalkozás vállalja a hallgató az Origó nyelvvizsgára való felkészítését.
7) A Testület - a reklámban foglaltak tartalmának ismeretében - az akkreditálási eljárást két hétre felfüggesztette és egyben felhívta az eljárás alá vont vállalkozást a vitatott kifejezések módosítására és a tanfolyamra jelentkezettek pontos tájékoztatására, minek az eljárás alá vont vállalkozás haladéktalanul eleget tett.
IV.
A vizsgálati jelentés jogsértés megállapítását indítványozta a "Magyar Állami Nyelvvizsgák" kifejezés használata tekintetében, figyelemmel arra, hogy a kifejezés az R. hatálybalépése óta nem használatos és helyette az R.-ben használt "államilag elismert nyelvvizsgák" kifejezés alkalmazása indokolt.
Valótlannak találta továbbá a "Mostantól van választási lehetőség" reklámkitételt.
A jogsérelem csekély súlyára, az eljárás alá vont vállalkozás eljárást segítő együttműködő magatartására, illetve a hibák korrigálására és a vizsgarendszer rövid időn belül történt sikeres akkreditációjára tekintettel birság kiszabását nem látta indokoltnak, illetőleg másodlagosan az eljárás megszüntetését indítványozta azzal, hogy az eljárás folytatása nem indokolt.
V.
Az eljárás alá vont vállalkozás jogsértés hiányában kérte az eljárás megszüntetését előadva, hogy a szórólapon teljes szövegezését kell figyelembe venni a tájékoztatás megítélésekor, ami az ott írt választási lehetőség feltüntetése mellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelvvizsga novembertől tehető le, ami utalás volt arra, hogy a nyelvvizsga lehetősége csak később fog a tanulók rendelkezésére állni, illetve arra is, hogy az eljárás folyamatban van. Előadta továbbá, hogy jó minőségű, hiánypótlásra vissza nem adott pályázata alapján számíthatott az akkreditációra.
Kérte figyelembe venni, hogy a valamennyi érdeklődőnek átadott részletes tájékoztató (II. 7. pont) pontos tájékoztatást tartalmazott arra nézve, hogy a fogyasztó választási lehetősége konkrétan miben áll.
VI.
A Tpvt. 8. § (1) bekezdése szerint tilos a fogyasztóknak a gazdasági versenyben való megtévesztése.
A 8. § (2) bekezdése értelmében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartásnak minősül, ha valamely vállalkozás az áru (szolgáltatás) lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt állit, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad.
Előrebocsátja a Versenytanács - osztva az eljárás alá vont vállalkozás erre vonatkozó álláspontját -, hogy a reklámok teljes szövegét és egyben, teljes üzenetét kell értékelni annak érdekében, hogy megtévesztésre alkalmas voltuk megítélhető legyen.
1) Fentiek alapulvételével a Versenytanács az eljárás tárgyát képező reklámokat elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok az októberben lezáruló bejegyzési eljárást követően - novembertől - az eljárás alá vont vállalkozásnál letehető (és egyben választható) kétnyelvű nyelvvizsga alapján megszerezhető, államilag elismert oklevél biztosítását ígérték olyan időpontban, amikor az akkreditációs eljárás még folyamatban volt.
Az R. szabályaiból megállapíthatóan (tényállás II. 4.) az akkreditáció iránti kérelmet benyújtó vállalkozások - függetlenül attól, hogy őket hiánypótlásra felhívták-e - teljes bizonyossággal nem számíthatnak arra, hogy számukra pozitív tartalmú és egyben jogerős határozat születik az általuk várt időpontban, illetve - a jogorvoslati lehetőségre tekintettel - fórum előtt.
Ennek megfelelően az eljárás alá vont vállalkozás sem közölhette tényszerűen és teljes bizonyossággal, hogy az októberben lezárul a bejegyzési eljárás, minek függvényében novembertől nyelvvizsgát tehet a jelentkező, ami által - az ígért időszakhoz kötötten - államilag elismert oklevelet kap. Értelemszerűen - adott időszakra - a reklám nem ígérhetett valós választási lehetőséget sem az eljárás alá vont vállalkozás és versenytársa szolgáltatása (nyelvvizsgáztatás) között, mivel saját vizsgáztatása feltételei még nem voltak tényszerűen adottak.
