Vj-182/2001/22

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa aRichter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt(Budapest),EGIS Gyógyszergyár Rt(Budapest.),Béres Befektetési Rt(Szentendre), valamint aMagyar Gyógyszer Tanácsadó, Szervezés és Szolgáltató Rt(Balatonalmádi) mint kérelmezőknek aHungaropharma Gyógyszernagykereskedelmi Rt(Budapest) mint kérelmezett feletti irányítás megszerzésével létrejövő összefonódás engedélyezésére irányuló kérelmére indult versenyfelügyeleti eljárásban, tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

határozatot

A Versenytanács engedélyezi, hogy a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt, az EGIS Gyógyszergyár Rt, a Béres Befektetési Rt és a Magyar Gyógyszer Tanácsadó, Szervezés és Szolgáltató Rt (együtt: kérelmezők) által alakított konzorcium irányítást szerezzen a Hungaropharma Gyógyszernagykereskedelmi Rt felett.

A Versenytanács kötelezettségként előírja, hogy

  • 1.

    a Hungaropharma Rt a gyógyszertárakkal folytatott üzletvitelében és szerződéses gyakorlatában, valamint a kórházaknak történő közvetlen értékesítésben nem alkalmazhat semmiféle olyan diszkriminációt, amely veszélyeztetné a gyógyszertárak, illetőleg a kórházak igényeinek kielégítését a konzorciumi gyártók termékeiből;

  • 2.

    a kérelmezők 2005. június 30-áig kötelesek a Gazdasági Versenyhivatalt haladéktalanul értesíteni a szindikátusi szerződés minden változtatásáról.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőket, hogy jelen határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizessen be további nyolcmillió forint eljárási díjat a Gazdasági Versenyhivatal 10032000-01037571-00000000 számú Eljárási díj számlájára.

A Versenytanács kötelezi a kérelmezőket, hogy a vizsgálat során igénybe vett szakértői költségeket, azaz egyfelől 157.876 (százötvenhatezer nyolcszázhetvenhat) forintot, valamint másfelől 5.000 (ötezer) svájci frankot (CHF) az IMS Health Kft-nek, számla ellenében, a számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megfizessék.

A határozat felülvizsgálatát a kérelmezők a kézbesítéstől számított harminc napon belül kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó keresettel.

Indoklás

I.

A kérelmezett megállapodás

  • 1.

    A fent nevezett kérelmezők által alkotott konzorcium és az ÁPV Rt között 2001. október 15-én létrejött részvény-adásvételi szerződés szerint a Hungaropharma törzsrészvényeinek 25%+1 szavazatnak megfelelő törzsrészvénycsomagjának 30 százalékát a Béres Rt, további 30 %-át az Egis Rt, további 30 %-át a Richter Gedeon Rt és további 10 %-át a Magyar Gyógyszer Rt jogosult megvenni.

  • 2.

    A fent nevezett adásvételi szerződéssel egyidőben, annak mellékletében csatolt és részét képező két másik megállapodást is aláírtak. A Részvényopciós Szerződésben a kérelmezők vételi opciós jogot szereztek a Hungaropharma törzsrészvényeinek további 25 % szavazatnak megfelelő törzsrészvénycsomagjára az adásvételi szerződésben rögzítettekkel megegyező megoszlásban. A szerződés 2.3. pontja szerint az opció a vevők részére egyben vételi kötelezettséget is jelent, azaz az opciós időszakon belül, de legkésőbb a zárás napján kötelesek gyakorolni az opciót.

  • 3.

    Az ugyancsak 2001. október 15-én aláírt Szindikátusi Szerződés a Hungaropharma Rt. közös működtetésére vonatkozóan az alábbiak szerint rendelkezik ..A szöveg további része üzleti titkot tartalmaz, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából az ügyfél kérelmére a Versenytanács törölte.

  • 4.

    A tagok úgy határoztak, hogy a társaság egyes stratégiai kérdésekben történő döntéshozatala ...A szöveg további része üzleti titkot tartalmaz, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából az ügyfél kérelmére a Versenytanács törölte.

  • 5.

    A fent említett adásvételi szerződés, az opciós jog lehívása, valamint a Szindikátusi Szerződés (együtt: a kérelmezett megállapodás) teljesülés esetén lehetővé teszi, hogy a kérelmezők közösen irányítsák a tőlük jelenleg független Hungaropharma Rt-t. Ez a tranzakció a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének b) pontja alapján vállalkozások összefonódásának minősül. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdésének a) pontja szerint a közös irányítás akkor áll fenn, ha az irányítást szerző vállalkozások közösen rendelkeznek a másik vállalkozás többségi szavazatot jelentő részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával, vagy ha - ugyanezen bekezdés b) pontja szerint - jogosultak a másik vállalkozás vezető tisztségviselőinek kijelölésére, megválasztására, visszahívására, vagy ha - ugyanezen bekezdés c) pontja szerint - szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására. A kérelmezett megállapodás a törvény alkalmazásában közös irányítást valósít meg, mert a kérelmezők közösen rendelkezést szereznek a Hungaropharma többségi szavazatot biztosító részvénycsomagja felett, valamint a Hungaropharma feletti irányítás gyakorlati megvalósítására szóló szerződést kötöttek, amely külön-külön egyiküknek sem biztosít irányítási jogot vagyis a Hungaropharma feletti irányítás csak közösen gyakorolható.

  • 6.

    A vizsgálati jelentés, illetőleg a csatolt iratok alapján megállapítható, hogy az engedélykérési kötelezettség meglétéhez szükséges, a Tpvt. 24. §-ában rögzített küszöbszámok teljesülnek, ezért a kérelmezett tranzakció engedélyköteles.

II.

Az összefonódásban érintett vállalkozások

Az irányítást szerző vállalkozások:

  • 7.

    Az EGIS Gyógyszergyár Rt (a továbbiakban: Egis) tőzsdén jegyzett társaság. Többségi tulajdonosa a francia Servier gyógyszergyár, amely az ATP nevű leányvállalatán keresztül birtokolja az EGIS részvényeinek 50,9 %-át. A Servier csoport az EGIS részesedésen kívül még a Servier Hungária Kft.-vel van jelen Magyarországon, amely 100 %-ban a Servier tulajdona. Az EGIS Rt. többi 10 % alatti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa magyar, illetve külföldi intézményi befektető, valamint globális alap-, ill. letétkezelő. Az Egis közel 90 éve működik, jelenleg a magyar gyógyszergyártás egyik legjelentősebb szereplője.

  • 8.

    A Richter Gedeon Rt (a továbbiakban: Richter Gedeon) a hazai gyógyszeripar másik jelentős vállalata, amelynek részvényeit 1994 óta jegyzik a budapesti tőzsdén. A privatizációs folyamat eredményeképpen a Richter Gedeon részvényeinek 59,9 százaléka külföldi befektetők, 25,2 %-a az ÁPV Rt. és 14,9 %-a hazai befektetők tulajdonában van. Humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A Richter Gedeon - a keleteurópai gyártók közül egyedülállóan - az egész világra kiterjedő értékesítési hálózattal rendelkezik.

  • 9.

    Az Egis és a Richter Gedeon már a jelen eljárás tárgyát adó Hungaropharma megszerzését megelőzően is rendelkeztek közös irányítású gyógyszernagykereskedelmi vállalkozásokkal, ilyenek a Medimpex, a Pannonmedicina és a Viridis-Pharma elnevezésű kereskedő cégek.

  • 10.

    A Béres Befektetési Rt-ben a Béres Vagyonkezelő és Fejlesztő Kft. meghatározó tulajdoni hányada mellett a japán vagyonkezelő Nakamura Pharmaceuticals rendelkezik jelentős tulajdoni hányaddal. A Béres Befektetési Rt irányítja a Béres Gyógyszergyár Rt-t, illetőleg a Béres készítmények kis- és nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozásokat.

  • 11.

    A Magyar Gyógyszer Rt 2000. május 7-én alakult a Hungaropharma privatizációjában való részvétel céljából, 14 taggal, 41.600.000 Ft jegyzett tőkével. Az alapításnál 14 magánszemély (gyógyszerész) és gyógyszertárat üzemeltető betéti társaság jegyzett egyenlő nagyságú részvénycsomagot. A folyamatban lévő tőkeemelés során összesen 135 gyógyszertári betéti társaság jegyzett részvényt a Magyar Gyógyszer Rt-ben.

    Az irányítás alá kerülő vállalkozás:

  • 12.

    A Hungaropharma Rt jelenleg az ÁPV Rt. 100 %-os tulajdonában van. Irányítása alatt áll a SANOVITA Gyógyszernagykereskedelmi Rt, amelyben a részvények 82,08 %-át birtokolja., valamint a PharmaChom Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft., amelyben 50 %-os tulajdonjoggal rendelkezik. Ezenkívül irányítása alatt áll az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Egészségügyi Termék és Információs Szolgáltató Kht., amelyben a részvények 96,67 %-át birtokolja. A SANOVITA Rt. 51 %-kal részesedik a HUNGARO-GAL Gyógyszergyártó és Szolgáltató Kft.-ben.

III.

A gyógyszerpiac általános jellemzői

  • 13.

    A hazai gyógyszerpiac működésének számos jogszabály teremtszabályozási keretet.A jelenleg a gyógyszertermékek a gyártóktól a végső fogyasztókig egy jól definiált, az egyes résztvevőket egyértelműen megkülönböztető értékláncon keresztül jutnak el, amelynek szereplői a gyártók, a nagykereskedők és a kiskereskedők (patikák). A gyógyszerpiac szabályozásának koncepciója, hogy e három területet elválasztja.

  • 14.

    A fogyasztótól kiinduló első lépcső agyógyszer kiskereskedelemszintje. A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól az 1994. évi LIV. törvény (Gytv) rendelkezik. A szabályozás a kiskereskedelmi tevékenység folytatásának önállóságát igyekszik biztosítani. A közvetlen lakossági gyógyszerellátás a gyógyszertárak kizárólagos joga. A gyógyszer gyártója a saját előállítású termékeit kizárólag kórházak számára értékesítheti közvetlenül (1998. évi XXV. törvény 13.§ 2. bekezdés). A fogyasztó e kivételtől eltekintve kiskereskedőkkel lép üzleti kapcsolatba. Közforgalmú gyógyszertár akkor létesíthető, ha a gyógyszertárra átlag ötezer lakos jut, illetőleg a gyógyszertárak között 250, illetve 300 méter távolság van (Gytv. 5. § 3. bekezdés).

  • 15.

    A törvény a szakmai függetlenség feltételeinek biztosítása mellett a gyógyszertárak, mint gazdálkodó szervezetek tulajdoni viszonyaira is tartalmaz megkötéseket. A Gytv. 36. §-a szerint közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság és közhasznú társaság nem működtethet, kivéve a betéti társaságot, ha annak beltagjai kizárólag gyógyszerészek és legalább az egyik beltag un.személyi joggal rendelkezik [1]. A beltagok tulajdoni részesedése a 2001. évi LXX. törvény által bevezetett módosítás következtében meg kell, hogy haladja az 50%-ot, ezen túl kültagként sem lehetnek tulajdonosok azok a társaságok, amelyek gyógyszergyártással, vagy nagykereskedelemmel foglalkoznak.