A reklámokban valós tényként csak azok a tények tüntethetők fel, melyek valósság tartalmáért a hirdetést feladó vállalkozás már a reklám megjelenésekor szavatolni tud, ami jelen esetben nem állt fenn, függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont vállalkozás esetleg - ahogyan arra hivatkozott - számított arra, hogy az általa jó minőségűnek ítélt pályázata megkapja az akkreditációt. A pályázat minősítése - és ezáltal a reklám ígéretének ezen feltevés birtokában való megfogalmazása - azonban az eljárás alá vont vállalkozás által is tudottan egyrészt nem a saját értékítéletén, illetve megítélésén múlott, másrészt az eljárás időtartamát tőle független vagy tőle függő körülmények is befolyásolhatták, illetve befolyásolták is, adott esetben az eljárás - eljárás alá vonti magatartásra visszavezethető - felfüggesztése folytán.
Az eljárás alá vont vállalkozás védekezésében hivatkozott azon körülmény, hogy a szórólap tartalmazta az "novembertől letehető" kitételt - ami álláspontja szerint eleve utalás arra, hogy a nyelvvizsga lehetősége csak később lesz biztosított - a reklámot nem teszi jogszerűvé, mivel ezen állítás megvalósíthatóságának mindenképpen feltétele volt az akkreditáció októberben történő lezárulása, amit - a fenn már írtak szerint - a reklám megjelentetésekor valós tényként még nem állíthatott az eljárás alá vont vállalkozás.
2) A Versenytanács vizsgálta azt is, hogy fogyasztók megtévesztésére alkalmas állításnak minősül-e a reklámban több helyen használt "Magyar Állami Nyelvvizsgák" kitétel.
Az R. rendelkezéseiből megállapítható volt, hogy a kifejezés nem felelt meg a jogszabályban használt elnevezésnek.
A Tpvt. alkalmazásában, a fogyasztók megtévesztésre alkalmasság szempontjából azonban azt kell vizsgálni, hogy valamely, a reklámban használható kifejezés - adott esetben annak pontatlansága - lényeges árutulajdonságként alkalmas-e a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására úgy, hogy egyben befolyásolja a fogyasztót a piac különböző szereplői közötti választásában.
A reklámban használt kifejezés vonatkozásában a Versenytanács nem találta megállapíthatónak, hogy az elnevezés pontatlansága alkalmas volt fenti hatás kifejtésére, kiindulva abból, hogy a reklám szövege a versenytárs vonatkozásában is ugyanezt a kifejezést használta, ami eleve kizárta, hogy ezzel versenyelőnyre tegyen szert az eljárás alá vont vállalkozás (Tpvt. 8. § (1) bekezdés). Figyelembe vette továbbá a Versenytanács, hogy az "állami nyelvvizsga", illetve az "államilag elismert nyelvvizsga" kifejezés tartalma (a vizsga rendeltetése) azonos és a hosszú időn át tartó használat miatt a köznyelvben az "állami nyelvvizsga" kifejezés ismert, így a reklámban használt a kifejezés jól tájékoztatott a szolgáltatás mibenléte, vagyis az áru lényeges tulajdonsága felől.
Megjegyzi a Versenytanács, hogy az Európa Tanács követelményrendszerével összhangban álló vizsgákra való utalás összhangban van az R. preambulumában írtakkal, illetve Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által a Közös Európai Nyelvi Rendszer követelményeihez igazított minősítési rendszerrel.
VII.
Fentiekre tekintettel a Versenytanács a VI.1) pontban írtak tekintetében találta a Tpvt. 8. § (1) és (2) bekezdés a) pontjába ütközőnek az eljárás alá vonti magatartást.
Figyelembevéve azonban a jogsértés csekély súlyát, ezen belül is azt, hogy az eljárás alá vont vállalkozás által az érdeklődőknek utóbb biztosított tájékoztatás pontos és reális képet adott a nyelvvizsga letételére vonatkozóan, továbbá a jogsértés rövid időtartamát, és az eljárás alá vont vállalkozás által az eljárásban tanúsított együttműködő magatartást, a Versenytanács az eljárás megszüntetését tartotta indokoltnak azzal, hogy fenti körülmények folytán az eljárás további folytatása nem indokolt (Tpvt. 77. § j) pont, 72. § (1) bekezdés a) pont első fordulata).
Budapest, 2002. február 14.
Vérné dr. Labát Éva sk.
dr. Köbli Jószef sk.
dr. Kállai Mária sk.
Ágoston Marika