  • 16.

    A Gytv. 13. §-a szerint a közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából - meghatározott esetek kivételével - engedményt nem adhat. A közforgalmú gyógyszertár a gyógyszer fogyasztói árából - legfeljebb a kiskereskedelmi árréssel azonos mértékű - engedményt csak az intézeti gyógyszertárral nem rendelkező közvetlen betegellátást végző fekvőbeteg gyógyintézet részére adhat.

  • 17.

    A gyógyszertárak mint gazdálkodó szervezetek közötti versenyre vonatkozóan további specialitás előírások érvényesek a marketingeszközök, különösen a reklámok használatában. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdés szerint tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása, kivéve, ha az gyógyszerismertetésnek minősül. Gyógyszerismertetés a gyógyszerek szakmai célú reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására vonatkozó tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak, illetve az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól. A gyógyszerismertetés részletes szabályait a 24/1997. (VIII. 14.) NM rendelet adja meg. Bizonyos megkötésekkel az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozhatók. Ezzel a korlátozott mértékű lehetőséggel elsősorban a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és vény nélkül kiadható gyógyszerek gyártói és nem a kiskereskedők élnek. A reklámkorlátozások másik csoport a gyógyszertár - mint kiskereskedelmi egység - szolgáltatási tevékenységének reklámozására vonatkozik. E korlátozásokat a Magyar Gyógyszerész Kamara etikai szabályzata tartalmazza.

  • 18.

    A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak és a gyártók között megtalálható a nagykereskedői szint. A gyógyszertár az általa forgalmazott terméket agyógyszer-nagykereskedőktőlszerzi be. A magyar gyógyszernagykereskedelem történeti fejlődése azt az utat követte, hogy a korábbi megyei gyógyszertári központok nagykereskedelmi vállalkozásokká váltak, vagy nagykereskedelmi vállalkozások részévé váltak, majd ezek közül koncentrálódás következtében néhány nagyobb nagykereskedő és számos kisebb nagykereskedő jelent meg a piacon.

  • 19.

    A nagykereskedő az 1998. évi XXV. törvény 24. § végrehajtására kiadott 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 4. § értelmében az általa forgalmazni kívánt (a törvény 1. számú mellékletében meghatározott) gyógyszercsoportokra nagykereskedelmi engedélyt kérhet. Az engedélyt nem egyes gyógyszerekre, hanem csak gyógyszercsoportokra kérhető. Az 1998. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdés szerint a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja köteles azon gyógyszereket beszerezni és forgalmazni, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott.

  • 20.

    Jogszabályi tilalom nincs arra vonatkozóan, hogy a gyártó nagykereskedelmi tevékenységet folytasson.

  • 21.

    A nagykereskedelmi tevékenység végzéséből származó árrés szabályozott, maximált. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 2. §-a értelmében a gyógyszerek termelői, illetve import beszerzési árai a szabadon megállapítható árformába tartoznak. Az ártörvény 7. §-a értelmében a humán gyógyszerekkereskedelmi árrésehatóságilag maximált. A 19/2001. (V. 23.) EüM rendelet megadja a maximált nagykereskedelmi árrést a termelői (import beszerzési) ár függvényében, majd a maximált kiskereskedelmi árrést a nagykereskedelmi eladási ár függvényében. Az árrés alapját képező ár az általános forgalmi adót nem tartalmazó termelői (import beszerzési), illetve nagykereskedelmi eladási ár. A rendelet 4. § (2) bekezdés szerint a kiskereskedelmi árrés érvényesítésére csak a gyógyszertárak jogosultak.

  • 22.

    A nagykereskedelemben folyó árverseny a maximált árrés által megszabott korláton belül folytatható), mint ahogy a verseny más eszközei (folyhat a szolgáltatások minőségében verseny, eltérő szállítási, szerződéskötési feltételek létezhetnek és léteznek is, a nagykereskedők a saját szolgáltatásaikat reklámozhatják stb.) is rendelkezésre állnak. A piacralépés szabad, bár a szigorú normatív jogi szabályozás (készleten tartási, forgalmazási kötelezettség a működési engedélyben meghatározott gyógyszer termékek teljes körében, raktározásra, információs rendszerre vonatkozó minimum előírások stb.) emeli a piacralépés, és a piac elhagyás költségeit.

  • 23.

    Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény azon normák gyűjteménye, amelyek megadják a gyógyszerpiac rendszerét, a gyógyszer útját követve a gyártás-nagykereskedelem-kiskereskedelem helyét, a szereplők legfontosabb kötelezettségeit és jogait. A törvény megadja a nagykereskedelem definícióját. Eszerint a gyógyszer-nagykereskedelem magában foglalja a gyógyszerek beszerzését, külföldről történő behozatalát, minőségbiztosítását, minőségértékelését, tárolását, készletezését, szétmérését, szétcsomagolását, megrendelőhöz való eljuttatását (ideértve a külföldre történő kivitelét is), forgalomból történő kivonásának végrehajtását, nyilvántartását, és a gyógyszerrel kapcsolatos adatszolgáltatást.A nagykereskedelmi tevékenységa törvényi szabályozás koncepciója szerint tehátösszetett tevékenység, nem szűkíthető le csupán raktározásra és szállításra.

  • 24.

    A nagykereskedelmi tevékenység végzésére feljogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás tevékenysége során, ha jogszabály másként nem rendelkezik, csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be gyógyszert, amelyik rendelkezik az általa előállított, vagy forgalmazott gyógyszer gyártására vagy forgalmazására jogosító engedéllyel. A gyógyszernagykereskedelmi tevékenységet gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 24. §-ának felhatalmazása alapján kiadott 60/1999. (XII. 1.) EüM rendelet szabályozza. A nagykereskedő e rendelet 4. §-a értelmében az általa forgalmazni kívánt (a törvény 1. számú mellékletében meghatározott) gyógyszercsoportokra nagykereskedelmi engedélyt kérhet. Az engedélyt nem egyes gyógyszerekre, hanem csak gyógyszercsoportokra kérhető. Az 1998. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdés szerint a gyógyszeragykereskedelmi engedély jogosultja köteles azon gyógyszereket beszerezni és forgalmazni, amelyek forgalmazására nagykereskedelmi tevékenységi engedélyt kapott.

  • 25.

    A gyógyszer-nagykereskedelemben a gyártók által forgalomba hozott gyógyszerek lényegében véve kétféle elosztási rendszerben juthatnak el a kórházakhoz, illetve a fogyasztókhoz: a) a gyártóktól független, önálló nagykereskedelmi vállalkozásokon, illetőleg b) a gyártóktól függő nagykereskedelmi vállalkozásokon keresztül.

  • 26.

    26. A gyógyszer-nagykereskedelemben mintegy 50 aktív cég működik, amelyek közül néhány egy-egy nagyobb nagykereskedelmi cég érdekeltségébe tartozik. A patikáknak szállító legjelentősebb piaci szereplők 2001. évi piaci részesedéseit (termelői áron számítva) az alábbi táblázat mutatja be:

    1. sz. táblázat

    A 2001. évi piaci részesedések a gyógyszer-nagykereskedelemben (az összefonódást megelőzően)

Vállalkozás

Részesedés az
országos
forgalomból

Hungaropharma (incl. Sanovita, PharmaChom. )

33 %

Phoenix Pharma (incl. Westpharma, Pharmaprevent stb.)

32 %

Medimpex (incl. Viridis, Pannonmedicina)

12 %

Humantrade

6,5%

Bellis

8,5%

Hajdú

2 %

Összes többi

6 %

  • 27.

    Jellemzően egy patikának általában több nagykereskedő is szállít, de a fő szállítónak többnyire meghatározó szerepe van. A nagykereskedők az egyéni szerződéseket csak olyan gyógyszertárakkal kötik meg, amelyekben ők az első, esetleg második, vagy harmadik legnagyobb beszállítók. A GKI Gazdaságkutató Rt. által 1999-ben végzett felmérés szerint első szállítóként a Phoenix Pharma Rt. látja el a legtöbb patikát, a Hungaropharma Rt. a második, a Bellis Rt. a harmadik.

  • 28.

    A rendelkezésre álló adatok szerint a gyártók még a saját érdekeltségi körükbe tartozó nagykereskedelmi cégekkel sem kötnek kizárólagos forgalmazási megállapodásokat. Kivétel a Béres Rt, amely termékeit kizárólag a Bellis Rt-n keresztül hozza forgalomba.

  • 29.

    A jelentősebb magyarországi gyógyszergyártók külföldi multinacionális gyógyszeripari cégek tulajdonában vannak. A hazai leányvállalattal nem rendelkező külföldi gyógyszergyárak vagy önálló nagykereskedelmi képviseletet tartanak fenn, vagy egy magyarországi nagykereskedőt bíznak meg a gyógyszertermékeik importálásával. A külföldi gyógyszergyártók többsége azonban nem folytat nagykereskedelmi tevékenységet. A kórházi tendereken a velük szerződéses kapcsolatban lévő magyarországi nagykereskedőn keresztül tesznek ajánlatokat.

  • 30.

    A hazai gyógyszerpiacon összesen kb. 200 gyártó cég van jelen. Két legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat a kérelmezők között megtalálható: a Richter Gedeon és az Egis. Az alábbi táblázat a 2001. évi teljes magyarországi gyógyszereladások termelői áron számított részesedéseit mutatja:

    2. sz. táblázat

    A legnagyobb gyógyszergyártók piaci részesedései 2001. évben

A társaság neve

Piaci részesedés

Richter Gedeon (1.)

...% [2]

Egis (2.)

... % [3]

az (1.) és a (2.) együtt

<20 %

a (3.)-(5.) együtt

17 %

az (1.)-(10.) együtt

54 %

Béres Rt

1 % alatti

Összesen

100 %

  • 31.

    A gyógyszerimport liberalizált, ami azt jelenti, hogy a szükséges gyógyszer engedélyek birtokában bármilyen mennyiség vámmentesen behozható

IV.

Az érintett piac

  • 32.

    A vizsgálat tárgyát képező nagy áruféleség a gyógyszer, amely speciális fogyasztási cikk, és mint olyan más áruval ésszerűen nem helyettesíthető. A gyógyszerek árucsoportján belül azonban további árucsoportokat kell megkülönböztetni, amelyeken belül különböző jellegű és erősségű helyettesítési viszonyok lehetségesek.

  • 33.

    A gyógyszerek esetében a keresleti oldali helyettesíthetőség tartalmát kétféle módon lehet meghatározni. Agyógyszerészeti(farmakológiai)helyettesíthetőségeltér aterápiás helyettesítéstől.Farmakológiailag csak azokat a készítményeket tekintik helyettesítőnek, amelyek esetén a hatásmechanizmus is megegyezik (pl. nem tekintik azonosnak a tablettát a kapszulával vagy az injekcióval azért, mert más a felszívódási mechanizmusa, még ha ugyanaz a hatóanyag van is benne). Ebből következően afarmakológiai helyettesítéshez képest a terápiás helyettesítés tágabb kategória.

  • 34.

    A gyógyszerek un. terápiás csoportokra oszthatók a kezelni kívánt betegség, illetve gyógymód szerint. Az így meghatározott csoportokba tartozó gyógyszerek más csoportba tartozó gyógyszereket nem képesek helyettesíteni. Az egyes terápiás csoportokon belül is számos gyógyszercsoport azonosítható, amelyek szintén nem tekinthetők egymás helyettesítőinek, de amelyen belül a helyettesítés lehetősége - korlátozottan bár, de - fennáll. A lehetséges terápiás csoportokra vonatkozóan a Versenytanács elfogadta az ENSZ WHO által kialakított, általánosan alkalmazott ATC gyógyszer-osztályozási rendszer I. szintű főcsoportja szerinti termékcsoport meghatározást. Ennek alapján a 16 terápiás gyógyszercsoport különböztethető meg, amelyek felsorolását a 3. sz. táblázat második oszlopába tartalmazza.

    3. sz. táblázat

    Az érintett gyógyszergyártók együttes piaci részesedése ATC gyógyszer-osztályozási csoportonként

Érintett gyártók
forgalma az adott
gyógyszercsoportban
%

A
gyógyszercsoport
forgalma a teljes
gyógyszerpiac
%-ában

A.

Tápcsatorna és anyagcsere gyógyszerei

21

14

B.

Vér és vérképző szervek gyógyszerei

5

4

C.

Szívre és keringésre ható gyógyszerek

35

22

D.

Bőrgyógyászati készítmények

15

3

G.

Urogenitális rendszer gyógyszerei

20

4

H.

Szisztémás hormonkészítmények

2

2

J.

Szisztémás fertőzés elleni szerek

12

11

K.

Kórházi oldatok

0

1

L.

Daganatellenes szerek

2

7

M.

Váz és izomrendszer gyógyszerei

13

6

N.

Központi idegrendszerre ható szerek

15

15

P.

Parazita ellenes gyógyszerek

59

0,1

R.

Légzőrendszerre ható gyógyszerek

15

6

S.

Érzékszervekre ható gyógyszerek

2

1

T.

Diagnosztikumok

0

1

V.

Egyéb termékek

0

1

  • 35.

    A gyógyszerek piacán az új termékek piacra lépése a kifejlesztés és kipróbálás, majd a piacra való bevezetés kockázatai miatt időigényes és nagy költségekkel jár. A gyógyszer hatóanyagokat szabadalmak és kiegészítő oltalom miatt a más szabadalmakhoz képest is hosszabb ideig védik. Az országonkénti szabadalmi és törzskönyvezési eljárások még territoriális különbségeket is eredményezhetnek. A szabadalommal védett,origináliskészítményeknek gyógyszerészeti szempontból nincsen helyettesítő termékük (védett a hatóanyag), ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ugyanarra a terápiás célra ne állhatna rendelkezésre többféle hatóanyagú készítmény is. Originális készítményeket más gyártó csak akkor állíthat elő, ha a szabadalom tulajdonosa arra engedélyt, licencet ad.

  • 36.

    A fogyasztók biztonságát szolgáló törzskönyvezési eljárás agenerikus- lejárt szabadalmú, ezért szabadon "másolható" - készítmények esetén jellemzően rövidebb. Ebből következően különösen az új hatóanyagok esetén, de még a korábban már külföldön forgalmazott, de belföldi forgalomba nem hozott készítmények esetén sem rövid az időszak, ami a bejelentés és a forgalomba hozatal között eltelik. A generikus készítmény eleve olyan gyógyszert jelent, amikor is a hatóanyagot már nem védi a szabadalom, ezért szabadon másolható, ellenben jellemző módon az előállítás know-how-ja titok, ezért a versenytársak más-más technológiával juthatnak el ugyanahhoz a hatóanyagú készítményhez (eltérő folyamat, adalékanyagok stb.). Az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében egyébként nem lehet az ilyen készítményeket sem ugyanolyan néven és külső megjelenéssel (tabletta méret, forma, csomagolás) forgalomba hozni. Jelenleg a magyar piacon egyre növekszik a generikumok aránya.

  • 37.

    Az originális és a generikus készítmények adott terápiás gyógyszercsoportokon belül egymás helyettesítőinek tekinthetők. A Versenytanács szerint az érintett termékpiacot a 3. táblázatnak megfelelő 16 terápiás termékcsoport alkotja, amelyek önálló részpiacoknak,horizontális piaci szegmenseknek tekintendők, mert közöttük keresleti oldali helyettesítés nem lehetséges. A kínálati helyettesíthetőség külön vizsgálatát a Versenytanács azért nem tartotta szükségesnek, mert a különböző terápiás termékcsoportokba sorolható gyógyszerek hatóanyagai és egyéb járulékos összetevői között csak igen korlátozott mértékű átfedés valószínűsíthető.

  • 38.

    A gyártás és -forgalmazás olyan, versenyszempontból együtt kezelendő vertikumot jelent, amelyben a gyártás, a nagy- és a kiskereskedelem egymástól megkülönböztethető, de ugyanakkor egymással szorosan összefüggő gazdasági tevékenységek. Ezen belül a kereskedelem- különösen a nagykereskedelem- nemcsak szolgáltatás, hanem egyben egy-egy termék elosztási rendszerének része, és mint ilyen- versenyszempontból- nem elkülönült termékpiac, hanem a teljes termelési-forgalmazási vertikum önállóan is szemlélhető része,vertikális szegmense.A vertikális szegmensek- hasonlóan a horizontális szegmensekhez- önálló részpiacok, amelyekre nézve vizsgálandó a koncentráció emelkedése, illetőleg erőfölény kialakulásának lehetősége. Ugyanakkor mivel egyben részpiacok is, az erőfölény és hatásainak mérlegelésekor tekintettel kell lenni más részpiacokon- vertikális piaci szegmenseken- meglévő versenyhelyzetre, illetőleg azok várható alakulására is.

  • 39.

    Az érintett földrajzi piac a Magyar Köztársaság területe.

V.

Verseny a gyógyszergyártás piacán

  • 40.

    A gyártói piaccal kapcsolatosan a kérelmező gyártók a beadott kérelmükben kijelentették, hogy a kérelmezett összefonódás nem érinti a gyártók közötti versenyt, mert továbbra is versenytársaknak tekintik magukat. Az összefonódás nem a gyártói, hanem a nagykereskedelem piaci szegmensében jön létre.

  • 41.

    A kérelmezők konzorciumában a három gyógyszergyártó cég 30-30 százalékos részesedéssel vesz részt. A konzorcium a kérelmezett tranzakció következtében a Hungaropharma Rt-nek csak 50%+1 szavazati jogot biztosító részvényhányadát szerzik meg. A közös irányítást a szindikátusi szerződés alapozza meg. ...A szöveg további része üzleti titkot tartalmaz, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából az ügyfél kérelmére a Versenytanács törölte.

  • 42.

    A szindikátusi szerződés lehetővé teszi a három gyártó számára azt is ...A szöveg további része üzleti titkot tartalmaz, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából az ügyfél kérelmére a Versenytanács törölte.A szindikátusi szerződés szabályaiból következően létrejöhet olyan helyzet, amelyben a konzorciumi gyártók a Magyar Gyógyszer Rt nélkül is képessé válnak a Hungaropharma irányítására. A konzorciumi gyártók közös irányítási lehetősége tehát elvileg fennáll, ezért azt kell megvizsgálni, hogy a nagykereskedelmi szegmensen létrejövő közös irányítás megalapozhat-eközös erőfölényta gyógyszerpiac gyártói szegmensén?

  • 43.

    Közös vagy kollektív erőfölényben van két vagy több vállalkozás, ha azok együttesen olyan piaci helyzetet élveznek, amely alapján vevőiktől vagy/és versenytársaiktól nagymértékben függetlenül alakíthatják piaci magatartásukat, [Tpvt. 22. §]. A kollektív erőfölény fennállásához elsőként azt kell bizonyítani, hogy az egymástól jogilag független vállalkozásokat olyan speciális kapcsolat, érdekkötelék fűzi össze, amely miatt azok között érdemi versenyre nem kerül sor, lényegében azonos piaci magatartást folytattak vagy fognak várhatóan folytatni. Ilyen kapcsolat bizonyítása után az adott vállalkozások piaci részesedése összeadható, majd ez alapján és szükség esetén egyéb tényezők [Tpvt. 22. § (3)] figyelembevételével kell eldönteni, hogy e vállalkozás-csoport erőfölényes helyzetet élvez-e. Aközös erőfölénymegalapozásához szükséges feltételként megkívánt kapcsolatok különféle típusúak lehetnek, egy azonban közös bennük:ezek eredményeként a külön jogi személyiséggel bíró vállalkozások várhatóan azonos módon fognak viselkedni a piacon.A közgazdasági elméletek alapján, támaszkodva az Európai Közösségek kiforrott joggyakorlatára [4]és utalva a VJ-17/2001. sz. határozatra, különösen a következő kapcsolattípusok azonosíthatók:

    • -

      egymással irányítási kapcsolatban levő vállalkozások,

    • -

      strukturális kapcsolatok, megállapodáson alapuló kapcsolatok,

    • -

      oligopolisztikus interdependencián alapuló kapcsolat,

    • -

      egyéb kapcsolatok.

  • 44.

    Az előző pontban felsorolt lehetséges kapcsolattípusok közül lényegében kizárható az oligopolisztikus interdependencia, hiszen ez csak kevés szereplős, viszonylag homogén terméket kibocsátó piacokon lehetséges. A gyógyszerpiacon viszonylag nagyszámú szereplő van, a termékek jellegüknél fogva jelentősen differenciáltak. Az egyéb kapcsolatok közül megemlíthető a MAOSZ, amely a hazai gyógyszergyártók érdekvédelmi szervezete, és amely fórumot adhat a gyógyszergyártók piaci magatartásának összehangolására, erre irányuló explicit szándék nélkül is. A kérelmező gyártók közül az Egis és a Richter Gedeon közösen irányít nagykereskedő vállalkozást (a Medimpex). A közösen irányított nagykereskedő cégek köre most kibővül a Hungaropharmával. A gyártók között a nagykereskedelmi cégek közös irányításán túlmenő strukturális vagy szerződéses kapcsolatról a Versenytanácsnak nincs tudomása. Mindezek alapján a Versenytanács azon a véleményen volt, hogy mivel a Hungaropharmában megszerzett részesedés miatt a gyártók nem kerülnek egymással irányítási kapcsolatba, az összefonódás következtében nem teljesülnek a közös erőfölény megállapíthatóságának feltételei. A Versenytanács ugyanakkor megjegyzi, hogy mégha a közös irányítás alapján a piaci részesedések összeadhatóak lennének is, az így összegzett piaci részesedések - néhány kevésbé jelentős részpiac kivételével - 20 százalék alatt maradnának, amely nem alapozhat meg a verseny hatákonyságát veszélyeztető piaci hatalmat a gyógyszergyártás piacán.

  • 45.

    A fentiek alapján a Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy akérelmezett tranzakciónak gyógyszervertikum gyártói szegmensén nem lehet számottevő negatív hatása a verseny hatékonyságára.

VI.

A koncentráció növekedése a gyógyszer-nagykereskedelemben

  • 46.

    A gyógyszer-nagykereskedelem piaci szegmensét a kérelmezett megállapodás a gyártói szegmenstől különböző módon érinti. Miközben a résztvevő gyártók önálló és egymással konfliktusba is kerülhető érdekei a gyógyszergyártásban megmaradnak, a saját termékeik értékesítésében lehetnek olyan közös céljaik és érdekeik, amelyek a konzorciumon kívüli gyártók számára hátrányos versenyhelyzetet teremthetnek.

  • 47.

    Az összefonódás következtében a Hungaropharma felett irányítást szerző vállalatok érdekeltségi körébe tartozónagykereskedelmi vállalatokegyüttesen az összes gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát fogják lebonyolítani, amint az a 4. táblázatból látható.

    4. táblázat

    Az összefonódás után várható piaci részesedések

Vállalkozás

Részesedés az országos
forgalomból

Hungaropharma, Medimpex, Bellis és az
érdekeltségükbe tartozó nagykereskedők összesen

53,5 %z

Phoenix Pharma Rt.

32 %

Humantrade Kft.

6,5 %

Hajdú Gyógyszerker. Rt.

2 %

Összes többi

6 %

  • 48.

    A táblázattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Hungaropharma és a Bellis, valamint a Hungaropharma és a Medimpex a továbbiakban is független vállalkozások maradnak, mert a Tpvt. értelmében nem kerülnek közös irányítás alá. Ennek ellenére a Versenytanács egyetért a vizsgálók azon álláspontjával, hogy a Bellis és a Medimpex nagykereskedelmi vállalatok a kérelmezők érdekkörébe tartozó nagykereskedelmi cégek, ezért elkülönített kezelésük indokolatlan lenne.

  • 49.

    A nagykereskedelem része a gyártótól a fogyasztóig tartó elosztási rendszernek, de nem szükségszerűen önálló és nem is szükségszerűen létező része. A gyógyszerek elosztásában is többféle rendszer van jelen a hazai piacon. Egyes gyártók saját nagykereskedelmi céget működtetnek, mások közvetlenül értékesítenek a végfelhasználónak a nagykereskedelem megkerülésével. A gyártók és a tőlük független nagykereskedők közötti kapcsolatra vonatkozóan is többféle megoldás lehetséges. Az alapeset az, amikor a gyártó cég nem szab feltételeket arra vonatkozóan, hogy milyen vállakozásokat fogad el kereskedelmi partnerének. Elterjedt forma az un.szelektív disztribúciós rendszer, amelynek az a lényege, hogy bármely nagykereskedő jogosult a gyártótól közvetlenül vásárolni, ha megfelelnek a gyártó által rögzített feltételeknek. A gyártók általában meghatározott mennyiség vásárlását, esetleg meghatározott raktározási és értékesítési kapacitás meglétét írják elő. A szelektív disztribúció "kereskedő-semleges" abban az értelemben, hogy a gyártók nem tesznek különbséget a kereskedők között az általuk gyártott termékek forgalmazására vonatkozóan. Akizárólagos forgalmazáselosztási rendszere ezzel a kereskedő-semleges elvvel szakít. Lényege, hogy a gyártó meghatározott területekre vonatkozóan egyes kiválasztott nagykereskedőnek kizárólagos jogot biztosít saját termékeinek forgalmazására.

  • 50.

    A nagykereskedelmi piacon kialakuló koncentráció lehetséges versenyhatásainak értékelésekor a Versenytanács abból indult ki, hogya gyártás és a nagykereskedelemösszekapcsolódó (bár önállóan kezelendő)piacain kialakuló versenyhelyzetet egymással összefüggésben kell értékelni.A nagykereskedelemre is érvényes a Tpvt. azon alapelve, hogy egy termék piacán kialakult versenyt az áru végső felhasználója (fogyasztója) szempontjából kell értelmezni. A kereskedőre ettől különböző felhasználási cél vagy helyettesíthetőségi elv nem fogalmazható meg. Egy termék gyártása és kereskedelme nem két különálló piac, hanem ugyanannak a termelési vertikumnak két fázisa, amelyek csak egymás által léteznek: csak azt lehet eladni, amit gyártottak, illetve, amit gyártottak, azt el is kell adni. Egy termelési vertikum a technikai és gazdasági körülmények által meghatározott munkamegosztást fejez ki, amely a körülmények változásával maga is változhat. Mindemellett nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a nagykereskedelmi piacon bekövetkező koncentráció növekedése hogyan hat a vertikum más szintjein lévők (gyártók, kiskereskedők) eladási, illetve beszerzési lehetőségeire különös tekintettel arra, hogy a kereszt tulajdonlás nem minden irányban megengedett (a kiskereskedelemben nem szerezhetnek irányítói befolyást pl. a gyártók).

  • 51.

    A gyógyszerek forgalmazásában jelentős koncentráció növekedés következik be az összefonódás hatására azáltal, hogy Hungaropharma - az Rt-ben tulajdoni és irányítási részesedést szerző gyártó érdekkörébe tartozó nagykereskedelmi cégekkel együttesen - a hazai gyógyszerforgalom több mint a felét fogja bonyolítani. A nagykereskedelmi szegmensen kialakuló koncentrációnövekedés azonban egyrészt nem feltétlenül okozza erőfölény kialakulását vagy erősödését, másrészt - amint az a Mellékletben összefoglalt közgazdaságtani elemzésből következik - ha növekszik is az erőfölénya nagykereskedelemben, a verseny intenzitásának csökkenésenem feltétlenül jár együtt a jólét csökkenésével, sőt ha nem korlátozza a nagykereskedelmi verseny legfontosabb elemeinek (a skála- és a térhozadék) kihasználását, akkora jóléti szint növelésével is járhat.

VII.

Az összefonódással érintett piaci szereplők, valamint a vizsgálók által megfogalmazott versenyaggályok

  • 52.

    A patikák egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy nem látnak problémát, elegendőnek tartják az összefonódást követően kialakuló új helyzetben is a nagykereskedők számát. Jelenleg nem különböznek jelentősen a nagykereskedők értékesítési feltételei. Az eltérő kondíciók a felek között kialakult alku eredményeként jöhetnek létre.Amennyiben a gyárak nem változtatnak eddigi üzletpolitikájukon, illetve a gyártó-tulajdonosok nem részesítik előnyben a Hungaropharmát más nagykereskedőkkel szemben, sem fizetési határidő kedvezményben, sem áru rabattban, akkor nem kifogásolják az összefonódást, mert hátrányos piaci torzulások nem alakulhatnak ki. Nincsenek olyan megállapodások a nagykereskedőkkel a törzskönyvezett gyógyszerek beszerzését illetően, amelyek rövid határidőn belüli felmondása nehézségbe ütközne, az általános felmondási idő 30 nap. A 2000. évihez képest a kiskereskedelmi árrés csökkent a 2001. július 1-én életbe lépett 19/2001 EüM rendelet következményeként. Jelenleg a támogatott gyógyszerek esetén 17 % körül van, a nem támogatott gyógyszerek esetén ennél magasabb és tágabb határok között mozog (18-24%).

  • 53.

    A megkérdezett nagykereskedők- amennyiben nem változnak az eddigi gyakorlatok, azaz a tulajdonos-gyártók nem adnak kizárólagosságot a Hungaropharmának bizonyos készítményekre, nem nyújtanak indokolatlanul hosszú fizetési határidőt, indokolatlanul kedvezőbbé téve a patikák felé irányuló szállítási feltételeket, és amennyiben nem áll elő az a helyzet, hogy a többi nagykereskedő csak a Hungaropharmán keresztül szerezheti be (árrés megosztással) a Richter és EGIS termékeket, akkor -nem számítanak piactorzító hatásra.Nem ismernek piacra lépést befolyásoló vagy gátló tényezőt, de új piaci belépőkről sincs tudomásuk. A kisebb nagykereskedők abban látnak problémát, hogy egyes szállítók rendelési kvótákat állítanak fel, ami a kisebb tőkeerejű nagykereskedőket sújtja.

  • 54.

    A legnagyobb versenytárs a Phoenix Pharma Rt. a fentiektől lényegesen eltérően ítéli meg a helyzetet. Véleménye szerint a jelenlegi kiegyenlített versenyhelyzetetaz összefonódásfelborítja, éshátrányosan befolyásolja az érintett piac struktúráját.A létrejövő gazdasági egység erőfölényes jellegével a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja tevékenységét. Nem kell figyelemmel lennie versenytársainak piaci magatartására, mert azok mellette teljesen súlytalanok. Átláthatatlan piaci versenyviszonyok jönnek létre: a konzorciumban résztvevő patikusok egyszerre lesznek tulajdonosai saját patikáiknak, valamint a gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharmának. A gazdasági egységnek ellentétesek a gazdasági érdekei.

  • 55.

    A kórházi szegmensben legjelentősebb versenytársak az Euromedic Rt. és a Humantrade Kft. hátrányosnak ítélik meg az összefonódást, mertaz érintett gyártók a Hungaropharma preferálásával (rabatt akciókkal, gyártói engedménnyel) kiszoríthatják a többi nagykereskedőt, ami korlátozhatja a verseny.

  • 56.

    A megkérdezett gyártó vállalkozások többsége ellenzi a tervezett irányításszerzést. Véleményük szerintaz összefonódás következtében a közvetlen és közvetett résztvevők együttes piaci részesedése oly mértékű lesz, hogy a versenytársak jelenléte ellehetetlenül, és sérül a biztonságos gyógyszerellátáshoz fűződő érdek.A fúzió révén egy, a magyar gyógyszer-nagykereskedelem meghatározó hányadát birtokló gyógyszergyári tulajdonoscsoport számos versenyelőnyhöz juthat más gyógyszergyártó vállalkozásokkal szemben.

  • 57.

    Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete isaz irányításszerzés engedélyezésének megtagadását kérte. Álláspontja szerint a tranzakcióval olyan vállalatcsoport jönne létre, amely mind vertikális, mind horizontális piaci integrációja révén jelentősen képes lenne a versenyt korlátozni, illetve lényeges versenyelőnyökhöz juttatná a tulajdonosi pozícióba kerülő, versenytársi pozícióban levő gyógyszergyárakat.

  • 58.

    A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete szerintaz irányításszerzés közérdeket sértő mértékben akadályozhatja valamennyi más gyógyszergyártó piacra jutását. Álláspontjuk szerint a gyártó vállalkozások közül főleg az irányítást megszerző két gyártó vállalkozással azonos termékkört előállító, külföldi, generikus gyártókat érinti hátrányosan a koncentráció.

  • 59.

    A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) szerinta gyártó vállalkozások piaci pozícióját a versenyben a Hungaropharma privatizációjának ilyen formában történő megvalósítása nem érinti.Hasonló módon vélekedik az ICN Magyarország Kft. és a Pharmavit Kft., amelyek szerint a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. tulajdonosi struktúraváltása nem jár olyan következménnyel, ami számukra versenyhátrányt okozna.

  • 60.

    A szakhatóságok véleménye szerint nem változik a piac szerkezete,a nagykereskedők száma és működése, nem várható a verseny torzulása, a kisebb regionális kereskedők helyzete lényegében nem módosul. Tudomásuk szerint nincs olyan régió az országban, ahol bármelyik nagykereskedő monopolhelyzetbe kerülhetne. A nagykereskedők közti verseny eszközei szabályozottak, ellenőrizhetők, korlátozottak (versenyeszközök: kedvezmények, kereskedelmi feltételek, promóciós tevékenység). A gyógyszergyártók közötti versenyre a privatizációnak nincs hatása. A Hungaropharma és az összefonódásban résztvevő további nagykereskedők piaci ismeretei és szolgáltatásaik esetleges összehangolás valószínűleg növeli a piac kiegyensúlyozottságát, áttekinthetőségét és a szolgáltatások színvonalát. A privatizációban résztvevő cégek tulajdonosi kontrolja befektetéseik vonatkozásában is érvényesül. Az értéktőzsdén való részvételük nyilvánosságot, áttekinthetőséget biztosít, illetve a tőzsde szigorú szabályrendszere további követelményt támaszt a befektetések racionális működtetésére. A széles befektetői háttér kellő kényszert jelenthet a Hungaropharma ésszerű gazdálkodásának fenntartásához.

  • 61.

    Az összefonódás hatása által érintett, de abban közvetlenül nem résztvevő piaci szereplők által megfogalmazott aggályok az alábbi pontokban foglalhatók össze:

    • 1.

      a patikák és a versenytárs nagykereskedők szerint a kérelmező gyártók változtathatnak a nagykereskedelmet érintő eddigi üzletpolitikájukon, és előnyben részesíthetik a Hungaropharmát más nagykereskedőkkel szemben;

    • 2.

      a legnagyobb nagykereskedő versenytárs, a versenytárs gyártók többsége, valamint a megkérdezett gyógyszeripari egyesületek szerint az összefonódás révén erőfölényes helyzet jönne létre, ami hátrányosan befolyásolhatja az érintett piac struktúráját;

  • 62.

    A vizsgálati jelentés - részben a fentebb kifejtetteknek megfelelően - az alábbi versenyaggályokat fogalmazza meg:

    • 1.

      a koncentráció növekedése az érintett piac patikai és korházi szegmensein;

    • 2.

      esetleges területfelosztás;

    • 3.

      a konzorciumon kívüli nagykereskedők diszkriminálása a konzorciumi gyártók által;

    • 4.

      a kórházi tendereken a konzorciumi gyártók betekintési lehetőséget kaphatnak más gyártók ajánlataiba;

    • 5.

      az önálló nagykereskedelmi joggal nem rendelkező külföldi gyártók árkalkulációinak esetleges kiszivárogtatása a konzorciumi gyártók számára;

    • 6.

      a konzorciumon kívüli gyártók konkurens termékeinek esetleges kirekesztése.

VIII.

A Versenytanács álláspontja a megfogalmazott versenyaggályokkal kapcsolatban

  • 63.

    A Versenytanács a vizsgálat és az érintettek által megfogalmazott versenyaggályokat az alábbi három pontban foglalta egybe:

    • 1.

      az összefonódás hatására az érintett piacon az összefonódásban résztvevő vállalkozások erőfölényes helyzetbe kerülnek az összefonódást követően;

    • 2.

      az összefonódást követően az abban résztvevő gyártók, a többi nagykereskedő cég rovására, versenyelőnyökhöz juttathatják a Hungaropharmát, ez különösen akkor nyilvánvalóan versenykorlátozó, ha a Hungaropharma kizárólagos jogot kap a gyártók termékeinek nagykereskedelmi forgalmazására ;

    • 3.

      a gyártók - elsősorban a kórházi tendereken - versenyelőnyhöz juthatnak a Hungaropharma segítségével.

  • 64.

    A 63/a. ponttal kapcsolatban a Versenytanács az alábbiakat vette figyelembe álláspontjának kialakításában:

    • -

      a nagykereskedelmi oldalon kialakuló koncentráció kétségtelenül megnöveli a vevő (nagykereskedő) vásárló erejét a gyártókkal szemben, az ezzel való bármilyen visszaélésnek azonban szükséges feltétele, hogy számottevő belépési korlátok létezzenek a nagykereskedelmi szegmensen; ilyen jellegű belépési korlátok a gyógyszer-nagykereskedelemben nincsenek;

    • -

      a gyógyszer-nagykereskedelemben van olyan, a Hungaropharma Rt-vel összemérhető piaci részesedésű és jelentőségű versenytárs - a Phoenix Pharma - , amelyhez a konzorciumon kívüli gyártók fordulhatnak, amennyiben a Hungaropharma által kínált feltételekkel nem lennének megelégedve; a Phoenix Pharma jelenleg elsősorban a nyugati országrészben forgalmaz, de már elkezdte terjeszkedését a keleti megyékben is; a kórházi szállítások szegmensén a legnagyobb két vetélytárs az Euromedic Pharma és a Humantrade, amelyek ugyancsak alkalmasak lehetnek arra, hogy szükség esetén növeljék a forgalmukat, ha a vetélytárs gyártók a Hungaropharma megkerülése mellett döntenének;

    • -

      a gyógyszer-nagykereskedelemben jelenleg is többféle elosztási rendszer működik, amelyek választhatóak a konzorciumon kívüli gyártók számára is; a kórházi piaci szegmensen a nagykereskedők megkerülhetők azáltal, hogy a kórházi tendereken a gyártók önállóan is elindulhatnak; a patikai szállításokra vonatkozóan pedig viszonylag egyszerű megoldás saját nagykereskedő cég alapítása;

    • -

      a nagykereskedelem vevői oldalán végbemenő koncentrációnövekedés még akkor is pozitív jóléti hatású lehet, ha az erőfölény kialakulásával vagy megerősödésével jár, mert elősegítheti a vállalati hatékonyság növekedését (skála- és térhozadék);

    • -

      az összefonódás következtében a Hungaropharma felett irányítást szerző vállalatok érdekeltségi körébe tartozó nagykereskedelmi vállalatok együttesen az összes gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát fogják lebonyolítani; ebben azonban nem csak a konzorciumot alkotó gyártók termékei vannak, hanem a versenytársakéi is; az összefonódás által azonos érdekkörbe tartozó nagykereskedelmi vállalatok eladásainak csak kevesebb mint egyharmada származik az azonos érdekkörbe tartozó gyártóktól, a forgalom kétharmadát a versenytársak termékeinekértékesítése teszi ki [5]; a Hungaropharma hatékonysága függ attól, hogy milyen mértékben képes a méret- és vagy térgazdaságosságát javítani,a Hungaropharma tehát érdekelt a jelenlegi forgalom fenntartásában, illetve növelésében,ezért nem valószínű, hogy a Hugaropharma a versenytárs gyártó cégek termékeinek forgalmazását hátrányosan megkülönböztetné vagy nehezítené;

    • -

      a nagykereskedelemben végbemenő koncentrációnövekedés önmagában nincs hatással a gyártók közötti verseny intenzitására, a verseny hatékonyságának csökkenésére még a konzorciumi tagok között sem lehet számítani.

Mindezek alapján a Versenytanács nem tartja megalapozottnak a Hungaropharma és a hozzá kapcsolódó nagykereskedelmi cégek esetleges erőfölényéből eredően a konzorciumon kívüli gyártókkal kapcsolatban megfogalmazott versenyaggályokat.

  • 65.

    A 63/b. pontban összefoglalt versenyaggályokkal kapcsolatban a Versenytanács az alábbiakat vette számításba álláspontjának kialakításában:

    • -

      a versenytárs nagykereskedővel szemben a gyártók részéről történő elzárkózás szándékának megjelenése abban az esetben valószínűsíthető, ha az erőfölényes gyártó a nagykereskedelemben maga is jelen van, a "nagykereskedői tevékenység" piacának a gyártó maga is szereplője; (például egy értékesítést irányító leányvállalat formájában); tipikusan ez a helyzet, amikor a gyártó - leányvállalatán keresztül vagy másként - un. direkt terjesztést is végez, és emellett független nagykereskedőket is kiszolgál; mivel a Hungaropharma esetében gyártó cégek szereznek részesedést egy nagykereskedő cégben, a versenytárs nagykereskedők kiszorítására irányuló szándék megjelenése a jövőben nem zárható ki;

    • -

      a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítása vagy a piacralépésük megakadályozása a Tpvt. 21. § h)-j) pontjaiban megfogalmazott visszaélésszerű magatartások, amelyeket a törvény tilalmaz; e törvényhelyek azonban a magatartások jogszerűtlenségét csak azok "indokolatlansága" esetén tartják megállapíthatónak;

    • -

      a Tpvt. 21. §-a szerinti indokoltsági mérce a gyártó számára meglehetősen nagy mozgásteret enged a terjesztői politikájának és kapcsolatainak kialakításában, ennek feltételei meghatározásában, ami eredményezheti egyes nagykereskedők kizárását is a gyártó termékeinek forgalmazásából; ezáltal növekedhet a megmaradó nagykereskedők vevő oldali vásárlói ereje, amely azonban rendszerint jóléti szempontból kedvezőbb helyzetet teremt a fogyasztó szempontjából;

    • -

      a nagykereskedelem még abban az esetben sem élvezhet feltétlen versenyjogi védelmet, amikor a gyártó erőfölényben van a gyártói piacon, de ez még kevésbé lenne jogos egy olyan piacon, ahol a gyártók nincsenek erőfölényben;

    • -

      a fentiekből következően a gyártó-terjesztő kapcsolatban egyetlen terjesztőnek sincs versenyjogi megalapozással joga vagy védett pozíciója ahhoz, hogy egy meghatározott kondíciójú kapcsolatot a maga akarata szerint a gyártóval szemben létrehozzon vagy fenntartson.

A Versenytanács szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a fentebb kifejtett okokból nem tartja kizártnak, hogy a konzorciumon belüli gyártók a jövőben változtatni fognak elosztási rendszerükön, (habár erre vonatkozó szándékuknak nem adtak hangot.) Ennek következtében sérülhetnek egyes olyan nagykereskedők érdekei, amelyekkel a gyártók jelenleg üzleti kapcsolatokat tartanak fenn. Ezen érdekeknek a jelen eljárásban való figyelembevétele azért nem szükséges, mert a fentebb kifejtettek alapján a gyártó-nagykereskedő kapcsolatában nincs olyan versenyszempont, amelynek alapján a nagykereskedelemnek eleve védelmet kellene biztosítani.

  • 66.

    A Versenytanács álláspontjának kialakítása során tekintetbe vette azt is, hogy a magyar gyógyszerpiacon a gyógyszerellátás biztonságát számos jogszabály garantálja, amelyek ugyanakkor jelentős mértékben beszűkítik a piaci résztvevők mozgásterét, ezen belül az esetleges erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét is. A nagykereskedelemben folyó árverseny a jogszabály által maximált árrésen belül folytatható, a piacralépés szabad, bár szigorú normatív jogi feltételeknek kell megfelelni. A gyógyszernagykereskedelemben jelenleg mintegy 50 cég működik, amelyeknek egy része egy-egy nagyobb nagykereskedelmi vagy gyártó cég érdekeltségébe tartozik.

  • 67.

    A Hungaropharma a gyógyszernagykereskedelemben az összefonódást megelőzően is piacvezető szerepet töltött be, és az engedélyezett összefonódás után egy olyan vállalatcsoport részévé válik, amely a gyógyszergyárak érdekeltségi köreibe tartozó kisebb gyógyszernagykereskedelmi cégekkel együtt már több mint a felét bonyolítja majd a hazai összes gyógyszerforgalomnak. A koncentráció hasonlóan jelentős mértékű növekedése általában komoly versenyaggályokat vetne fel más piacokon, a Versenytanács azonban a gyógyszernagykereskedelem, illetőleg általában a közvetítő nagykereskedelem sajátosságainak mérlegelése után arra a megállapításra jutott, hogy az összefonódás nem fogja csökkenteni sem a konzorciumon belüli és azon kívüli, sem pedig a konzorciumon belüli gyógyszergyártók egymás közötti versenyének intenzitását.

  • 68.

    A Versenytanács elvi éllel állapította meg, hogy a nagykereskedelmi piac résztvevői, sőt, maga a nagykereskedelem mint szolgáltatás sem élvez olyan versenyjogi védelmet, mint a termék végfelhasználója vagy az annak értékesítő (kis)kereskedelem, vagy éppen maga gyártó cég. A gyártó cégeknek meglehetősen nagy mozgásteret kell biztosítani a terjesztői politikájuknak és kapcsolataiknak kialakításában, az általuk kívánatosnak tartott legjobb terjesztői rendszer kifejlesztésében és működtetésében. Így még az is előfordulhat, hogy egyes nagykereskedők kimaradnak a gyártó termékeinek forgalmazásából. Ha a nagykereskedő cég piaci részesedésének növekedése együtt jár a gyártókkal szembeni, un. vevő oldali vásárlóerő megnövekedésével, akkor ennek a fogyasztó számára előnyei is lehetnek, amennyiben például alacsonyabb felvásárlási árakat tudnak ezáltal elérni.

  • 69.

    A nagykereskedelmi oldalon megnövekedett a vevői (nagykereskedői) vásárló erővel való bármilyen visszaélésnek a gyártókkal szemben szükséges feltétele, hogy számottevő belépési korlátok létezzenek a nagykereskedelmi szegmensen, ilyen jellegű belépési korlátok a gyógyszer-nagykereskedelemben azonban nincsenek. A gyógyszernagykereskedelemben jelenleg is többféle elosztási rendszer működik, amelyek választhatóak a konzorciumon kívüli gyártók számára is. A kórházi piaci szegmensen a nagykereskedők megkerülhetők úgy, hogy a kórházi tendereken a gyártók önállóan is elindulhatnak, a patikai szállításokra vonatkozóan pedig viszonylag egyszerű megoldás saját nagykereskedő cég alapítása. A gyógyszernagykereskedelemben továbbá, van olyan, a Hungaropharmával összemérhető jelentőségű versenytárs - a Phoenix Pharma - , amelyhez a konzorciumon kívüli gyártók fordulhatnak, amennyiben a Hungaropharma által kínált feltételekkel nem lennének megelégedve. A kórházi szállítások terén is van a legnagyobb két olyan vetélytárs, az Euromedic Pharma és a Humantrade, amelyek ugyancsak alkalmasak lehetnek arra, hogy szükség esetén növeljék a forgalmukat, ha a vetélytárs gyártók a Hungaropharma megkerülése mellett döntenének.

  • 70.

    Mindezek miatt a Versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 63/b. pontban összefoglalt versenyaggályok megalapozatlanok.

  • 71.

    A 63/c. pontban összefoglalt versenyaggályokkal kapcsolatban a Versenytanács álláspontja az, hogy a kórházi tendereken való önálló indulás, illetőleg más nagykereskedő igénybevételének lehetősége elegendő biztosíték arra vonatkozóan, hogy a Hungaropharma továbbra is diszkrét és korrekt kapcsolatot fog fenntartani a konzorciumi gyártókkal, mert ha nem ezt tenné, akkor számára esetleg fontos üzleti partnereket veszíthet el. Ezt a versenyaggályt lényeges mértékben csökkenti a 111/2000. sz. Kormányrendelet, amelynek hatályba lépése óta a gyártó maga is elvégezheti az árkalkulációt, a nagykereskedő csak akkor, ha erre a gyártó felkéri.

  • 72.

    Mindezek következtében a Versenytanács nem osztja a vizsgálat és a versenytársak által megfogalmazott versenyaggályokat, és nem tartotta szükségesnek a 63/a-c pontokban megfogalmazott versenyaggályokra vonatkozó feltételekhez kötni az engedély megadását.

IX.

A Hungaropharma és a gyógyszertárak kapcsolata

  • 73.

    A Versenytanács álláspontja szerint a kérelmezett összefonódásnak esetlegesen káros versenyhatások csak a Hungaropharma és a gyógyszertárak kapcsolatában alakulhatnak ki. A versenyfelügyeletnek abban van szerepe, hogy védje a fogyasztók (patikák és kórházak) jogos érdekeit a tekintetben, hogy az általuk szükségesnek tartott gyógyszerekhez továbbra is a korábbiakhoz hasonló feltételek mellett juthassanak hozzá.

  • 74.

    A gyógyszertáraknak a Gytv-ből eredő ellátási kötelezettségeik vannak meghatározott területre vonatkozóan. A gyógyszertárak a jelenlegi törvényi szabályozás keretei között csak a nagykereskedőkön keresztül juthatnak gyógyszerekhez, kivéve az un. referencia-patikákat, amelyek a nagykereskedelmi árrés nélkül, közvetlenül a gyártótól kapnak bizonyos termékeket. Ezek száma és jelentősége azonban nem számottevő, ezért a gyógyszertárak versenyhelyzetét lényegesen nem befolyásolja.

  • 75.

    A Hungaropharma piaci részesedése a nagykereskedelmi piacon önmagában nem alapozhat meg erőfölényes helyzetet a gyártókkal szemben, de ez már koránt sem magától értetődő a végfelhasználókkal szemben. Az egyenként számottevő vevői hatalommal nem rendelkező gyógyszertárak akkor kerülhetnek hátrányos helyzetbe a Hungaropharmával szemben, ha nem biztosított számukra a máshozfordulás lehetősége, azaz, ha a konzorciumi gyártók termékeihez csak a Hungaropharmán keresztül juthatnak hozzá. Ilyen helyzet alapvetően két okból jöhet létre: 1. ha a konzorciumi gyártók a Hungaropharmát saját termékeikre vonatkozóan kizárólagos forgalmazói jogokkal ruházzák fel; és 2. ha egy bizonyos földrajzi területen a Hungaropharmának nincs jelentős versenytársa.

  • 76.

    Az 1. esettel kapcsolatban, az előzőekben kifejtett versenytanácsi álláspont alapján ismételten az állapítható meg, hogy egy esetleges kizárólagos forgalmazói megállapodás engedélyezhetőségét csak az adott helyzet és az adott konkrét megállapodás előírásai alapján lehet versenyszempontból értékelni, annak lehet pozitív hatása is a fogyasztói jólétre, illetőleg a márkatermékek közötti versenyre. Ha az a Versenytanács által nem valószínűsített helyzet mégis bekövetkezne, hogy a Hungaropharma kizárólagos forgalmazói helyzetbe kerülne, a GVH-nak minden eszköze adott ahhoz, hogy szükség esetén annak életbe lépést megakadályozza.

  • 77.

    A 2. eset megoldása azonban nem halasztható egy későbbi versenyfelügyeleti eljárás keretei közé. Ha ugyanis egy adott, az érintett piacnál szűkebb földrajzi területen a Hungaropharmának jelenleg nincs számottevő vetélytársa, akkor ez rövidtávon visszaélésre adhat alkalmat az ezen a területen elhelyezkedő gyógyszertárakkal szemben. A GKI Rt által 1999-ben végzett felmérés azt is bemutatta, hogy régiónként, illetve megyénként különbözőképpen oszlik meg a vezető nagykereskedők piaci részesedése. A nyugati országrészben (Győr-Sopron 61%, Vas 84%, Zala 88%, Veszprém 39%, Fejér megye 83%) és Budapesten (35%) a Phoenix Pharma dominál első szállítóként, ezen kívül még Pest (71%) Csongrád (35%) és Bács-Kiskun (60%) megyében számít meghatározó szállítónak. A keleti országrész két megyéjében (Borsod 67%, Heves 70%) a Bellis-nek van a legjelentősebb szerepe, de Békés és Szolnok megyében is az első szállítónak számít. A Hungaropharma első szállítóként Tolna (60 %) és Somogy (48%) megyében szerepel az első helyen, második szállítóként 6 megyében és Budapesten tölti be a legjelentősebb szerepet. Szintén 6 megyében a Medimpex a második, 2-2 megyében a Bellis és a Phoenix Pharma számít másodiknak, míg egy-egy megyében a Hajdú Nagyker. és a Humantrade foglalja el a második helyet. Az első három szállító átlagosan az összes beszerzés közel 90 %-át bonyolítja le.

  • 78.

    Az előző pont alapján megállapítható, hogy az összefonódást követően a nyugati országrészben 2 megyében (Tolna 81%, Somogy 66%), míg keleten 5 (Borsod 91%, Békés 86%, Heves 84%, Szolnok 65%, és Szabolcs 50%) megyében növekedne a konzorciumi nagykereskedők piaci részesedése, és egyes megyékben igen magas értéket ér el. Ez azt jelenti, hogy e hét megyében elhelyezkedő gyógyszertárak máshozfordulási lehetőségeit korlátozza az a tény, hogy a legjelentősebb versenytársnak, a Phoenix Pharmának ott még nincs lerakata. Ezekkel a gyógyszertárakkal megkötendő szerződéseiben a Hungaropharma esetleg kiköthet olyan feltételeket, amelyek hátrányosak rájuk nézve, de kénytelenek elfogadni máshozfordulási lehetőség hiányában.

  • 79.

    A Hungaropharma gyógyszerészekkel, illetőleg a gyógyszertárakkal folytatott üzleti tevékenységére vonatkozóan a konzorciumi tagok által megkötött szindikátusi szerződés ...A szöveg további része üzleti titkot tartalmaz, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából az ügyfél kérelmére a Versenytanács törölte.A Versenytanács ezt a kitételt nem tartotta elegendő biztosítéknak a fentebb megfogalmazott versenyaggály eloszlatásához, mert egyes megyékben a Hungaropharmának jelenleg még nincs olyan versenytársa, amelyhez a gyógyszertárak hasonló feltételekkel fordulhatnának. Ezért kötelezettségként előírta, hogy a Hungaropharma a gyógyszertárakkal folytatott üzletvitelében és szerződéses gyakorlatában, valamint a kórházaknak történő közvetlen értékesítésben nem alkalmazhat semmiféle olyan diszkriminációt, amely veszélyeztetné a gyógyszertárak, illetőleg a kórházak igényeinek kielégítését a konzorciumi gyártók termékeiből. Ez indokolja a rendelkező részben felsorolt 1. kötelezettség kikötését.

  • 80.

    A 2. kötelezettség indoka - ahogy az a jelen határozat 42. pontjában ismertetésre került - az, hogy a szindikátusi szerződés szabályaiból következően létrejöhet olyan helyzet, amelyben a konzorciumi gyártók a Magyar Gyógyszer Rt nélkül is képessé válnak a Hungaropharma irányítására. A Versenytanács jelen engedélye kiterjed az itt leírt helyzetre is, amelynek lényege, hogy a Hungaropharma irányítását nem négy, hanem csak három vállalat konzorciuma gyakorolja majd. Az engedély azonban nem terjed ki valamennyi lehetséges irányítási struktúraváltozásra, hanem csak a szindikátusi szerződésben lefektetett, a konzorciumi gyártók egyensúlyának elvét megvalósító változatra. Ez a kötelezettség lehetővé teszi a Gazdasági Versenyhivatal számára, hogy nyomon kövesse a Hungaropharma irányítási viszonyainak változását és beavatkozzon, ha az irányításban olyan átalakulás megy végbe, amelyre az engedély már nem terjed ki.

  • 81.

    Kötelezettség előírására a törvényi lehetőséget a Tpvt. 30. § (3) bekezdése teremti meg.

X.

Egyéb rendelkezések

  • 82.

    A Tpvt. 30. §-a (2) bekezdése értelmében a GVH nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését akadályozó erőfölényt az érintett piacokon vagy annak jelentős részén. A jelen eljárásban a vizsgálat azonban talált olyan információkat, amelyek az érintett piacok valamelyikén erőfölényes helyzet kialakulásának lehetőségére utalnak. Ezért az engedélyt a Versenytanács a Tpvt. 30. §-a (1) bekezdése alapján elvégzett mérlegelés alapján adta meg.

  • 83.

    Az előző pontra való tekintettel a Versenytanács a határozatát a Tpvt. 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta

  • 84.

    Az eljárás az ügyfelek kérelmére a Tpvt. 24. §-a alapján indult. Ennek megfelelően a kérelmezők a Tpvt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott kétmillió forint eljárási díjat a kérelem beadásával egyidejűleg befizették. Mivel azonban az eljáró versenytanács a határozatát a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozta, a kérelmezők a jelen határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további nyolcmillió forint eljárási díjat kötelesek megfizetni.

  • 85.

    A Tpvt. 62. § (3) bekezdése alapján a kérelemre indult eljárás költségeit az ügyfél köteles megelőlegezni. Az eljárás során a vizsgálat két szakértői jelentést készíttetett el az IMS Health Kft-vel a magyar gyógyszerpiaci részesedésekre vonatkozóan. A Versenytanács a szakértői jelentésben foglaltakat az eljárás szempontjából lényeges és szükségesnek minősítette, ezért azok viseléséről jelen határozatban gondoskodik. A Versenytanács a szakértői költségeket nem osztja meg a kérelmezők között, annak megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

  • 86.

    Az ügyfelek képviselője a Tpvt. 55. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozva kérelmezte a kérelmezők üzleti adataira, üzletvitelére, szerződéses kapcsolataira, illetőleg stratégiai elképzeléseire vonatkozó információk üzleti titokként való kezelését. A beadványt ennek megfelelően két változatban, egy üzleti titkokat tartalmazó, és egy azokat nem tartalmazó változatban nyújtotta be. Az ügyfelek által üzleti titokként való kezelés tárgyát képező információk a jelen határozat nyilvánosságra hozható részében nem szerepelnek.

  • 87.

    Az IMS Health Kft a szakértői jelentésében kérte az általa szolgáltatott piaci részesedési adatok üzleti titokként való kezelését, amelyet a Versenytanács jogosnak tartott, ezért az IMS Health Kft-től származó adatok a jelen határozat nyilvánosságra hozható részében nem szerepelnek.

  • 88.

    A Tpvt. 76. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a jelen határozatban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését a GVH utóvizsgálat keretében fogja elvégezni.

  • 89.

    A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Tpvt. 83. §-a biztosítja.

  • 90.

    A Mellékletben foglaltak jelen határozat részét képezik.

Budapest, 2002. június 13.

MELLÉKLET

A forgalmazás közgazdaságtani háttere

  • 1.

    A vonatkozó mikroökonómiai fejezet atényezőpiacok elmélete.Az elmélet alapján az alábbi kérdésekre lehet választ adni az absztrakció bizonyos fokán:

    • 1.

      Hogyan alakul egy olyan (monopolista) vállalat tényező iránti kereslete, amelynek piaci hatalma van a downstream termékpiacon?

    • 2.

      Hogyan módosul ez a kereslet, ha a downstream monopolista vállalat az adott tényező keresletének igen nagy hányadát adja, és ezért vevői hatalma (is) van (monopszonista)?

    • 3.

      Hogyan alakul egy, a termékpiacon hatalommal rendelkező downstream (monopolista) vállalat olyan tényező iránti kereslete, amelynek előállítója piaci hatalommal rendelkezik (monopolista) azupstream [6]tényezőpiacon?

  • 2.

    Adownstream termékpiacazyterméket bocsátja ki, amelyhez felhasználja azupstream tényezőpiacon gyártott és kibocsátottxinputtényezőt. A termékpiacon a kibocsátás növekedése hatására a teljes árbevételben (TR) bekövetkező változás ahatárbevétel:

A termékpiacon a felhasznált tényező mennyiségének növekedése következtében bekövetkező kibocsátás ahatártermék:

A felhasznált tényező mennyiségi növekedésének hatására bekövetkező árbevételnövekedés ahatártermék-bevétel:

A versenyzői piacon egy vállalat egyedi keresletének rugalmassága,

végtelenül nagy, ezért ez utóbbi képletből következően határbevétele egyenlő a termékárral. Tehát egy versenyzői termékpiacon a vállalat hatátermék-bevétele éppen az adott tényező határtermék-értékével (pMP) lesz egyenlő. Az alábbi képlet alapján ez még tisztábban belátható:

Ha a kereslet nem teljesen rugalmas, akkor a termékpiacon az adott vállalatnak (valamekkora) piaci hatalma van.

  • 3.

    Az 1/a. kérdéssel kapcsolatban a fenti képlet alapján belátható, hogy egy monopolista eladó számára a termék határtermék-bevétele kisebb lesz, mint a tényező határtermékénekértéke. [7]A vállalatnak addig éri meg növelni egy tényező vásárlása révén növelni a kibocsátását, ameddig a termék eladásából eredő határtermék-bevétel meghaladja a tényező határköltségét. Következésképpen,a piaci hatalommal rendelkező downstream termékeladó kevesebb tényezőt használ fel, mint egy versenyző downstream piaci termékeladó.

  • 4.

    Az 1/b. kérdés arra utal, hogy a tényezőfelhasználás nagysága nemcsak attól függ, hogy a termékpiac eladója versenyző vállalat vagy pedig rendelkezik (valamekkora) piaci hatalommal, hanem attól is, hogy az adott tényezőnek egyedüli vevője-e vagy pedig más vállalatok is felhasználják termelésükhöz a szóban forgó inputtényezőt. Ha az adott tényező iránti összes kereslet jelentős hányadát egyetlen vállalat adja, akkor un.vevői hatalomról(monopszónia) beszélünk. A monopszonista vállalat a tényező iránti keresletének változtatásával befolyásolni tudja a tényezőárat, míg a vevői hatalommal nem rendelkező versenyző vállalat számára a tényezőár adottság. Mivel a tényező kínálati függvény pozitív hajlású, minél többet akar egy monopszonista vállalat felhasználni, annál többet kell fizetnie érte.

  • 5.

    A monopszonista vevő mindaddig növeli az adott inputtényező iránti keresletét, ameddig a tényező pótlólagos egységének alkalmazásával nyert többletbevétel meghaladja a tényező határköltségét (MCx). A tényező határköltségét az inpputtényező árának (w) változása adja meg, nagysága függ a tényezőkínálat rugalmasságától,

A határköltség az alábbi képlettel írható fel:

A vevői hatalommal nem rendelkező vállalat számára a kínálati függvény tökéletesen rugalmas,

végtelen, ezért a határköltség egyenlő az árral. A monopszonista számára a

véges, ezért a határköltség mindig nagyobb a tényezőárnál. Mivel a kínálati függvény pozitív hajlású, az ennek változását kifejezőMCfüggvény szintén pozitív hajlású, de annál meredekebb lesz. A profitmaximalizáló szint, vagyis aholMC=MR, alacsonyabb tényezőfelhasználásnál adódik ahhoz képest, mintha a termékeladónak az inputpiacon nem lenne vevői hatalma. A 17/b. kérdéssel kapcsolatban tehát megállapítható, hogya monopszonista helyzetben lévő downstream termékeladó az adott inputból kevesebbet fog felhasználni, mint egy olyan downstream termelő, amelynek nincs vevői hatalma.

  • 6.

    Az 1/c. kérdéssel kapcsolatban vizsgáljuk meg először a torkolatvidéki monopolista helyzetét. Tegyük fel, hogy az upstream monopolista azxinputterméket a downstream monopolistánakkáron adja el. A downstream monopolista termelési függvénye továbbra isy=x, azaz minden egyesytermékhez egy egységnyixinputterméket használ fel, egyéb költsége nincs. A downstream termékpiac keresleti függvénye legyenp(y)=a-by.A downstream monopolista profitja akkor lesz maximális, ha a határköltsége egyenlő a határbevételével. A határköltségek, a határbevétele pedig a teljes bevételi függvényyszerinti deriváltjaként adódik:

Ha az aláhúzott részt átrendezzük és kifejezzüky-t, akkor megkapjuk a profitmaximalizáló outputot, amely a termelési függvény miatt egyben a profitmaximalizáló inputkereslet nagyságát is megadja:

  • 7.

    Vizsgáljuk meg most az upstream monopolista helyzetét. Tegyük fel, hogy az upstream monopolistachatárköltség mellett termeli azxinputterméket. Az upstream monopolista olyanxmennyiséget akar előállítani, amely maximalizálja a profitját. Tudja, hogy az előző képlet által adott tényezőkeresleti függvénnyel néz szembe, amely megadja számára, hogy a különböző inputárak (k) mellett mekkoraxmennyiséget tud eladni. Ebből a keresleti függvényt úgy kapjuk, hogy az aláhúzott részből kifejezzük az inputárat:


Az upstream monopolista profitja is akkor lesz maximális, ha a határköltsége egyenlő lesz a határbevételével. A határköltségec, a határbevétele pedig a teljes bevételi függvényxszerinti deriváltjaként adódik:


Az aláhúzott részbőlx-et kifejezve kapjuk meg a profitmaximalizáló inputkibocsátást, amely a sajátos termelési függvény miatt egyben az ebből előállítható termékkibocsátást is megadja:


Ezt a kibocsátást kell összevetnünk azzal, amit egyetlen olyan monopolista állítana elő, amely az upstream és a downstream monopolista összefonódásával jönne létre. Így lenne egy monopolista vállalatunk, amelyyterméketchatárköltséggel termel és ap(y)=a-bykeresleti függvénnyel néz szembe. Az összefonódással létrejött monopolista profitja is akkor lesz maximális, ha a határköltsége egyenlő lesz a határbevételével. A határköltségec, a határbevétele pedig a teljes bevételi függvényyszerinti deriváltjaként adódik:


Az aláhúzott részbőly-t kifejezve kapjuk meg a profitmaximalizáló outputkibocsátást:


Ebből látható, hogy az egyesült monopolista kétszer annyit fog előállítani ugyanazon ár mellett, mint a nem egyesültmonopolisták. [8]Természetesen csak lineáris keresleti görbék, és konstans határköltség feltételezése mellett igaz, hogy pont kétszeres a különbség. Mindazonáltal belátható, hogyaz egyesült monopolista mindig többet fog termelni, mint az upstream és a downstream monopolisták együttesen.Ezt a jelenséget a közgazdaságtanban "kettős marginalizáció"-nak nevezik, arra utalva, hogy a folyamatban kétszer kerül sor profitmaximalizálásra. A folyamat úgy is felfogható, hogy a kettős marginalizáció során az upstream monopolista egyszer a határköltség fölé emeli az árat a saját haszonkulcsával, majd a downstream monopolista még e fölé az ár fölé emeli az árat az ő haszonkulcsával.Ha a két monopolista egyesülne, akkor csak egyszer történne meg a marginalizáció, azaz egy haszonkulcs rakódna rá a határköltségre, emiatt az ár kisebb lenne, mint az egyesülés nélkül.

  • 8.

    Hasonlítsuk most össze az eredményeket azzal a korábban elemzett helyzettel, amelyben a monopolhelyzetben lévő tényezőeladó vállalat versenyző termékpiaccal néz szembe. Mekkora lenne most a termékkibocsátás nagysága? Azt tudjuk bizonyosan, hogy ez a helyzet jobb annál, mintha a termékpiac vevői oldalán vevői erőfölény (monopszónia) lenne (Scenárió B), de nem tudjuk, hogy ez miképpen viszonyul a Scenárió D-hez. Az upstream piacon monopolista helyzetben lévő tényezőeladó a versenyzőpiac inputkeresleti görbéjével néz szembe, ami a termelési függvényből(x=y)és ap(y)=a-bytermékkeresleti görbéből adódik. Versenyző piacon az ár egyenlő a határköltséggel, ez utóbbi nagysága az inputtényező ára,k.

, ebbőly-t kifejezve kapjuk

Az inputkeresleti függvényt megkapjuk, ha az aláhúzott kifejezésbőlk-t kifejezzük.


Vezessük le most az upstream monopolista profitmaximalizáló outputját.


Az aláhúzott részbőlx-et kifejezve kapjuk meg a profitmaximalizáló inputkibocsátást, amely a sajátos termelési függvény miatt egyben az ebből előállítható termékkibocsátást is megadja:


Az adott feltevések mellett arra az eredményre jutottunk, hogya versenyző termékpiacra termelő monopolista tényezőeladó profitmaximalizáló outputja ugyanakkora lesz, mint annak a monopolista vállalatnak az outputja, amely egy upstream input és egy downstream output piaci monopolista vállalat egyesülésével jön létre.

A versenyfelügyeleti eljárásra alkalmazható közgazdaságtani következtetések

  • 9.

    Esetünkben a downstream termék piac (y) a nagykereskedők által a kiskereskedelemnek (végfelhasználónak) eladott termék, az upstream tényezőpiac (x) pedig a gyártó által a nagykereskedelemnek eladott termék. A közgazdaságtani kereteken belül négy szenárió vázolható fel a két piac kapcsolatára vonatkozóan:

    • -

      Aszenárió: erőfölény a nagykereskedelem piacának eladói (gyártói) oldalán (egymással versenyző nagykereskedők)

    • -

      Bszenárió: erőfölény a nagykereskedelem piacának vevői oldalán (egymással versenyző gyártók)

    • -

      Cszenárió: erőfölény a nagykereskedelem piacának eladói oldalán és erőfölény a gyártás piacának eladói oldalán (kizárólagos forgalmazás)

    • -

      Dszenárió: erőfölény a gyártás és elosztás eladói oldalán (a nagykereskedelmi szegmens kiiktatása)

  • 10.

    A közgazdaságtani elemzés szerint - az absztrakció meghatározott szintjén - a fentebb kifejtettek alapján az egyes szenáriók jóléti szempontból összevethetők. A D szenárió határozottan jobb mint a C, mert ezáltal elkerülhető a kettős marginalizáció által okozott többlet holtteher-veszteség. Az A szenárió és a D szenárió között azonban pusztán az elmélet alapján nem tudunk sorrendet felállítani.

  • 11.

    A B szenárió helyzet értékelése közgazdasági szempontból a legkevésbé kimunkált, emiatt erre vonatkozóan általános érvényű következtetések levonására az absztrakciónak ezen a magas szintjén nem igen van lehetőség. Általában igaz, hogy a vevői oldalon a gyártóval szemben kialakuló vásárlói hatalom a fogyasztó jólétét nem érinti vagy éppen növeli abban az esetben, ha a vevő erőfölényben lévő kereskedő versenyző eladói piacon kell, hogy működjön. Ez azonban már átvezet a C szenárió helyzetbe.

  • 12.

    A fentebb bemutatott elméleti következtetéseink néhány hallgatólagos feltételezést is magukban rejtenek, amelyek megléte szükséges azok helytállóságához. Az egyik ilyen feltevés, hogy az inputtényezőhöz kapcsolódó költségek kizárólag az inputtermék árától függenek. Valójában a nagykereskedőnek számos olyan költsége is van, amelynek nagysága közvetlenül nem függ a forgalmazott termékek mennyiségének változásától. Ezek között vannak állandó költségek (raktárhelyiségek, szállítójárművek, egyéb berendezések), illetve változó költségek is (pl. a munkabér). Ez azt jelenti, hogy a nagykereskedők között fajlagos költségek és/vagy a hatékonyság tekintetében akár jelentős eltérések is lehetnek.

  • 13.

    A másik hallgatólagos absztrakció, amely mellett a fenti elméleti következtetéseink igazak az, hogy a downstream piacon a nagykereskedő cég költségét kizárólag az upstream piachoz kapcsolódó kiadások befolyásolják. Ha például a nagykereskedő többféle és más-más gyártótól származó terméket is forgalmaz, akkor a fajlagos költségeinek nagyságát már nemcsak egy adott upstream piaci input mennyisége és ára befolyásolja, hanem mindegyiké. Nevezzük ezttérgazdaságosságnak (economies of scope). Térgazdaságosságról akkor beszélhetünk, ha a nagykereskedő cég képes a költségeit azáltal leszorítani, hogy a forgalmát más termékféleségek forgalmazásával növeli.

  • 14.

    A fentebb említett absztrakciók feloldása azzal a következménnyel jár, hogy a nagykereskedelemben kibontakozó versenynek lehet olyan kedvező hatása a költségekre és az árra, amelyet a verseny korlátozása csökkentene vagy eliminálna. A versenyfelügyeleti eljárás számára az eddigiek alapján az alábbi két fontos következtetés vonható le, amelyeket a kizárólagos forgalmazás csoport- és/vagy egyedi mentesítése során figyelembe kell venni:

    • -

      a nagykereskedelemben a verseny korlátozása nem feltétlenül jár a jólét csökkenésével, sőt egyes esetekben (ha a versenykorlátozás következtében a gyártó kiiktatja a nagykereskedelmi szegmenset) a jóléti szint növekedésével járhat (ha a nagykereskedelemben meglévő monopolhelyzetet szüntet meg);

    • -

      a nagykereskedelmi verseny korlátozása akkor járhat a jóléti szint csökkenésével, ha a nagykereskedők közötti verseny legfontosabb elemeit, a skála- és a térhozadék kihasználását akadályozza.

A kizárólagos forgalmazás csoportmentességének közgazdasági értékelése

  • 15.

    A kizárólagos forgalmazás az itt korábban C szenárióval jelölt szituációhoz hasonló helyzetet teremt. Egy adott termékféleséget kizárólagosan gyártó (ilyen értelemben tehát monopolhelyzetben lévő) vállalkozás egy adott földrajzi területen megbíz egy kiválasztott viszonteladót (esetünkben: nagykereskedőt), hogy a termékeit ott kizárólagos joggal forgalmazza (ilyen értelemben tehát a viszonteladó is monopolhelyzetbe kerül). A közgazdasági elemzés alapján az állítható, hogy a kizárólagos forgalmazás jóléti szempontból egyértelműen rosszabb annál a helyzetnél, amelyben a gyártó maga oldja meg a termékeinek nagykereskedelmi elosztását. Ha ennek ellenére a gyártó mégis az előbbi elosztási rendszert választja, akkor ez csak akkor lehet racionális, ha a nagykereskedelmi piacon érvényesülő verseny hatására érvényesülnek az ezen a szegmensen meglévő méret- és térhozadéki hatások. Ennek megállapítása azonban csak egészen kivételes helyzetekben lehet egy külső hatóság feladata.

  • 16.

    A kizárólagos forgalmazás ugyanakkor az A szenárióval (vagyis a nagykereskedők versenyhelyzetével) is összevethető, habár az absztrakció magasabb szintjén nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy jóléti szempontból melyik a jobb. Egyértelműen csak annyit lehet állítani, hogy a jólét szintje nincs egyenes arányban a verseny intenzitásával. Az A szenárió csak abban az esetben lehet jóléti szempontból kívánatosabb, mint a kizárólagos forgalmazás, ha a nagykereskedelmi vállalatok jelentős skála-és/vagy mérethozadékot tudnak realizálni. Ha a nagykereskedelmi vállalatok méreteés/vagy forgalma nem éri el az ehhez szükséges üzemnagyságot, akkor a verseny nem hatékony végeredményhez vezethet.


Jegyzetek

  • :: d1e294

    A személyi jog megszerzésének legfontosabb feltétele a gyógyszerészi végzettség (1994. évi LIV. Törvény 17. § (1) bekezdés).

  • :: d1e607

    A pontos adatot az adatszolgáltató kérelmére a Versenytanács üzleti titokká nyilvánította, ezért a határozat nyilvánosságra hozható változatából törölte.

  • :: d1e634

    lásd az előző lábjegyzetet

  • :: d1e1356

    C-393/92 Almelo [1994] ECR I-1477 (gazdasági kapcsolatok); C-68 és C-30/95 Franciaország és mások / Bizottság [1998] ECR I-1375 (strukturális kapcsolatok); T-102/96 Gencor/Bizottság [1999] ECR II-753 (oligopolisztikus interdependenciám alapuló kapcsolat); C-395 és 396/96P Compaigne Maritime Belge Transports SA és mások / Bizottság [2000] ECR I-1365 (szakmai szövetségben résztvétel); A Bizottság 92/553/EGK Nestlé/Perrier határozata OJ 1992 L356 (oligopoliszikus interdependencia); A Bizottság 2000/276/EK Airtours/First Choice határozata OJ 2000 L93 (interdependencia három szereplős oligopol piacon).

  • :: d1e1832

    A tényleges részarány ennél valószínűleg még kisebb, hiszen csak akkor lenne egyharmad, ha a gyártók összes forgalmukat kizárólag a Hungaropharmán keresztül bonyolítják. A Richter Gedeon és az Egis azonban jelenleg több mint 15 nagykereskedővel tart fenn üzleti kapcsolatot.

  • :: d1e2131

    Az upstream és a downstream kifejezéseknek még nem terjedt el általánosan elfogadott magyar fordítása. Egy lehetséges fordítás: upstream =forrásvidék, illetve downstream = torkolatvidék, egy folyó analógiájára, ahol a folyó köti össze a forrásvidéket a torkolatvidékkel.

  • :: d1e2259

    v.ö. Hal Varian, Mikroökonómia középfokon, KJK, 2000. 477-9

  • :: d1e2545

    A levezetést lásd Hal Varian, Mikroökonómia középfokon, KJK, 2000. 484-5